Dr. Sifter Rózsa

Dr. Sifter Rózsa neve mára már egybeforrt a közigazgatással, a Zala Vármegyei Kormányhivatallal. Nem is csoda, hisz évtizedek óta dolgozik a megye, a város polgáraiért, a közigazgatás korszerűsítéséért. Hosszú, kitartással és ambíciókkal tarkított út vezetett idáig.

Az általános iskolai éveket követően a zalaegerszegi Ságvári Endre (mai nevén Kölcsey Ferenc) Gimnáziumban folytatta tanulmányait. A kémia-biológia szakos osztályban igen magas elvárásoknak kellett megfelelniük, amiért a mai napig hálás, hiszen olyan tanulásra, tudásra ösztönöztek, melyeknek a mai napig sokat köszönhet. Csak hálával tud visszagondolni azokra a tanáraira, akik felelősségteljesen, határozottan megkövetelték a megfelelő tudást, tanulmányi eredményeket.

A középiskola utolsó éveiben körvonalazódott, hogy a tanulmányait humán területen folytatja tovább és jelentkezik az ELTE-re. A felvételi eljárás számára nem okozott nehézséget, hiszen erre a gimnáziumi évek alatt maximálisan felkészítették.

A családjához, a szüleihez való kötődése, valamint a Zalához való ragaszkodása is arra ösztönözte, hogy visszatérjen miután 1983-ban diplomát szerzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Itthon az egyetem elvégzése után több munkakört is betölthetett, melyek nagyon hasznosak voltak számára, hiszen az élet sok területén szerzett vezetői és szakmai tapasztalatokat.

Egészen fiatalon, 1991-ben lehetőséget kapott egy addig nem létező szervezet létrehozására, ez volt a Kárpótlási Hivatal. Az új intézmény feladata a magyarországi kárpótlási folyamatokkal kapcsolatos hatósági, nyilvántartó és ellenőrző tevékenység ellátása volt. A kárpótlási kérelmek elbírálása mellett kiemelt fontosággal bírt a kárpótlási jegyek kezelése, azok kibocsátásával és felhasználásával kapcsolatos adminisztráció, de kárpótlási egységek áldozatsegítő tevékenységet is elláttak.

A Kárpótlási Hivatali tevékenységét követően a Zala Megyei Önkormányzat főjegyzője volt, ahol vezette a megyei önkormányzati hivatalt és önkormányzati, államigazgatási feladatokat látott el az önkormányzati hivatal bevonásával. Vizsgálta a közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztések törvényességét, biztosította a közgyűlés és szervei tevékenységének törvényességét, gondoskodott a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről, gondoskodott a hivatal működésének pénzügyi feltételeiről, és elemezte, értékelte, ellenőrizte a hivatal döntéselőkészítő, végrehajtást szervező tevékenységét.

2011-től a Zala Vármegyei Kormányhivatal főigazgatója, ahol hivatali szervezetet vezette, felelt a kormányhivatal szakszerű, törvényes és hatékony működéséért, valamint irányította annak szakmai munkáját.

2016 január 1-jétől, kormánymegbízottként a megyei kormányhivatal szakmai és szervezeti működését irányította és biztosította a feladatellátás feltételeit. Felügyelte a helyi önkormányzatok működésének törvényességét, szervezte és koordinálta a kormányhivatalba integrált szakhatóságok és hivatalok működését. Gondoskodott a belső szabályzatokról, a kontrollrendszerek működtetéséről és az integritásirányításról. A 2022-es jogszabályi változások okán a kormánymegbízotti tisztséget felváltotta a főispáni elnevezés a vármegyei kormányhivatalok élén.

A  kormányhivatal irányítása, azaz a kormányhivatalok szervezeti egységeinek, az agráriumtól a környezetvédelmen át a foglalkoztatásig terjedő szakmai főosztályok munkájának összefogása, irányítása, az államigazgatási tevékenység koordinálása, a törvények, a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése és felügyelete nem kis feladatot rótt rá, ezért is tartotta mindig is fontosnak, hogy jól válassza meg a munkatársait a különböző szakterületekről, mivel szerinte, egy vezető akkor lehet eredményes, ha jól képzett, tehetséges kollégái vannak.

A kormányhivatal képviseletében jelentős szerepet tölt be Zalaegerszeg közéletében, megannyi alkalommal vett részt jótékonysági gyűjtésekben, a város által szervezett eseményeken, megemlékezéseken. Vezetése alatt számos rendezvényen ismerték el a város és a vármegye tehetségeit, illetve a különböző területen kimagasló munkát végzőket, köszöntötték a sajtómunkatársait, vármegyei gálát szerveztek a Magyar Kultúra Napja alkalmából.

