Horváth Zoltánné Vajda Etelka
Horváth Zoltánné Vajda Etelka tanítói pályafutásának indulását meghatározta szüleitől kapott értékei, mint a gyermekszeretet, alkotómunka, nyitottság, amik életének mozgatórugói lettek.
Generációk sokasága általa szerette meg a matematikát, a magyar népmesék bölcsességét, a rajz és technika órák alkotói élményét, a magyar népi gyermekjátékokat.
Első munkahelye (a zalaegerszegi József Attila Általános Iskola) után 1983-tól különböző feladatkörökben dolgozott abban az intézményben, ahol végül lezárta aktív pedagógiai pályáját, a Zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskolában.
Munkaközösségvezetőként szakmai irányítója volt az alsó tagozatnak. A tanítás mellett a munkahelyi csapatépítésben is megmutatkozott elkötelezettsége: szakmai csoportokat szervezett egy-egy nagyszabású oktatási feladatra, gyermekprogramok, nevelőtestületi tanulmányutak lehetőségeit kutatta és valósította meg. Igazgatóhelyettesként kezdeményező szerepet vállalt a szakmai megújuláshoz vezető intézményi minőségirányítási programban. Felmérve a szülői igényeket, vezetőtársaival karöltve egy olyan hosszútávú oktatási projektet dolgozott ki, amely előrelátó volt és a mai napig meghatározza az iskola arculatát. Létrehozta a nevelőtestületen belüli néptánc-oktatói munkaközösséget, és ezzel együtt elindította a néptánc tantárgyi keretben való tanítását. Ebben évekig ő maga is oktató volt, illetve rendezte az évzáró táncesteket. Tagintézményvezetőként az intézményi integráció időszakában (2002.) partner volt az átalakulásban és súrlódásmentesen menedzselte az átalakítás folyamatát, őrizve értékeinket és példát mutatva segítette új kollégák beilleszkedését a tantestületbe. Ez az időszak az oktatási, a kulturális pályázatok időszaka volt számára. Ének-zene tagozatos énekkaruk nemzetközi sikereihez hozzájárult szervezőmunkája. Számos intézményi kapcsolatot épített az országban és az országhatáron túl. Az iskola történetét és pedagógiai hitvallásunkat bemutató kiadványok, kötetek szerkesztőjeként hozzájárult az intézmény megismertetéséhez (Iskola a Varkaus téren, Szülőföldem daloskönyve, Vadkörtefa fehéret virágzik).
Kuratóriumi tagként két iskolai alapítvány létrejöttében vállalt meghatározó szerepet az oktatás-nevelés lehetőségeinek bővítésére. A későbbiekben a „Gyermekeinkért, a Jövőnkért” Alapítvány kuratóriumi elnökeként irányította a támogató munkát, számos alapítványi bál sikerének kovácsaként.
Horváth Zoltánné Vajda Etelka 2001-ben egyéni kezdeményezéssel hozta létre a Zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskolában a képzőművészeti teret állandó kiállítások rendezésével: tanítványaink személyiségformálása, művészeti nevelése és a szép iránti igényük fejlesztése céljából.
Nyugdíjazása óta folyamatosan és rendszeresen készíti elő, szervezi, rendezi a mindenkori alkotóművészi prezentációkat, vagyis az események teljes lebonyolítását. Így kötődik aktívan saját iskolájához.
A zalaegerszegi oktatási életben végzett kimagasló munkájáért 2021-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Évgyűrűk Nyugdíjas Klub
Az Évgyűrűk Nyugdíjas Klub Zalaegerszeg Csácsbozsok-i városrészének nyugdíjas klubja, mely 2005. január 21-én alakult. A klub a városrész meghatározó közössége, amelynek tevékenysége kihat az egész városrész kulturális életére. A klubot 14 évig a Zalaegerszegért Díjas Király Imre vezette, majd 2019-ben az elnökséget Nagy László vette át. Mostani vezetője Szabó Gyuláné, Ibolya bár nehéz időszakban vette át az elnöki feladatokat, gondos odafigyeléssel, nagy lelkesedéssel élesztette újra a klub tevékenységét és vezeti a klubot, szervezi programjaikat. A klub baráti-, de egyúttal jelentős kulturális és gazdasági értékeket is létrehozó közösség, amely a város határain túl is ismert dalkört működtet, s különböző programjaira városszerte kíváncsiak az emberek. Ilyenek a májusfa állításhoz kötődő programok, a szőlőhegyeken rendezett borút, a dalos találkozó, vagy a városkapuban, a Szent István szobornál felállított mindenki karácsonyfája és betlehem, vagy a Mindenki karácsonya ünnepség, ahol az Évgyűrűk Dalkör évek óta pásztorjátékot ad elő.
