Dr. Nagy Gyöngyi
Dr. Nagy Gyöngyi 1958. április 24. született Garán.
A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvos diplomát 1982-ben. Ezt követően 1987-ben Budapesten radiológiai szakvizsgát tett.
Még ebben az évben kezdett el dolgozni a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Radiológiai Osztályán radiológus szakorvosként. 1990 és 1992 év között az osztályon a DSA labor részlegvezetőjeként dolgozott, ezt követően 1992-ben nevezték ki a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosának.
Széleskörű szakmai közéleti tevékenységet végzett, az évek során több társaság és szekció életében töltött be fontos szerepet, mint a Magyar Radiológusok Társasága, Magyar Onkológusok Társasága, Magyar Cardiovascularis és Intervenciós Társaság, az MRT Emlő-, Ultrahang-, valamint Intervenciós Szekció.
A mai orvostudományban alapvető fontosságúnak és nélkülözhetetlennek tartja a folyamatos szakmai fejlődést, ezért az években során számos alkalommal külföldi tanulmányutakon bővítette szakmai ismereteit, így Oxfordban CT-, Bécsben MRI –tanfolyamon vett részt, Chicagoban intervencionális radiológiai ösztöndíjas volt, Németországban neuroradiológiai MR továbbképzést folytatott.
Az osztályvezető feladatai mellett széleskörű oktatási tevékenységet folytat, aktívan részt vesz a vármegyei radiológus szakorvosok, szakasszisztensek postgraduális képzésében.
Szakmai munkája elismeréseként számos elismerés és kitüntető cím (többek között: kiváló orvos, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszteri Dicséret, Alexander Béla Emlékérem, Ratkócy Nándor emlékérem, Lélek Imre Emlékplakett) birtokosa.
Több évtizedes szakmai munkája, oktatási és tudományos tevékenysége, valamint a betegellátás területén végzett lelkiismeretes, emberséges és segítőkész munkájának elismeréseként Dr. Nagy Gyöngyi 2013-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Marx Gyuláné
Dr. Marx Gyuláné, Dr. Bodó Erzsébet 1961. április 23-án született Budapesten.
Diplomáját a Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán szerezte.
Férjét az egyetemi évek alatt, de nem az egyetemen, hanem egy közös kóruspróbán ismerte meg. A házasságkötésüket követően egy évet dolgozott a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Szemészeti Osztályán, majd 15 esztendőn keresztül, 8 gyermek édesanyjaként életét elsősorban a gyermekek nevelésének és a családnak szentelte.
2004-ben kérték fel a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend Miasszonyunk Időskorúak Otthona vezetésére, amely feladatot örömmel vállalta, azóta pedig a Gondviselés Házának intézményvezetője. Lelkiismeretes munkája mellett a közel egy évtized alatt számos szociális szakképzésben is részt vett.
Az idősek mellett a gyermekek, a családok is közel állnak a szívéhez, hiszen tevékenyen részt vett a zalaegerszegi Családfesztiválok szervezésében.
Közéleti tevékenysége, odaadó munkája elismeréseként dr. Marx Gyuláné 1997-ben és 2013-ban is Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Magyarné Sztankovics Ilona
Dr. Magyarné Sztankovics Ilona tanárnő pályája kezdetén a Kecskeméti Óvónőképző Intézet vizsgáztató bizottsága nyilvánította óvónővé 1973. június 20-án, miután kitüntetéses oklevelet szerzett. E diploma birtokában óvónőként dolgozott a zalaegerszegi Gasparich utcai, valamint a Petőfi utcai óvodákban 1973. október 1-je és 1975. augusztus 14-e között.
Ezt követően 1975. augusztus 15-től nyugdíjba vonulásának 2013-as időpontjáig, 38 esztendőn át a zalaegerszegi Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközépiskola és Szakiskolában, valamint jogelőd intézményeiben dolgozott, mint pedagógia szakos szaktanár.
Tanulmányokat folytatott a Pécsi Tanárképző Főiskola pedagógia szakán 1975-től 1978-ig, ahol pedagógia szakos általános iskolai tanár végzettséget szerzett 1978-ban. Ezt követően a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kitüntetéses oklevéllel zárta 1994 és 1997 év közötti tanulmányait. A Záróvizsga bizottság okleveles pedagógia szakos tanárnak és iskolaelemző, -fejlesztő szakpedagógusnak nyilvánította 1997. június 20-án.
