Molnár Ernő
Életpályájának két fontos objektuma van.
Az egyik Zalaegerszeg, a város, amely nemcsak a születési anyakönyvbe bejegyzett helységet jelenti számára, hanem erős érzelmi kapcsolatot is, mindenek előtt a szülőföld iránti vállalt hűséget, amelynek hiteles bizonyítéka, hogy élete, személyes sorsa teljes egészében ide, szülővárosához kötődik.
A másik: a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola, a maga épületegyüttesével, tantermeivel, tanáraival, diáktársakkal, szellemiségével, amely amellett, hogy a 14 éves kisdiák felnőtté válásának, az ismeretek birtokbavételének helyszíne, az érettségi vizsgára készülő fiatalembert tudással felvértező alma mater, egyszersmind az egyetem kapujáig röpítő hátszél, a biztonságot nyújtó stabil és kiszámítható pont is a számára. Nem véletlen, hogy az egyetemi diploma megszerzése után, frissen végzett szakemberként első útja haza, a városba, majd a Csány Szakközépiskolába vezetett.
Molnár Ernő 1963-ban érettségizett az akkori Csány László Közgazdasági Technikumban, majd eredményesen felvételizett a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre. Az államvizsga letételét követően könyvvitel-statisztika-tervezés szakos középiskolai tanári oklevelet kapott.
1968-ban hazatért Zalaegerszegre, ahol volt középiskolájában kezdte pedagógusi pályáját: nappali és levelező tagozaton tanított szakmai tárgyakat.
Szakmai pályafutásának fontos állomása volt a gyakorlati oktatásvezetői, majd igazgatóhelyettesi megbízatása.
Megfelelő mélységű tanítási gyakorlat és vezető tapasztalat birtokában pályázta meg 1997-ben az országosan is jó hírnevű szakközépiskola igazgatói állását, amelyet jelen pillanatban is betölt. Szaktanárként és igazgatóként egyaránt kitűnő eredmények birtokosa. Ennek bizonyítéka az oktatás területén elért eredményei: tanított a Pénzügyi és Számviteli Főiskola helyi intézetében, szakmai tankönyv társszerzője volt, gyakran kérték fel szakmai tantárgy írásbeli érettségi feladatainak összeállítására.
Másfél évtizeden keresztül szakmai vizsgabizottsági elnökként szerzett tapasztalatot a szakképzés színvonaláról. Nevelő-oktató munkájának kiemelkedő eseményét jelentették azok a sikerek, amelyeket országos tanulmányi versenyeken értek el diákjai. Négy alkalommal statisztika tantárgyból a verseny első tíz helyezettje között végzett tanítványa, de csaknem minden évben szerepelt általa felkészített tanuló az országos döntőben, ezzel is öregbítve a város és az iskola hírnevét.
Igazgatói sikerei magas fokú szakmai felkészültségéből, vezetői képességeiből, empatikus és humánus személyiségéből fakadnak. Emellé társul az a szakmailag igényes és kreatív tantestület, amely a korábbi évek értékeit megőrizve vezetése alatt igazi közösséggé kovácsolódott.
Közös munkájuk eredménye, hogy a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola értékes hagyományait ápolva ma is városunk kiszámítható, stabil értékeket továbbadó, a diákok által egyik legszívesebben választott középfokú oktatási intézménye. Eredményei, jó híre túlmutat a város, a megye határán, országosan is a legrangosabb iskolák közötti élmezőnyben foglal helyet.
Szakmai és vezetői hitvallásához érdemes idézni az igazgatói pályázatában 2007 tavaszán leírtakat:
„Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy országosan is élenjáró iskola munkáját szervezhetem és irányíthatom. Egy olyan sokoldalúan tevékenykedő iskoláét, ahol az elért eredményekben döntő szerepe van a tantestület magas színvonalú nevelő-oktató munkájának. A Csány Szakközépiskola fő értékeit, az iskola pedagógusainak hivatástudata, az ismeretnyújtás, az egyéni fejlesztés sikerélménye, a közös munka légköre és biztonságérzete, az iskola állandó fejlesztése jelentik.”
Molnár Ernő több évtizedes magas szintű nevelő-oktató munkája, több mint egy évtizedes igazgatói tevékenysége alatt elért szakmai sikerei, emberi tulajdonságai következtében példaként szolgál a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola nevelőtestülete és tanulóközössége számára. Megérdemelten kapta meg 2008-ban a Zalaegerszegért díjat.
Izer Nándor
Zalaszentgróton született, középiskolai tanulmányait Pécsett a Pollack Mihály Építőipari Technikumban végezte, ahol 1962-ben technikusi oklevelet szerzett.
Első munkahelye a Zalaszentgróti Járási Tanács volt, ahol építésügyi előadóként dolgozott.