Vezetése alatt több műemlék jellegű épület is megújult Zalaegerszegen, így a városkép, a vármegyeszékhely arculata sokkal impozánsabbá vált.

Együttműködési megállapodást írtak alá a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) keszthelyi Georgikon Campusával, így a MATE nappali tagozatos hallgatói betekintést nyerhetnek a területi közigazgatás működésébe és tapasztalatot szerezhetnek a kormányhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekkel és eljárásokkal kapcsolatban.

Zala Vármegyei Területi Védelmi Bizottságának elnökeként nagyban kivette részét a védelmi és biztonsági igazgatás koordinálásában, a katasztrófavédelmi, honvédelmi és közbiztonsági feladatok összehangolásában, a védekezés irányításában.

Pályája során számos lehetőséget kapott arra, hogy vezetői beosztásokban dolgozhasson, ahol mindig nagyon fontos volt számára, hogy az a munka, amit a kollégákkal együtt végeztek magas színvonalon szolgálja a zalai állampolgárokat.

2024-ben a Magyar Honvédség egyik legmagasabb rangú elismerését, a Honvédelemért Kitüntető Cím Babérkoszorúval ékesített fokozatát, valamint a köz szolgálata iránti elkötelezettséggel végzett kiemelkedő munkásságért a rangos Batthyány Lajos Díj-at is megkapta.

2026-ban Zala Vármegye nyugállományba vonuló főispánjának munkáját Zalaegerszeg Város Díszpolgára címmel ismerték el.

Kép- és videógaléria:

 

Öveges József (posztumusz)

1895. november 10-én a Zala megyei Pákán született Öveges József piarista tanár, Kossuth-díjas fizikus.

Tudományos munkássága mellett rádiós és televíziós ismeretterjesztő sorozatai által vált országszerte ismertté.

Öveges József ősei apai ágon a családi hagyomány szerint legalább kétszáz évig visszamenően népiskolai tanítók voltak. Öveges József az elemi iskola első 5 osztályát a Győr vármegyei Péren végezte, szülei ezt követően a győri bencés gimnáziumba adták.

1912-ben, 17 évesen felvételt nyert a piarista rendbe, szerzetesi újoncévét, a noviciátust a váci rendházban töltötte. A gimnázium 7-8. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti piaristáknál, és 1915-ben hasonló eredménnyel érettségizett.

Érettségije után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult matematika-fizika szakos tanárnak.

Ezzel párhuzamosan a piarista rend pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat folytatott. Közben 1917. december 24-én letette az örökfogadalmat. Szaktárgyaiból az összes vizsgát kitüntetéssel végezte el, a későbbi Nobel-díjas Hevesy György professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.

1919. december 16-án tette le a tanári vizsgát és megkapta a tanári oklevelet. 1946-ig folyamatosan oktatott a piarista rend különböző iskoláiban, így Szegeden, Vácott, Tatán és Budapesten is.

1919. július 4-én szentelték pappá.

1929-ben jelent meg első könyve Időjóslás – időmeghatározás címmel.

Volt tanítványai legendákat meséltek óráiról. Öveges titka valószínűleg az egyszerűség volt. Erről azt tartotta: „A legegyszerűbb a legművészibb.”
Népszerűsége abban rejlett, hogy a legbonyolultabb kísérleteket is olyan nemes egyszerűséggel tudta elmondani, hogy azt még az iskolázatlan ember is megérthette. Beleképzelte magát a közönség helyébe, és csak azt mondta, amit ő is szívesen hallott volna. Óráin egyébként ötöst csak az kaphatott, aki nem vett krétát a kezébe, és a legbonyolultabb levezetést vagy jelenséget is maga elé képzelve tudta elmondani.

1946-tól 1948-ig a Közgazdasági Egyetem Tanárképző Intézetében tanított fizikát, majd 1955-ig a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető főiskolai tanáraként dolgozott.

1948-ban Kossuth-díjjal jutalmazták munkásságát.

1953-tól az Élet és Tudomány című hetilap szerkesztőbizottsági tagja, 1958-tól a Magyar Televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorának főszerkesztője volt (az adás 135 alkalommal volt műsoron).

A Magyar Rádióban 256 előadást tartott. Több mint 30 éven keresztül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos elnökségének is tagja volt.

Szórakoztatva mutatta be játékos, a jelenségek lényegének megértését segítő kísérleteit, s a magyarázat közben maga is fellelkesült.

Hitt az élő szó hatásában, a tanári magyarázat erejében. Színészi fogásokkal fűszerezte mondanivalóját. Csak olyan kísérleteket mutatott be, amelyeket a nézők bármelyike utánozhatott otthon.

Könyveivel, cikkeivel, rádiós és televíziós sorozataival a médiában közvetített természettudományos ismeretterjesztés megalapozója volt.

