Dr. Vándor László
Dr. Vándor László 1949-ben Nagykanizsán született, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte.
1972-ben frissen szerzett régész-történész diplomával a zsebében került Zalaegerszegre. Bár tervei szerint szülővárosában, Nagykanizsán szeretett volna elhelyezkedni, de a zalai megyeszékhelyen kapott állást.
Dr. Németh Józseffel, sokszor fizikai erejüket sem kímélve, ketten hozták létre a mai nevén Göcseji Múzeumként ismert intézményt. Bár szükség volt 10 esztendőre, hogy muzeológusokat, régészeket csábítsanak Zalaegerszegre, és ütőképes szakmai gárdát toborozzanak, de végül sikerrel jártak.
Dr. Vándor László elsősorban a régészetért felelt, Zala megyében egyre több ásatás, feltárás zajlott, a régészek itt tanulták, és sajátíthatták el a szakma rejtelmeit. Fiatalabb kollégáit is kutatásra, tanulásra buzdította.
A rendszerváltást követően, 1992-ben kinevezték a múzeum élére, a 90-es évekre az itteni muzeológuscsapat hírnevet vívott ki magának szakmai berkeken belül. Kiállításaikat a világ több részén is megtekinthették az érdeklődők, az archeológiai tevékenység sokszorosára nőtt a megyében.
Megvalósult a Göcseji Múzeum tetőterének beépítése, az épület részleges felújítása is lezárult.
A Göcseji Falumúzeum is egyre több épülettel, tárlattal gazdagodott, többek között ekkor nyílt a finnugor park és került ide a zalacsébi fatemplom élethű másolata is.
2000-ben megnyílt a „Központok a Zala mentén” állandó kiállítás. A skanzen több állandó, immár hagyományosnak mondható program színhelye lett.
A legnagyobb elismerés az Év múzeuma szakmai díj elnyerése volt 2003-ban.
Dr. Vándor László munkájának méltó dicsérete, hogy a Megyei Múzeumok Szövetségének első elnökévé választották.
A csökkenő költségvetés azonban megnehezítette munkáját, és tudva, hogy milyen kiemelkedő, erős szakmai csapatot hagy maga mögött 2011-ben távozott a vezetői tisztségekből.
Tudományos elkötelezettsége mindvégig meghatározta tevékenységét, mely kollégáinak szemléletét is áthatotta.
Zalaegerszeg és Zala megye kincseinek, értékeinek megőrzése, felkutatása dicséri munkásságát.
Több kitüntetés – Szakmai Nívódíj, Műemlékvédelemért Emlékérem, Zala Megye Alkotói Díj, Schönvisner István Emlékérem – birtokosa.
Mai is a tudományos élet aktív résztvevője, több érdekes írás, számos kiváló publikáció kötődik nevéhez, többek között a magyar várak, kastélyok bemutatása, valamint Nagykanizsa történetének megörökítése, illetve a kanizsai vár históriájának feldolgozása.
Zalaegerszeg középkori mindennapjainak papírra vetése, minden részletre kiterjedő, alapos munkáját bizonyítja.
A nemrégiben bemutatott várostörténeti szimulációs játék történelmi hitelességének szakértője.
Kiemelkedő szakmai munkája és elhivatottsága elismeréseként 2020-ban Zalaegerszegért díjjal tüntetették ki.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Tihanyi Ferencné
Dr. Tihanyi Ferencné, Izabella 1944. október 23-án született Budapesten.
Később szüleivel Nyíregyházára költöztek, iskoláit is ott végezte.
A Közgazdasági Technikum Pénzügyi Tagozatán érettségizett 1963-ban.
1971 óta él Zalaegerszegen, pénzügyi területen kezdett el dolgozni, többségében költségvetési intézményeknél. 2004-ben a Zala Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás főkönyvelőjeként ment nyugdíjba.
2002-ben lett tagja a Páterdombon szerveződő polgári körnek és tevékenységével így került kapcsolatba a civil közösséggel.