1964-ben felvételt nyert a BME Építőmérnöki Karára, ahol a Szerkezet építőmérnöki Szak Magasépítő ágazatán 1969-ben kapott diplomát.
Az egyetem elvégzése után a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat Tervező Csoportjánál kezdett dolgozni építész tervezőként, majd az AGROBER Zala Megyei Kirendeltségéhez került statikus tervezőnek, ahol rövid időn belül a Magasépítési Tervezési Osztály vezetője lett. 1971 és 1973 között a Nagykanizsai Városi Tanács Műszaki Osztályán dolgozott csoportvezető főmérnöki beosztásban.
1973-ban visszaköltözött Zalaegerszegre, itt 1987-ig felváltva az AGROBER-nél, a ZALATERV-nél és a MEZŐTERV-nél dolgozott statikus vezető tervezőként és építész-statikus szakosztályvezetőként.
1981-ben a BME Építőmérnöki Karán vasbeton-építési szakmérnöki oklevelet szerzett.
Tervezői tevékenysége során egyaránt tervezett vasbeton, acél és faszerkezetű épületeket (többek között: tízemeletes alagútzsalus lakóépületet, előre gyártott vasbetonvázas csarnokokat, egyedi acélszerkezetű darupályákat, egyedi tervezésű ragasztott faszerkezetű műtrágya tárházakat, könnyűszerkezetű épületeket, stb.), melyek építése során sok esetben tervezői művezetőként is közreműködött.
Főállása mellett mellékfoglalkozásban folyamatosan foglalkozott társasházak és egyéb épületek építész-statikus terveinek elkészítésével és több esetben ezek műszaki vezetését illetve műszaki ellenőrzését is elvégezte.
1987. január 1-én pályázat útján került a Zalaegerszegi Városi Tanács Műszaki Osztályára Osztályvezetőnek, majd az önkormányzatok megalakulása és a Hivatal átszervezése után a Polgármesteri Hivatal Városépítészeti Osztályának vezetőjeként dolgozott, ahol munkaviszonya 1995. október 15-ével megszűnt.
Osztályvezetőként építésigazgatással, területrendezéssel, városüzemelési kérdéskörrel, fejlesztéssel, beruházással, területszerzéssel, kisajátítással, terület-előkészítéssel és értékesítéssel foglalkozott az osztály időközben többször változó feladatkörének megfelelően.
1993-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán a mérnök üzemgazdász oklevelet szerzett. Szakdolgozatában az önkormányzati fejlesztések pénzügyi forrásainak elemzésével foglalkozott, amit kiváló eredménnyel megvédett.
Az építésigazgatásban eltöltött 9 év alatt mellékfoglalkozásban mindvégig építész és statikus tervezéssel is foglalkozott.
1995. július 1. óta a fiával közösen alapított Ház és Park Mérnöki Bt-ben főfoglalkozásként tervezéssel és a hozzá kapcsolódó egyéb tevékenységekkel (lebonyolítás, műszaki ellenőrzés, tanácsadás, stb.) foglalkozik, mely tevékenység nyugdíjazása és a kamarai titkári teendők mellett némiképp csökkent.
1999. január 1-től a Zala Megyei Mérnöki Kamara titkári és 2005. június 1-től a Zala Megyei Építész Kamara titkári teendőit is ellátja.
Jelentősebb statikus tervezői munkái:
1970 – Mezőber irodaház és autószalon statikus kiviteli terve
1977 – Alugépgyár Zalaegerszeg , melegüzem csarnoképület
1978 – Zalaegerszeg Balaton szálló
1978-1979 – Zalaegerszeg, Alugépgyár 2X18 m-es csarnok,
1997 – Pylon Kft Zalaegerszeg, meglevő szabadtéri darupálya lefedése, átalakítása 18 méter fesztávolságú csarnoképület,
1998 – ZALASZÁM Irodaház Zalaegerszeg, monolit vb. vázas épület lemezalapozással , statikus tervezés,
2000 – Nagykanizsa, Honda és Citroën autószalon,
2001-2003 – Zalaegerszeg ZTE Stadion rekonstrukció,
2004 – Zalakomár idősek otthona statikus tervek,
Fehér József
Fehér József Pusztamagyaródon született, a Villamosipari Műszaki Főiskolán diplomázott, majd a kiegészítő Műszaki Tanárképzőn munkavédelmi üzemmérnöki képesítést szerzett.
A 407-es sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben műszaki tanári munkakörben dolgozott, az intézmény zárt láncú TV-rendszerét tervezte és a kivitelezésében is részt vett. Az iskola mérőtermének kialakítása is személyéhez köthető.
Megfontolt, higgadt ember, problémaérzékeny és kritikus.