Több mint 30 ismeretterjesztő könyve látott napvilágot, emellett több száz cikke jelent meg szaklapokban és napilapokban.
Művei – melyeket így emlegetett: „a gyermekeim” – a természet, közelebbről a fizika jelenségeit magyarázzák az áltudományoskodást kerülő, választékos magyar nyelven.

Öveges József 1962-ben Bugát-emlékérmet kapott, 1976-ban pedig első ízben neki ítélték oda az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított kitüntetést, a Prometheusz-érmét a fizikai ismeretterjesztésért.

A piarista fizikus 1979. szeptember 4-én hunyt el Budapesten. A zalaegerszegi temetőben nyugszik.

Szakmai életpályája elismeréséül posztumusz díszpolgári címet adományozott neki Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlése.

Kitüntetései:

• 1948: Kossuth-díj
• 1962: Bugát-emlékérem
• 1963, 1964, 1968: Rádió és Televízió nívódíja
• 1964: Tata város díszpolgára
• 1970: SZOT-díj
• 1972: TIT aranykoszorús jelvény
• 1974: Prométheusz-érem (Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított díjat elsőként kapta meg)
• 2022: Magyar Örökség díj (posztumusz)
• 2025: Zalaegerszeg Város Díszpolgára (posztumusz)

Képgaléria

Gábor Miklós (posztumusz)

Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész,
a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Gábor Miklós, 1919. április 7-én, a Tanácsköztársaság idején született Zalaegerszegen. Édesapja mozitulajdonos volt, édesanyja a családról gondoskodott. Testvére, Tamás korán elhunyt.

Bár az édesapja, még a család 1926-ban történő elköltözését követően is, 1944-ig saját mozit üzemeltetett Zalaegerszegen, Gábor Miklóst már gyermekkorában is a filmeknél jobban érdekelte az irodalom. Falta a könyveket: Kosztolányit, Babitsot, Ady-t. Imádott szerepelni, de írni is.

Habár az 1940-ben Színművészeti Főiskolát végzett fiatal Gábor Miklóst csupán 21 évesen a Nemzeti Színház szerződtette, származása miatt egy hónap után az utcára tették. 1941-ben került a Madách Imre Színházhoz, amelynek 1945-ig volt tagja.
A II. világháború borzalmait túlélte, majd 1948-ban ő is ott volt, a ma már kultikus Valahol Európában című filmben, amely meghozta számára az országos ismertséget. 1945 és 1954 között a Nemzeti színésze volt.

Gábor Miklós a színpadon és a filmvásznon is sikert aratott, azon kevés színészek közé tartozott, akikről még a külföldi kritikusok is ódákat zengtek.
1954 és 1975 között ismét a Madách Imre Színház tagja volt.
1970-től rendezőként is kipróbálta magát.
1975-től 1979-ig a kecskeméti Katona József Színház tagja, majd 1979 és 1984 között a Népszínházhoz szerződött.
1984 és 1991 között ismét a Nemzeti Színház, majd 1991-től haláláig a Független Színpad színésze, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt.

Az írói vénát az apjától örökölte, akinek még versei is megjelentek kisebb lapokban.

Gábor Miklóst minden érdekelte: a színészet, az írás és egy időben a fotográfia. Egész életében naplót vezetett, mindent feljegyzett. Ezek is jelentették a könyvei alapját, de volt, amit sosem írt meg.

A sármos, művelt, több nyelven olvasó, érzékeny színész első házasságát Rákosi Mária színművésznővel kötötte, második felesége, Júlia nevű leánygyermeke édesanyja, Ruttkai Éva színművésznő, harmadízben Vass Éva színművésznővel lépett frigyre.

Számos díj és elismerés birtokosa, munkáját többek között Kossuth- díjjal és Érdemes művész díjjal is elismerték.

Idősebb korában rendezett. Imádta a kutyákat és a technikai újdonságokat, rajzolni is nagyon szeretett.

Korábban írógépen dolgozta fel a jegyzeteit, de a számítógépek elbűvölték, így később már azon dolgozott.

Gábor Miklósnak hosszú életet adott a teremtő. Az intellektuális színész, aki csodálatosan mondott verseket is, 1998-ban, 79 éves korában hagyott itt minket.

Az életművét és a hagyatékát leánya, Júlia gondozza.

Szülővárosa 2024-ben posztomusz díszpolgári címben részesítette az egykori neves művészt.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Szabolcs Péter

(Diósgyőr, 1942. szeptember 22. –      )

Szabolcs Péter lengyel származású munkáscsaládban született Diósgyőrött 1942. szeptember 22-én. A nehéz körülmények között nevelkedett művész a Képzőművészeti Gimnáziumba felvételizett, ahova fel is vették.