A klub 2021-ben költöztette át székhelyét az Izsák Imre Általános Iskolából a Dán Termelőiskola egyik épületébe. Az épület környékét a klubtagok rögtön parkosították, rendezték.
Az Évgyűrűk Nyugdíjas Klub a csácsbozsoki városrész életében meghatározó közösséget teremtő, kulturális tevékenységéért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Kereki Zoltán
Kereki Zoltán sportolói életútja a Kőszegi Textiles SE-nél kezdődött. 18 évesen az egyesülettől két évre Körmendre került. Szombathelyen a Haladásnál lett élvonalbeli és válogatott labdarúgó. 1979-ben csapata kiesett az NB I-ből, és ekkor igazolt át Zalaegerszegre. A két klubban összesen 315 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt és 50 gólt szerzett. Pályafutását az osztrák FC Wacker Innsbrucknál fejezte be (1984-1986).
1976 és 1980 között a magyar válogatottban 37 alkalommal szerepelt és 7 gólt szerzett. Az 1978-as argentínai világbajnokságon ő is tagja volt a csapatnak.
1986–1987-ben a Nagykanizsai Olajbányász vezetőedzője volt. Ezután három idényen át vett részt a Zalaegerszegi TE utánpótlás életében, mint szakágvezető és edző. 1988 januárjától a felnőtt csapat mellett pályaedzőként tevékenykedett, majd 1989 októberében vezetőedző lett. Sportvezetőként az 1990–1991-es idényben a Haladás VSE labdarúgó szakosztály vezetője, valamint 1992–1993-ban a BVSC utánpótlás igazgatója volt. 1993-ban jelölték az MLSZ elnöki tisztségére.
Utánpótlás igazgatóként dolgozott az MLSZ-nél, valamint 2009-2010 között ő volt a ZTE FC utánpótlás igazgatója.
A zalaegerszegi sportéletben nyújtott aktív és elkötelezett munkájáért 2021-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszegi Parkinson Egyesület
A Zalaegerszegi Parkinson Klub 1998-ban Tolvaj Márta kezdeményezésére alakult. A cél az volt, hogy segítsék a betegeket mindazon ismeretek átadásával, melyek által könnyebbé válnak a hétköznapok számukra.
A 2001-ben egyesületté alakult szerveződés munkáját a kezdetektől segítette a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház neurológiai osztálya. Az egyesület indíttatása, hogy az orvosi ellátás mellett segítse az érintettek és családjuk mindennapjait. Évente két nagyobb rendezvényük mellett, vízi tornán vehetnek részt a termálfürdőben, és a neurológia gyógytornászai is foglalkoznak velük a kórházban. A tagok agilitását jól példázza, hogy 2007-ben az egyesület szervezte a Parkinson Világnapot. Baráti kapcsolatok, vidám rendezvények, közös programok jellemzik a Zalaegerszegi Parkinson Egyesület hétköznapjait. Adventkor, újévkor találkozókat tartanak, nyaranta kirándulásokat szerveznek, melynek helyszínei a Gébárti-tó, az ott lévő kézműves ház, valamint az alsóerdei Azáleás-völgy. Az egyesület több évtizedes működésében a tagok aktivitása és az önkéntesek munkája egyaránt szerepet játszik.