1990 és 1996 között a Munkácsy Mihály Szakközépiskola igazgatója volt. A zalaegerszegi képviselőtestület az intézmény élén kifejtett tevékenységének elismeréséül címzetes igazgatói címben részesítette 1996-ban.
2004. március 31-el nyugdíjazás miatt közalkalmazotti jogviszonya megszűnt.
2006. november 22-én megalakult Zalaegerszegen az Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK), melynek vezetésére felkérték. A központ arra hivatott, hogy megvalósítsa a zalai szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti újjáalakítását. A programban három város (Zalaegerszeg, Keszthely, Lenti) hét szakképző intézménye vesz részt, jogi önállóságuk megtartásával.
A TISZK együttműködő iskolák új alapokra helyezését jelenti optimalizálva egymás és a központ technikai és személyi feltételeit úgy, hogy a szakképzés színvonala növekedjen gyakorlatorientált képzési feltételek megteremtésével, továbbá hogy az oktatott szakmák a valós igényekhez igazodjanak.
Fehér József ügyvezetőként sokat tett annak érdekében, hogy a TISZK működése a lehető leghatékonyabb legyen.
Zala megye szakoktatásának fejlesztéséért, a szakmunkásképzés tartalmi és szerkezeti megújításáért, szakképző intézmény igazgatójaként végzett eredményes munkájáért és az Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ infrastruktúrájának kialakításában, működésének megszervezésében végzett kiemelkedő pedagógiai és szakmai munkájáért 2008-ban Zalaegerszeg díjban részesült.
Ewa Mankowska
1960-ban született a dél-lengyelországi Polcin Zdruj-ban, középiskolai tanulmányait Krosnoban, majd a Torun-i Képzőművészeti Egyetemen végezte.
1983-tól alapító tagja és dolgozója a krosnoi Kézművesháznak, 20 éve pedig igazgatója.
Számos jelentős kiállítás megszervezése, biográfiák, megjelentetése kötődik nevéhez.
2000-ben az ő ötlete és kivitelezése alapján született meg a krosnoi Lenkiállítás gondolata, amely a „Krosnótól (szövőszék) Krosnoig” címen vált ismertté.
A lenbiennálé kétévente ismétlődik, központja Kronso város, de gyakran határon túli művészeket is megkeresnek a felhívással, és a kiállítás anyaga Zalaegerszegen is megtekinthető.
Ewa Mankowska nevéhez fűződik a „Én Krosno-m” fotókiállítás sorozat megszervezése is, amely szintén kétévente, januárban zajlik, és nemzetközi esemény.
2005-ben elnyerte a lengyel állam „Kézművességért” című ezüstmedál kitüntetését. Emellett számos más megyei és városi kitüntetés birtokosa. K
rosno kulturális életének kiemelkedő alakja, számos tudományos konferencia szervezője, főleg műemlékvédelem témakörben.
2006-tól a PIKT elnevezésű krosnoi Tourinform iroda vezetője is.
2000-től a Krosno – Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatok elkötelezett híve és ápolója, nemcsak hivatalos szinten, hanem magánemberként is folyamatosan részt vesz a programok szervezésében, lebonyolításában.
2002-ben a Zalaegerszegi Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben Krosno-t bemutató sokrétű kiállítást szervezett.
2002-től kétévente Zalaegerszegre, a Göcseji Múzeumba is elhozza a Krosnoi Lenbiennálé értékes darabjait. 2006-ban megszervezte Németh János keramikusművész első lengyelországi kiállítását Krosnoban, majd az ő közreműködésével jutott el az anyag Krakkóba, a Városi Múzeumba.
Krosno és Zalaegerszeg kapcsolatának 5 éves évfordulóján zalai alkotók tárlatát szervezte meg a Krosnoi Galériában.
2007 januárjában hozta először Zalaegerszegre a Lenbiennálé anyagát. 2008-ban kezdeményezésére a Göcseji Múzeum és a Krosnoi Kézműves múzeum közös projektet indított. Ennek keretében 2008. november 21-én „Mesterségek dicsérete a 19-20. század fordulóján – Képek és emlékek Zalaegerszeg életéből” címmel nyílik kiállítás Krosnoban. Ennek folytatásaként 2009 nyarán a krosnoi múzeum hasonló témájú kiállítással mutatkozott be Zalaegerszegen.
2008-ban az Egerszeg Fesztiválra megszervezte Krosno város standját, ahol lovagi tornabemutatót, valamint kézműves és gasztronómiai bemutatót is megcsodálhattak a lengyel stand látogatói.
Ötletei, pályázatai és segítőkészsége révén sok közös programot, rendezvényt sikerült az elmúlt években gördülékenyen lebonyolítani. Mindig segítőkész, kedves személyisége meghatározó testvérvárosi kapcsolataink alakításában.
