Zalaegerszegi Tájékozódási Futó Club
A Zalaegerszegi Tájékozódási Futó Klub 1992. áprilisában alakult a Z. Dózsa SE megszűnő tájfutó szakosztály utódjaként. Az alapító tagok, elsősorban általános és középiskolás korú sportolók és szüleik.
Néhány aktív felnőtt munkájának köszönhetően folyamatosan fejlődött az egyesület.
A 90-es évek közepére 35-40 fős taglétszámmal működő klub elsősorban az utánpótlás korúak között számtalan bajnoki dobogós eredményt ért el.
Három versenyző is helyet kapott a korosztályos válogatott keretben, közülük Sárecz Lajos világbajnoki ezüstérmet szerzett 1995-ben.
A folyamatos fejlődéshez hozzájárult a magas színvonalú szakmai vezetés munkája is. A klub versenyzői számos hazai és külföldi nemzetközi versenyeken képviselték eredményesen Zalaegerszeget.
Eredményességükkel folyamatosan a legjobb 15 tájfutó egyesület között végzett a sportági pontversenyben.
Az elmúlt években elsősorban a felnőtt vonalon szerepelnek kiválóan versenyzőik. Makrai Éva több magyar bajnoki címe mellett a Magyar Válogatott meghatározó tagja, 2005-ben Japánban, 2006-ban Dániában szerepelt kiválóan a Világbajnokságokon.
Vajda Kolos és a felnőtt férfi csapat is bajnoki címekkel és érmekkel örvendeztette meg a zalaegerszegi szurkolókat.
Senior versenyzőik között Bányai Attila és Fehér Ferenc szerzett több bajnoki érmet.
A jelenlegi utánpótlás korú versenyzőik rendszeres edzésekkel és versenyzéssel készülnek a kimagasló eredmények elérésére, melynek eredményeként már egyéni és csapatbajnoki pontokat is szereztek.
Kiemelkedő eredményeik számokban:
Válogatottság:
Sárecz Lajos: 22-szeres ifjúsági válogatott, 5-szörös felnőtt válogatott,
Junior VB 2. hely
Ifjúsági EB 3. és 6. hely
Makrai Éva: 36-szoros felnőtt válogatott
Felnőtt VB egyéni 17. hely (2006.) váltó 13. hely (2007)
Felnőtt VB – 6 döntős eredmény (2005-2007)
Magyar Bajnokságok:
Magyar Bajnok: Makrai Éva (11),
Sárecz Lajos (3), Vajda Kolos (3)
Fehér Ferenc (2), Bányai Attila (2),
Varga Bálint (1), Elmont Bernadett (1), Ursula Kadan (1)
- helyezés: 18 db (13 fő)
- helyezés: 16 db (20 fő)
További 70 pontszerző helyezés.
Az évek során Európa 8 országában több mint 700 tájfutó és utcai futóversenyen képviselték városunkat az egyesület sportolói eredményesen.
A sportág és a futás népszerűsítésére a kezdetektől fogva különböző bemutató versenyeket szerveznek.
Évente 4 tájékozódási verseny mellett társrendezőként működnek közre utcai futóversenyek, triatlon versenyek szervezésében, lebonyolításában. A tájékozódási futást iskolai keretek között is oktatják, a klub edzői testnevelés órákon ismertetik meg a diákokat a tájfutással.
Ma már Diák tájfutás néven egy országos programsorozat sikeres helyszíne Zalaegerszeg, melyben évente 5-6 iskola 1000-1200 diákjával ismertetik meg a tájfutást.
A fenti rendezvényeken az évek során több száz felnőttet, gyermeket vontak be a sportágba, szerettették meg a futást és biztosítottak számukra hasznos szabadidős elfoglaltságot.
A sportág elsajátításához szükséges térképeket is maguk készítik, így Zalaegerszeg város 8 területéről jelentettek meg saját kiadású továbbá 14 Zala megyei területről készítettek és adtak ki tájfutó térképeket.
Hazai és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő versenybírókkal rendelkeznek. A 2001-es Junior Világbajnokság (Miskolc) lebonyolításában vettek részt aktívan, míg a 2002-es Felnőtt Európa Bajnokságnak (Hévíz-Keszthely) szervező bizottságában Vajda László és Fehér Ferenc vállalt nagy szerepet. Ugyanitt a lebonyolításban már 9 ZTC-s versenybíró működött közre magas színvonalon.