A főiskola befejezését követően 1967-ben került Zalaegerszegre és a mai napig is városunkban él. Nagy ambícióval, tele energiával érkezett a fiatal művész, hogy megpezsdítse a város művészeti életét, mert úgy gondolta, „friss vérkeringésre” van szükség.

Szabolcs Péter gimnáziumi óraadóként tanította a középiskolás korosztályt, részt vett az egervári művésztelep létrehozásában, valamint évekig vezette a városi képzőművészeti szakkört.

1969-ben a Göcseji Múzeumban rendezte első önálló kiállítását, 1972-ben Letenyén állították fel az első köztéri szobrát (Felszabadulási emlékmű).

Köztéri alkotásai közül városunkban megtalálható többek között:

Zrínyi Miklós portré, Csány László faszobor, Pálóczi Horváth Ádám dombormű, Dísz téri szökőkút és a Tulipán, Király és Királyné (emberpár), Jákum Ferenc dombormű (utcatábla), József Attila dombormű, Tudomány és Művészet, Gizella dombormű.

Műveit nem csak Magyarországon, hanem a határokon túl is, Herszontól Münchenig megcsodálhatjuk. Kiállításokon szerepelt többek között Olaszországban, Németországban, Hollandiában, Bulgáriában, Finnországban.
Zala megyében csaknem másfél tucat településen tekinthetjük meg szobrait.

Tematikája alkotómunkássága során igen sokrétű, az emberi élet minden aspektusára kiterjed. Szülő-gyerek kapcsolat, gyermekség, szerelem, örömök és tragédiák, emberi kapcsolatok, tulajdonságok, hit, öregség, halál – mind végigvonulnak a művészetén. Megdöbbentő dolgokat tud ábrázolni az emberről.

2022-ben, a Borbély György közben adták át „István és Gizella” című domborművét, amely Szent István királyt és Gizella királynét ábrázolja, köztük a keresztre feszített Jézussal.
A mű eredetije bronzból készült és Münchenben található. A dombormű zalaegerszegi felállítását Garamvölgyi György, a Városi Művelődési Központ akkori igazgatója kezdeményezte.

2006-ban a szobrászművészt a közgyűlés Pro-Urbe Zalaegerszeg kitüntető címben részesítette.

Szabolcs Péter példaértékű, magas színvonalú művészeti munkájával hozzájárult Zalaegerszeg város kulturális fejlődéséhez, szépüléséhez, ezért Zalaegerszeg Város Díszpolgára elismerésben részesült.

 

 

Díjai, elismerései

1975: Nemzetközi Dante Biennálé, aranyérem
1975: Ravenna; Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület Jubileumi kiállítás, II. díj
1978: III. Dunántúli Tárlat, Somogy megyei Tanács díja
1978 Szocialista Kultúráért kitüntetés
1983: Zala megyei Tanács Alkotói Díja
1984: Munkácsy Mihály-díj
2006: Pro Urbe-díj Zalaegerszeg
2017: Zalaegerszeg díszpolgára
Zala megyei Prima díj
2023: Magyar Arany Érdemkereszt

Fotógaléria:

 

Videógaléria:

Prof. Dr. Palkovics László

(Zalaegerszeg, 1965. február 3. –    )

Palkovics László Zalaegerszegen született. Általános és középiskolai tanulmányait is a vármegyeszékhelyen végezte, érettségit a Zrínyi Miklós Gimnáziumban tett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának autógépész szakán tanult tovább. 1993-ban kandidátusi tudományos fokozatot, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet szerzett.

Palkovics László olyan kiemelkedő tudással rendelkező szakember, akit hivatása, szakmai kihívásainak sora bárhová is szólított, mindig szem előtt tartotta szűkebb pátriájának

fejlődését, aki mindig tenni akart és tett is azért, hogy Zalaegerszeg a jövő városa lehessen. Számos nagyvolumenű, a zalai vármegyeszékhelyen megvalósuló befektetés fűződik a nevéhez, közbenjárásának köszönhetően több olyan neves külföldi cég is idetelepült, mint az AVL, a Rheinmetall, a BOSCH és a TÜV Rheinland, de korábban aktív szerepet vállalt a Flextronics európai autóipari központtá válásában is. Palkovics László szerepe a tesztpálya magvalósulásában is meghatározó, mely azontúl, hogy a modern technológiai megoldások és a kutatások színtere, összekapcsolja egymással az innovációt, az oktatást, a kutatást és a fejlesztést is. Támogatásával jött létre a Széchenyi István Egyetem együttműködésével az egyetemi és vállalati kutatást és innovációt kiszolgáló Science Park, amely több területen a világ legmodernebb eszközeivel rendelkezik.