A két város kapcsolatának több éves, elkötelezett ápolásáért, a kulturális és művészeti csereprogramok kezdeményezéséért és a két város lakói közötti közvetlen baráti kapcsolatok létrehozásáért érdemes volt 2008-ban a Zalaegerszegért díjra.
Farkas Ferenc
1976-ban érettségizett a Pécsi Művészeti Szakközépiskola kerámia szakán, diplomát pedig a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász tanszékén szerzett.
Tanulmányait 1987-ben az intézmény mesterképzős hallgatójaként fejezte be.
1994 óta az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium művésztanára, ahol rajzot, kerámiát és szobrászatot oktat.
Alapvetően realista felfogású szobrait fából, kőből és bronzból készíti saját öntőműhelyében. Kiváló karakterábrázoló készségének köszönhetően gyakorta kap felkérést portrészobrokra, de a művészettörténet jelesei előtt tisztelgő szubjektív hangvételű sorozata is kiemelkedő. Alkotásai az ország és a megye jó néhány településének tereit, parkjait, középületeit és templomait díszítik. Számos munkája megtalálható múzeumok gyűjteményeiben, valamint magángyűjtőknél.
Kiemelkedő tehetségét számos díjjal ismerték el: 1985-ben az ELTE 350 éves érempályázatának I. díját kapta.
1986-ban Herman Lipót-díj, 1991-ben a Zala Megyei Tárlat, a Megyei Közgyűlés díja, 1995-ben a Zala’Art-díj, 2005-ben ismét a Zala Megyei Tárlat, a Megyei Közgyűlés díja, 2007-ben, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének a legszebb emlékérem tervezőjének járó díj birtokosa lett. Művészeti tevékenységét a Pannon Művészeti Könyvek sorozatában megjelent kötet szedte csokorba, amely a ’80-as évek végétől mintegy 60 alkotást vonultat fel.
Farkas Ferenc kiváló pedagógus, a művészetek alapos ismeretének és rendkívüli pedagógiai érzékének köszönhetően sok-sok gyermek élheti át az alkotás örömét. Közülük többen éppen tanár úr inspirálására kerültek művészi pályára.
Mind az Ady Iskola, mind Zalaegerszeg művészeti életében betöltött szerepe jelentős és meghatározó.
Kostyál László művészettörténész így írt róla: „Somogyi Józseftől azt az útmutatást kapta az Akadémián, hogy minden körülmények között legyen önmaga. Látszólag semmi különöset nem csinált, szobrai mégis egyszerre voltak teljesen hagyományosak és teljesen „farkasferisek”, amivel kicsit zavarba is hozta a szemlélőt. Nem lehetett ugyanis egyszerűen továbblépni mellőlük egy „nem időszerű”-t dünnyögve magunkban, mert a szobrok utánunk nyúltak. Megszólítottak, és muszáj volt válaszolni. S e nézőt megállító belső erő két forrásból táplálkozott: a csendes melankóliából és a lényegre törő őszinteségből.”
A város kulturális életét gazdagító művészete és alkotó tevékenysége elismeréseként 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Farkas Ferenc Zalaegerszegért Díjas szobrászművész, számos helyi közéleti alkotás készítője 2023-ban Munkácsy Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Mányoki Attila
(Zalaegerszeg, 1973. szeptember 3. – )
Mányoki Attila magyar úszó, nyíltvízi hosszútáv úszó, aki elsőként úszta át hosszában a Balatont.
1973. szeptember 3-án született Zalaegerszegen.
Szülei vitték le a helyi uszodába, asztmája miatt orvosi tanácsra. 1980-tól már a helyi úszóklub tagja lett és medencés számokban versenyzett. 1989-ben egy Balatonfüred-Siófok verseny után tért át a nyíltvízi hosszútáv úszásra. 1991-től már nemzetközi viadalokon vett részt, 1992-től Budapesten készült tovább Tóth Csaba irányítása alatt. 1993-tól a világ számos pontján állt rajthoz Világ Kupa versenyeken, ahol 25-88 kilométereket kellett úsznia változó körülmények között. Utolsó Világ Kupa versenye 2004 szeptemberében volt az amerikai Atlantic City-ben. Ugyanebben az évben kapott díszpolgári címet a görögországi Koroni városában.
2004-től Nikos Gemelos, az Olympiacos Pireus vezetőedzője irányításával készül a versenyekre, akivel az első közös sikerük 2008-ban a Balaton hosszanti átúszása volt Balatonkenese és Keszthely között. A 79,6 km-es távot 25 óra és 32 perc alatt teljesítette.