1992-től minden esztendőben megrendezik a Zala Kupa nemzetközi tájfutó versenyt.
2006-tól a Fürstenfeldi partner klubbal közösen Közép-Európa legnagyobb versenyének a Thermenland Open-nek szervezői, rendezői, mely három ország ranglista versenye és egyben Világranglista futam is. Kiemelt jelentőséggel bírt, hogy 2009-es Miskolci Világbajnokság szervezőbizottságában két klubtag is dolgozott (Ács Gábor -sajtó referens, Mitró Zoltán –logisztika) és a verseny szakmai lebonyolításához is érkezett több felkérés.
Legsikeresebb évük a 2006-os esztendő volt, ahol 13 bajnoki érmet szereztek.
Ismét a Zalaegerszegi Tájékozódási Futó Club adta az Év női tájfutóját Makrai Éva személyében. A taglétszámuk elérte a 70 főt, új utánpótlás csoport indult. Az egyesületek bajnoki pontversenyében 99 bajnoki ponttal a 6. helyen végeztek.
2007-ben további sikerekkel ünnepelhették az Egyesület 15 éves születésnapját. 8 bajnoki éremmel és 81 ponttal az 2008-ban is a legjobbak között végeztek az egyesületi rangsorban.
A 2007-es Zalaegerszegért díj odaítélésével a Zalaegerszegi Tájékozódási Futó Klub 15 éves Zalaegerszegért, Zalaegerszeg sportjáért tett tevékenységét kívánta megköszönni az önkormányzat.
Kertvárosi Nyugdíjas Klub
A Kertvárosi Nyugdíjas Klub 1986. november 26-án alakult meg, mint öntevékeny szervezet. Szervezeti formáját a mai napig megőrizte – nem alakultak át sem non-profit, sem profit-orientált szervezetté -, működési feltételeit az Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ biztosítja.
A mai napig megőrizték eredeti céljaikat is: a Kertváros nyugdíjasainak értelmes szabadidős tevékenységet, emberhez méltó közösséghez tartozást, egymás és mások segítésének lehetőségét nyújtani.
A több évtizede – ma már több, mint 100 fővel – működő öntevékeny Kertvárosi Nyugdíjas Klub tevékenységi körét felsorolni teljességgel lehetetlenség, de azok az értékek, melyeket megteremtettek Zalaegerszeg városban, méltóak a felsorolásra, mert példamutatóak minden nemzedék számára.
Heti rendszerességgel, megtervezett éves, illetve havi program alapján tartják találkozóikat, ahova eljuttatják azokat az embertársaikat is, akik elhagyatottabbak családjaik részéről, vagy csak egészségi állapotuk akadályozza őket szabad mozgásukban.
Bejárták kirándulásaik alkalmából az országot és a határon túli magyar területeket.
Részt vállalnak jótékonysági tevékenységekben, a Vöröskereszt munkájában, a Kertváros és a város társadalmi-kulturális tevékenységeiben.
Dalkörük megyeszerte híres, kertészeti terménybemutatóikkal és népi iparművészeti, kézműves alkotásaikkal ámulatba ejtik az embert.
Kulturális rendezvények tekintetében, művészeti teljesítményük mellett kiemelkedőt nyújtanak a szervezés, az aktivitás, az elkötelezettség terén is.
A Kertváros élet- és lakókörnyezetének szépítésében, az úgynevezett Tisztasági Napok akciókban, környezetvédelmi programokon ifjakat megszégyenítő energiákkal dolgoznak.
Az Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ működésének nélkülözhetetlen szereplői, nélkülük nincs program vagy rendezvény, az ő jelenlétük önmagában nevelő hatású a többcélú intézmény életében: nagyszülői szemmel, óvó-segítő figyelemmel kísérték, segítették a hátrányos helyzetű gimnazista fiatalokat is.
Ahol megjelennek, ott azonnal családias, szerető és élettel teli hangulat tölti be a helyszínt. Csodálatos erőt képviselnek: megtanítanak bennünket mind arra az életbölcsességre, melyet saját – nem könnyű – életútjuk tapasztalataiból adnak át.