Számos továbbképzésen és tanfolyamon, mint például „életvezetési ismeretek és készségek”, „szociális érzékenység attitűdjének erősítése” vagy „tanulás tanítása képzés pedagógusoknak” című tanfolyamokon is részt vett, ahol a megszerzett tudást az iskolában tanuló diákok nevelésében és oktatásában kamatoztatta.
Az iskola pedagógia szakos tanáraként, valamint a pedagógia munkaközösség vezetőjeként is számos diákot készített fel különböző tanulmányi versenyekre. 1977-től 2012-ig nemcsak a felkészítésben ért el kimagasló eredményeket, hanem ennek következtében diákjai az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (OSZTV), a Szakmacsoportos Alapozó Tantárgyak Érettségi Versenyén (SZÉTV), valamint az Országos Egészségügyi és Szociális Diákkonferencián is az országos előkelő 1-10. helyezéseket érték el. Szakmai tapasztalata révén több alkalommal felkérték országos pedagógiai versenyek zsűrizési feladatainak ellátására is. 1999-ben megjelent a Comenius Bt. gondozásában „Neveléstörténet” c. tankönyve.
Az iskolában töltött évtizedek alatt dr. Magyarné Sztankovics Ilona tanárnő egyértelműen bebizonyította, hogy egy alapos, nagy munka- és teherbírással bíró, szorgalmas pedagógus, akihez a diákok is nagy bizalommal fordulhattak különböző, őket érintő problémáikkal. Miután a pedagógia területén nagy szakmai tapasztalat birtokában van, óráin könnyedén képes volt diákjai figyelmét lekötni. Kollegáival is kiváló munkakapcsolatot tudott kialakítani, helyes ítélőképességű, mindig szem előtt tartotta az iskola alapelveit, és annak megfelelően cselekedett.
Áldozatos munkájáért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Doba László Attila
Dr. Doba László Attila Debrecenben született 1940-ben. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari Szakán 1963-ban, a Tanár „B” szakon 1967-ben, majd pedig 1982-ben pénz és hitelügyi szakon Szakközgazdász diplomát szerzett, illetve az egyetemi doktori fokozatot. Tanulmányai alatt 1965 és 1975 között a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola középiskolai tanára volt, ahol pénzügyi és számviteli tantárgyakat tanított. 1975-től Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézeténél főiskolai docensként költségvetési pénzügyet, számvitelt- és elemzést oktatott.
1996-tól a 2008 évi nyugdíjazásáig a Pénzügyi Számviteli Főiskolán számvitel, elemzési tantárgyak oktatása, tananyagfejlesztés, gyakorlati anyagok összeállítása volt a feladata. A Főiskolán pénzügyi tanszéki osztályvezetői és igazgatóhelyettesi munkakört is betöltött. 2009-ig oktatott a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Okleveles könyvvizsgálói oktatói címet nyert el 2000-ben.
2005-ben Közgazdász-díjat kapott, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság Zala Megyei Szervezetében végzett munkájának elismeréseként nyert el.
A Pénzügyminisztérium felkérésére vizsgabizottsági elnökként tevékenykedett, illetve vizsgadolgozatokat állított össze a költségvetési ellenőrzés témaköréből.
2010-től tagja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Pénzügyi Bizottságának.
1989-2002 között „Zalaegerszeg Sportjáért” Alapítvány kuratóriumi elnöke.
1994-1998 között a Gazdasági Bizottságban tevékenykedett, valamint a Pénzügyi Bizottságnak is tagja volt.
A közéleti tevékenységét állami szinten Munkaérdemrend bronz fokozata kitüntetéssel ismerték el.
2002-től 2010-ig a Zala Volán Zrt. felügyelő bizottságának elnöke volt.
Dr. Doba László több évtizedes közösségi munkájáért, az oktatásban, a sport területén és az önkormányzati testületekben Zalaegerszegen végzett munkájáért „Zalaegerszegért” díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület
A Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület 2023-ban ünnepelte alapításának 55. évfordulóját.
A jubileum kapcsán elhangzott értékelések egybehangzóan bizonyították, hogy a kertbarát közösség hű maradt eredeti céljaihoz, ha úgy kívánta a helyzet azokat megfontoltan bővítette.
Működésével elősegítette a kertbarát mozgalom népi, nemzeti, kulturális és szakmai örökségének megóvását, kultúrájának, hagyományainak megőrzését, továbbvitelét, fejlesztését.