2011-ben első magyarként, minden idők 3. legjobb idejével átúszta a Balti-tengert Németország és Dánia között, melyet addig csak kilencen tudtak sikeresen teljesíteni a világból. 2013. augusztus 20-án átúszta a „hosszútávúszás Everestjének” számító La Manche-csatornát. A 48 kilométeres távot a 15-16 fokos vízben 10 óra 48 perc alatt teljesítette, beállítva ezen táv magyar rekordját. E rekordon kívül pedig a 2013-as esztendő leggyorsabb férfi átúszója címet is elnyerte a La Manche-csatornán. A csatorna átúszásával pedig hivatalosan is elkezdte az Ocean’s Seven sorozatot, mely a világ 7 legnehezebb csatorna átúszását fogja össze. Az angliai-csatona átúszása után egy héttel már Görögországban 35 kilométeres távon remekelt, megszerezve ott is az első helyet.
A 2014-es esztendőben a világ egyik legnehezebb átúszásának nevezett japán Tsugaru-csatornát sikerült átúsznia, minden idők 2. legjobb idejével, ezzel teljesítve az Ocean’s Seven sorozat 2. állomását is. A Honshu és Hokkaido közötti 37 kilométeres távot 7 óra 29 perc alatt sikerült teljesíteni.
A 2015-es év nagyon sikeres év volt a sportoló számára, a legnagyobb kihívást és célt jelentő Molokai-, valamint Catalina-csatorna sikeres teljesítésével. A Molokai-csatorna átúszáshoz vezető út alatt 54 kilométert kellett úszni, melyet 12 óra 2 perc alatt sikerül teljesíteni, amely idővel sikerült megdöntenie az addigi világrekordot is.
Mányoki Attilát 2016. november 4-én a kaliforniai San Pedroban ünnepélyes keretek között iktatták be a Nemzetközi Marathon Úszók Hírességek Csarnokába. A floridai Fort Lauferdaleban található intézmény a 25 éves sportolói pályafutását díjazta a Tiszteletbeli Úszó kitüntetéssel.
2017 áprilisában az Ocean’s Seven sorozat 5. állomását teljesítette, amely elmondása szerint sportolói karrierjének az egyik legnehezebb úszása volt. Az Új-Zélandon található Cook-szoros 26 kilométeres távjának leküzdését zord körülmények között is sikerült teljesítenie. A déli-szigetről az északi-szigetre való átúszás 6 óra 57 perc 49 másodpercet vett igénybe.
2017-ben sportteljesítménye elismeréseként megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.
2017 novemberében sikeresen átúszta a Gibraltári-szorost 4 óra 9 perc alatt a spanyolországi Tarifa partjától a marokkói Cires pontig. A marokkói állomás már a 6. volt az Ocean’s Seven sorozat teljesítésében.
2019 augusztusában következett az Ocean’s Seven sorozat utolsó állomása, amely a legnehezebbnek bizonyult az úszó számára. A szakasz teljesítését ugyanis erős köd, hullámok és medúzák nehezítették. Az Észak-Írország és Skócia közötti Északi-csatorna 40 kilométeres távját végül 12 óra 11 perc alatt teljesítette. A világon így 18. személyként teljesítve az Ocean’s Seven sorozatot is.
2019 novemberében mutatták be a róla és az utolsó állomás átúszásáról készült dokumentumfilmet, amely az Ocean’s Seven: Az északi pokol címet kapta.
2020-ban World Open Water Swimming Association jelölte a 2019-es Év Embere címre.
A zalaegerszegi sportember sikereit, példaértékű pályafutását, kitartását és emberi értékeit számos díj és elismerés dicséri:
- 2004 – Koroni város (Görögország) díszpolgára
- 2008 – Zalaegerszegért díj
- 2017 – Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés
- 2020 – Zalaegerszeg Város Díszpolgára
2020-ban sportolói pályafutása és teljesítménye elismeréseként– a 2008-ban kapott Zalaegerszeg-díja mellé – megkapta a Város Díszpolgára címét is.
Fotógaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntetés kapcsán készült életrajzi összeállítás:
„Úszni vagy megúszni” címmel beszélgetés Mányoki Attilával:
Mányoki Attila bemutatóvideója az új uszodáról:
Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna
Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna a zalaegerszegi gimnáziumi oktatás egyik meghatározó személyisége volt.
1972-ben szerzett matematika-műszaki ismeretek tanári végzettséget a Pécsi Tanárképző főiskolán.
Munkába állása óta a zalaegerszegi Ságvári Endre, majd annak jogutódja a Kölcsey Ferenc Gimnázium dolgozója volt. 1972és 1984 között matematika-technika szakos tanárként, munkaközösség vezetőként, osztályfőnökként tevékenykedett.
1984 és 1986 között igazgató helyettes, majd 1987-től az iskola igazgatója volt.
Pályafutása alatt jelentős szakmai előrelépés történt az iskola életében. Önállóan kidolgozott tantervek alapján szerkezetváltást hajtott végre az intézmény, és útjára indult a hat évfolyamos képzés is. A döntés helyességét, a jó tartalmi programot a felvételi statisztikák támasztják alá, ugyanis 90% feletti felvételi eredményt érnek el az innét kikerülő tanulók.