Az elmúlt években befolyt támogatásokból gyógytorna eszközöket vásároltak, elmondható, hogy a készlet folyamatosan bővül. A civil szervezetekkel való szoros együttműködés fontossága a gyógyításban is elengedhetetlen, hiszen közös a cél: minél hosszabban és jó életminőségben tudjanak élni a betegek.
Egészségnevelési, felvilágosító, közösségteremtő tevékenységükért, a Parkinson-kórban szenvedők támogatásáért, segítéséért végzett áldozatos munkájukért A Zalaegerszegi Parkinson Egyesület Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zala Megyei Népművészeti Egyesület
Az Egyesület 1982-ben alakult meg az Országos Népművészeti Egyesület tagszervezeteként, majd 1990-ben önálló jogi személyiségű egyesületté vált. 1998-tól kiemelkedően közhasznú sorolása van.
Az egyesület története, szakmai élete elválaszthatatlan az országos népművészeti mozgalomtól, amely a ’70-es évek elején túl akart lépni a népművészet „vitrin” kultúra jellegén. Alapító tagjaik felismerték, hogy a tárgyalkotó népművészet hagyományait közösségi továbbtanítás formájában lehet biztosítani.
A tudatos újratanulásnak és tanításnak a feltételeit teremtette meg a frissen alakult Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagsága, amikor a Velemi Alkotóház példája nyomán 1982-83-ban megépítette a Kézművesek Házát, melyet a mai napig folyamatosan önerős munkával bővít.
Hosszú évek munkája nyomán mára megteremtődtek az önálló kézműves műhelyek feltételei, ahol jól felszerelt körülmények között történik az oktatás a fazekas-, fafaragó-, szövő-, textiles- és kovácsműhelyekben.
Az elmúlt években az egyesület közreműködésével a Kézművesek Háza jelentős felújításon és bővítésen esett át ami az egyesületi munkának is jobb feltételeket biztosít.
Az Egyesület szakmai bázisa a Kézművesek Háza, mely bár helyi fenntartású, de regionális működésű, és a Zala Megyei Népművészeti Egyesület már több mint 3 évtizede e házban bonyolítja le képzési tevékenységét.
Nyári alkotótáborokban, szinte a népművészet valamennyi szakágában oktatnak, van: gyapjú- és vászonszövés, nemezelés, hímzés, viseletkészítés, csipkekészítés, népi játék – népi ékszer készítés, kosárfonás, gyékénykötés, csuhéfeldolgozás, fazekasság, bőrtárgy-készítés, fa –csont -szaru faragás és díszítés képzés. E képzéseken az ország minden részéből érkeztek és tanítottak már a legkiválóbb szakemberek.
A zalai népművészek kiválóságai pedig a többi megyében tanították a zalai pásztorhagyományokat, zalai hímzéseket, csipkekészítést és nemezelést.
Színvonalas képzéseik nyomán az egyesület legkiválóbb tagjai kitűnő eredményeket értek el országos szakmai kiállításokon és pályázatokon.
A közösségi összefogás folyamatos jellemzője az egyesület életének, mely megnyilvánult a megyei, regionális, illetve országos rendezvények lebonyolításában és a közösségi tevékenységében.
A Népművészeti Egyesület méltó módon kapta meg 2020-ban a „Zalaegerszegért” díjat.
Képgaléria:
Videógaléria:
Szemes Béla
Szemes Béla 1955. április 27-én született Szombathelyen.
Középiskolai tanulmányait már Zalaegerszegen végezte.
1975-ben képesítés nélküli nevelőként kezdett el tanítani Zalatárnokon.
1980-ban a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-történelem szakán diplomázott. Szakmai tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi Karán magyar nyelv és irodalom szakon folytatta, ahol 1988-ban középiskolai tanári képesítést szerzett.
2002-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen közoktatási vezető és ezzel együtt szakvizsgázott pedagógus lett.
1982-ben a TIT Zala Megyei Szervezetének munkatársa, ahol a társadalomtudományi szakosztályok működését koordinálta. A Magyar Nyelv Hete programjának, a TIT nyelviskolájának és egyéb művészeti programoknak összeállítása és megszervezése kötődik nevéhez.