Melyek is ezek? Mindenekfelett az életszeretet, életigenlés, a tevékenykedés és a munka szeretete, a felelősségvállalás, a kíváncsiság, a küzdeni tudás, a kitartás, a tanulásra való hajlandóság, a mások segítése, az önzetlenség, az ember tisztelete, az értelmes célok keresése, a hazaszeretet, a lokálpatriotizmus, a közösség szolgálata, a tisztességes helytállás, a nyíltság és becsületesség, valamint a tettrekészség.
E nemes és elévülhetetlen értékek átadásán évek óta fáradhatatlanul munkálkodnak.
A Klub tagjai aktív és példamutató tevékenységükkel járulnak hozzá a településrész és Zalaegerszeg jó hírnevéhez környezetvédelemi-környezetápolási, művészeti és kulturális területen.
Érdemei elismeréseként 2007-ben Zalaegerszegért díjat kapott a klub tagsága.
Besenyő a 2000-es években Alapítvány
A 2000.01.01-jén bejegyzett Alapítvány átfogó tevékenységével mederbe tereli a zalabesenyői civil energiákat és összefogja a helyi közösségeket.
Ez különösen fontos egy olyan városrész – egykor önálló község életében, amelyben egyetlen intézmény sem működik.
Tevékenysége kiterjed a kultúra, a hagyományápolás, a szociális ágazat területére. Munkájukban fontos szerep jut a településrész infrastrukturális fejlesztésének is. Önkormányzati feladatot vállal át a közösségi ház működtetésével.
Az elmúlt esztendők során önkormányzati és ennél is jelentősebb magánerő bevonásával több tízmillió forintos fejlesztést, felújítást valósítottak meg. Tették mindezt ellenszolgáltatás nélkül. Az Alapítványhoz fűződik a Millenniumi Emlékpark kialakítása is.
Működésük keretet biztosít az Ifjúsági Klubnak, a Lányok- Asszonyok Klubnak és a Nyugdíjas Klubnak, valamint a Színjátszó Klubnak is.
Az ifjúsági klub beilleszkedett a közösségi feladatokba. Ők gondoskodnak fontosabb ünnepeink méltó megemlékezéséről. Egy egyre jobban magára találó közösséget láthatunk, melyre az alapítvány is odafigyel.
Kedves színfoltja volt az Alapítványnak a Lányok- Asszonyok Klub magalakulása.
A klub vidám hangulatú összejövetelt rendezett férfinap alkalmából, azóta több kirándulást is szervezett, részt vett a „falunap” programjának kialakításában, szüreti felvonuláson, és már több nagyon jól sikerült jelmezbált is lebonyolított.
A nyugdíjas klub tevékenysége szervezetszerű, havonként tartják összejöveteleiket.
A működésük feltételeihez más szervektől is kapnak segítséget, de adnak is az arra rászorulóknak.
Jól szervezett kirándulásaiknak fő célja volt a történelmi emlékhelyek megismerése (Ópusztaszer, Sopron- Fertőd- Nagycenk).
Társadalmi munkából is jelentősen kiveszik a részüket.
A Besenyő a 2000-es években Alapítvány 2007-es Zalaegerszegért díjával elsősorban nem egy civil szervezetet jutalmazott a közgyűlés, hanem elismerték egy közösség munkáját, amely önmaga fennmaradásáért, közös értékeink megóvásáért és továbbörökítéséért dolgozik.
Szényi Zoltán
Sopronban a Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán általános iskolai tanári, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán művészi rajz, szerkesztő- és ábrázoló geometria és művészettörténet szakos középiskolai tanári diplomát szerzett.
Tanulmányai befejezését követően 1972-ben érkezett Zalaegerszegre, ahol találtak két olyan tanári állást, mely megfelelt a pályakezdéshez.
Édesapja órásmester volt, szakmájának művésze.
Szényi Zoltán ma is azt vallja , hogy mindenki a maga területén művészi fokon űzheti azt amit csinál, legyen bármi is a szakmája. Az órásmester édesapa azonban minden hétvégén elővette a vázlatfüzetét és rajzolt, festett , így Szényi Zoltán tulajdonképpen órák és festékek között élte gyermekkorát, ami azt eredményezte, hogy az ő életéből sem maradt ki egyik mesterség sem.