Miniszterként végzett lobbitevékenysége több területen is erőteljesen megmutatkozott. A Kovács Károly Városépítő Program keretében számos zalaegerszegi út és járda is megújult, a város történetének legnagyobb belterületi útfejlesztésében, a háromsávosra bővülő és kétirányúvá váló Kosztolányi utca átalakításában is oroszlánrészt vállalt, de ő indította el az M76-os út és a zalaszentiváni konténerterminál építésének folyamatát is.

Közreműködésével a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Szívsebészeti Osztálya több, a legmodern műtéti beavatkozást is lehetővé tévő eszközzel gazdagodott, hiszen, hogy Palkovics Lászlót idézzük: „A high-tech iparral rendelkező városban elvárható, hogy az egészségügy is high-tech legyen.” Emellett az eddig egy mentőautóval rendelkező Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázati támogatása révén olyan koraszülöttmentő járművet vásárolhatott, amely egyszerre két ellátásra szoruló újszülöttet is szállíthat. Ő segített kiutat találni a Traumatológia Osztály nehéz helyzetéből, emellett a továbbfejlesztésében is intenzíven részt vett azzal, hogy a kórház a Pécsi Tudományegyetem kihelyezett tanszékévé vált ezen a területen.

A zalaegerszegi szakképzés korszerűsítése ezen belül a Ganz Ábrahám Technikum védelmi ipar szakképzési bázisává alakítása is összekapcsolódik személyével.

Az elmúlt időszakban a városban, olyan gazdasági, oktatási, képzési fejlesztések történtek, melyek Palkovics László nélkül nem valósulhattak meg. Nőtt a foglalkoztatottak száma, fejlődtek a helyi vállalkozások, további munkahelyek jöttek létre, az egyetemi képzés és a szakképzés feltételei jelentősen javultak.

Zalaegerszeg érdekében végzett példamutató tevékenységéért, mellyel elősegítette városunkat, 2023-ban Prof. Dr. Palkovics László Díszpolgári címben részesült.

 

Fotógaléria:

Videógaléria:

Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntetés kapcsán készült életrajzi összeállítás:

Rövid összefoglaló a 2023-as Ünnepi Közgyűlésről:A „Zalaegerszegért Díj” kitüntetés alkalmából készült összeállítás: Prof. Dr. Palkovics László kinevezése:

Fischer György

(Siklós, 1956. november 5. – Nemesszentandrás, 2012. november 22.)

1956 november 5-én született Siklóson, tanulmányait a pécsi Művészeti Gimnáziumban, majd a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. 1982-ben költözött Zalaegerszegre. A művész, alkotói tevékenysége mellett tanított is, az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola művészeti tagozatának alapítói között is ott volt.

Számos egyéni kiállítása nyílt határainkon innen és túl, jellegzetes bronzból készült kisplasztikái több múzeum és képtár gyűjteményében is megtalálhatók. Kisebb méretű szobrain túl érméket és megbízásra portrékat, köztéri szobrokat, emlékműveket is alkotott, de grafikái sem voltak ismeretlenek a közönség előtt. Műveinek alapjául geometriai formák (körök, négyzetek, háromszögek) szolgáltak, ebből bontakoztak ki a sajátos arányrendszerrel megformált, groteszk szemléletű, nyújtott emberalakjai.

Nevéhez több köztéri szobor fűződik a megyeszékhelyen. Leghíresebb alkotása a Millennium téren álló Országépítő, amely Szent Istvánt ábrázolja, de a város egyik legegyedibb szobrát az Ivókutat is ő készítette. Művészetéért 2005-ben kapott Munkácsy-díjat.

Fischer György 2012. november 22.-én hunyt el. 2021-ben munkásságáért posztumusz Zalaegerszeg Díszpolgára kitüntetésben részesült.

 

 

Fotógaléria:

Videógaléria:

Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntetés kapcsán készült életrajzi összeállítás:

60. születésnapja alkalmából „In memoriam” Fischer György munkásságát bemutató, visszatekintő kiállítás nyílt a Göcseji Múzeumban:

Mányoki Attila

(Zalaegerszeg, 1973. szeptember 3. –   )

Mányoki Attila magyar úszó, nyíltvízi hosszútáv úszó, aki elsőként úszta át hosszában a Balatont.
1973. szeptember 3-án született Zalaegerszegen.

Szülei vitték le a helyi uszodába, asztmája miatt orvosi tanácsra. 1980-tól már a helyi úszóklub tagja lett és medencés számokban versenyzett. 1989-ben egy Balatonfüred-Siófok verseny után tért át a nyíltvízi hosszútáv úszásra. 1991-től már nemzetközi viadalokon vett részt, 1992-től Budapesten készült tovább Tóth Csaba irányítása alatt. 1993-tól a világ számos pontján állt rajthoz Világ Kupa versenyeken, ahol 25-88 kilométereket kellett úsznia változó körülmények között. Utolsó Világ Kupa versenye 2004 szeptemberében volt az amerikai Atlantic City-ben. Ugyanebben az évben kapott díszpolgári címet a görögországi Koroni városában.

