Nemes Margit Valéria
Nemes Margit Valéria középiskolai éveit a béri Balogh Ádám Postaforgalmi Szakközépiskolában végezte. Főiskolai tanulmányai alatt postai előadóként dolgozott. Kitartása, szorgalma, a szakma iránti elkötelezettsége már korán megmutatkozott.
A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola befejezése után területi biztosként tevékenykedett a Pécsi Postaigazgatóság Pénzforgalmi osztályán, majd 1988-tól a Zalaegerszegi 1. számú Postahivatal vezető-helyettese lett. 2001-től a megyeszékhely 1. számú postahivatalának vezetője volt, ahol 18 év kiemelkedő munka után 2019-ben ment nyugdíjba.
Nevéhez számos újítás fűződik, többek között a postahivatal korszerű, ügyfélbarát kialakítása, korszerű működtetésének szavatolása, mai igényhez igazított átformálása. Mindig szem előtt tartotta munkatársai érdekeit, munkafeltételeinek, munka végzéséhez szükséges eszközeinek biztosítását.
A Kaszaházi önálló szervezeti egységként működő Kézbesítő Posta létrehozása is Nemes Margit Valéria nevéhez fűződik, melyet 2019 áprilisában adtak át.
Vezetése alatt a Zalaegerszegi 1. számú Postahivatal országos szinten mindig a legjobbak között teljesített. Szakmai munkáját, elkötelezettségét számos díj és elismerés dicséri, többek között Az év postása díj birtokosa, melyet 2017-ben vehetett át.
Kiemelkedő, Zalaegerszeg polgárait segítő szakmai munkássága miatt Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Madár Gábor
Madár Gábor Vácon született 1938. október 18-án. Sportkarrierje is a szülővárosában indult, 1952- ben a futball klub igazolt játékosaként bizonyította rátermettségét, kiemelkedő tudását.
1957-ben rövid ideig a ZTE csapatát erősítette, majd pályafutását Szombathelyen folytatta, ám 1962-ben visszatért a zalai vármegyeszékhely sportklubjába, majd 1972-ben az NB I-es csapat kapitányaként vonult vissza az aktív sportból.
1979-ben vállalt először vezetőedzői feladatot a Nagykanizsai Olajbányásznál, ahol 8 évig dolgozott. Bár a csapat sokat fejlődött irányítása alatt, igazi sikereket a ZTE FC-vel ért el, hiszen 1990-ben és 1994-ben is feljuttatta őket az első osztályba.
A későbbiekben játékos megfigyelőkét tevékenykedett, majd a ZTE Akadémia U-16-os korosztályának edzőjeként a fiatalok nevelésében is kivette részét.
Nem mindennapi pályafutását, kimagasló tehetségét, a magyar futball iránti elkötelezettségét 2008-ban a Magyar Labdarúgásért Érdemrend bronz fokozatával ismerte el a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Városunk hírnevének öregbítéséért, Zalaegerszeg sport életében betöltött meghatározó szerepéért Zalaegerszegért díj kitüntetésben részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Kövécs Edit
Kövécs Edit a zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskola emelt szintű ének-zene oktatásának művészeti vezetője, ének-zenetanára, karnagy.
A pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett ének-zenetanári diplomát 1980-ban, majd tanítványból tanárként visszatért első iskolájába, ahol 1956 óta magas színvonalon működött a Kodályi útmutatás alapján létrejött ének-zenei tagozat.
1988-ban vette át nyugdíjba vonuló kollégájától (Büki Gyuláné Adél nénitől) a kórusvezetői és énektanári feladatokat. Szakmai tudása, zenei ízlésvilága, attraktív színpadi egyénisége, erőt sugárzó temperamentuma áthatotta a diákokat az ének órákon, és a hallgatóságot a koncerteken. Nemzetközi versenyen az iskolai kórussal elért első helyezés kiemelkedő teljesítmény volt, ekkor felfigyelt munkájára a szakma és a fenntartó önkormányzat.