Az új típusú érettségi 2005-ös bevezetése óta minden évben vállalkoznak emelt szintű érettségi lebonyolítására, melyet mindig magas színvonalon valósítottak meg. Megpályázták a „Kiváló érettségiztető iskola” címet.
Kiemelt terület lett az idegen nyelv oktatás és a hozzá kapcsolódó állami nyelvvizsgák szervezése.
Két tannyelvű 5 évfolyamos angol, két tannyelvű 6 évfolyamos német programban dolgoznak, emellett emelt óraszámú csoportokkal biztosítják a nyelvvizsgára való felkészülést. Ezen idő alatt az állami nyelvvizsgák szervezési jogát is elnyerték.
Meghatározó az intézményben a környezetvédelmi program, az intézmény elnyerte a „Környezetvédelmi mintaiskola” címet.
Hangsúlyt helyeztek a testmozgásra és a sportra is. A tömegsport mellett az élsport is meghatározó, szinte minden sportágban van országos élvonalbeli versenyző.
Nagy gondot fordítottak a tanulók művészeti nevelésére. Az iskola galériájában rendszeresen rangos kiállításokra kerül sor. Az iskola kulturális, szabadidős tevékenysége példaértékű.
A tanulók jól érzik magukat, mert a komoly szakmai órákon túl a diákok szabadidejére is nagy gondot fordítanak.
Sokrétűek nemzetközi kapcsolataik: diákcsere kapcsolatban állnak Németországból Kusellel ,Finnországból Kuusamoval, Olaszországból Goriziával, de rendszeresek az utak Franciaországba és Angliába is.
Mindehhez nagyon sokrétű munkával teremtik meg a pénzügyi hátteret. Jól élnek a pályázati lehetőségekkel, alapítványi támogatással, szponzori háttér kialakításával, cégekkel való együttműködés megvalósításával.
Részt vettek a Socrates pályázatain. Kiemelkedők ezek közül a Lingua pályázatok, diákcserére, tanár továbbképzésre vonatkozóan.
A nemzetközi együttműködés keretében két Comenius programban is részt vettek, koordináló illetve partner iskola címen.
2007-ben és 2008-ban is eredményesen pályázott az intézmény az országosan kiírt teljesítménymotivációs pályázaton, melynek témája a pedagógusok teljesítményének értékelését biztosító modell kidolgozása volt.
Sok hasznos célt támogató iskolai alapítványnak is tagja volt az igazgatónő. Jó kapcsolatot alakított ki a diákönkormányzattal, a diákokkal és a szülőkkel egyaránt.
A gimnázium által elért eredményekben a volt igazgató asszony vezetői munkája kiemelt jelentőségű. Munkavégzését, munkastílusát a menedzserszemléletű iskolavezetés jellemezte.
Vezetési stílusában a demokratizmus dominált, de meghatározó eleme a segíteni akarás, a humánum is.
Intézményvezetői munkájában a nagyfokú elkötelezettség, tudatosság, célra törekvés, innovativitás volt a meghatározó.
Személyisége, munkájának eredményessége nagymértékben hozzájárult az intézményről alkotott pozitív kép kialakulásához, elismertségéhez.
Munkáját több kitüntetéssel is elismerték:
1980 – Miniszteri Dicséret
1988 – Haza Szolgálatáért Érdemérem Bronz Fokozat
2006 – Magyar Köztársaság Érdemkereszt Arany Fokozat
2009 – Zalaegerszegért díj
Az intézményvezető, kiváló pedagógus 2009-ben vonult nyugdíjba.
Sok évtizedes eredményes igazgatói, tanári munkásságát Zalaegerszegért díjjal jutalmazták.
Kertvárosi Általános Iskola alkalmazotti közössége
A Kertvárosi Általános Iskola, s ezen belül az Eötvös József Székhelyiskola, illetve a Liszt Ferenc Tagiskola Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése döntése alapján 2003. február 27-én jött létre.
Egy több évtizedes múlttal rendelkező alkalmazotti közösség munkájának sok eredménye, sikere van. E tevékenységekből a legkiemelkedőbbeket ragadtuk ki.
Művészeti élet, műsorok – Eötvös-műsorok
2009. március 15-én, Zalaegerszegen is szóltak a harangok Csány László szobránál. A város ünneplő közönsége az Eötvös-iskola diákjainak műsorát látta. Rengetegen meglepődtek. Egy „átlagos” – lakótelepi környezettel rendelkező – általános iskola tanulói ilyen produkcióra képesek. Sokan voltak azok is, akik már ismerték az előzményeket, az Eötvös-műsorokat.