1972-től 1997-ig a Dr. Hamburger Jenő majd a Landorhegyi Általános Iskola tanára, munkaközösség vezető, osztályfőnök, a közalkalmazotti tanács elnöke, majd igazgató helyettes lett.
Tanárként igyekezett mindig „dizájner” is lenni, szépítette a környezetet, színesedett általa 25 éven át a Hamburger Iskola.
1992-től 2002-ig Megyei Szaktanácsadó, 1978-tól 2002-ig a Képzőművészeti Stúdiót vezette az MMIK-ban.
1990-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.
25 éves általános iskolai oktató-nevelő munka után mondott igent 1997-ben a Zrínyi Miklós Gimnázium felkérésére.
A gimnáziumban eltöltött 10 év alatt tanítványai közül sokan nevezhetik mesterüknek , hiszen nagyon sok tanulót készített fel különböző, rajzhoz kötődő, képzésre. Dekoratőrök, rajtanárok, képző és iparművészek, kert és tájtervező mérnökök, építészek, formatervezők, amatőr alkotók rendszeresen részt vettek, mind egykori tanítványok, az iskola folyosógalériájának kiállításain.
A folyosógaléria házigazdájaként évente több kiállítást szervezett. Véleményével segítette az intézmény belső tereinek kialakítását.
Alkotásaival 1975. óta szerepel önálló és csoportos kiállításokon.
Önálló kiállítással szerepelt Zalaegerszegen, Sárváron Szekszárdon, Lendván és Grácban. Csoportos kiállítással az ország számos helyén túl Varasdon, Lendván, Krosnóban szerepelt nagy sikerrel.
1990 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Alkotómunkáját több alkalommal díjazták (pl: Pedagógus Képzőművészetek tárlata, Soproni őszi tárlat).
Műveit a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a lendvai Múzeum Galéria, a sellyei Ormánsági Múzeum őrzi.
Általános iskolai tapasztalata nagy segítséget jelentett a nyolc évfolyamos képzés bevezetése során.
Osztályfőnökként és szaktanárként is elismerés kísérte munkáját, mind a tanítványok mind a szülők részéről.
Oktató-nevelő munkája mellett művészi tevékenysége is több alkalommal részesült elismerésben.
Tagja volt a „szivárvány” TV vetélkedő zalaegerszegi csapatának 1985-ben.
1999-ben Zalaegerszeg Kultúrájáért kitüntetést kapott.
A képzőművészet területén kifejtett évtizedes alkotómunkájáért, az ifjúság vizuális nevelésében betöltött szerepéért, környezeti kultúrájának kimagasló, példamutató ápolásáért 2007-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Pintér János
1979. október 1-jén került a Zala Megyei Tűzoltóság anyagi-technikai osztályára előbb pénzügyi, majd technikai előadónak.
1980. március 1-től hivatásos tiszt, 1983-től tűzvizsgálói beosztást látott el.
1985. január 1-től a nagykanizsai Tűzoltó parancsnokság megbízott parancsnoka, majd 1986. január 1-én megbízták a Zalaegerszegi Tűzoltó parancsnokság parancsnoki teendőinek ellátásával.
1987. január 1-je óta zalaegerszegi tűzoltóparancsnok.
A hivatásos önkormányzati tűzoltósággá válás idején a tűzoltóság működését beindította, anyagi, pénzügyi, személyzeti munkaterületek kialakításával. Megteremtette a Regionális Műszaki Mentőbázis elhelyezésének feltételeit épületek építésével, az eszközöket kezelő személyi állomány kiképzésével.
2000 és 2005 között a Zala Megyei Tűzoltó Szövetség elnöke volt, ezen idő alatt mindig lojalitást tanúsított az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság iránt.
Az 1998. évi gázkitörés felszámolása során irányításával a tűzoltóság beavatkozó állománya hatékony segítséget tudott nyújtani a MOL Rt .szakembereinek az elfojtás érdekében.
A Zalaegerszegi GOLDSUN Hűtőháznál 2004. augusztus 24-én, a nagy tűzoltóerőket igénylő tűz felszámolásánál a saját és a segítségnyújtásban résztvevő erők tevékenységének összehangolásával, szakszerű irányítással sikerült a rendkívül veszélyes tűz terjedését megakadályozni és a lakósság biztonságát garantálni.
Tűzoltó parancsnoki tevékenységének ideje alatt Zalaegerszeg város és környéke tűzvédelmi helyzetét javította, melynek köszönhetően napjainkra stabil állapot alakult ki.
Jó kapcsolatot alakított ki Zalaegerszeg testvérvárosainak tűzoltóságaival is.
Érdemei elismeréseként 2007-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Dr. Décsy Jenő
Pozsonyban született, általános iskolai tanulmányait Léván, Jászberényben és Nagykanizsán végezte.
1956-ban érettségizett a nagykanizsai Közgazdasági Technikumban. 1956-1958 között sorkatonaként szolgált. Leszerelése után a nagykanizsai kórháznál könyvelő volt, majd a Magyar Nemzeti Bank nagykanizsai fiókjához került hitelügyi főelőadónak.
1965-ben mérlegképes könyvelői oklevelet szerzett, illetve közgazdasági továbbképző tanfolyamokon vett részt. Felsőfokú végzettséget 1971-ben szerzett az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol 1982. június 18-án egyetemi doktorrá is avatták. Időközben -1981. október 2-án – a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága a közgazdaságtudományok kandidátusává avatta.
1981. augusztus 1-től a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézetének oktatója lett a Pénzügyi Tanszéken, előbb mint főiskolai docens, aztán pedig mint főiskolai tanár. Évekig ellátta az intézet igazgatóhelyettesi funkcióját is. Számos tanulmány, publikáció és könyv megírásában vett részt, közgazdasági szakértőként pedig segítette több városi és megyei cég és hivatal munkáját. Az integráció után a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete névre hallgató főiskolán nyugdíjazásáig, 2005.december 31-ig tanított, de azóta is ellát óraadói feladatokat. Nyugdíjba vonulása után is aktívan részt vesz tanácsadói feladatok ellátásában.
2009-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Kertvárosi Integrált Óvoda
1995-ben alakult meg, jelenleg két tagintézményében, a Csillagközi Székhelyóvodában és a Napsugár Utcai Tagóvodában 14 csoportban 350 gyermek képzése, nevelése zajlik, 30 óvodapedagógus és 21 segítő munkatárs közreműködésével.
Az intézményben igényes szakmai munkavégzés folyik, az óvodapedagógusok városi, megyei szintű szakmai továbbképzések résztvevői, előadói.
Az óvodában kiemelt szerepet kap a környezettudatos magatartásra nevelés. Szinte nincs olyan városi szervezésű tisztasági program, amibe ne kapcsolódnának be, örömmel csatlakoztak a szelektív hulladékgyűjtéshez.
Számos, újrahasznosításból származó fejlesztő játékot vezettek be, melyekből kiállítást szerveztek, az óvodások pedig sikeresen szerepeltek a környezetvédelmi rajzpályázaton. Évről évre jelentős szerepet játszanak a kertvárosi településrész virágosításában, az esztétikus környezet kialakításában, munkájuk elkötelezettségét a Virágos Magyarország verseny 2009-es különdíja, a Virágos Zalaegerszegért kiírás számos elismerése, a Zöld Óvoda és a Legzöldebb óvodapedagógus címek odaítélése is igazolja.
Képgaléria:
Paál István
1945. november 16-án született Muraszemenyén. Nagykanizsán érettségizett, majd 1968-ban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán szerzett üzemmérnöki diplomát.
Ezt követően – a kétéves katonai szolgálat kivételével – több cégnél dolgozott különböző vezető beosztásokban.
Jelenleg nyugdíjasként folytat rendkívül aktív társadalmi tevékenységet, hiszen 2008-as megalakulásától a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség, 2009-től pedig a Rákóczi Szövetség elnöke.
E kettős minőségében meghatározó szerepet vállal számos városi kulturális program rendezésében, sikeres lebonyolításában: az idei évben a magyar kultúra napjára nemzeti nagyjaink arcképeiből tablót állított össze, a költészet napján rendszeresen ünnepséget szervez és előadást tart, és jelentős történelmi évfordulóinkhoz kapcsolódva a középiskolások számára több alkalommal színvonalas vetélkedőt állított össze.
Fontosnak tartja mára elfeledett nemzeti emlékhelyeink gondozását, a magyar hősök emlékének megtartását is.
A magyarságtudat megerősítése, múltunk dicsőséges vagy éppen tragikus eseményeinek megismertetése, nemzeti hagyományaink ápolása érdekében úgy a fiatalabb korosztály körében, mint az általa irányított két szervezetben végzett munkája példaértékű és elismerésre méltó.
Ezen társadalmi elhivatottsága, fáradhatatlan munkája elismeréseként 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Dr. Csanádi Ágnes
Dr. Csanádi Ágnes Türjén született. Okleveles üzemgazdász diplomájának megszerzése után a Zalaegerszegi Ruhagyárban kezdett dolgozni, majd 1984-1990 között a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztályának munkatársa volt. 1990-ben okleveles közgazda diplomát szerzett, és ettől az esztendőtől a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának Zalaegerszegi Intézetében tanít.
Emellett 1991-ben adótanácsadói, négy évvel később adószakértői, 1997-ben pedig okleveles könyvvizsgálói képesítést szerzett. Doktori disszertációját 1994-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen védte meg, témája: A helyi önkormányzatok gazdálkodási és finanszírozási rendjének érvényesülése az 1990-es években.
A főiskolán jelenleg docensi beosztásban dolgozik, igazgatói hivatalvezető.
Oktatói tevékenysége mellett az elmúlt időszakban több főiskolai, BSc és felsőfokú szakképzési szak akkreditációs anyagának kidolgozásában vett részt, valamint aktívan közreműködött a Zalaegerszegi Regionális Tudásközpont megalapításában.
Dr. Csanádi Ágnes a Zala Megyei Bank Klub Szakmai Fórum kezdeményezője és fő szervezője. Emellett a Pénzügyi Bizottság külsős tagjaként harmadik ciklus óta segíti a városi közgyűlés munkáját.
Képgaléria:
Simon Judit
Az általános és a középiskolában, a zeneiskola énekkarában is énekelt édesanyja hatására, aki az Egyházi Kórus tagja volt.
1962-ben belépett a Zalaegerszegi Városi Vegyeskarba, hogy a kultúrát szolgálja. Fő céljaként tekintett arra, hogy az utódok is tudnák majd, hogy a városnak volt egy remek vegyeskara, ezért megírta a kórus történetét, mely röviden összefoglalva olvasható a kórus honlapján.
A kórus 1957-ben alakult, de a régi időkről nem állt rendelkezésre anyag, ezért a régebbi kórustagokat, volt karnagyokat kérte meg, meséljenek az énekkar régi történeteiről, kért és kapott képeket, emléklapokat, így több mindent meg tudott menteni a kórus múltjáról.
Eddig 7 albumban rögzítette az eseményeket képek, újságcikkek, meghívók stb. segítségével dokumentálva a tényeket.
Ezen kívül minden évről írásban rögzíti: hol, mikor szerepel a kórus, mikor, hol, mi van műsoron. Ezeket lapozva érdekesnek tűnik, hogy mit, hol és kik énekeltek a ’60-as, aztán a ’90-es években, mikor mi volt a műsorpolitika.
Összegyűjtötte a kórus eddigi szereplőinek ruháit, lefényképezve is megőrizte azokat. Megszerezte, megőrizte a kórust érintő plakátokat, külföldi újságokat, a kórusnak, karnagynak adott kitüntetéseket, érméket stb.
A Városi Vegyeskar fennállásának 50. évfordulóján, a jubileumi koncert alkalmával készített kiállításon jól tudták használni a sokfajta gyűjteményt. Vendégkönyvet is nyitott, és a kórus által rendezett koncertek, fellépések alkalmával abba kért beírásokat, autogramokat a vendég-szereplőktől, neves vendégektől. A könyvet érdemes néha végiglapozni, s látni, milyen neves művészekkel, ismert emberekkel, kórusokkal álltak egy színpadon, pl. Vajda Józseffel, Keresztury Dezsővel, Kistétényi Melindával, Marcis Demeterrel, Hans Beck-kel.
Mint lokálpatrióta, több alkalommal régi fényképeket, tárgyakat adott és jelenleg is ad át a Zalaegerszegi Múzeumnak, pl. a város 750. éves évfordulója alkalmából rendezett, és az ’50-es, ’60-as évek relikviáiból rendezett kiállításokra.
Elhivatott szakmai munkája elismeréseként 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