Teljes odaadással végezte és végzi munkáját kezdetektől, mintegy megbecsülve a kapott feladatot és kibontakoztatva évtizedek óta tartó kreativitását. Tanfolyamok, konferenciák látogatásával (Kecskemét, Nyíregyháza, Budapest; 1988-2017.), intenzív karnagyi kurzus elvégzésével, (Zalaegerszeg,1998-2005.), barokk-reneszánsz kurzus, kórusvezénylés-továbbképzés (Keszthelyen, 2011., 2014.) és számos népzenei műhelymunka résztvevőjeként (Zalaegerszeg) gyarapította tudását.
Közvetlen és hosszantartó emberi kapcsolatokat alakít ki diákjaival, akik visszajárnak az iskolai hangversenyekre. Az elődök tiszteletére neveli diákjait (Vajda József, Büki Gyuláné). Tagja annak a munkacsoportnak, mely a Liszt Ferenc Általános Iskolában szervezi meg évente a Vajda József Megyei Népdaléneklési Versenyt, ezen számos tanítványa is szerepel.
Hatékony szakmai kapcsolatot alakított ki a térség elismert népzene pedagógusaival, ezáltal a Liszt Ferenc Általános Iskola adhat helyet az utóbbi években a zenetanárok továbbképzési műhelyfoglalkozásainak. Karnagyi munkája által a Liszt kórus igényes, magas színvonalú, Kodálytól – kortársig. A régió egyedi, meghatározó jelensége az általa vezetett énekkar, amelynek műsoraira a megyeszékhely vezetése is igényt tart.
Szakmai tevékenységének eredményei közül fontos megemlíteni, hogy nemzetközi kórusversenyeken különböző kórusdíjakat nyert el, különdíjat kapott Olaszországban, a Liszt Ferenc Országos Műveltségi versenyen és a Kodály Zoltán Országos Műveltségi versenyen is említésre méltó helyezést ért el.
1988-ban és 2016-ban Liszt plakettel tüntették ki, 2011-ben pedig Zalaegerszeg Kultúrájáért díjban részesült. Pályaíve mozgalmas és színes. Tevékenysége által a Liszt iskolások zenei teljesítménye és neveltsége magas színvonalú a mai napig.
Képgaléria:
Videógaléria:
Kiss Ferenc
Kiss Ferencet iskolai végzettsége és polgári foglalkozása a műszaki és humán területekhez köti. Önkormányzati képviselőként 1994-2019 között a zalai megyeszékhely grémiumának tagja. A zalaegerszegi közélet meghatározó szereplője.
Munkásságát a tenni akarás, a város jólétét és fejlődését elősegítő tevékenység határozta meg. Mindig szem előtt tartotta szűkebb pátriánk érdekében végzett közös munka fontosságát, a pártállástól független közös célok kitűzését és megvalósítását.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése több bizottságában is tevékenykedett, szívéhez legközelebb a szociális ügyek és a szociális támogatások nyújtása állt.
Fontosnak találta a társadalom perifériájára szorult polgárok segítését, hathatós tevékenységével igyekezett lehetőséget, kiutat biztosítani számukra.
Parlamenti képviselőként is Zala vármegye és Zalaegerszeg fejlődésén munkálkodott.
A 2010-ben megalakult Kaszaházi Településrészi Önkormányzat tagjaként aktívan képviselte az ott élők érdekeit, a helyi közösségi élet egyik meghatározó alakja, nevéhez fűződik az immár hagyományosnak mondható Gólyadombi Fesztivál szervezése is.
A Zala Volán Zrt. Humángazdálkodási Főosztályának vezetőjeként vonult nyugállományba.
Kiss Ferenc a zalaegerszegi közéletben betöltött kiemelkedő tevékenységéért 2019-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Holdosi János
Holdosi János 1954. január 30-án született a Somogy megyei Öreglakon. Általános iskolai tanulmányait Balatonfenyvesen végezte, ezután Nagykanizsára a Kőolajipari technikumba járt, innen ered a földrajz iránti érdeklődése. Középiskolai tanulmányai alatt 15 évesen már a MÁV NTE Nagykanizsa igazolt NB II-es játékosa volt. 1973-ban felvették a Pécsi Tanárképző Főiskola testnevelés-földrajz szakára.
A sport és a labdarúgás szeretete már kisgyermek korában megkezdődött. A főiskolai évek alatt is folytatta labdarúgó pályafutását a PEAC Pécs NB III-as csapatában.