2004-től Nikos Gemelos, az Olympiacos Pireus vezetőedzője irányításával készül a versenyekre, akivel az első közös sikerük 2008-ban a Balaton hosszanti átúszása volt Balatonkenese és Keszthely között. A 79,6 km-es távot 25 óra és 32 perc alatt teljesítette.

2011-ben első magyarként, minden idők 3. legjobb idejével átúszta a Balti-tengert Németország és Dánia között, melyet addig csak kilencen tudtak sikeresen teljesíteni a világból. 2013. augusztus 20-án átúszta a „hosszútávúszás Everestjének” számító La Manche-csatornát. A 48 kilométeres távot a 15-16 fokos vízben 10 óra 48 perc alatt teljesítette, beállítva ezen táv magyar rekordját. E rekordon kívül pedig a 2013-as esztendő leggyorsabb férfi átúszója címet is elnyerte a La Manche-csatornán. A csatorna átúszásával pedig hivatalosan is elkezdte az Ocean’s Seven sorozatot, mely a világ 7 legnehezebb csatorna átúszását fogja össze. Az angliai-csatona átúszása után egy héttel már Görögországban 35 kilométeres távon remekelt, megszerezve ott is az első helyet.

A 2014-es esztendőben a világ egyik legnehezebb átúszásának nevezett japán Tsugaru-csatornát sikerült átúsznia, minden idők 2. legjobb idejével, ezzel teljesítve az Ocean’s Seven sorozat 2. állomását is. A Honshu és Hokkaido közötti 37 kilométeres távot 7 óra 29 perc alatt sikerült teljesíteni.

A 2015-es év nagyon sikeres év volt a sportoló számára, a legnagyobb kihívást és célt jelentő Molokai-, valamint Catalina-csatorna sikeres teljesítésével. A Molokai-csatorna átúszáshoz vezető út alatt 54 kilométert kellett úszni, melyet 12 óra 2 perc alatt sikerül teljesíteni, amely idővel sikerült megdöntenie az addigi világrekordot is.

Mányoki Attilát 2016. november 4-én a kaliforniai San Pedroban ünnepélyes keretek között iktatták be a Nemzetközi Marathon Úszók Hírességek Csarnokába. A floridai Fort Lauferdaleban található intézmény a 25 éves sportolói pályafutását díjazta a Tiszteletbeli Úszó kitüntetéssel.

2017 áprilisában az Ocean’s Seven sorozat 5. állomását teljesítette, amely elmondása szerint sportolói karrierjének az egyik legnehezebb úszása volt. Az Új-Zélandon található Cook-szoros 26 kilométeres távjának leküzdését zord körülmények között is sikerült teljesítenie. A déli-szigetről az északi-szigetre való átúszás 6 óra 57 perc 49 másodpercet vett igénybe.

 

2017-ben sportteljesítménye elismeréseként megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.

2017 novemberében sikeresen átúszta a Gibraltári-szorost 4 óra 9 perc alatt a spanyolországi Tarifa partjától a marokkói Cires pontig. A marokkói állomás már a 6. volt az Ocean’s Seven sorozat teljesítésében.

2019 augusztusában következett az Ocean’s Seven sorozat utolsó állomása, amely a legnehezebbnek bizonyult az úszó számára. A szakasz teljesítését ugyanis erős köd, hullámok és medúzák nehezítették. Az Észak-Írország és Skócia közötti Északi-csatorna 40 kilométeres távját végül 12 óra 11 perc alatt teljesítette. A világon így 18. személyként teljesítve az Ocean’s Seven sorozatot is.

2019 novemberében mutatták be a róla és az utolsó állomás átúszásáról készült dokumentumfilmet, amely az Ocean’s Seven: Az északi pokol címet kapta.

2020-ban World Open Water Swimming Association jelölte a 2019-es Év Embere címre.

A zalaegerszegi sportember sikereit, példaértékű pályafutását, kitartását és emberi értékeit számos díj és elismerés dicséri:

• 2004 – Koroni város (Görögország) díszpolgára
• 2008 – Zalaegerszegért díj
• 2017 – Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés
• 2020 – Zalaegerszeg Város Díszpolgára

2020-ban sportolói pályafutása és teljesítménye elismeréseként– a 2008-ban kapott Zalaegerszeg-díja mellé – megkapta a Város Díszpolgára címét is.