E rendezvények 1997-től napjainkig szóltak a magyar történelemről, a közös múltról, a nemzetről, a szülőföldről, az iskoláról, a családról.
A kultúra több ágát érintették: színjátszás, vers-, mese-, és prózamondás, népi hagyományok ápolása, sokszínű táncok (klasszikus, modern, népi), éneklés, zene.
Közös jellemzőik voltak:
- sok-sok tehetséges szereplő diák, egy-egy műsorban átlag 200 diák lépett fel,
- alkotószellemű, a közös célért, ügyért tevékenykedő pedagógusok összeszokott csapata,
- biztos hátteret nyújtó szülők, s volt tanítványok.
A műsorok együtt megélt élményeket adtak nyelvünkről, kultúránkról, múltunkról, nemzeti büszkeséget, hazaszeretet fejeztek ki, segítettek önmagunk, iskolánk, városunk, hazánk megismerésében, s kitekintést adtak a világba is. Olyan emlékeket nyújtottak, melyek alapján elmondhatjuk: jó itt élni, jó „eötvösösnek”, jó magyarnak, s embernek lenni.
Liszt-kórus, ének-zene-mozgásművészeti képzés
A Kilián György Általános Iskola 1972-ben kezdte meg működését a Kertvárosban, folytatva jogelődje – a Liszt Ferenc Zenei Általános Iskola – ének-zene tagozatos képzését. Az intézmény 1998-ban – Liszt Ferenc nevének újbóli felvételével – ismét elkötelezte magát a Kodály-módszerek mellett.
Az ének-zenei osztályokban történő emelt szintű képzés több mint ötven éves nevelési hagyományokra épít. Ez rendkívül pozitív hatást gyakorol az iskola légkörére, szokásainak kialakulására, a tanulók személyiségének fejlődésére, s egyik pillérét adja a városban működő középiskolai és felnőtt kórusoknak.
A Liszt iskola énekkarának fellépéseit a város zenét szerető közönsége évről-évre megcsodálhatja:
- a hagyományos karácsonyi koncerteken,
- a rangos őszi kórusfesztiválokon,
- a városi ünnepélyeken és jótékonysági rendezvényeken, pl:a székelyföldi árvák javára szervezett olai templomi fellépésen.
A kórus sok alkalommal mérettetett meg külföldi (Belgium, Lengyelország, Németország, Szlovénia) találkozókon, s öregbítette az iskola, a város jó hírnevét.
Az intézmény – e képzés mellett – őrzi a magyar népszokásokat: népdaléneklés, néptánc. Ennek szép példája a Vajda József népzenekutató, volt igazgató emlékét őrző megyei népdaléneklési verseny, illetve a tanév végi néptánc est.
Az ének-zenei képzést a ’90-es évek közepe óta mozgásművészeti tartalommal bővítette az intézmény. Az iskola diákjai kiváló alapokat kapnak a klasszikus és modern balettből, táncokból. E csoportok rendszeres résztvevői a városi és megyei művészeti fesztiváloknak, s többször voltak szereplői az országos döntőknek. A tanév végén több száz néző csodálhatja meg az önálló modern táncest produktumát.
Tanulmányi eredmények, sikerek
A magyar oktatási rendszer az utóbbi években szerencsére ismét tartalmaz olyan objektív – kompetenciák mérése, közlönyös versenyek köre -, mutatókat, melyek összehasonlíthatóvá teszik a többi iskolával.
Ebből, az országos versenyeken elért kiváló teljesítményekre és a méréseken többször bizonyított, „magas” hozzáadott értékre vagyunk a legbüszkébbek. Az elmúlt tanévekben a Kertvárosi Általános Iskola diákjai a város „eredményességi listáján” a legjobbak voltak.
Az országos döntők dobogós helyezései:
- az informatika-számítástechnika, pl. „Információ hatalom”, Kozma László és Logo,
- a matematika, pl. Curie, Kalmár László,
- a környezet- és egészségvédelem, pl. Sajó Károly, Balogh János, Curie versenyek, a hozzájuk kapcsolódó tantárgyak kiemelkedő oktatását is jelentik.
A mérések eredményei évről-évre megtekinthetők az OKM honlapján. Tehetséges diákok, jól felkészült pedagógusok, és sok-sok munka hozta meg a gyümölcsét.
Kosárlabda
Az Eötvös József Általános Iskola neve a kosárlabda sportágban a városban, a megyében és az országban is jól ismert. A fiú csapatok a Diákolimpiákon két arany-, két ezüst-, hét bronzérmet, s egy hatodik helyet értek el az országos döntőkön, ezzel az elmúlt időszakot figyelembe véve, a városban és a megyében is a legjobbak voltak.
A Zalakerámia ZTE KK felnőtt csapatának jelenlegi keretéből az iskola tanulója volt több játékos (Baki Gergely, Tóth Ádám, Horváth Balázs, Tóth Olivér), s az edző Völgyi Péter is.