Az öt évtizedes működéséről a „Kertbarátság 50 éve” című színvonalas könyvben foglalták össze a legfontosabb történéseket, nagy sikerrel.
A kertbarátok gazdasági és társadalmi vonatkozásban egyaránt maradandót alkottak a városban. Több nemzedéken átívelő örökösként vagy új gazdaként 60-70 fős tagsággal nem elhanyagolható mennyiségű kertészeti terméket állítottak elő, elsősorban saját célra.
A termelvényeket tárolva, feldolgozva egész évben ízletes, egészséges ételeket tudnak tenni a család asztalára.
A terméseket bemutatókon és kiállításokon rendszeresen, vonzó módon mutatták be az érdeklődőknek.
Kiemelt feladatnak tekintették a helyi alacsony színvonalú borászat felhozását megfelelő szintre, ez sikerült is, ma már versenyképesek a borok.
Gasztronómiai tevékenységük dicséretes, a hagyományos ételeket és az új táplálékokat egyaránt népszerűsítik.
Az egészséges életmód kialakításában, vitelében példát mutatnak és segítséget nyújtanak másoknak is.
Népszerűsítik a gyógy- és fűszernövényeket és terjesztik is. Felkarolták a biotermesztést.
A kertművelés rendszeressége segíti a fizikai állóképesség fenntartását, a szellemi és lelki egyensúly biztosítását.
A virágosítással, a díszkertek kialakításával és a konyhakerti versenyekben való aktív részvételükkel kiemelkedő helyezéseket értek el.
A környezetvédelem napi feladatait a kertbarátok elvégzik, úgy mint a talajvíz védelme, komposztálás, klímavédelem, vagy éppen a szelektív hulladékgyűjtés, valamint a parlagfű irtása.
A kertbarátok a társadalomban gyökeret vert népi és vallási jellegű ünnepeket mindenkor nagy tetszést kiváltva megünneplik, egyre több szereplő bevonásával és újításokkal.
Az egyesület eleget téve a város vezetőinek felkérésére, a többi civil szervezettel együtt részt vesznek a szórakoztató és fesztivál jellegű rendezvényein, mint például a lecsófesztivál, mézeskalács-sütés.
Aktívan részt vesznek az idősek világnapja tiszteletére rendezett ünnepségsorozaton vetélkedőkkel, sportbajnoksággal, illetve versekkel, énekekkel, előadásokkal.
Szoros baráti együttműködés alakult ki a Zalaegerszegen kiemelkedő tevékenységet folytató közösségekkel, többek között a Városi Művelődési Központtal (VMK), Társadalmi Egyesülések Szövetségével, Életet az Éveknek Szövetségével, TESZÖV-vel, Összefogás Botfáért Egyesülettel, Zalai Hírlappal, Városi Televízióval.
A VMK vezetőivel szorosan együttműködve alakítják ki programjaikat.
Bel- és külföldi kapcsolataik révén népszerűsítik Zalaegerszeg építészeti, gyógyászati, pihenési célú és környezeti értékeit (Skanzen, Aquapark, Alsóerdő, Gébárti tó).
Az egyesület jelenleg azon munkálkodik, hogy a korosodó tagjaihoz fiatal, gyakorló és hobbi kertészek is csatlakozzanak, dolgozzanak.
Az egyesületben fegyelmezett szakmai munka folyik, pénzügyi helyzete tervszerűen alakul, pályázatokon rendszeresen szerepelnek.
A közösség működése a lakosság részére nyitott, azon minden érdeklődő részt vehet.
Az egyesület jelentősebb eredményei az öt évtized során:
- Kertészeti jellegű tevékenységeknél
- a direkttermő szőlők leváltásában, a Zalagyöngye fajta terjesztésében részvétel;
- a „hungaricum”-nak minősülő fajták védelme;
- az őstermelői tevékenység támogatása, gyakorlása;
- az új termeléstechnológiák népszerűsítése (kordonos szőlő, gyümölcs sövények);
- díszkertek létesítése, kiállítások;
- a borkezelés pozitív irányú megváltoztatása a városban;
- a komposztálás elterjesztése;
- a vegyszermentes technológiák népszerűsítése, elterjesztése.
- Gasztronómiai jellegű rendezvényeken részvétel:
- retro gasztronómiai napok;
- rétesek, kalácsok, pogácsák, krumpli és kukoricaprósza, hajdinás málé készítésének népszerűsítése;
- az ételekhez savanyúságok, kompótok, aszalványok mellékelése;
- részvétel fesztiválokon: fánksütés, lecsókészítés, mézeskalács-sütés.