Holdosi János testnevelés – földrajz szakos tanári diplomáját 1977-ben vette át Pécsen. Szakmai kiteljesedése érdekében a Testnevelői Egyetem edzői szakát is elvégezte.
1998-ban Síiskola – síoktató képesítést vehetett át. 2001-ben UEFA ’B’, majd 2004-ben az UEFA ’A’ licences edzőképzését is sikeresen abszolválta.
A vármegyeszékhelyi Petőfi Sándor Iskola testnevelés tagozatán közel 40 évig játszott szerepet. Testnevelőként, majd a testnevelés munkaközösség vezetőjeként fáradhatatlanul dolgozott önmaga és kollégái folyamatos szakmai fejlődése, önképzése érdekében. A testnevelés tagozatos osztályok osztályfőnökeként pályafutása során mindvégig kiváló közösségeket alakított ki, az iskolavezetés mindig számíthatott javaslataira, ötleteire.
30 éven át szervezte az ország talán egyik legrangosabb iskolai tornáját, a Petőfi Labdarúgó Kupát. Évtizedekig volt az iskolai sí táborok elkötelezett szervezője, oktatója.
Sokoldalú pedagógusi tevékenységének eredményeit az iskolavezetés is elismerte, 2012-ben főtanácsosi címet kapott.
A ZTE FC labdarúgó utánpótlás szakágában mind edzőként, mind a szakág vezetőjeként tevékenységét 34 éven át sikerek sorozata övezte. Egy szezonban a tartalékcsapat edzői posztját is betöltötte.
15 éven át tagja volt az MLSZ utánpótlás bizottságának, továbbá 20 éven át dolgozott Zala vármegyei diáksport szakreferensként. 1997-ben az MLSZ Labdarúgás Érdemérem Ezüst fokozatát vehette át, 2007-ben pedig Zala megye legjobb utánpótlás edzőjének választották.
Holdosi János életpályájának elismeréseként, aki kimagasló pedagógiai, edzői és sportvezetői munkát végzett több száz zalaegerszegi fiatal testi egészségének megőrzéséért, városunk NB I-es szintű labdarúgásáért, s jó hírének öregbítéséért 2019-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dékány Endre
Dékány Endre református lelkész családból származik, szüleivel 1969-ben költözött Zalaegerszegre. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán 1976-ban diplomázott, majd az Építész Karon 1983-ban szerzett szakmérnöki oklevelet.
1985-ben költözött vissza családjával Zalaegerszegre, ahol a ZALATERV Építészeti és Mérnöki Kft. munkatársaként, majd a Stabil Mérnöki Kft. ügyvezetőjeként dolgozott.
Szakmai és gazdasági tapasztalatai révén hamar szakmája egyik meghatározó szereplőjévé vált Zalaegerszegen.
1998-tól a zalai megyeszékhely közéletének fontos alakja, önkormányzati képviselőként 21 éven át sokat dolgozott a belváros rehabilitációján, a városkép alakításán, a település arculati kézikönyvének szerkesztésén.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Műszaki Bizottsága elnökeként folyamatosan figyelemmel kísérte a város fejlesztését, a városrendezési terv módosítását, a munkahely-teremtési programot, vezetésével a lakástámogatásokat igényeknek megfelelően átalakították, így eltűntek a rossz állapotban lévő szociális bérlakások.
A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. főmérnökeként szintén a megyeszékhely fejlődését, szépülését tartotta szem előtt, melyet minden eszközzel támogatott.
Tagja volt a Zala Megyei Mérnöki Kamara elnökségének. Mérnöki hozzáértését számos zalai munkája is dicséri, csak párat említve: a zalaegerszegi OTP Székház, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház helikopter fogadó épülete, az Izsák Imre Általános Iskola és a teskándi Csukás István Általános Iskola, Nagykanizsai Fedett Uszoda.
A vallás és a református egyház kiemelt szerepet töltött be életében, 17 évig volt presbitere a Zalaegerszeg Református Egyházközségnek.
Dékány Endre a zalaegerszegi közéletben betöltött kiemelkedő szerepéért, a városfejlesztéséért végzett áldozatos munkájáért 2019-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Dékány Endre 2020-ban, 68 éves korában hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Prokné Tirner Gyöngyi
Prokné Tirner Gyöngyi a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház vezetője, földrajz-rajz szakos tanárként végzett az Egri Tanárképző Főiskolán. Később ugyanitt művelődési menedzser szakot végzett és népművelőként 2007-től vezeti a gébárti alkotóházat. Előtte volt egy évig tanár Zánkán, az ottani ifjúsági táborban, majd 1982-től 2007-ig a népművelő pedagógusként dolgozott a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Az MMIK-ban a népi kézművesség területének gondozása volt a feladata. A gébárti alkotóházat az addigi vezetője – Skrabut Éva – nyugdíjba vonulása után a területen való jártassággal, tapasztaltsággal vette át a ház irányítását. Az alkotóház tevékenysége országos hírnevűvé vált, amelyre a környező országokban is felfigyeltek.
Prokné Tirner Gyöngyi a házat népi alkotó házzá, a népi mesterségek tanműhelyévé, oktatóbázisává, kiállítójává tette. A ház ad helyet a GébArt néven annak a Nemzetközi Művésztelepnek, melynek nemcsak hazánkból, de Európa, a Kárpát-medence mellett voltak már Amerikából, Ázsiából és Afrikából is résztvevői. A ház a Zala Vármegyei Népművészeti Egyesület alkotóbázisa is egyben. A Gébárti Alkotóház számos, a népművészet egyes ágaival foglalkozó szakkörnek ad helyet, a faragóktól a hímzőkig, helyszíne népi mesterség bemutatóknak, játszóházaknak, kiállításoknak, hagyományőrző rendezvényeknek, továbbá szakmai konferenciáknak, népi mesterségek területén szakmai képzéseknek, továbbképzéseknek, népzenei táboroknak. Több alkotóközösséget működtetnek: Zalaegerszegi Hímző Stúdió, Zalai Csipkeműhely, Fazekas Szakkör, Bőrtárgykészítő- és Fafaragó Szakkör, Kosárfonó Szakkör, Komplex Szakkör szülőknek és gyermekeknek, Kovács Stúdió néven. 2019-ben az alkotóház jelentős bővítésen esett át pályázati forrásból, melynek elkészítésében meghatározó szerepe volt Prokné Tirner Gyöngyinek. Az alkotóház vezetése mellett 2011-ben megalapította és elnökként azóta is vezeti a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületét.
Többek között alapító tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek, valamint a Zala Megye Népművészetéért Alapítványnak és a Göcseji Falumúzeumért Alapítványnak is. Tagja a Magyar Népművelők Egyesületének és a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesületnek és Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ellenőrző bizottsági tagja.
Publikációs tevékenységet is folytat, többek között megemlítendők: Egy fazekas dinasztia remekei – A Czúgh-család emlékkiállítása Zala Megyei Művelődési, Képzési Központ kiadásában 2004. Zalaegerszeg; – Bereczky Csaba – Prokné Tirner Gyöngyi: Saját örömére, mások gyönyörűségére, Soós Lajos fafaragó a Népművészet Mestere munkássága bemutatása a Zala Megyei Művelődési Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola kiadásában 2007. Zalaegerszeg. Többször jelent meg írása a Pannon Tükörben is.
2021 év végén nyugdíjba vonult, nyugdíjazásával egy kitűnő szakembernek adta át a stafétabotot úgy, hogy az alkotóház lehetőségei a további színvonalas működést biztosítani tudják.
Zalaegerszeg kulturális életében végzett kitűnő és sokrétű tevékenységéért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Sáska József
Dr. Sáska József Esztergomban született, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Az érettségit követően a Semmelweis Orvostudományi Egyetem fogorvos szakán tanult tovább, a diploma megszerzése után, 1981-től a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház rendelőintézetében dolgozott. 1984- ben fog- és szájsebészeten szakvizsgát tett. 1986 és 1992 között a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház szájsebészeti osztályának adjunktusa. A kórházi feladatok mellett magánrendelésen is fogadja a betegeket. A folyamatosan növekvő páciens létszámok és az igények miatt 1995-ben megalapította a NIVODENT Fogászati és Szájsebészeti Bt-t., mely az alapítás évétől fogva 5 vegyes fogászati körzet és 2 városkörnyéki fogászati körzet közfinanszírozott ellátásért felel. Dr. Sáska József folyamatosan bővítette szaktudását, ezért még ebben az évben konzerváló fogászat és fogpótlástan szakvizsgát is tett. 2006-tól megyei fogászati és szájsebészeti szakfelügyelő főorvosként is dolgozik.
NIVODENT Bt. klinikai színvonalú felszereltséggel rendelkezik, aktív vezérlésű CT alapú implantációs berendezés, X- GUIDE rendszer is megtalálható, melyből az országban csak három üzemel. Dr. Sáska József 2021 áprilisában, 44 év munkaviszony után vonult nyugdíjba, fogorvosként fogászati rendelőjében dolgozik tovább.
A zalaegerszegi egészségügyben végzett alázatos munkájáért Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Cziborné Vincze Amália
Cziborné Vincze Amália 1959-ben született Egerváron. Itt végezte általános iskolai tanulmányait, majd a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Számvitel-gazdálkodás szakára jelentkezett, ahol érettségit tett. Ezt követően a Pénzügyi és Számvitelei Főiskolán közgazdász, mérlegképes könyvelő végzettséget szerzett.
Eleinte üzemgazdasági elemzésekkel, statisztikai adatszolgáltatásokkal foglalkozott a Zalaegerszegi Polgármesteri Hivatalban, később revizorként, a közgazdasági osztály osztályvezető-helyetteseként az önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzése is a feladatai közé tartozott. 2002-től osztályvezetőként többek között az önkormányzat költségvetésének tervezéséért és gazdálkodásának irányításáért felelt. 2021 nyarán nyugdíjba vonult, ám tanácsadóként továbbra is segíti a polgármester munkáját.
Példaértékű, elkötelezett munkáját 2004-ben a „Köz Szolgálatáért Érdemjel” bronz fokozatával, 2008-ban a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszttel méltatták.
Kimagasló tudásáért, szakértelméért, szorgalmáért, több évtizedes munkásságáért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Darabos Géza
Darabos Géza építészmérnök és a Zalaegerszegi Vívóegylet vezetője, 1971-ben született Zalaegerszegen. A középiskolás éveit a Zrínyi-gimnáziumban töltötte el, diplomát pedig a Műszaki Egyetemen szerzett. A vívás iránti szeretete és elköteleződése gyermekkorából fakad, hiszen vívószülők gyermekeként ebben élte mindennapjait. A későbbi évek során már hivatalosan is a zalaegerszegi vívás egyik elhivatott segítője, hiszen 2014–től a vívóegylet elnökeként sokat fáradozik a sportág népszerűsítésén. A fiatalok testi, lelki fejlesztését, sportolásra, mozgásra ösztönzését céljául kitűző klub élén sokat tett a megfelelő infrastrukturális körülmények kialakításáért, többek között a modern, minden igényt kielégítő az egylet múltjához, hagyományaihoz méltó vívóterem létrejöttéért. Az élsport mellett az utánpótlás nevelés, a tömegsport, az iskolai foglalkozások is a mindennapok feladatai közé tartoznak, további céljaik között szerepel a felnőttvívás és a kerekesvívás népszerűsítése is. A sportklub olyan családias, összetartó közösséggé nőtte ki magát az elmúlt időszakban, melynek értékét nemcsak a kimagasló eredmények, dobogós helyezések adják, hanem a kitűzött célok, az emberi karakterek, az erő, a lendület, mindebben Darabos Géza szerepe vitathatatlan. A Zalaegerszegi Vívó Egylet a Mindszenty Sportcentrumban működik, melynek tervezője is maga az elnök, Darabos Géza volt.
A vívóegyletben nyújtott felelősségteljes munkáján kívül fontos megemlíteni építészmérnöki tevékenységét is, hiszen több zalaegerszegi és Zala megyei épület tervezési munkálataiban játszott fontos szerepet. Építészként számos megyeszékhelyi középület (Csipke Parkolóház, Integrity Magánklinka, Alsóerdei Sportközpont), ipari épület (ADA Matracüzem) és köztér (Dísz tér) megalkotásában működött közre.
A Zalaegerszegi Vívó Egyletben és a városért nyújtott munkájáért Zalaegerszegért Díjjal jutalmazták.