1990-től az akkori Báthory István Szakképző Iskolában közismereti tantárgyak oktatásáért felelős nevelési igazgatóhelyettesként dolgozott.
Aktívan részt vett a Páterdombi Városrész közművelődési programjaiban, kulturális életének élénkítésében.
1998 óta szerepel az Országos Vizsgáztatási Névjegyzékben.
2005-2012 között a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának középiskolai szakreferense, feladatai közé tartozott többek között az intézmények pedagógiai programjainak jóváhagyása, középiskolai beiratkozások, átjelentkezések koordinálása, az iskolákban működő szülői szervezetek tevékenységének segítése és az érettségi, valamint a szakmai vizsgák szervezése, lebonyolítása.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mai nevén Zalaegerszegi Tankerületi Központ létrejöttével, a középfokú oktatási intézmények önkormányzattól történő elkerülésével, 2012 őszétől a Zala Megyei Kormányhivatal munkatársa lett, ahol közoktatási-értékelési referensként a köznevelési törvényben előírt hatósági ellenőrzési feladatokat látta el.
Zalaegerszeg kulturális életét meghatározó tevékenysége a Hevesi Sándor Színház és a Kvártélyház produkcióit bemutató Egerszegi színházi esték-Színikritikák című kötetek kiadásában is megmutatkozik.
Színházi élményeit megörökítő írásait eredetileg a zalaegerszegi heti- és havilapokban olvashatták az érdeklődők.
2008-ban jelent meg a kritikáit összesítő kiadvány, melyet 2019-ben követett a második, 2008-2018 színelőadások elemzése.
Jelentős szerepet tölt be Keresztury Dezső költő, író emlékének, hagyatékénak megőrzésében, az irodalom szeretete, az irodalomtörténet iránti elkötelezettsége számos Zalaegerszeg közéletében jelentős tevékenységében megmutatkozik.
Szakmai munkája és a közéletben betöltött aktív szerepvállalása elismeréseként 2020-ban Zalaegerszegért díjjal tüntetették ki.
Képgaléria:
Videógaléria:
Lázár-Kiss Barna András
Lázár-Kiss Barna 1968. április 17-én született.
Középiskolai tanulmányait követően a műszaki egyetemen közúti járműipari szakon tanult tovább, ahol szakmérnöki végzettséget szerzett.
1992-ben a Kézdivásárhelyi fakitermelő cég Baróti kirendeltségének gépészeti mérnökeként kezdte pályafutását, majd a 2001-től a METRO Impex élelmiszerhálózat üzletvezetőjeként dolgozott.
2003-ban a TRANSBAR SA áruszállító cégnél helyezkedett el vezetőként.
Idővel körvonalazódott, hogy tenni akarása, elhivatottsága túlmutatott szakmai munkásságán, a Romániában élő magyarok érdekeinek védelme, közösségük képviselete, társadalmi szerveződésük elősegítése közel állt a szívéhez.
A Romániai Magyar Demokratikus Szövetség színeiben 2012-ben Barót város polgármestere lett.
Lázár-Kiss Barna Zalaegerszeghez fűződő baráti kapcsolata Balaicz Zoltánnal való találkozására datálható, aki akkor még alpolgármesterként vezette a Barótra érkező delegációt. Barátságuk a két település szoros kapcsolatát eredményezte, rendszeressé váltak a közös programok, a két város kiemelt rendezvényeinek látogatása, küldöttségek fogadása, egymás értekeinek, történelmének megismertetése.
2018-ban Baráti Együttműködési Szándéknyilatkozattal erősítették meg a két település által 2017-ben aláírt testvérvárosi szerződést.
Bár Lázár-Kiss Barna közéleti szerepvállalása Barót polgármestereként egyelőre véget ért, emberi értékei, barátsága továbbra is Zalaegerszeghez kötik.
Szakmai munkája és a közéletben betöltött aktív szerepvállalása, társadalmi elhivatottsága elismeréseként 2020-ban Zalaegerszegért díjjal tüntetették ki.