A polgári kör 2003-ban egyesületté alakult, melynek azóta is a titkára.
Az elmúlt közel 2 évtizedben aktív szervezője és megvalósítója volt több jótékonysági rendezvényeknek, adománygyűjtéseknek, melyekkel nehéz helyzetben levő családok, gyermekotthonok és időotthonok lakóinak életét tette ünnepélyesebbé.
Az egyesületi tevékenysége révén 2006 és 2019 között a Páterdombi Településrészi Önkormányzat képviselője is volt.
Jelenleg is tevékeny tagja a Páterdomb a Kultúráért Egyesületnek.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított Lakhatásért Közalapítvány munkájában, mint Ellenőrző Bizottsági elnök vett részt.
Önzetlen közéleti munkáját fémjelzi a városi és országos rendezvényeken, ünnepségeken való részvétel, a történelem dicső múltú hőseiről való megemlékezés, koszorúzás.
Zalaegerszeg közéletében betöltött önzetlen, példaértékű munkája révén 2020-ban megkapta a Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Kóbor Hajnal Tünde
Dr. Kóbor Hajnal Tünde Zalaegerszegen született, a középiskolát Zalaszentgróton végezte.
1971-ben szerezte diplomáját a Pécsi Tudomány Egyetem Általános Orvosi Karán.
A pécsi tanulmányévek után azonban egyértelmű volt számára a visszatérés szülővárosába.
Zalaegerszeghez való kötődését édesapjának, a Zrínyi gimnázium tanárának, Kóbor Vilmosnak köszönheti, aki elkötelezett lokálpatrióta volt, és lányát is ebben a szellemben nevelte.
Hat évig dolgozott a zalaegerszegi kórház belgyógyászati osztályán, majd a szakvizsga megszerzése után elérhetővé vált legnagyobb szakmai vágya, hogy körzeti orvos legyen.
Fél évszázados pályafutása alatt 13 évet a hajléktalan ellátásban is tevékenykedett.
Utolsó munkaéveiben súlyos betegsége mellett látta el Zalaegerszeg 1. felnőtt háziorvosi körzete háziorvosi teendőit.
Nagyon szeretett dolgozni, szerette a betegeit, akik a körzetében személyes jó ismerőseinek számítottak. Élvezte, hogy jártas az orvostudományban és ezáltal tud a betegeken segíteni.
Vallja, hogy a siker titka az, ha mindenki a tőle telhető legjobban végzi a rábízott feladatokat.
Úgy véli, hogy egy orvosnak a lelkiismeretessége mellett folyamatos tanulásra is szüksége van.
Bár munkája során többször ajánlottak számára más városban és külföldön is lehetőségeket, de mindig hű maradt Zalaegerszeghez és helyi betegeihez.
Dr. Kóbor Hajnal Tünde kimagasló és példaértékű, odaadással végzett egészségügyi munkája elismeréseként méltó volt a 2020-as Zalaegerszegért díjra.
Képgaléria:
Videógaléria:
Boronyák Róbert
Boronyák Róbert sportmasszőr szakmájából adódóan a sport háttérmunkása, szürke eminenciása. Ugyanakkor munkáját olyan szakmai színvonalon, olyan fokú hozzáértéssel végzi, hogy jelenléte szinte a sikeresség garanciája lett minden olyan sportközösségnek, amely csúcsteljesítményre törekszik a hazai élsportban.
Nagy elhivatottsággal és odaadással végzett munkája nagymértékben hozzájárult a zalaegerszegi női és férfi labdarúgó, valamint kosárlabda csapatok eredményes belföldi és külföldi szerepléseihez.
Az 1984 és 1988 közötti időszakban a ZTE labdarúgó utánpótlás technikai vezetője és a csapat masszőre volt. Ebben az időszakban, 1986-ban a ZTE NB1 Ifjúsági bajnoki első helyezést ért el.