 

Fotógaléria:

Videógaléria:

Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntetés kapcsán készült életrajzi összeállítás:

„Úszni vagy megúszni” címmel beszélgetés Mányoki Attilával:

Mányoki Attila bemutatóvideója az új uszodáról:

Dr. Kustos Lajos

(Kemenesmagasi, 1929. március 14. – Zalaegerszeg, 2009.november 24.)

Dr. Kustos Lajos 36 évesen lett a város első számú vezetője, és több mint 25 éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget.

1929 március 14-én a Vas megyei Kemenesmagasi községben született, 1949-től dolgozott az építőiparban. 1952-65-ig – rövid megszakításokkal – a Zalaegerszegi Ruhagyár bérügyi osztályának vezetőjeként dolgozott.

1979-ben a Politikai Főiskola állami vezetéstan szakán végzett és ugyancsak itt lett 1982-ben a politikai tudományok egyetemi doktora. Német nyelvtudással bírt.

1965-90 között Zalaegerszeg Város Tanácsának elnökeként nagy szerepe volt Zalaegerszeg modernizálásában, korszerűsítésében, felemelkedésében. Tevékenységi idejének fontos dátuma volt 1969., amikor tíz városkörnyéki község városhoz csatolása, valamint a zalaegerszegi fedett fürdő üzembe helyezése is megtörtént.

1975. november 13-án Hild-érmet kapott Zalaegerszeg város építéséért.

Elismerés övezte azt a munkát, amelynek ideje alatt a város a maga 25.000 fős lélekszámából több mint 60.000 lakosságú várossá fejlődött, gyarapodott iparában, gazdaságában, intézményeiben, kultúrájában, illetve országos és nemzetközi kapcsolataiban.

Elnöksége ideje alatti kiemelkedő események:

– 1983-ban ünnepélyes keretek között átadták a Hevesi Sándor Színházat,

– 1985. március 7-én a „Szivárvány” kulturális vetélkedő zalaegerszegi győzelemmel zárult

– 1985-ben megünnepelték Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 100 éves évfordulóját.

Munkáját 1975-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával és a várossal együtt Hild János Emlékéremmel, 1978-ban a Zala Szolgálatáért Emlékérem arany fokozatával, 1985-ben Pro Urbe Zalaegerszegért, 1989-ben Zala Megye Tanács Alkotói Díj kitüntetéssel ismerték el.

Tanácselnöksége alatt tagja volt Zala Megye Tanácsának – megyei tanácstagként is Zalaegerszeg érdekeit képviselte -, a Minisztertanács Tanácsi Kollégiumának, a Magyar Urbanisztikai Társaság Elnökségének, valamint a VEAB Településpolitikai Bizottságának elnöke.

Dr. Kustos Lajos egykori tanácselnök 1990-ben vonult nyugállományba. Ezután is évekig aktívan részt vett a város közéletében, egyesületek, alapítványok munkáját segítve. 2009. november 24-én hunyt el.

Elnöki tevékenységével hozzájárult Zalaegerszeg városban a kultúra, művészet és a sport fejlődéséhez. Hosszú időn át kifejtett munkásságával elősegítette a város tekintélyének és jó hírnevének növelését.

A közgyűlés 2016-ban posztumusz díszpolgári címet adományozott dr. Kustos Lajosnak, egykori tanácselnöknek, a díjat özvegye, dr. Kustosné Simonffy Zsuzsanna vette át.

Videógaléria:

Pro-Urbe-díjas Kustos Lajos:

Dr. Alotti Nasri

(Damaszkusz, 1958. –

Dr. Alotti Nasri Jordániába emigrált palesztin családból származik, Magyarországra orvostanhallgatóként került.

A budapesti orvostudományi egyetemen végzett 1990-ben. A szívsebészet érdekelte és így került kapcsolatba 1991-ben Dr. Papp Lajos professzorral, aki 1994-ben hívta Zalaegerszegre, az újonnan létrejött szívsebészetre dolgozni. A professzor távozását követően 1998-ban Dr. Alotti Nasri lett a szívsebészeti osztály osztályvezető főorvosa.

A  Pécsi Tudományegyetem Általános Orvosi Kara Szívsebészeti Tanszékén is tanít, ahol angol nyelven is vezet szemináriumokat, illetve folytat tantermi oktatást. A zalaegerszegi szívsebészeti osztályon Dr. Alotti Nasri több mint 4000 életmentő műtétet végzett el.

Dr. Alotti Nasri rendszeresen publikál szakfolyóiratokban és tart előadásokat szakmai fórumokon, és ismeretterjesztési céllal egyesületek, betegklubok meghívására is.

2001-ben védte meg PhD értekezését. 2004-ben az egyetem tanári testülete címzetes egyetemi docensi címet adományozott részére.