- Ünneplések:
- borversenyek szervezése
- Márton napi vigadalom
- húsvéti és karácsonyi ünneplés
- Tapasztalatcserék
- kertlátogatások városon belül és kívül
- társegyesületek: Berhida, Nagyatád, Csente, Várpalota, Zalabaksa
- További tevékenységek:
- aktív részvétel a városi virágosítás és konyhakerti versenyekben;
- az egészséges életmódról felvilágosítás, segítségnyújtás és rendezvények megtartása;
- gyógy- és fűszernövények népszerűsítése
- segítésnyújtás az otthonok díszítésében és a kegyeleti jellegű kompozíciók készítésében;
- virágkötészeti jellegű foglalkozások;
- növények gondozásának segítése előadások szervezésével.
A Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület 2019-ben megkapta a város elismerő „Zalaegerszegért” díját.
Képgaléria:
Videógaléria:
Cserhalmi Henriette
Cserhalmi Henriette 1961. szeptember 8-án született Nagykanizsán. Középiskolai tanulmányait a Winkler Lajos Vegyipari Szakközépiskolában végezte.
1983-ban könyvkötőként kezdett dolgozni Zalaegerszegen, a megyei könyvtárban. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor oktatóműhelyében 1988-ban felsőfokú képesítést szerezett, ettől kezdve a megyei könyvtár papír- és könyvrestaurátora volt.
A könyvtár muzeális értékű állományát nagy szakmai hozzáértéssel kezelte, ennek keretében régi napilapok savtalanítását, újrakötését végezte. A vármegye közintézményei, egyházai egyedileg felmerülő restaurálási, állagmegóvási igényeit is teljesítette.
Közreműködésével a szlovéniai magyar nemzetiség intézményeinek (Lendva Városi Könyvtár, Népújság Szerkesztősége, Mura Vidéki Rádió) is végeznek kötészeti tevékenységet. A zalai közgyűjtemények (Göcseji Múzeum, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára) számára is kötészeti, restaurálási, állagmegóvási segítséget nyújtott.
Cserhalmi Henriette érdeme, hogy a megyei könyvtár muzeális gyűjteménye konzerválásra kerül, így a város közgyűjteményeinek a közelmúltban megkezdett digitalizálási tevékenységéhez az „alapanyag” jó minőségben áll rendelkezésre.
Fontos munkája volt a régi sajtó restaurálása, melynek kutatása egyre kurrensebb a használók körében, és pótolhatatlan információkat ment meg az utókor számára.
Cserhalmi Henriette a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének Zala Megyei elnöke volt, a Zalaegerszegi Városi Vegyeskarnak hosszú évekig aktív tagja volt, valamint több éven át elnöke volt a Lakhatásért Közalapítványnak, majd kuratóriumi tagja a Millecentenáriumi Közalapítványnak. Közéleti munkája során kiemelt figyelmet fordított a rászorulók támogatására.
1986-tól tagja volt a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület (PNYME) a papír- és a nyomdaipar, a könyv- és lapkiadás, a restaurálás, a papírkereskedés és az ezekhez kapcsolódó területeken dolgozó szakemberek, ill. tanulók, nyugdíjasok, stb. valamint az ilyen profillal működő vállalkozások önkéntes társulásának.
Restaurátori munkái közül fontos megemlíteni a Rotterdami Erasmus: Pharaphrases (1522), Biblia (1568), Pázmány Péter: Igazságra vezérlő kalauz (1637).
Példa értékű, magas színvonalú szakmai munkájával hozzájárult Zalaegerszeg város kulturális fejlődéséhez, több évtizedes tevékenységével elősegítette városunk jó hírének növelését. Több évtizedes szakmai, kulturális és érdekvédelmi tevékenységéért „Zalaegerszegért díj” kitüntetésben részesült.
Cserhalmi Henriette 2021-ben hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Tóth László
Dr. Tóth László Zalaegerszegen született, gimnáziumi éveit Pannonhalmán, a Bencés Gimnáziumban töltötte. Egyetemi tanulmányait Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte. A diploma megszerzését követően jogi és pénzügyi szakvizsgát tett.
Pályakezdőként a Zala Megyei Bíróságon előadóként dolgozott. 1980-ban a zalaszentgróti ÁFÉSZ-nél, majd 1985-től a Zala Megyei MESZÖV Jogi Irodában jogtanácsosi feladatokat látott el, majd ezt követően a Takarékszövetkezet Titkárságán tevékenykedett.
1989-től vette át a Takarékszövetkezeti Titkárság vezetését. 1993-tól a Vas-Zala Megyei Takarékszövetkezetek Szövetségének munkáját irányította, 2005. május 15-től a Zalavölgye Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője lett.
2016-tól a Bak és Vidéke Takarékszövetkezet, a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Zalavölgye Takarékszövetkezet egyesülése révén létrejött Zala Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője lett.
1990-től a zalaegerszegi közélet meghatározó tagja, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének résztvevője, 1990-től egészen 2019-ig önkormányzati képviselő.
Sokat tett a zalai vármegyeszékhely infrastrukturális fejlesztéséért, a közbiztonság javításának eléréséért, továbbá kiemelkedő szerepe volt a zalaegerszegi munkahelyteremtés feltételeinek kidolgozásában.
A város vezetése szakmailag és gazdaságilag is fontos kérdésekben számíthatott szakavatott tanácsára és véleményére. Mindig szem előtt tartotta a helyi problémák gyors és hatékony megoldását, a polgárok életminőségének javítását.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottsága elnökeként alapjaiban járult hozzá a közgyűlés törvényes működéséhez.
Dr. Tóth László kiemelkedő közéleti, gazdasági, társadalmi tevékenysége elismeréseként Zalaegerszegért díjban részesült.
Dr. Tóth László 2024-ben magas szintű állami kitüntetésben részesült, Magyar Ezüst Érdemkeresztet vehetett át.
Képgaléria:
Takács Mária
Takács Mária a magyar néptánccal már korai gyermekéveiben elkötelezte magát. A tánc alapjait a Zalai Táncegyüttesben tanulta meg, melynek 22 évig (1965-1987) volt aktív tagja.
1965-ben a zalaegerszegi Zrínyi Gimnázium megnyerte a Helikoni ünnepségek aranyérmét.
Akkoriban Orsovszky István vezette az iskola tánccsoportját csakúgy, mint a Zalai Táncegyüttest.
Az Orsovszky István által létrehozott Kamara táncfesztiválon Mária számos olyan győztes versenykoreográfiában táncolt, ami elismerést hozott a Zalai Táncegyüttesnek és a városnak.
Takács Mária „nyugdíjba vonulása” után sem hagyott fel a néptánccal. Egy népművelő kérésére elvállalta a Gutorföldi – Vadrózsák tánccsoport vezetését. Onnan ment át Horváth Károly népzenekutató invitálására a Lenti – Kerka Táncegyütteshez, majd visszatért Zalaegerszegre gyermekoktatóként.
A megyében több településen, de a határon túl is – pl. Szlovéniában Dobronakon – oktatott.
2009-ben az általa nevezett koreográfiával, Foklás táncospár nyerte meg a Zegasztár néptánc kategóriáját.
Mária nagy figyelmet fordított az utánpótlás nevelésre. Elindítója volt 1995-ben az általános iskolás korú gyermekek néptánc tagozatos képzésének. Közreműködése révén évente sok-sok gyermek ismerkedett meg a magyar folklór varázslatos világával.
A Szarkaláb senior tánccsoport alapítója, koreográfusa és vezetője. A Zalai Táncegyüttes keretein belül működő Szarkaláb tagjai lányok, asszonyok, kisgyermekes családanyák, nagymamák. Többen itt ismerkedtek meg a néptánccal.
Bölcsességével, egész életében alázattal, becsületesen végzett munkájával, Zalaegerszeg méltán tisztelt táncpedagógus egyénisége Zalaegerszeg díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Stefán Gábor
Stefán Gábor 1954-ben született Enyingen, gyermekkorát Zala vármegyében töltötte.
Táncos pályafutása már 10 éves korában elkezdődött. Kiváló tanárainak köszönhetően nemcsak a tánc művészetét sajátította el, de bepillantást nyert a filmek világába, a díszlettervezésbe, a főváros akkori kulturális életének szegmenseibe. Az évek alatt megszerzett sokoldalúság és nyitottság a későbbiekben egész életét meghatározta és meghatározza a mai napig.
Balettintézeti éveit követően pályáját a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte .1981-ben visszatért Zalaszentmihályra. Ekkoriban a vármegyeszékhelyen még alakulóban volt a színházi élet, így a zalaegerszegi Városi Művelődési Központ képesítés nélküli népművelőjeként helyezkedett el, mellette balettot tanított.
A színház – Állandó Színház néven – eleinte a VMK-ban működött, így Stefán Gábor hamar részesévé vált.
Kezdetben – 1983-1991 között – asszisztensként, 1991-1994 között művészeti titkárként dolgozott, ahol balett- és tánctudásának, szakmai tapasztalatának köszönhetően egyre jelentősebb feladatokat kapott.
1994-től 1996-ig ügyvezető igazgatóként, majd 13 évig, 1996-tól 2010-ig igazgatóként dolgozott. 2010-től nyugdíjba vonulásáig (2018) koreográfusként erősítette a színház társulatát.Koreográfusi munkáját számos darab dicséri, de játékmesteri, rendezői munkássága is kiemelkedő, meghatározó.
Igazgatása alatt a színház komoly sikereket ért el, ezt bizonyítják a fesztiváldíjak, Tv-felvételek is. Ez idő alatt újult meg a színház épülete is, nagyszabású korszerűsítést, modernizálást, átalakításokat végeztek mind a nézőtéren, mind a színpadon. A nézőtér átalakítása tett lehetővé a páholyok kialakítását is.
Ehhez köthető a több mint tíz évig nagy sikerrel futó „Zalai Páholy” támogatási rendszer, mely azon túl, hogy szponzorálta a színház működését, hozzájárult a színház népszerűsítéséhez, közönségkapcsolatainak kiszélesítéséhez is.
Sokrétű színházi teendői mellett – balettművészként – mindig kiemelt fontosságot tulajdonított a fiatalok művészeti nevelésének, a klasszikus balett megismertetésének, megszerettetésének.
Oktatói, tanári tevékenysége is említésre méltó: 1984-től balett- és tánctanárként sok kiemelkedő növendék került ki kezei közül. 1988-tól a Zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolabalett tanszakának vezetőjeként lehetőséget teremett a táncművészet korai elsajátítására, a tehetséggondozásra.
Alapító tagja az egyik legismertebb jótékonysági szervezetnek, a Zalaegerszeg-Göcsej Lions Klubnak, mely az elesettek, fogyatékkal élők segítését tartja fő feladatának.
Stefán Gábor a zalaegerszegi kulturális életben és az oktatás terén betöltött sokrétű tevékenységéért Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Fabio Gentile
Fabio Gentile 1969. augusztus 10-én született. 1998-tól önkormányzati képviselő, 2007-2012 között Gorizia testvérváros alpolgármestere, jelenleg pedig Friuli Venezia Giulia tartomány közigazgatási titkára.
A könyvelő és kereskedelmi szakértő végzettséget szerzett szakember évtizedek óta formálja Gorizia köz- és politikai életét. Önkormányzati képviselőként számos szakterület tartozik hozzá. Végzettségének megfelelően aktív szerepet vállal a város költségvetésének tervezésében, pénzügyeinek és kereskedelmének irányításában és az e területeket felügyelő bizottságok munkájában.
A két város közötti kapcsolatok elmélyítésében alpolgármesterként kezdte meg a munkát, tudatosan keresve olyan – kulturális, oktatási, gasztronómiai – kapcsolódási pontokat, amelyekben Gorizia és Zalaegerszeg kapcsolatai kiteljesedhetnek. Előkészítő munkájának köszönhető, hogy a két város közötti hetvenes évekre visszanyúló kapcsolatokat 2014-ben Ettore Romoli polgármester és Balaicz Zoltán alpolgármester hivatalosan is megerősítette. Ezt követően Gorizia szinte minden évben gasztronómiai standdal képviseltette magát az Egerszeg Fesztiválon, s számos esetben érkezett városunkba a kultúránk iránt, és a helyi gasztronómia iránt érdeklődő csoport. Mindezek mellet pedig városunk delegációja is évről évre ellátogatott a goriziai „Határok Ízei” Fesztiválra, mely alkalmakkor városaink kapcsolatának még szorosabbra fűzésében Fabio Gentile elkötelezett és lelkes hozzáállásával aktív szerepet vállalt.
Fabio Gentile a kulturális kapcsolatok felvirágoztatása érdekében folyamatosan keresi városunkat terveivel, ötleteivel.
A két város szoros kapcsolatának kialakításáért végzett elkötelezett munkájáért Zalaegerszegért Díjban részesült.