1988-ban váltott és 1992-ig a ZTE férfi kosárlabda csapatnál volt masszőr. A csapat NB 1-es bajnoki címei is ezen időszakban születtek: 1988-ban, 1990-ben, 1992-ben. Emellett a csapat a következő, ’88-ban született eredményeire is büszke lehet: MNK 1. hely, illetve Duna Kupa első helyezés.
1989 és 1999 között a magyar férfi felnőtt kosárlabda válogatott csapatának is a masszőre volt.
A Tungsram-Honvéd férfi kosárlabda csapat masszőreként munkájával hozzájárult a csapat NB I Bajnoki 1. helyezéséhez 1993-ban és 1994-ben is. Továbbá a csapat sikert aratott a Szuperliga 2. helyezéssel is ’94-ben.
1994 és 1996 között az osztrák Heiligenkreutz labdarúgó csapat masszőre volt.
A 1996 és 2015 közötti időszakban pedig ismét a ZTE Labdarúgó csapatánál masszőr és szertáros volt. A csapat ekkori sikerei a 2002-es bajnoki cím, illetve a 2007-es NB1 Bajnoki 3. hely.
2013-ban a Magyar Női Universiade kosárlabda válogatott masszőre is lett.
2015-től pedig a ZTE Angels női labdarúgó csapatnál volt masszőr, a csapat ebben az évben az NB II Nyugati csoport 1. helyezését nyerte el.
Kosárlabda csapatok nemzetközi versenyekre való felkészítésében, a játékosok helytállásának biztosításában is aktív szerepet vállalt, mivel a Magyar Női U20-as kosárlabda válogatott csapat masszőre is volt. A csapat eredménye: B csoportos EB 2. helyezés.
Boronyák Róbert 2009-ben a Dr. Hepp Ferenc emléknapon Emlékérmet vehetett át.
A Zala Megyei Labdarúgó Szövetség és a Zala Megyei Kosárlabda Szövetség sportszakmai tevékenysége elismeréseként méltán javasolta Zalaegerszegért díjra, amit a 2020-ban meg is kapott.
Képgaléria:
Videógaléria:
Mátai Ferenc
Mátai Ferenc neve összekapcsolódik a színvonalas oktatással és a fiatalok nevelésével. Általános és középiskolás tanulmányit is Zalaegerszegen végezte. 1976-ban a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán matematika-könyvtár szakon tanult tovább, ahol szaktanári diplomát szerzett. Okleveleinek számét 1981-1982 között középfokú asztalitenisz edzői diplomával gyarapította. 1990-ben a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola számítástechnika kiegészítő szakára nyert felvételt, mely befejezése után további szakmai képzésekben vett részt.
1979-ben a zalaegerszegi Komját Aladár Fiúkollégiumban nevelőtanárként helyezkedett el. 1982-től a Landorhegyi Általános Iskolában folytatta munkáját, ahol szaktantárgyainak oktatása mellett osztályfőnökként is tevékenykedett. Nevéhez fűződik a szakosított számítástechnikai képzés kialakítása és működtetése is, melyet komoly szakmai sikerként könyvelhetett el.
2003-2004 között a Landorhegyi Integrált Általános Iskola igazgatójaként sikeresen és lelkiismeretesen szervezte meg az összevonás adta új feladatokat, kialakított a létesítmény irányításának és menedzselésének irányvonalait. 2022-ben igazgatóként vonult nyugdíjba az iskolából.
Számos szakmai tanulmány és publikáció kapcsolódik a nevéhez. 2010-ben. Genius Apáczai Diploma díj bronz fokozatával jutalmazták szeretetteljes nevelői, eredményes oktatói munkájának elismeréséül.
A város oktatási és nevelési életében betöltött kimagasló szerepéért Zalaegerszegért díjban részesült 2022-ben.
Képgaléria:
Videógaléria:
Kozáry Ágnes
Zalaegerszegen született 1966. szeptember 28-án, édesanya példáját követve 1983-ig kosarazott, majd a későbbiekben a futást választotta sportágává, és az évek során Magyarország egyik legjobb atlétanőjévé vált.
Kozáry Ágnes versenyzői pályafutása során hű maradt Zalaegerszeghez, hiszen 1980-tól a ZTE, illetve a ZTE Építők, majd 1992-től a Royal Sped-ZAC atlétájaként érte el a sikereit.
Első figyelemreméltó felnőtt eredményét 1986-ban érte el, amikor a Gáspár Katalin, Ács Judit, Kozáry Ágnes, Majsa Rita összeállítású ZTE 4*200-as váltóban országos bajnoki címet nyert.
Ő volt az első sportoló aki zalaegerszegi egyesület tagjaként indult olimpián, Barcelonában. Kiváló teljesítményét az eredményei sem tükrözhetnék jobban: 4*100 méteren háromszoros, 4*200 méteren négyszeres, 4*400 méteren kétszeres országos bajnok, valamint háromszor is megválasztották Zala megye legjobb női sportolójának.
Az aktív sportolás abbahagyása után 20 évig a Zala Megyei Atlétikai Szövetség FB elnöke volt, majd önkéntes tevékenységét a Zalaegerszegi Atlétikai Club (ZAC) FB, később a ZAC elnökségi tagjaként folytatta.
Kozáry Ágnes Zalaegerszeg első, valódi saját nevelésű olimpikonja, világbajnoki, Európa bajnoki résztvevője, valamint sokszoros felnőtt válogatott és magyar bajnok atlétája. Az 1992.évi barcelonai olimpia 30.évfordulóján a Zalaegerszegért nyújtott példaértékű munkájáért 2022-ben „Zalaegerszegért Díj”-ban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Buktáné Dr. Hetesi Magdolna
Dr. Buktáné Dr. Hetési Magdolna Szegeden született, ahol általános iskolai tanulmányait végezte, majd a középiskolai érettségi vizsgát a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban tette le. Ezt követően a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán folytatta tanulmányait, majd első munkahelye a szegedi Közforgalmú Gyógyszertár volt.
Házasságkötés után orvos férjével mindketten Zalaegerszegen helyezkedtek el, ahol a zalaegerszegi Közforgalmú Gyógyszertárban vállalt állást. A későbbiekben 2 éven keresztül megbízásból Líbiában dolgozott.
Hosszú éveken keresztül a Zala Megyei Gyógyszertári Központ egyik közforgalmú gyógyszertárának vezető helyettese volt. Kiemelkedő munkájáért több alkalommal is kiváló dolgozó kitüntetésben részesítették. 1989-ben elnyerte a társadalombiztosítás, mai nevén Zala Megyei Egészségbiztosítási Pénztár főgyógyszerészi álláshelyét, ahol később osztályvezető, majd irodavezető lett, innen vonult nyugállományba is.
Szakmai munkáját több alkalommal állami kitüntetésekkel is elismerték, így birtokosa a Szent Kristóf éremnek és a Szent Kristóf plakettnek is.
Egész életében fontos volt számára, hogy másokon segítsen akár az elesetteken, vagy akinek valamilyen problémája volt. Aki valamilyen segítségre szorult az életben, próbált mindig a lehető legmegfelelőbb módon anyagi, lelki vagy bármilyen támogatást nyújtani számára. Ezeket a célokat szolgálja tulajdonképpen a mostani tevékenysége is.
Jelenleg is aktívan részt vesz a zalaegerszegi közéletben, tagja a Gyógyszerész Kamara Etikai Bizottságának, pénzügyi vezetőként tevékenykedik a Zalaegerszegi Katolikus Karitászban. Az aktuális társadalmi és gazdasági kérdések megoldásában is részt vállal, a Keresztyén Demokrata Szövetség és a CÖF oszlopos tagja. Zalaegerszeg értékeinek, hagyományainak, kulturális emlékeinek megőrzése érdekében civilszervezetekben is tevékenykedik.
2022-ben „Zalaegerszegért Díj”-ban részesült Zalaegerszegért és a város hírnevéért végzett és mai napig és végzendő alázatos munkájáért.
Képgaléria:
Videógaléria:
Béres Katalin
Béres Katalin a Göcseji Múzeum főmuzeológusa, 1938 óta az intézmény dolgozója, történelem szakos előadó, könyvtáros, új- és legújabbkori történész. Tanulmányait az ELTE Bölcsészettudományi karán végezte.
Munkatársaival a Göcseji Múzeumban rendkívül széles körű tájékozottsággal rendelkezik, kreatív ötletek, nívós publikációk jellemzik szakmai munkáját, mint például „Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyei Zala megyében”, „Kossuth Lajos és Zala megye kapcsolata”, Zala megye ezer éve”, „Kultrális élet Zalaegerszegen, 1920-1945”. Béres Katalin szerzői munkájával hozzájárult Zalaegerszeg város első írásos említésének 770-ik évfordulója alkalmából megjelent kötet összeállításához, melyben „A két világháború közti időszak” című fejezetet írta.
A kollektíva szíve és motorja, megbízható és kiemelkedő színvonalú munkáját 2004-ben a Wellmann Imre-emlékéremmel ismerték el, az évben a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkeresztet is megkapta.
Számos nagysikerű és reprezentatív kiállítás kötődik a nevéhez. Publikáció folyamatosan jelennek meg a zalai kiadványokban, mint a Zalai Múzeum, a Zalai gyűjtemény, a Pannon Tükör, illetve a Zala Megye ezer éve. Gyűjteménygyarapító tevékenysége Zalaegerszeg történetének a 19. század végétől a 20. század közepéig terjedő szakaszára koncentrál. A városba látogató érdeklődők a Göcseji Múzeumban megtekinthetik a megújult, interaktív várostörténeti kiállítást, melynek megalkotásában hatalmas részt vállalt Béres Katalin. A kiállítás kronologikus sorrendben mutatja be Zalaegerszeg hajdani és mai polgárainak évszázadokon átnyúló történetét, különös tekintettel életmódjukra, a mindennapjaikra, a viseletükre, a munkájukra és a mindenkori szórakozási lehetőségekre. A Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület tagja és a Magyar Múzeumi Történész Társulat elnökségi tagja.
Képgaléria:
Videógaléria:
Babják Zoltán
Babják Zoltán 1972. február 23.-án született. 1978 és 1988 között a Makkosjánosi Középiskola tanulója volt. 1989-ben felvételt nyert a Kijevi Könnyűipari Technológiai Főiskolára. 1994-ben mérnöki szakon diplomázott.
1992-től kezdődően – főiskola tanulmányaival párhuzamosan – a kijevi „Budapest” ukrán-magyar vegyesvállalat menedzsere volt. 1997-től a Bihari András vezette Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal vezetőjének helyetteseként tevékenykedett. 2002 júniusától Gajdos István parlamenti képviselő referense volt, 2002 októbertől pedig Zsupán József, Beregszász polgármesterének első helyettese. 2005-től a Bumeráng Kft. turisztikai vállalkozás, majd 2008-tól a Club Thermal Peregium Kft. utazási iroda igazgatója lett.
2010-ben megválasztották a Beregszászi Városi Tanács képviselőjévé. 2015-től a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának elnöke. 2013. áprilisától Beregszász polgármesterének első helyetteseként dolgozott, majd 2013. júniusától Beregszász polgármestere lett. 2020. október 25-én a Beregszászi kistérség polgármesterének lett megválasztva.
Beregszász és Zalaegerszeg között hivatalos testvérvárosi kapcsolat 2007-ben jött létre. Rendszeressé váltak a közös programok, a két város kiemelt rendezvényeinek látogatása, küldöttségek fogadása, egymás értékeinek, történelmének megismerése. A két város közötti kapcsolat elmélyítésében Babják Zoltán polgármesterként jelentős szerepet vállalt.
A 2022-ben történt események kapcsán a balsorsban a kötél, ami a testvérvárosunkkal összeköt minket, még szorosabb és erősebb lett. A nehéz időkben is még szorosabb egységbe kovácsolódtunk a kárpátaljai testvéreinkkel és a város, valamint a zalaegerszegi lakosok a tőlük telhető legnagyobb mértékben segítik őket.
2022-ben a városért nyújtott példaértékű tevékenységéért „Zalaegerszegért Díj”-at vehetett át.
Képgaléria:
Videógaléria:
Németh László
Németh László, a Zrínyi Miklós Gimnázium nyugalmazott tanára, igazgató-helyettese, aki 1975-től, az egyetem befejezésétől dolgozott a gimnáziumban. Szaktanári munkája mellett 1980 és 1988 között az intézmény levelező tagozatát vezette, 1988 és 2001 között pedig már, mint igazgatóhelyettes segítette a gimnázium eredményes működését. A tanári pályán eltöltött 36 éve során mindkét szaktárgyát tanította. Mind a fizika, mind a matematika csoportok képzésével részese volt az intézmény 1979-től vállalt fakultatív rendszerű oktatásának. 1986-tól az újraindított, speciális matematika osztályokban oktatott matematikát, valamint rendszeresen tartott megyei szintű foglalkozásokat, tehetséggondozó szakköröket. Az intézmény mind a mai napig sajátjának, ennek értelmében kiemelet feladatának tartja a kivételes tehetségű diákokkal való intenzív foglalkozást.
A díjazott az iskola helyettes vezetőjeként elsősorban az oktatás szervezési feladataival (napi feladatok, versenyek, közép- és emeltszintű érettségi), a munkaközösségek tevékenységének segítésével és felügyeletével, statisztikai adatszolgáltatással foglalkozott, de munkaköre részévé vált a gimnáziumot segítő alapítványok kuratóriumi tagsága, az évkönyv és egyéb iskolai kiadványok szerkesztése is.
Közreműködője volt az országos Arany János Tehetséggondozó Program előkészítésének, 2001-től pedig a program felelőseként segítette a gimnázium ez irányú oktató-nevelő tevékenységét. Vezetői munkája mellett szaktárgyainak oktatását is mindvégig fontosnak tartotta. Több szakmai továbbképzésen (ELTE intenzív matematikából és fizikából, egyéb szakmai tanfolyamok, vezetői képzés, informatikai tanfolyamok) jutott újabb ismeretekhez, és kapott újabb impulzusokat.
Tanítványai mindkét szaktárgyából megyei, területi és országos versenyeken – OKTV, Arany Dániel matematikaverseny, Mikola Sándor Fizikaverseny, KÖMAL feladatmegoldó versenyek – szereztek előkelő helyezéseket.
A gimnázium tantestülete 1998-ban az általa alapított Móra János-gyűrűvel jutalmazta a hosszú ideig végzett tehetséggondozó munkáját.
Németh László 2011-ben vonult nyugállományba, ez alkalomból a gimnázium közössége Zrínyi Emlékéremmel köszönte meg a 36 éven át az Alma Materért folytatott tevékenységét. Kapcsolata az intézménnyel azonban nem szakadt meg. Nyugdíjba vonulása után egy évtizeden át folytatott óraadói tevékenysége mellett 2011 októberétől a Zrínyi Miklós Gimnáziumért Alapítvány kuratóriumának elnökének választották, így a továbbiakban is kapcsolatban áll azzal a közösséggel, amelyért munkája során dolgozott.
Németh László Zala megye, Zalaegerszeg és a gimnázium történetének egyik meghatározó tanáregyénisége. Élete, munkája példa a diákok és a kollégák előtt. A matematika és fizika tantárgyak eredményes oktatása, népszerűsítése, vezetői tevékenysége mellett mindig fontosnak tartotta a rábízott fiatalok harmonikus nevelését. Mindezen érdemei elismeréseként 2022-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