Képgaléria:
Videógaléria:
Háriné Molnár Ágnes
1986-tól tagja az Albatrosz Tánc Sport Egyesületnek, majd 1993-tól művészeti vezetője és koreográfusa lett.
A 30 év alatt rengeteg táncos növendék és több generáció formálódott a kezei alatt. Sokakat készített fel a táncos pályára. Kupák, érmek és kitüntetések sokasága mutatja eredményét a 3 évtizedet felölelő munkának.
A hosszú évek során sok változáson ment keresztül az együttes Ági munkásságának köszönhetően. Az évek múlása megkövetelte, hogy újabb és újabb műfajokkal és táncstílusokkal ismerkedjenek meg a táncosok. Az addigi modern-kortárs táncok, show táncok és a majorett mellett nagy hangsúlyt kaptak a színpadi és akrobatikus látványtáncok, mára már arco- joga elemekkel is kiegészülve, ami a fő profilját adja az Együttesnek és a táncoktatásnak.
Ágnes egészen 4 éves kortól a felnőtt korcsoportig bezárólag foglalkozik a táncoktatással. Mára már több, mint 200 fiatal növendék oktatását végzi. Egy személyben szervezi le a fellépéseket és a versenyeket is. Mindemellett koreográfiákat készít, jelmezeket, ruhákat, kellékeket tervez. Az általa készített koreográfiák dobogós helyezéseket érnek el országos, illetve nemzetközi versenyeken is.
A 2017-es jubileumi év nagyon sikeres volt az Egyesület számára, a Magyar Látványtánc Sportszövetség által megrendezett Európa bajnokságon, Szlovákiában „A” kategóriában 8 Európa bajnoki címet, 3 ezüstérmet és 3 bronzérmet, valamint 2 negyedik, egy ötödik és egy hetedik helyezést érdemeltek ki a táncosok.
Ugyanebben az évben két ízben választották az Albatroszt a régió legjobb táncegyüttesévé.
Ágnes, a minden évben megrendezett Önálló estre egy teljesen új táncos darabot koreografált. A 30 éves jubileumi műsoron egy közel 50 perces látványtáncjátékot állított a színpadra, ami ‚Symbiozis’ címet kapta, melyben 100 táncos együtt, egy egészet alkotva kápráztatta el a nagyérdeműt. Ez az előadás a generációk összetartozásáról, szoros együttműködéséről szólt.
Két fiatal táncost, Hári Annát és Németh Lilit saját maga készített fel a TV2 „Kismenők” című vetélkedőjére, ahol a lányok bekerültek a legjobb 12 táncos közé.
Szinte nincs olyan nagyobb rendezvény, amelyen az együttes ne venne részt, legyen szó fesztiválokról, városi rendezvényekről, falunapokról, vagy jótékonysági rendezvényekről.
Zalaegerszegen a „Fiatalok” elnevezést kapott szobor átadására készített egy koreográfiát, amiben a szobor látványosan „megelevenedett”.
Az Autizmus világnapjára két alkalommal is figyelemfelhívó flashmobbal készültek a Zalai Autistákért Egyesület rendezvénysorozatán több mint 100 táncos bevonásával, ezzel segítve a rendezvényüket és a figyelemfelhívást.
Az egyesület révén sok helyre elvitte már Zalaegerszeg jó hírét, öregbítette kulturális hírnevét azzal, hogy sok fiatalnak biztosítja a mozgás és a tánc örömét, illetve különböző formáit.
Neki köszönhetően az Albatrosz Tánc Sport Egyesület mára a város, a régió és az ország egyik legmagasabb színvonalon működő amatőr táncegyüttesévé nőtte ki magát.
Legfőbb kitüntetései közé tartozik a Táncpedagógusok Országos Szövetségének 1997-es Nívódíja. Továbbá a Táncpedagógusok Országos Szövetsége az együttesnek és vezetőjének adományozott Ezüst fokozatú 2012-es Nívódíja, valamint a Magyar Látványtáncok Szövetsége által adományozott „Látványtáncok mestere” cím.
Háriné Molnár Ágnes szakmai munkája és közösségformáló tevékenysége révén 2020-ban a Zalaegerszegért díjat is kiérdemelte.
Képgaléria:
Videógaléria:
Gondos Ferenc
Gondos Ferenc a Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, kitűnő tanuló volt.
A katonai pályát választotta, gyorsan haladt is előre a ranglétrán és a rendszerváltás idején már a tapolcai rakétás ezred parancsnoka volt. Az alakulat feloszlatása után került vissza Zalaegerszegre a „Hadkieg” parancsnokának.
Gondos Ferenc 2012-től az 1968-ban alakult Zalaegerszegi Honvédklub tiszteletbeli elnöke.
A katonai és honvédelmi hagyományok megőrzését és ápolását egyik legfontosabb feladatának tartó egyesület oszlopos tagjaként sokat tett és tesz a katonai pálya népszerűsítéséért, a honvédelem jelentőségének megismertetéséért.
2007-ben, az akkor még Magyar Honvédség Zalaegerszegi Nyugállományúak Klubja névre hallgató egyesület elnökének választotta. Az elnökség és a tagok munkája, valamint az általuk szervezett programok és előadások a civil szervezetet Zalaegerszeg közéletének egyik meghatározó szereplőjévé tették.
A haza iránti szeretet, a lojalitás mindig kiemelkedő szerepet töltött be mindennapjaiban és munkájában.
2010-ben a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Magyarország honvédelmi minisztere az Aranykor Kitüntető Cím bronz fokozatát adományozta részére.
Gondos Ferenc aktív tevékenységet folytat a magyarországi alapítású, legrégebbi világi lovagrendben, a Szent György Lovagrendben is, amelynek jelenleg zalai priorja. A lovagrend több területen tevékenykedik: hagyományápolás, ezen belül a történelmi évfordulók megünneplése, a középkori kutatások elősegítése és publikálása; oktatás, tudományos összejövetelek szervezése; lelki gondozás; adományok és segélyek gyűjtése.
2012-ben a Honvédelem Napja alkalmából Magyarország honvédelmi minisztere I. osztályú Honvédelemért kitüntető címet adományozott neki.
Szakmai munkája és a közéletben betöltött aktív szerepvállalása elismeréseként 2020-ban Zalaegerszegért díjjal is kitüntetették.
Képgaléria:
Videógaléria:
Gecse László
Gecse László Gutorföldén született, általános iskolai tanulmányait már Zalaegerszegen végezte, középiskolába pedig Szombathelyre járt.
Felsőfokú képesítését Zalaegerszegen szerezte.
Szakmai munkássága is a városhoz köti, hiszen 2001-ben a Városgazdálkodási Kft-ből kivált Zala-Depo Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. létrehozásában, magas színvonalú működtetésében oroszlánrészt vállalt. A cég ügyvezetőjeként jelentős szerepet töltött be a környezettudatos szemléletmód kialakításában, a lakosság igényeit messzemenőkig figyelembe vevő minőségi szolgáltatások biztosításában, újító ötletek, korszerű technológiák bevezetésében.
A Botfai és a Zalabesenyői Településrészi Önkormányzatok vezetőjeként több éven keresztül dolgozott a városlakókért, tenni akarását, áldozatos közéleti szerepvállalását máig erős, összetartó közösség létrehozása is bizonyítja.
Zalaegerszeg Önkormányzatának Kulturális Bizottságában betöltött elnöki tisztje számos lehetőséget nyújtott számára a zalai megyeszékhely kulturális életének formálására, színesebbé, változatosabbá tételére, testvérvárosi kapcsolatrendszerek elmélyítésére.
A Zalaegerszeg-Marosvásárhely Baráti Kör elnökeként sokat tett a két város kapcsolatának szorosabbá fűzéséért, igaz barátságok köttetéséért, programok és rendezvények szervezésével támogatta értékeink, történelmünk megismerését.
Szakmai munkája és aktív közösségi tevékenysége elismeréseként 2020-ban Zalaegerszegért díjjal tüntetették ki.