Dr. Alotti Nasri négy nyelven beszél; arabul, magyarul, angolul és németül, felesége magyar. Szívesen kirándul, túrázik, támogat egyesületeket, kulturális programokat. Jelentős összeggel támogatta a Zrínyi Miklós Gimnázium épületének homlokzatára alkotott allegorikus szobrok elkészítését.

A város, a megye, de még a környező megyék közössége előtt Dr. Alotti Nasri nagyra becsült ember, volt betegei szeretettel emlékeznek rá.

Dr. Alotti Nasri 2002-ben Zalaegerszegért díjat kapott, 2005-ben pedig elnyerte az Év Zalai Embere Díjat.

Dr. Alotti Nasri munkássága, oktatói, tudományos tevékenysége, színes egyénisége miatt 2015-ben Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntető címben részesült.

 

Fotógaléria:

Videógaléria:

Dr. Papp Lajos

(Aranyosgadány, 1948. március 21. – )

1948. március 21-én Aranyosgadányban született, majd 3 éves korában családjával kitelepítették a szülőfalujából. Csurgón, Alsóleperden, Mágocson élt egészen 1957-ig.
1966-ban a pécsi Nagy Lajos Gimnázium elvégzése után, a Mecseki Ércbányákban föld alatti csillésként dolgozott, majd a következő évben műtőssegéd lett.
1973-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán.

1973 és 1975 között a Pécsi Városi Kórház sebészgyakornoka volt, 1975 és 1977 között pedig a POTE Anaesthesiologia, Intenziv Therapia és Sebészeti Osztály gyakornokaként dolgozott, majd különböző (aneszteziológia és intenzív terápia (1978), általános sebészet (1982), szívsebészet (1983) szakorvosi vizsgákat tett.
1984 és 1985 között a Harvard Egyetem ösztöndíjas vendégkutatója volt.

1989 óta az orvostudományok doktora (a kandidátusi fokozat kihagyásával).
1977 és 1991 között a városmajori Ér- és Szívsebészeti Klinikán dolgozott.

1991 májusától egyetemi tanár lett, kinevezték a Szabolcs utcai Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatójává.

1994-ben az egyetem leváltotta, majd Kovács Pál népjóléti miniszter 1994. augusztus 1-i hatállyal megbízta a HIETE zalaegerszegi kihelyezett Szívsebészeti Tanszék létrehozásával, illetve a szívsebészeti-kardiológiai osztály megszervezésével a Zala Megyei Kórházban.

1997-től egyúttal a Pécsi Tudományegyetem II-es számú Sebészet és Szívsebészet igazgató egyetemi tanára, 1999-től 2008-ig pedig az általa alapított Szívgyógyászati Klinika igazgató professzora lett.

2001-ben az Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum elnöke lett, majd 2008-ban lemondott minden pozíciójáról és kérte nyugdíjaztatását.

2011-től a Kaposvári Egyetem emeritus professzora.

Nős, felesége dr. Varga Zsuzsanna , fül-orr-gégész szakorvos, audiológus. Két gyermeke van: Katalin és Lajos. Három unokával is büszkélkedhet: Kincső, Csenge és Koppány.
Két testvére közül pedig Gábor szintén az orvosi pályát választott.

1997. október 23-án Pongrátz Gergely kérésére a forradalom 40. évfordulóján ünnepi beszédet mondott a Corvin közben.
2007 augusztusában Zétényi Zsolttal megalapította a Kárpát-Haza Nemzetőrséget.

Díjai, elismerései:

1996 – Év nemzetközi embere (Oxford)
1998 – Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme
2001 – Széchenyi-díj
2003 – Magyar Örökség díj
2003 – Budapest V. kerületének díszpolgára
2006 – Kaposvár díszpolgára
2006 – Prima díj (tudományos kategória)
2006 – Prima Primissima díj (közönség-díj)
2007 – Juliánus-díj (Julianus Alapítvány Csíkszereda)
2008 – Pro Cultura-díj (Pázmány Péter Felsőoktatási díj)
2008 – Pro Civitate díj (Pécs)
2008 – Teleki Pál-érdemérem
2009 – Árpád-pajzs
2010 – Csernus Mihály-emlékérem
2011 – Budapest díszpolgára
2011 – A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal
2014 – Pesti Srác Díj
2015 – Bocskai-díj
2015 – Ambassador díj
2016 – Wass Albert-díj
2016 – Magyar Kultúra Lovagja
2016 – Tőkés László-díj
2016 – Zala megye díszpolgára

Díjai közül kiemelendő a 2014-es Zalaegerszeg díszpolgára kitüntető cím, amelyet városunkban végzett szakmai tevékenysége elismeréseként kapott.

Képgaléria:

Videógaléria: