Budai Mihály
Buday Mihály 1953-ban született a vajdasági Törökbecsén.
A tanárképző főiskolát Becskereken fejezte be. 1975-ben Zentára költözött és a nyolcvanas évek elején kapcsolódott be a Zentai Képzőművészeti Csoport munkájába.
Alapító tagja a zentai ART-90 festőcsoportnak.
1991 óta részt vesz a magyarországi alkotótáborok munkájában is.
A tragikus balkáni események következtében 1994-ben költözött Magyarországra, családjával Zalaszentgyörgyön talált új otthonra, de munkája, hivatása elsősorban a megyeszékhelyhez kötötte.
A Móricz Galéria művészeti vezetőjeként sok éven keresztül szervezett kiállításokat zalaegerszegi és külföldi művészeknek.
1994 és 2013 között az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium tanáraként több fiatal tehetséget indított el a képzőművészeti pályán.
2013 és 2016 között a zalalövői általános iskolában tanított.
2009-ben a Duna Televízió Törékeny buborék címmel portréfilmet készített róla.
Buday Mihály évtizedek óta meghatározó alakja a város kulturális életének, amelyben alkotóként, tanárként és szervezőként is részt vett és részt vesz.
Eötvös utcai galériája egyike volt Zalaegerszeg művészeti zarándokhelyeinek.
Művészi pályáját jellemzi, hogy számos önálló kiállítása nyílt már Magyarország-szerte, természetesen Zalaegerszegen is, valamint Németországban, az USA-ban, Romániában, de képei eljutottak Svédországba, Kanadába, Ausztriába és Horvátországba is.
Alkotói tevékenységében a szürrealizmus, a hiperrealizmus, a szimbolizmus, valamint a szecesszió elemei ötvöződnek, létrehozva egy új egységet és minőséget.
Szervezőként hosszú évek óta munkálkodik azon, hogy a hazai és a határon túli művészek között hidakat teremtsen. Erről tanúskodik a 2006 óta megrendezett Zalaszentgyörgyi Nemzetközi Művésztelep.
A horvátországi Vodicén magyar alkotóknak szervez művésztábort, de több más alkotótábornak is alapító tagja és állandó meghívottja.
Az egerszegi Buday Art Galériában saját művei bemutatásán túl több alkalommal szervezett kiállításokat zalai és külföldi művészeknek, de rendezett irodalmi és zenés esteket, fotókiállítást is.
Az Egerszeg Fesztivál keretében több éven keresztül volt szervezője és résztvevője az „Egerszegi Montmartre – Festők utcája” című rendezvénynek.
Tagja a Stockholmi Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesületnek, a zalaegerszegi Vitrin Képző- és Iparművészeti Egyesületnek, ezenfelül a Magyarucca Összművészeti Egyesület pedig tiszteletbeli elnökévé választotta.
Buday Mihály értékes és megbecsült tagja a zalaegerszegi közösségnek, művészeti alkotó munkájával pedig gazdagítja a város kulturális értékeit, valamint öregbíti annak jó hírét, ezt a tevékenységét ismerték el 2015-ben Zalaegerszegért díjjal.
A zalaegerszegi Göcseji Múzeum egykori múzeológus igazgatója, Kostyál László így jellemezte a művészt: „Buday Mihály képeinek sejtelmes hangulatát a meghatározhatatlan forrásból villódzó, a füstszerű gomolygást izgalmassá tévő színes fények fokozzák, melyek közül, mintegy a tudatalatti szférából bukkannak elő az egyes képi szereplők, helyszínek, illetve tárgyak. Egyes részletek álomszerű természetességgel folytatódnak további tér- és idősíkok lenyomataival, másokra csak hosszasabb szemlélődés után figyelünk fel. A képi szereplők csak ritkán vesznek részt közös cselekményben, egymásmellettiségük inkább gondolati, illetve látszólagos. Arckifejezésük nem tükröz érzelmeket, alapvetően befelé fordulást sugall, amit olykor behunyt szemük is kihangsúlyoz. Alakjuk, személyük önmagában bír szimbolikus jelentéssel. A képek tartalmi rétegeit gyakran jelképes tárgyak (pl. oszlop, toll) vagy motívumok (pl. repülő madarak, írástöredék) árnyalják. Annak dacára, hogy gyakran szándékosan összekeveri vagy egymásba folyatja őket, Buday egyik fő művészi törekvése az egyes idő-dimenziók egymásutániságának, illetve az idő múlásának adekvát művészi megfogalmazása. Különös, szürreális világ az övé, amelyben a legtöbb szemlélő valahogy mégis otthonosan érzi magát, hiszen úgy érezheti, saját gondolatvilága képi kivetülésével szembesül.”
Egyéni kiállítások (válogatás):
1990 – Szabadka, Baja, Művelődési Központ
1994 – Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház, Bagod faluház, Heiligenstadt Városháza
1996 – Budapest, Balogh János Kiállítóterem, Letenye Fáklya Művelődési Központ
1997 – Zalaegerszeg Móricz Galéria, Budapest Sissi Galéria, Keszthely Goldmark Károly Művelődési Központ
1999 – Zalaegerszeg Göcseji Múzeum, Szekszárd MC Galéria
2000 – Zalaegerszeg Móricz Galéria
2001 – Zalaszentgyörgy, Kultúrház
2004 – Nagykanizsa, Petró-galéria
2005 – Marosvásárhely (RO), Unitárius gyülekezeti terem (ifj. Buday Mihállyal)
2006 – Kaposvár Volksbank Galéria, Zalalövő Salla Művelődési Központ (Farkas Ferenccel és Pezzetta Umbertóval)
2007 – Debrecen Havrics Galéria
2008 – Hévíz Aquamarin Galéria
2010 – Körmend Kulturális Központ, Hernád Művelődési Központ
2011 – Hévíz Magyar Csárda Galéria
2012 – Baja Belvárosi Bemutatóterem, Szombathely Fény-Arany Galéria
2013 – Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház, Császártöltés Közösségi Ház, Budapest Maconkai Galéria
2014 – Zalalövő Salla Művelődési Központ, Budapest Unio Gallery, Nemesnádudvar Művelődési Központ
2015 – Egervár Várkastély pincegalériája (Farkas Ferenccel), Keszthely Balaton Színház, Hévíz Gróf Festetics György Művelődési Központ és Könyvtár (állandó kiállítás)
2016 – Zalaszentgyörgy Porta Tájház (állandó kiállítás), Bugyi Besenyei György Művelődési Központ, Egervár Várkastély
2017 – Újhartyán Faluház, Pécs, Zarándista Galéria, Marosszentgyörgy (RO) Egyházi Közösségi Ház, Csákánydoroszló Kultúrház
2018 – Marosszentgyörgy (RO) Kultúrház, Kunpeszér Művelődési Központ, Pázmánd 7 forrás Művelődési Ház, Tófej Közösségi Ház
2020 – Zalaegerszeg Városi Rendőrkapitányság
Művei közgyűjteményekben: Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum
Képgaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszegi Városi Vegyeskar Egyesület
Zalaegerszegen 1957 szeptemberében a pedagógusok szervezésével alakult meg a „Pedagógusok Művészegyüttese”.
A Művészegyüttesbe beletartozott a kórus, a tánckar és a szimfonikus zenekar is.
1960-ban a művészeti együttesek külön váltak, a kórus Pedagógus kórus névvel önálló lett.
Az 1960-as években a pedagógusok mellett már egyéb foglalkozást űzők és középiskolások is énekeltek a kórusban.
A kórus ekkoriban népdalokat, népdal-feldolgozásokat, magyar szerzők, úgy mint Kodály, Bartók, Karai, Bárdos kórusműveit, felkérésre pedig helyi zeneszerzők úgy mint Vannay, Tótmátyás műveit énekelte.
Felléptek a város által rendezett ünnepségeken, illetve „tájoltak” a megye falvaiban is, valamint dalos-találkozókon vettek részt.
A Magyar Rádióban először 1966-ban volt felvétele a kórusnak, első koncert-útra pedig 1965-ben utaztak Jugoszláviába.
Évente több önálló hangversenyt adnak, hagyomány a kórus életében a karácsonyi és évadzáró koncert, melyek minden évben jelentős eseménynek számítanak a koncertlátogatók számára. Rendszeres résztvevői kórustalálkozóknak, egyre gyakrabban kérik fel a kórust jótékonysági koncerteken, különféle rendezvényeken való közreműködésre és rendszeresen megszólalnak Zalaegerszeg ünnepi műsorain is.
A Zalaegerszegi Vegyeskar a ’60-as évektől rendszeresen szerepel külföldön. Fesztiválok meghívott szereplői voltak Jugoszláviában, Finnországban, Ausztriában, Olaszországban is.
Partnerkapcsolataik révén turnéztak már Izraelben, Portugáliában és Németországban, továbbá Erdélyben és Kárpátalján is koncertsorozat keretében több alkalommal is előadták egyházi és világi művekből álló repertoárjukat az érdeklődő közönség előtt.
1993-ban jelent meg az első CD-jük és hangkazettájuk, 2000-ben pedig a második CD-jük, ezt követően 2007‑ben, az 50. jubileumra egy dupla DVD-t készítettek, mely koncertjeiket és utazásaikat bemutató filmrészletek segítségével idézi vissza a kórus „életét”.
Szintén 2007-ben – hagyományteremtő céllal – megrendezték az I. Nyugat-Dunántúli Kórusfesztivált, melyre Dunántúl különböző városainak amatőr vegyeskarait hívták meg. Sajnos, anyagi erőforrások hiányában a kétévente tervezett fesztivált csak néhány alkalommal sikerült megszervezni, pedig a közönség mindig hálásan fogadta az énekesek produkcióit.
A Vegyeskar szívesen ad elő nagy oratórikus műveket is, mint például Mozart vagy Faure: Requiem-jét, énekelték már Rossini: Stabat Materét, Mozart: Koronázási miséjét, Haydn: Teremtés című oratóriumát, Orff: Carmina Burana című művét, Ramirez: Kreol miséjét és Händel: Messiását is.
Az együttes művészeti vezetői Pungor Antal, Dömötör Ilona, Farkasné Perlaki Edit, Hajdu Sándor voltak, 2003 őszétől pedig a kórus művészeti munkáját Kovács Kata irányítja.
A kórus érdemei között említendő, hogy 1989-ben Hangversenykórus, 1998-ban Hangversenykórus cum laude, továbbá 2006-ban pedig újra Hangversenykórus minősítést kapott.
A kórus 2017-ben ünnepelte a 60. évfordulóját, amely alkalomból ismét jubileumi koncertet szervezett – a régi kórustagokkal és karnagyokkal közösen – a zeneszerető zalaegerszegieknek.
A kórus zenei-közéletben betöltött szerepe méltóvá tette 60. jubileuma alkalmából a Zalaegerszegrért díjra.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Zajzon Géza
Dr. Zajzon Géza 1938. január 22-én született Szegeden.
1961-ben az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen, majd 1970-ben a Vasbetonépítési Szakmérnöki Egyetemen szerzett diplomát, utóbbin szerezte a doktori címét is.
Zalaegerszeg város kedvezőtlen vasúti pozíciója közismert volt, amely már az elmúlt évszázadtól kezdve hosszú időn át tartó hibás döntések következménye. A Rédics-Lendva, a Bajánsenye-Zalalövő és a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy pályaszakasz megszüntetése végképp megpecsételte a térség vasúti helyzetét.
Az 1990-es évek elején lehetséges, soha vissza nem térő kitörési pontot az európai érdekű és finanszírozású „V. számú vasúti közlekedési folyosó (akár Madrid-Moszkva között) részeként a magyar-szlovén kapcsolat Zalaegerszeg felé történő megvalósítása jelenthetett. Ez eredményezhette Zalaegerszeg város fővonali pozícióját és az országos és nemzetközi vasúti hálózatba való bekapcsolását.
A megvalósíthatósági tanulmány készítését a Sir Alexander GIBB & Partners UK. cég nyerte el, bevonva a magyar MÁV Tervező Intézetet és a szlovén Zeleznice Project Intézetet. A döntés tárgya volt, hogy melyik irányban épüljön ki a szlovén-magyar vasúti összeköttetés Zalalövőtől terjedő szakasza: Körmend-Szombathely) vagy Zalaegerszeg felé.
Zajzon Géza mérnök úr a Sir Alexander GIBB & Partners cég magyarországi leányvállalatának, a GIBB Tanácsadási Kft-nek az igazgatója volt, aki személyesen is méltánytalannak tartotta Zalaegerszeg vasúti elszigeteltségét.
Szombathely részéről igen aktívan és nem teljesen objektíven a Körmend-Szombathely variánst tartották kívánatosnak. Ezt kellett ellensúlyozni a jó döntés meghozatalához.
A vasúti elszigeteltség feloldására, a kedvező térségfejlesztési hatásra és nem utolsó sorban az olcsóbb megvalósításra világított rá a tanulmányt készítő angliai vezető tervezőknél, akik felfigyeltek a nyomatékos érvelésére és ennek is tulajdoníthatóan hozták meg városunk számára kedvező döntésüket.
A város közlekedési struktúrájának, azon belül is a vasúti nyomvonalak fejlesztésében való közreműködéséért Dr. Zajzon Géza Zalaegerszegért díjat kapott 2016-ban.
Képgaléria:
Videógaléria:
Vajda László
Vajda László 1946. július 11-én, Csáfordon született. Édesapja Vajda József tanár, népzene kutató, édesanyja Marton Etelka tanítónő volt.
Általános iskolai tanulmányait Nován végezte, majd a Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett 1964-ben.
A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára történelem-földrajz szakra nyert felvételt.
1968 szeptemberétől V. éves egyetemi hallgatóként – Zala megyei ösztöndíjasként – a zalaegerszegi Ságvári Endre Gimnáziumban kezdett tanítani, majd 1969-ben tanári diplomája kézhez vétele után is itt tanított.
Közben 1971-ben 5 hónapig katonaként szolgált Debrecenben és Zalaegerszegen.
1969-ben megnősült, egyetemi évfolyamtársát, Gombos Ágnes történelem-népművelés szakos középiskolai tanárt vette feleségül, 3 fiúgyermekük született.
Szakmai életútja:
1968 szeptemberétől a zalaegerszegi Ságvári Endre Gimnáziumban kezdett tanítani történelem és földrajz tantárgyakat, emellett pályaválasztási felelős is volt, majd 1973 és 1975 között – nagyon fiatalon – igazgatóhelyettese lett az intézménynek.
1975. szeptember 1-től a Zala Megyei Tanács VB Művelődési Osztály főelőadója lett, 1978-tól 1985-ig pedig csoportvezető. Ez alatt a 10 év alatt a megyei oktatásügy irányításában nagy gyakorlatot szerzett.
1985-től a Ganz Ábrahám Szakközépiskola igazgatójává választották, mely tisztséget 1996. február 15-ig töltötte be. Itt az iskola vezetése mellett újból taníthatott.
1994 májusától decemberig Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere felkérte, hogy – igazgatói munkája mellett – lássa el a város Művelődési és Közoktatási Osztályának osztályvezetői feladatait is.
1996-tól a Zala Megyei Önkormányzat Művelődés, Oktatási és Sport Osztályának munkatársa lett – pályázati úton – osztályvezetői minőségben, amely tisztséget nyugdíjazásáig viselt.
A tanítás és oktatás során szerzett tapasztalatait hasznosította a megyében, és azon kívül egyaránt. Az országos szakértői névjegyzékben, mint tanügy igazgatási szakértő szerepelt. Vas, Győr megyékben is látott el ennek kapcsán feladatokat. Tagja volt – még nyugdíjasként is- az érettségi országos vizsgáztatói karnak is. Zala megyében, de azon kívül is, főleg Zalaegerszeg városában szinte minden középfokú intézményben betöltött érettségi elnöki funkciót. Nyugodt egyénisége, diplomáciai érzéke, a diákok és tanártársai iránti tisztelete, szeretete nagyban hozzájárult az érettségi vizsgák jó légköréhez.
Egyéb megbízatásai:
1990-1994 között Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Sport bizottságának tagja, az oktatási albizottság vezetője.
1994-1998 között Zalaegerszeg Megyei Jogú Város 10. számú választókerületének képviselője Javaslataival, hozzászólásaival – melyekkel választókerületének problémáit is közvetítette, és a város ügyeit képviselte – segítette a közgyűlés munkáját.
Publikációi:
Sokoldalú érdeklődéséhez tartozott a helytörténeti kutatás is.
1974-ben a Zalai Tükör kiadványban jelent meg: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Zalában című tanulmánya, melyet még feleségével közösen írt.
1994-ben a Zalai Gyűjtemény 35. számában a Zalai Történeti Tanulmányok kötetben jelent meg az 1905-1906 évi vármegyei ellenállás történetét feldolgozó írása.
2000-ben Zala Megye Ezer Éve Tanulmánykötet a Magyar államalapítás millenniumának tiszteletére című megyei kiadványban jelent meg A középfokú oktatás Zala megyében című összegzése.
Társadalmi tevékenysége:
A sport kezdettől fogva hozzátartozott az életéhez. A Z. Dózsában sakkozott, majd fiatal tanárként az Országjáró Diákkört vezette a Ságvári Gimnáziumban. Hosszú éveken át a Csuti Sakk Club elnökségében dolgozott.
1974-től a Zala Megyei Természetbarát Szakszövetség elnökségi tagja volt.
Eleinte az Olajmunkás Kupa tájékozódási versenyein indult.
1973-tól a Zala Megyei Tájékozódási Futó Szövetség elnökségének is a tagja lett, 1992-től a szövetség felügyelő bizottságát vezeti.
1985-től a ZTE, majd 1998-tól a Z. Dózsa tájfutó szakosztályát irányította.
A Z. Dózsa SE megszűnő tájfutó szakosztály utódaként 1992-ben alakult meg a Zalaegerszegi Tájékozódási Futó Club (ZTC), melynek alapító tagja volt. Az egyesület megalakulásától 2016 januárjáig az egyesület elnökeként tevékenykedett. A klub vezetőjeként és társadalmi aktívájaként számtalan sportesemény – sportági bemutatókon keresztül, magyar bajnokságokon át, a 2002-es Tájfutó Európa Bajnokságáig – főszervezőjeként, szervezőjeként öregbítette városunk hírnevét.
Vezetése ideje alatt Zalaegerszeg Város Közgyűlése – 2007-ben – Zalaegerszegért Díjjal jutalmazta a klubot.
Vajda László több évtizedes sportvezetői és sportszervezői tevékenységéért a Magyar Tájékozódási Futó Szövetségtől Ripszám Henrik Emlékérmet kapott 2010-ben.
A klub tagjai örökös tiszteletbeli elnöki címmel köszönték meg eddigi munkáját.
A város kulturális és tudományos rendezvényein is rendszeresen részt vesz. Jelenleg is tagja a Ganz Ábrahám Szakközépiskola alapítványi kuratóriumának.
A város turista és tájfutó térképeinek és a ZTC zalai versenyeinek szervezésében minden alkalommal részt vesz, szakmai tapasztalatát a klubbal szívesen megosztja.
A közélet iránt érdeklődő, művelt, hasznos tagja a városnak, példakép lehet mindenki számára.
Közéleti és szakmai tevékenységét 2016-ban Zalaegerszegért díjjal ismerték el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Schreiner Jenő
Schreiner Jenő 1954-ben született Zalaszabaron.
A nagykanizsai dr. Mező Ferenc Gimnáziumban érettségizett, majd a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán gépészmérnök szakon diplomázott 1977-ben.
A zene kisgyermekkora óta élete meghatározó része volt. Édesapja a szülőfalujában egy parasztbandában zenélt, ahol nagybátyja volt a prímás.
A középiskola alatt maga is zeneiskolába járt, tanáraival játszott a kanizsai szimfonikus zenekarban is. Szülőfalujában a helyi zenekarral pedig közel száz lakodalmat muzsikált végig.
Az igazi népzenei pálya 1980-ban, Zalaegerszegen kezdődött, ahol prímás lett a helyi KISZÖV Táncegyüttesben.
Schreiner Jenő a zalai tájra oly jellemző épületről elnevezett Együttes, a Harangláb Népzenei Együttes meghatározó alakja.
1985-től ugyanis már a Zalai Táncegyüttes prímása lett, amelynek zenekara felvette a Harangláb nevet, és később önállósodott.
1985-ben muzsikus társaival, Pál Évával, Kocsis Csabával és Szijj Ferenccel alapították meg a zenekart. Az akkori alapító tagok közül ma már csak Schreiner Jenő vesz részt az együttes tevékenységében. A megalakulást követő években négyen muzsikáltak együtt, többnyire a Zalai Táncegyüttest kísérték. Bár időközben többen lemorzsolódtak, mindig újabb kiváló zenészek csatlakoztak az együtteshez.
A Schreiner Jenő vezette, főként népzenét játszó kis csapat Európa valamennyi országát bejárta, de felléptek Afrikában, Amerikában és Ázsiában is.
Színes repertoárjukba számos városi eseményen, kulturális rendezvényen belehallgathattak az érdeklődők, de Zalaegerszeg testvérvárosaiban is mindig szívesen látott vendégek, Krosnoban, Marosvásárhelyen, Kuselben is nagy sikert aratott népzenei előadásuk.
Schreiner Jenő zenei munkásságát a hagyományőrzés, a népzenei kincseink és kulturális örökségünk megőrzése határozza meg.
Előszeretettel lépnek fel más népzenei együttesekkel, hoznak létre közös produkciókat országhatáron innen és túl, de legfőképpen magyar nyelvterületeken.
Szakmai elismertségének köszönhetően a népzene nagy alakjai is számos alkalommal szerepeltek műsoraikban.
A Harangláb Népzenei Együttes népi muzsikája több CD-n és kazettán is hallható.
A város hírnevét öregbítő és gazdagító kulturális-népzenei tevékenysége elismeréseként a népzenész 2016-ban Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Sándorné dr. habil. Kriszt Éva
Sándorné dr. habil. Kriszt Éva a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanár szakán szerzett oklevelet.
Tanári oktató munkáját követően 1985-ben lett a BGE jogelőd intézményében, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán oktató, ahol 1988-tól előbb tanszék, majd intézetvezető vezetői megbízást kapott.
Már intézetvezetőként meghatározó szakmai kapcsolatokat épített ki a PSZK Zalaegerszegi Intézetének oktatóival.
Szakmai, módszertani munkája, emberi kvalitásai meghatározták a zalaegerszegi Matematika-Statisztika Tanszék, majd a Közgazdasági és Módszertani Intézeti Osztály működését.
1995-től a Távoktatási Központ igazgatói posztját töltötte be, és sokat tett azért, hogy a távoktatás Zalaegerszegen is meghonosodjon, valamint hogy a hallgatói létszám növekedése mellett a hallgatói szolgáltatások színvonala is emelkedjen, jól képzett, szakmailag felvértezett hallgatók kerüljenek ki a munkaerő-piacra képzési munkarendtől függetlenül.
A PSZK Zalaegerszegi Intézetében a felnőttképzés a 2000-es évek közepén teljesedett ki, akkor, amikor Sándorné dr. Kriszt Éva volt a Budapesti Gazdasági Főiskola felnőttképzési rektorhelyettese. A zalaegerszegi oktatók ekkor szinte egész Dunántúlon oktathattak, öregbítve a zalaegerszegi közgazdász képzés jó hírnevét.
Sándorné dr. habil. Kriszt Éva 2007-től 2 cikluson keresztül volt az intézmény rektora. E minőségében több alkalommal is a Magyar Rektori Konferencia társelnöke volt, majd 2010-ben annak elnöki posztját is betöltötte.
A rektori posztot betöltő felsőoktatási szakember vezetése alatt a korábbi Budapesti Gazdasági Főiskola először alkalmazott tudományok főiskolája minősítést, majd egyetemi státuszt kapott, szorosra fűzte együttműködését a vállalati szektorral, bővítette az intézmény szakmai és nemzetközi kapcsolatait. Vezetése alatt vált a BGE az ország legnagyobb alkalmazott tudományok egyetemévé, amelynek végzős hallgatói a legkeresettebb gazdasági szakemberek közé tartoznak.
Sándorné dr. habil. Kriszt Éva nemcsak globálisan, lokálisan is tevékeny volt. Mindvégig fontos volt számára a fővárosihoz kapcsolódó, de vidéki, zalaegerszegi felsőoktatás. Szakmai munkája, évtizedek során végzett felsőoktatási tevékenysége alapvetően meghatározta a 21. század eleji zalaegerszegi közgazdászképzést.
Sokat tett azért, hogy a Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetéből 2011 januárjában önálló kar legyen Zalaegerszegen, a Budapesti Gazdasági Egyetem 4. kara, vidékiként azonban az egyetlen.
Hozzájárult a vidéki Kar, a Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg képzési portfóliójának bővítéséhez, a zalaegerszegi oktatók tudományos és kutató munkájának fejlődéséhez. Ösztönözte az oktatók tudományos kutatásait, a fokozatszerzéseket.
Rektori megbízása idején a Kar alapképzéseinek száma bővült, új szakként a közszolgálati alapszakot akkreditálták, és a gazdaságinformatika alapszakot is bevezették, így nemcsak a szakok, a képzési területek száma is bővült. Új szakirányokat és specializációkat dolgoztak ki a kar oktatóinak közreműködésével.
2012-ben a GKZ saját jogon szerezte meg az MA szintű diplomával történő kibocsátás jogát, így 2012 óta Pénzügy szakon mesterképzés is folyik a karon.
Új szakirányú továbbképzési szakok képzési hely bejegyzése is fűződik a karalapító rektor nevéhez.
Támogatta a különböző projektek megvalósítását, a zalaegerszegi oktatók kutatási tevékenységét. A projektekben való részvétel révén valósultak meg többek között a Kar e-learning tananyagai, az ALUMNI-programok, és sikerült bevezetni, a közgazdasági felsőoktatásban Magyarországon elsőként, a duális pilot képzést.
A kar munkatársaira építve úgy tudott megfelelni az intézményi stratégiájában meghatározott céloknak, hogy ehhez kizárólag a zalaegerszegi tárgyi és humán erőforrást használta fel. Sándorné dr. habil. Kriszt Éva épített a múlt hagyományaira, ugyanakkor innovatív, alkotó módon tekintett a jövőbe.
Jó kapcsolatot ápolt a város vezetésével, a térség munkáltatóival, mindenkor támaszkodott véleményükre.
Sokat tett azért, hogy Zalaegerszeg egyetemi város lehessen, a helyi közgazdászképzés pedig a városi felsőoktatás zászlóshajója. Támogatásával azt is bebizonyította, hogy jelentős innovációs potenciálja van a zalaegerszegi Gazdálkodási Karnak.
Sándorné dr. Kriszt Éva 2007 és 2016 között volt a Budapesti Gazdasági Főiskola, majd az egyetem rektora. Vezetése alatt a főiskola alkalmazott tudományok egyetemévé érett úgy, hogy gyakorlatorientált képzését, munka-erőpiaci kapcsolatait megtartotta. Az egyetem jó hírnevét öregbítette.
Sándorné dr. Kriszt Éva vezetése alatt lett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézetéből önálló Kar, Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg néven.
Közreműködésével igazolódott, hogy nemcsak a nagyvárosokban, hanem egy vidéki városban is magas szintű egyetemi képzést lehet meghonosítani.
A helyi közösség és annak kisugárzása – a múltban és jelenben is – olyan értéket hozott létre itt Zalaegerszegen, amely elismerésre és megbecsülésre méltó mind a szűkebb lokális, mind a tágabb környezetében.
Ezen eredmények és kiváló szakmai munkája elismeréseként 2016-ban Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Piotr Przytoczki
Piotr Przytoczki (ejtsd: Pjotr Psitocki) Krosno, lengyel testvérváros polgármestere.
1957. augusztus 17-én született Krosnoban.
Végzettsége szerint gépészmérnök, a Krakkói Műszaki Egyetemen szerzett diplomát 1982-ben. 2002 óta Krosno polgármestere, minden alkalommal függetlenként indult és már az első fordulóban győzelmet aratott, a szavazatok általában 70%-val.
Nős, 3 fia van, számos szakmai elismerést és díjat tudhat magáénak, többek között a Newsweek Lengyelország hetilap 2008-as elismerését, amelyen Lengyelország legjobb elnöke címet nyerte el, illetve 2007-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést.
Zalaegerszeg és Krosno között 2000-ben köttetett meg a hivatalos testvérvárosi szerződés, amelyet lengyel részről elődje, Roman Zimka látott el kézjegyével.
Piotr Przytoczki azonban már a kezdeti időszakban aktívan részt vállalt a városok közti együttműködés kialakításában, hiszen a krosnoi kereskedelmi és iparkamara elnökeként cégek egymás vásárain való részvételét szervezte.
Polgármesterré történt megválasztását követően még abban az évben eljött és azóta is rendszeresen utazik városunkba és számos szakterület kapcsolatfelvételét kezdeményezte. Több, Zalaegerszegen megfigyelt programot, újítást később Krosnoban is megvalósított, mint például a Fecskeházak, az elkerülő utak, valamint belváros kialakítása.
Rendszeresen részt vesz a minden év márciusában megrendezendő Lengyel-Magyar Barátság Napja rendezvényein, nagy támogatója zalai művészek krosnoi megismertetésének. Kezdeményezésére 2009 augusztusában a lengyel és magyar köztársasági elnökök krosnoi látogatása alkalmával Németh János keramikusművész egyik domborművét helyezték el a Piac téren egy ház homlokzatán.
Több alkalommal szervezte meg a zalai képző- és fotóművészek krosnoi kiállítását, valamint krosnoi művészeti csoportok fellépését az Egerszeg Fesztiválon.
Folyamatosan támogatja a városok múzeumai, így a Krosnoi Kézművesmúzeum és a Göcseji Múzeum közvetlen szakmai együttműködését. Ennek keretében immár 10 éve Zalaegerszegen is kiállítják a Krosnoi Lenbiennálé alkotásait.
Nagy szerepet játszott abban, hogy az elmúlt években önkormányzati cégeink – mint például a Zala Depo Kft., Városgazdálkodási Kft., Zalavíz Zrt., valamint különböző szakterületek – tűzoltók, rendőrök, oktatási szakemberek képviselői ismerkedtek meg és nyertek bepillantást egymás munkájába.
A hivatalos együttműködésen túl számos baráti kapcsolatot is kialakított Zalaegerszegen, amelynek köszönhetően Piotr Przytoczki mindig szívesen látott vendég városunkban.
A két nép és a két város közötti szoros kapcsolat kialakítása és ápolása érdekében végzett fáradozásait 2016-ban Zalaegerszegért díjjal ismerték el.
Képgaléria:
Dr. Máhr Károly
Dr. Máhr Károly 1967-ben született Szombathelyen.
Általános és középiskolai tanulmányait Sárváron végezte.
A biológia mindig a legkedveltebb tantárgyai közé tartozott, hamar elhatározta, hogy az orvosi hivatást választja.
A sikeres felvételi vizsgát követően 1993-ban végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen.
Pályáját a Zala Megyei Kórház Belgyógyászati osztályán kezdte, majd 1998-ban belgyógyászati szakvizsgát tett.
Az itt eltöltött idő alatt nagyon sokat tanult és értékes szakmai tapasztalatokra tett szert.
2001-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen klinikai onkológiai szakvizsgát tett. Először a zalaegerszegi kórház Onkológiai Osztályán, majd Szombathelyen az Onkoradiológián dolgozott.
2003-ban adjunktusi, majd 2012-ben főorvosi kinevezést kapott.
2013-tól a Zala Megyei Kórházban osztályvezetői feladatokat lát el.
Kiváló szakmai tudását számos kiadvány, publikáció, onkológiai és belgyógyászati előadások egész sora bizonyítja.
Belgyógyászatban megszerzett ismereteit jól alkalmazta az onkológiai betegek ellátásában.
A legújabb kutatási eredmények, az egyre gyarapodó gyógyszeres, biológiai terápiás lehetőségek ma már megannyi daganatos betegnek jelentenek gyógyulást.
Dr. Máhr Károly hitvallása, hogy a sikeres kezeléshez hozzátartozik a beteg és az orvos közötti bizalmi kapcsolat, a megfelelő tájékoztatás, a beteg tisztelete, bátorítása, mint ahogy az orvos szakmai alázata is.
Onkológusként, belgyógyászként, hívő emberként igyekszik megtenni mindent a betegek gyógyulásáért, a kevésbé reményteli helyzetekben életminőségük javításáért.
Ezen ismérvek alapján Dr. Máhr Károly méltán kaphatta meg 2016-ban a Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Nagy Ferenc
Nagy Ferenc becenevén „Franci”, a Hevesi Sándor Színház szervezési osztályvezetője. Zalaegerszegi lakos, nős, két gyermek édesapja.
A Hevesi Sándor Színház egyik alapító tagja.
Az általa mindig elhangzó mondat: „első a színház”, ami meghatározza a munkáját.
Nélkülözhetetlen láncszem a színházi gépezetben.
Alapításától, 1982-től munkahelye a Hevesi Sándor Színház. Színpadi munkásként (kellékesként) kezdett dolgozni, majd előrelépve a színházi ranglétrán, mostanra a színház szervezési vezetője.
Elévülhetetlen érdemei vannak a telt házas előadások létrehozásában.
Közvetlen és barátságos modorával sikerül megnyernie város- és megyeszerte a színház meglevő és leendő közönségét.
Munkájának sikerét igazolja a folyamatos telt ház és a tízezer eladott bérlet.
Viccesen azt szokták mondani, hogy Ő az, aki a megyében mindenkit személyesen ismer. Kollégáival, beosztottjaival mindig megtalálja a megfelelő hangot, és mindent a színház érdekének rendel alá.
Mindezen kvalitások miatt volt érdemes a „Zalaegerszegért Díj” kitüntető cím elnyerésére 2016-ban.
Képgaléria:
Harmatos László
Harmatos László 1943-ban született Szakonyban.
Édesapját korán, tíz éves korában tragikus körülmények között veszítette el.
A szomorúsággal, nélkülözésekkel és viszontagságokkal teli esztendők után édesanyja újból férjhez ment, így a család Zala megyébe költözött.
Az 1960-as évek elején befejezte az ipari iskolát, ahol bádogos szakmunkás képesítést szerzett, majd később Pécsett mestervizsgát is tett.
1965-ben megnősült, egy lánygyermeke született.
Az elmúlt évtizedekben kisiparosként dolgozott, emellett feleségével meghatározó szerepet töltött be szűkebb hazája, Andráshida közösségi életének formálásában.
A rendszerváltás eseményeit nagy örömmel fogadta, részt vett a vasfüggöny lebontásában, a Páneurópai Pikniken Sopronkőhidán, valamint Nagy Imre és társai újratemetésén.
1989 karácsonyán pénzadományt gyűjtött a román forradalom miatt szenvedő erdélyi magyaroknak, társaival élelmiszert, vérplazmát, gyógyszert szállítottak Kolozsvárra és Marosvásárhelyre.
Harmatos László és felesége kezdeményezésére 1996-ban Zalaegerszegen elsőként állítottak emléket Szent Istvánnak az andráshidai településrészen.
A településrész lakóinak példaértékű közösségi összefogása, elhivatott és áldozatos tenniakarása a házaspár munkájának is köszönhető.
1993 óta tevékenykedett a Zala Megyei ’56-os Hagyományőrző Egyesületben, a Zala Megyei Nemzeti Szövetségben és a Magyar Királyi Csendőrség Országos Egyesületében is.
Zalaegerszeg közéletében betöltött, a polgári civil társadalom összetartozásának erősítése érdekében végzett önzetlen munkássága példaértékű.
Harmatos Lászlót 2013-ban Esztergomban, a Szent Anna templomban a magyar nemzetért tett kiemelkedő szolgálataiért a „Vitézi Rend” tagjává avatták.
Példaértékű tevékenységét 2016-ban Zalaegerszegért díjjal is elismerték.
Harmatos László 77. életévében, 2020-ban hunyt el.