A fiúk nyomdokain haladva a lány csapat 2008-ban az országos döntőn nyolcadik helyezett lett.
Az utóbbi évek alatt elért sikerek egy olyan alkotó közösség, testület munkájának az eredményei, akik képesek együtt gondolkodni, alkotni. Erre a diákok, szüleik és a város polgárai is büszkék lehetnek.
Közösségi tevékenysége elismeréseként az iskola alkalmazotti közössége 2009-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Halász István
Zalaegerszeg oktatási és sportéletének meghatározó alakja.
1976-ban a ZTE kosárlabda csapat NB I-be kerülésének fontos szereplője volt.
A város sokat köszönhet a sportban, oktatásban példásan dolgozó pedagógus edzőnek.
Máig is egyik legnépszerűbb ZTE kosárlabda csapat edzője, a 70-es évek közepétől aktív játékosa volt a csapatnak.
Az aktív játékot befejezve az utánpótlás, majd a felnőtt csapat edzőjeként szervezte Zalaegerszeg kosárlabda sportját, de mint testnevelő tanár, iskolájában több sportágban is ért el az Országos Diákolimpián is kiváló eredményt. Különösen atlétikában szerepeltek kiválóan országos versenyeken.
Mint pedagógus testnevelő tanár sokat tett az egészséges diáktársadalom neveléséért. Tevékenységével hozzájárult és maradandót alkotott a tanulók sportszeretetének növelésében.
Nagyon sok zalaegerszegi fiatallal szerettette meg a sportot, különösen a kosárlabdát.
A ZTE zalaegerszegi NB I-ben játszó fiataljainak utánpótlás edzője volt.
Pályafutása végén, mint utánpótlás edző ért el országos versenyeken, kupákon kiváló eredményeket.
Családja is a sportnak, a testnevelésnek elkötelezettje, hisz felesége és fia is testnevelő tanárok.
Halász István testnevelő tanár és edző, aki tevékenységével hozzájárult a város jó hírnevéhez.
Zalaegerszeg sportéletében betöltött szerepével 2009-ben Zalaegerszegért díjat érdemelt ki.
Énekmondó Együttes
Az Énekmondó Együttes több mint 40 éves zenei múltra tekint vissza.
Tagjai: Farkas Gábor, Kaszás Bernadett, Kelemen Béla, Kelemen Gyula, Major Erzsébet. Fennállásuk óta számos városi és megyei ünnepségen adtak színvonalas műsort.
A zeneszerző és együttes-vezető Kelemen Gyula, akinek munkáiról Gryllus Dániel is elismerően nyilatkozott.
Zenés gyermekfoglalkozásaik nem csak a megyében, azon túl is ismertek. Az utóbbi évek fejleménye, hogy Nagy Bandó Andrással számos közös fellépésük volt, a költőként és íróként is népszerű humorista megzenésített verseit kazettán, majd újabban CD-n is kiadták.
A város kulturális életében három állandó műsorral vannak jelen immár évek óta: az adventi köszöntővel, az Énekmondó Fesztivállal, valamint a költészet napi műsorral. Ezeken alkalmanként – többek közt – a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekarral együtt lépnek fel nagy sikerrel, sajátos, „összművészeti” program keretében, a Hevesi Sándor Színházban.
Az együttes kezdettől fogva vállalta a kortárs költészet, s ezen belül a zalai-muravidéki költők megzenésítését. Pécsi Gabriella, Pék Pál, Péntek Imre, Bence Lajos, Szoliva János és mások verseit gyakran adják elő a Költészet Napja, vagy más, költészettel kapcsolatos program alkalmából.
Az utóbbi hat évben különösen jó viszony alakult ki a Pannon Tükör szerkesztősége és az együttes között. Számos szerkesztőségi ankét, lapbemutató, szereplés, tanácskozás keretében adtak műsort, szorosan kapcsolódva a lap szerzőihez. Ennek eredménye lett két olyan CD, amely országosan is figyelmet keltett. Az egyik Kabdebó Tamás verseinek megzenésítése, a másik a Pannon szószedet, amely a laphoz kötődő költők verseiből ad „zenés” válogatást. Előkészületben van Pék Pál és Bence Lajos önálló CD-je.
Színvonalas megzenésítéseik a szakma figyelmét sem kerülték el: műveik gyakran hangzanak el a Kossuth Rádióban.
A zalai együttes 2009-ben megkapta a Zalaegerszegért díjat.
Videógaléria:
Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére szerveztek ünnepséget a Keresztury VMK-ban. Az esten kitüntetéseket is átadtak, ahol az Énekmondó együttes az „Október végi tiszta lángok” című dallal emlékezett a hősökre: