Csegzi Sándor
Csegzi Sándor 1957-ben Nyárádszeredán. Erdélyi magyar fizikatanár, politikus.
1981-ben elvégezte a fizika szakot a bukaresti egyetemen. 1981–2000 között fizikatanár volt a marosvásárhelyi Traian Vuia Líceumban. 1996–2000 között önkormányzati képviselő, majd 2000-től alpolgármester.
2006–2008 között gyakorlati órákat tartott a Sapientia marosvásárhelyi karán Kommunikáció az önkormányzatokban címmel.
2007-ben a bukaresti egyetemen doktori fokozatot szerzett fizikából.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke, 1997–2008 között a fizika szakosztály elnöke.
Nagy szerepe volt abban, hogy Marosvásárhely több, Bolyai János tiszteletére készült köztéri szoborral gazdagodott.
2012-ig, 12 évig volt Zalaegerszeg testvérvárosának, Marosvásárhelynek alpolgármestere, ezen idő alatt egyengette Zalaegerszeg és Marosvásárhely baráti, majd testvérvárosi kapcsolatfelvételét.
A két város közti együttműködés egyik alappillére, számos közös program és projekt elindítója és szervezője. Az ő kezdeményezésére alakult meg Marosvásárhelyen a Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Társaság, amelynek tevékenységében folyamatosan részt vesz.
Marosvásárhely Önkormányzatánál ő a magyar ügyek folyamatos képviselője.
Aktívan részt vesz a két város által szervezett közös rendezvényeken, rendszeresen ellátogat Zalaegerszegre a különböző területek szakmai tapasztalatcseréjére. Támogató tevékenységével nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kapcsolatok gazdasági, turisztikai, kulturális és sport területeken is kiteljesedjenek.
Kitüntetései:
2000 – Baltimore díszpolgára
2001 – „Pro Scientia Transsylvanica” (EMT) érem
2002 – A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje Mádl Ferenc volt köztársasági elnöktől
2009 – Vermes Miklós-díj
2009 – Zalaegerszegért díj
Béres János
Béres János 1954-ben született Budapesten.
Tanulmányait magánúton végezte. A hatvanas-hetvenes években Dús László szakkörében rajzot tanult, majd Szabolcs Péter műhelyében sajátította el a szobrászat szakmai fogásait, Amint műveiből kitetszik: magas fokon.
1985 óta tagja a Magyar Alkotó Művészek Egyesületének.
Tanulmányutakon vett részt a magyar Művelődési Intézet szervezésében Firenzében, Rómában, Nápolyban, Siennában, Padovában, Pisaban, Milánóban, Veronában, Párizsban.
1986-89 között az Egervári Művésztelep vezetője volt.
Tagja volt a Zala’ Art-nak, jelenleg pedig a Vitrin Kortárs Képzőművészeti Egyesületnek.
A művész Zalaegerszegen lakik és Szentgyörgyvölgyön, az Őrségben van alkotóháza.
Leginkább kőből és bronzból dolgozik.
Rendszeresen részt vesz a megyei és városi tárlatokon, Zalában és Zalaegerszegen számos nagyméretű köztéri munkája látható.
48 köztéri alkotása közül 2 Szlovéniában, 1 pedig Ausztriában található. 19 plakettje és érme van közforgalomban. Csoportos kiállításokon vett részt Zala megyei művészekkel Finnországban, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában. Magyarországon rendszeres kiállító.
Munkái közül kiemelkedik Gábor Miklós síremléke a Farkasréti temetőben.
Zalaegerszeg városa számára több mint tíz éve készít különböző elismeréseket, díjat kifejező érmeket, plaketteket.
A maga szerény, nem tolakodó módján az évtizedek alatt Zala megye és Zalaegerszeg sikeres köztéri szobrászává vált.
Közismert különösen bensőséges kapcsolata a Hevesi Sándor Színházzal, még a kezdetekben Ruszt Józseffel és Gábor Miklóssal, később Bereményi Gézával. Ennek eredményeként készült el 1986-ban a színház emeleti terében az állandó kiállítás részeként, Hevesi Sándor bronz portréja. A Hevesi Sándor-plakett szintén az ő alkotása.
A zalaegerszegi munkák sorát gyarapította Az ezer zsidó emléktáblája (1989), a II. világháborús emlékmű (1990), a Gróf Széchenyi István dombormű (1991), Dr. Degré Alajos nagyplakett (1997), Kossuth-mellszobor (1998), Máriáss József nagyplakett (1998), Gábor Miklós, Wlassics Gyula domborművek, Ruszt József dombormű és síremlék (2007), Szent Kristóf dombormű (parkolóház, 2008).
Béres János kisplasztikai világa is egyedi: szürreális látásmódja és magas szakmai nívón kivitelezett márvány és bronz szobrai komoly értékei a kortárs művészetnek és városunknak.
Főbb művei
Széchenyi István dombormű (180×120, kő), Zalaegerszeg, Széchenyi tér
Kossuth Lajos mellszobor (70 cm, bronz), Zalaegerszeg, Kossuth tér
Szent Kristóf dombormű (400×200, kő) Zalaegerszeg, Parkolóház
Ruszt József dombormű (140×60, kő-bronz) Zalaegerszeg, „Dél Hercegnője” ház
Széchenyi István szobor (180 cm, bronz) Bak, Fő tér
Szent István szobor (200 cm, bronz), Lenti, Templom tér
Szent István – Gizella szobor (350 cm, bronz-kő), Zalakaros, Szent István tér
Csány László dombormű (90×60 cm, bronz), Nagykanizsa
Kelemen Imre mellszobor (70 cm, kő), Zalatárnok, Iskola
I. világháborús emlékmű, szobor (360 cm, kő), Süttő
Gábor Miklós síremléke (220×220 cm, kő-bronz) Budapest, Farkasréti temető, művészparcella
Kitüntetései:
Zalatárnok díszpolgára (1999)
Zalakaros Pro Urbe- díjasa (2001)
Vajda Lajos-díj (2002)
Zalaegerszegért-díj (2009)
Ezek közül is kiemelkedik lakóhelye elismerése a 2009-es Zalaegerszegért-díj.
Id. Balaicz Zoltán
Balaicz Zoltán 1948. október 30-án született Zalaegerszegen.
A Ganz Ábrahám Gépipari Technikumban szerzett érettségi bizonyítványt, majd újságíró iskolai felsőfokú képzésben vett részt Budapesten.
Katonai szolgálata utána a Ganz gyárban dolgozott minőségi ellenőrként, majd ifjúsági és kulturális szervezői feladatokat látott el az MMIK-ban és a VMK-ban.
1985-ben részt vett a Zalaegerszegi Városi Televízió megalapításában, melynek 2000-ig főszerkesztője volt.
Ezen idő alatt a semmiből létrejött a város saját televíziója, amely számos szakmai elismerést kapott. A VMK-ból átköltözött a mai Kossuth utcai stúdióba, műsorai megörökítették a város politikai, kulturális és sport életét, műsorait átvették regionális és országos adók és jelentős technikai fejlesztés történt, a beszerzett eszközök jó részét még ma is használja a televízió.
2000-ben megalapította a Zaláért Egyesület TV Stúdióját, amely a mai napig készíti a Zala Megyei Önkormányzat televíziós műsorát, a Zalai Krónikát (ennek főszerkesztője id. Balaicz Zoltán) és ugyancsak 2000 óta a mai napig a Hévízi Városi Televízió főszerkesztői feladatait is ellátja.
2009-ben a Zala Megyei Önkormányzat neki ítélte Zala megye Sajtódíját.
A 2011 nyarán nyugdíjba vonuló idősebb Balaicz Zoltán az egerszegi és megyei televíziós újságírásban eltöltött több évtizedes munkája elismeréseként 2011-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Id. Balaicz Zoltán 2017-ben újabb rangos elismerést, Prima különdíjat kapott, amelyet a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Zala megyei díjátadó gálaestjén adtak át neki. A szövetség ezzel a különdíjjal jutalmazta a televíziós újságírót, a Zalaegerszegi Városi Televízió 1985-ös alapítóját, elismerve az elmúlt 32 éves televíziós szakmai munkáját.
Fia ugyancsak részt vesz a zalaegerszegi közéletben, ifj. Balaicz Zoltán 2014 óta Zalaegerszeg polgármestere.
Képgaléria:
Videógaléria:
Farkasné Perlaki Edit
Kezdő pedagógusként egy évig dolgozott egy kis zalai településen, a pókaszepetki Általános Iskolában, majd egykori középiskolájába, a Zrínyi Miklós Gimnáziumba került 1973-ban, ahol 2009. őszéig tanított. A tanítás, osztályfőnökség és kórusvezetés mellett elvégezte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen az egyetemi orosz szakot, és 1975-ben kapott középiskolai tanári diplomát és tanította mindkét szakját az orosz nyelv kötelező jellegének megszűnéséig. Az óvónőképzős osztályok másik iskolába történt áthelyezése után a nőikar mellett megalakult a kis létszámú vegyeskar. Később a nyolcosztályos képzés bevezetése lehetővé tette, hogy kipróbálja magát egy más korosztály oktatásában is.
Az énekkarok az iskolai rendezvényeken kívül szívesen tesznek eleget bármilyen felkérésnek. Szerepeltek már díjátadó ünnepségeken, ünnepi közgyűlésen, a városi Deák – ünnepségen, egyéb ünnepi megemlékezéseken, a Számviteli Főiskola ünnepélyes megnyitóján, Keresztury Dezső akadémikus tiszteletére rendezett ünnepségeken stb.
Rendszeresen részt vett a kórus a Keszthelyi Helikon Ünnepségeken, vállalva ezzel a kétévenkénti zsűri előtti megmérettetést és az összehasonlítást más dunántúli vármegyék azonos korú kórusaival. Két alkalmat leszámítva, amikor ezüstérmet kaptak, a zsűri aranyéremmel értékelte a versenyprogramjukat, 2002-ben pedig a kiemelt aranyéremnek és a kórusvezető különdíjának örülhettünk. Megtiszteltetés az énekesek számára, hogy a helikoni programsorozat keretében az igen magas színvonalon muzsikáló pécsi kórusokkal együtt több alkalommal szerepelt a vegyeskar templomi koncerten is.
Az iskolai karácsony- ünnep mellett a kórus ötlete alapján kerül megrendezésre a ma már hagyományosnak mondható karácsonyi koncert.
Nagy élményt jelentett minden kórustag számára a 2001. augusztusában, az iskolában megrendezett Közép- Európai Informatikai Diákolimpia megnyitóján Dermot Hair c. musicaljéből előadott összeállítás.
- szeptemberében régen melengetett elképzelés vált valóra, elkészült a kórusok első CD lemeze.
1991-ben a zalaegerszegi Városi Vegyeskar vezetőségének megtisztelő felkérésére, mint egykori kórustag elvállalta a karnagy nélkül maradt szinte „kamarakórusnyi” együttes szakmai munkájának irányítását.
A szakmai igényesség, megújulás érdekében rendszeresen részt vesz továbbképzéseken, konferenciákon, kórustalálkozókon.
1996-2003-ig ének-zene szaktanácsadóként szakmai programokat, akkreditált képzést, versenyeket szervezett Zala vármegye énektanárainak.
2000. június 30-án kapott közoktatás-vezetői oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán.
Lelkiismeretes munkájáért és elhivatottságáért 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet
Zala vármegyében született, Hahóton. 1962-ben szerzett orvosi diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, majd Nagykanizsára helyezték a belgyógyászati osztályra.
1964. januárjában – pályázat alapján – Zalaegerszegre költöztek, férjével körzeti orvosként kezdtek dolgozni. Az orvosi hivatást életük céljának tekintették, mindig a betegek érdeke volt az elsődleges szempont.
A betegek orvosi ellátását egy belvárosi körzetben és a városhoz csatolt 4 településen 10 évig végezte, ezt követően a Városi Tanács Egészségügyi Osztályának vezetésével bízták meg. A megbízatása 6 évre szólt, ez alatt az idő alatt Zalaegerszeg város egészségügyi alapellátásának irányítása volt a feladata. Ebben az időszakban a város népességszáma évről évre nőtt, az orvosi körzetek száma is megkétszereződött, új bölcsődék, óvodák épültek. Kibővült a gyermekorvosi hálózat, elkezdte működését az éjszakai és hétvégi orvosi ügyeleti szolgálat. Közben Társadalom orvostanból szerzett szakvizsgát, beválasztották a Városi Vöröskeresztes Alapszervezet vezetőségébe.
1981-ben visszatért a közvetlen gyógyítás munkájához, a régebbi orvosi körzetbe. A ’70-es, ’80-as években kapcsolódott be a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének munkájába, ennek Zala vármegyei elnöke id. Dr. Marx Gyula volt. Mikor ő lemondott, átvette ezt a tisztséget. A „Zalai orvosnapok” rendezvényein számolt be az orvosi körzetében élő lakosság egészségi állapotáról, különös tekintettel az idősebb korosztály megbetegedéseire, gyógyszerszedési szokásaira. Már akkor is látható volt, hogy a betegek gyógyszerfogyasztása évről évre fokozódik, emelkedik a magas vérnyomásos, cukorbeteg és mozgásszervi betegek száma.
A rendszerváltás után a körzeti orvosokat háziorvosokká minősítették, ezért szakképesítést szerzett, és oktató háziorvosként dolgozott.
Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet orvosi munkája során nagy odaadással szolgálta a rábízott emberek szociális és egészségügyi helyzetét, tevékenyen részt vett a különböző szakmai és civil szervezetek munkájában (Vöröskereszt, Egészségügyi Bizottság, Szociális Kerekasztal).
15 éven keresztül elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi szervezetének. Sokrétű tevékenysége nagyfokú szociális érzékenységet és szakmaszeretetet bizonyított.
2002-ben ment nyugdíjba, de gyógyító munkát továbbra is végzett, mint helyettesítő háziorvos, illetve intézeti orvosként a Pózvai Idősek Otthonában és a Botfai Fiúnevelő Intézetben, így megtapasztalhatta a Zalaegerszegen élő emberek bajait, problémáit és a segítés módjait. Keresztény indíttatása okán 1990-ben a Kereszténydemokrata Néppárt megalakulása után lett a párt tagja, majd a Keresztény Értelmiségiek Szövetségébe is belépett. Nagy változásoknak néztek elébe, hiszen korábban még a templom küszöbét is kockázatos volt átlépni.
15 éven keresztül elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi szervezetének. Sokrétű tevékenysége nagyfokú szociális érzékenységet és szakmaszeretetet bizonyított.
Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet szakmai elhivatottságáért és lelkiismeretes munkájáért 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Skrabut Éva
Skrabut Éva Karcagon született, Debrecenben végezte a tanítóképzőt.
Ezután a Csepeli Munkásotthonban és a Zalka Máté Katonai Főiskolán kulturális munkatársként dolgozott.
Zalaegerszegre 1975-ben került és a Zala Megyei Művelődési Központnál volt alkalmazásban. Feladatul kapta az amatőr művészeti területek gondozását.
Sok munka, odafigyelés, szerteágazó szervezési feladat áll mögötte. Mindig inspirálta a népi kultúra iránti elkötelezettség, egyik ötletét követte a másik.
Amikor 1980 végén elkészült a Velemi Alkotóház, Zalaegerszeg is szeretett volna egyet építeni, és ebben az inspirációban meghatározó szerepe volt többek között Skrabut Évának is, aki ettől az évtől a városi művelődési osztályon dolgozott. Egyik feladata a Gébárti Kézműves Ház létrehozása lett, a partnerek és támogatók szervezése, majd a munkálatok irányítása. Nagy társadalmi összefogással 2 nyáron át épült meg a Gébárti-tónál a Kézművesek Háza.
1982 nyarán már táborokat szerveztek a félig kész tető alatt, majd 1983-ban került sor az átadásra. A későbbi folyamatos fejlesztésről és továbbépítésről 10 éven keresztül a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagsága gondoskodott.
1981-ben Skrabut Éva Székesfehérváron részt vett a Népművészeti Egyesületek Szövetsége alakuló rendezvényén, majd egy évvel később társaival megalakították a Zala Megyei Népművészeti Egyesületet, amely ma közhasznú szervezetként tevékenykedik. 1995 óta elnöke ennek a szervezetnek, de az idők során betöltötte már az országos Népművészeti Egyesületek Szövetsége alelnöki tisztét is.
2012-ben az akkor 30 éves egyesületnek 22 szakágban mintegy 240 tagja folytatott népművészeti tevékenységet.
Közösségi munkájukban a gébárti alkotóház mellett számos kezdeményezés fűződik a Zala Megyei Népművészeti Egyesület nevéhez. A keszthelyi Népművészeti Alkotóház megépítése, 1996-ban a honfoglalás kori nemezsátor elkészítése, mely a gébárti alkotóház új épületrészében kapott végleges helyet a húsz esztendőn át a Mesterségek Ünnepén és egyéb rendezvényeken történő vándoroltatását követően. 2000-ben megépült a hagyományőrző kovácsműhely, majd két év múlva az égetőkemence is. Büszkék az általuk életre hívott Panoráma Népművészeti Galériára, ami számtalan szakkörnek, szakmai továbbképzésnek, kiállításnak ad helyet, s az egyedülálló Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékparkra csakúgy, mint a GébArt nemzetközi művésztelepre, amit Skrabut Éva indított útjára 1987-ben.
A társadalmi tevékenység mellett Skrabut Éva 1992-ig hivatalnokként dolgozott, majd 1992-től a Gébárti Kézműves Ház szakmai vezetője lett.
Ezen időponttól az addig csak a nyári időszakban nyitva tartó Ház azóta már egész évben működik. Zalaegerszeg hírét, ismertségét messzire elvitték azok az alkotóházi rendezvények, amelyek a Kézműves Házhoz kötötten évről-évre megvalósultak. Ezek révén értékes alkotásokkal is gyarapodott a Ház gyűjteménye. Mindez magában hordozza azt az igen jelentős és kiváló szervezői munkát, amit Skrabut Éva a megvalósításukra fordított.
Tevékenysége, illetve személye nem sokszor látható a nyilvánosság előtt nem gyakran szerepel, mégis amit létrehozott, az ismertséget hozott a városnak.
Szervező munkájának gyümölcse a Göcseji Falumúzeumban évenként megrendezett Fazekas Találkozó, illetve az 1992-től indított népi kismesterség képzés, ahol a Munkaügyi Központtal karöltve 10 évig színvonalas oktatást tartottak, megújítva a megye fazekas, bőrtárgy-készítő, csipkekészítő, kosárfonó szakterületeit.
A népművészet fennmaradásáért, napjainkbeli kiteljesedéséért végzett munkáját a kulturális tárca 2007-ben Bessenyei György-díjjal ismerte el.
Skrabut Éva leköszönő elnök 2022-ben magas rangú állami kitüntetést, Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át több évtizedes lelkiismeretes munkájáért.
2012 nyarán ünnepelte a város a Kézműves Ház, illetve a Zalai Népművészeti Egyesület is alapításának 30. évfordulóját.
Ezen jeles évfordulók alkalmából, valamint több évtizedes kiváló szakmai pályája és sikerei elismeréseként ebben az évben Skrabut Éva Zalaegerszegért díjban részesült.,
Az önkormányzat pedig 2020-ban Zalaegerszegért díjjal jutalmazta a Zala Megyei Népművészeti Egyesületet.
Képgaléria:
Videógaléria:
Sebestyénné Gyuk Marianna
Sebestyénné Gyuk Marianna a Deák Ferenc Szakközépiskola Egészségügyi szakán végezte középiskolai tanulmányait.
1994-ben szerzett védőnői diplomát Szombathelyen, a POTE Egészségügyi Főiskola kihelyezett karán.
1990 és 1991 között a zalaegerszegi kórház Koraszülött osztályán dolgozott ápolónőként.
1994 augusztusától a kertvárosi körzet védőnője.
2006 decemberétől vezeti az Apáczai ÁMK épületében, a város egyetlen Baba-Mama Klubját.
A baba-mama klub önszerveződő, foglalkozásai pedig ingyenesek. Adományokból vásárolják a klub működéséhez szükséges eszközöket, emellett sok játékot, ajándéktárgyat, könyveket ajánlanak fel a szülők.
A klub esetében az „önszerveződő” jelző arra utal, hogy akkor tud igazán jól működni, és akkor érezheti magát az ember igazán jól benne, ha mindenki kiveszi a részét a szervezésből.
Marianna személyes céljai a klub céljai, miszerint fontos egy olyan baba-mama foglalkozás felépítése, irányítása, amely a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve pozitívan befolyásolja annak képességeit, készségeit, örömet szerez gyermeknek, szülőnek egyaránt, és lehetőséget ad a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítésére. Ennek érdekében a klub vezetőjeként rengeteg programot szervez, minden foglalkozáson személyesen is részt vesz.
Fontos számára a családias légkör megteremtése. A klub működésébe folyamatosan vonja be a körzetben lakó édesanyákat, programokra, invitálja őket. Minden foglalkozásnak része a fejlesztő játékok használata, illetve beszélgetés más anyukákkal, védőnővel problémás kérdésekről. Igény szerint baba-mama torna, valamint mozgással, mozgatással kísért mondókák tanulása.
A foglalkozásokon való aktív részvételnek rengeteg előnye van. Többek között a baba-mama klub kiváló lehetőséget nyújt az otthon lévő családoknak a kimozdulásra, a családon kívüli, külső kapcsolatok építésére, ennek nemcsak az édesanya szempontjából van pozitív hatása (találkozás más szülőkkel, védőnővel: problémák, élmények megbeszélése), hanem a kisgyermek részéről is: a gyermek szocializációs és kapcsolatteremtő képességei alakulnak (reagálás más gyermekekre, szülőkre, foglalkozásvezetőre, a foglalkozás rendjének elfogadása, stb.).
Ez a módszer kiváló előszobát jelent a bölcsődébe, óvodába lépéshez, hiszen a foglalkozásokon a gyermek önkéntelenül hozzászokik a közösséghez.
A baba-mama tornának fejlesztő hatása is van: az életkori sajátosságokat figyelembe véve a gyermek mozgásos képességei, készségei kiválóan fejleszthetők, a gyermek testképe pozitívan alakul, testtudata formálódik, az egyensúlyozó- és koordinációs képesség javul, a finommozgások és az általános mozgáskép ügyesebbé válik.
Nemcsak a gyermek mozgása, hanem figyelmiképessége is pozitívan változik: a közös mondókázással, énekléssel a hallási figyelem fejleszthető, az emlékezőképesség befolyásolható, az ének-zenei képességek (ritmus, tempó, énekhang) pozitívan befolyásolható. A mondókák szövege által a gyermekek szókincse bővül, beszédértésük javul, beszédképességük pozitívan alakul. A gyermek tudása a világról nagyobb lesz, ez a kognitív képességeket befolyásolja.
A baba-mama torna legfontosabb hatása: az anya-gyermek kapcsolat elmélyítése, hosszútávra szóló megalapozása.
A babamasszázs fizikai előnyei mellett mentális képességekre is hat, többek között az anya és a gyermek megéli a kötődést, a szeretetet, és a biztonságot.
Sebestyénné Gyuk Marianna több évtizedes lelkiismeretes védőnői munkáját, szakmai elhivatottságát 2012-ben Zalaegerszegért díjjal ismerte el a közgyűlés.
Képgaléria:
Videógaléria:
Magyar Gyuláné
Magyar Gyuláné 1974-ben végzett az Egészségügyi Szakiskola csecsemő és gyermekgondozó szakán.
Ezt követően 1982-ben az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán egészségügyi szakoktatói főiskolai oklevelet szerzett.
2004-ben sikeres szociális szakvizsgát tett az idősek szociális ellátása témacsoportból.
Pályafutását Zalaszentgróton kezdte, majd 1974-ben került Zalaegerszegre, ahol mintegy 18 éven át dolgozott a bölcsődei rendszerben. Előbb gondozónőként, majd 1979. november 1-jétől bölcsődevezető-helyettesként tevékenykedett.
Magas szintű szakmai és vezetői tevékenységének elismeréseként – szakmai életútjának újabb állomásaként – 1992. március 1-jétől megbízást kapott a Gondozási Központ magasabb vezetői teendőinek ellátására.
Intézményvezetőként részt vett és jelentős szerepet vállalt a város szociális rendszerének fejlesztésében, új szolgáltatások kialakításában, így többek között a 12 órás házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezésében, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a demens személyek nappali ellátásának létrehozásában, az idősek gondozóházának bővítésében és az idősek otthonának kialakításában.
Vezetése alatt a Gondozási Központ a kezdeti 50 fős intézményből mára közel 150 főt foglalkoztató és közel 850 fő ellátását, gondozását végző intézménnyé nőtt ki magát, mivel a Gondozási Központ a kistérségi feladatellátáson túl regionális módszertani feladatokat is végez.
Magyar Gyuláné tevékenységét széleskörű szakmai ismeretek birtokában, nagyfokú empátiás készséggel, lelkiismeretesen végezte egészen 2012 augusztusi nyugdíjba vonulásáig. Munkatársai korrekt, körültekintő, határozott vezetőt tisztelhettek személyében. Egész pályafutása során a rászoruló emberek szeretete, tisztelete, példamutató hivatástudat jellemezte. Mindig a jobb működés, a fejlődés érdekében cselekedett.
Magyar Gyuláné az idősgondozás, valamint a szociális ellátás terén kifejtett 2 évtizedes tevékenységét maga szintű szakmai és vezetői munkavégzés jellemezte.
Példa értékűt és maradandót alkotott, tevékenységével hozzájárult e területen a város jó hírnevéhez, a szociális ellátórendszer nagyfokú fejlődéséhez.
A város joggal lehet büszke erre az intézményre, mert feladatait kiválóan látja el, önállóságával, innovációs gyakorlatával a hasonló intézményeknek példát mutathat, segítséget adhat.
Ezen ismérvek birtokában Magyar Gyuláné méltán kaphatta meg 2012-ben a Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zumbók Jánosné
Zumbók Jánosné 1969 óta, több mint 40 évig tagja volt a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekarnak.
A művészeti együttes egyesületté alakulása, 1992-től kezdve látja el a titkári teendőket, de ezt megelőzően is ő volt a motorja a szervezet működésének.
Az együttest 1970 és 2006 között művészeti vezetőként irányító Gellért Zoltán jobb kezeként szervezte a fellépéseket, gondoskodott mindenről, ami a felkészüléshez és a koncertekhez szükséges a kottaigényléstől kezdve a hangszerek szállításán át a vendégművészek felkéréséig.
Oroszlánrésze volt abban, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar komolyzenei élet olyan neves művészei léptek fel Zalaegerszegen a szimfonikus zenekarral, mint Jandó Jenő zongoraművész, Ruha István és Szabadi Vilmos hegedűművész, Perényi Miklós gordonkaművész, Lehotka Gábor orgonaművész, Moldován Stefánia és Simándy József operaénekes és hosszan folytathatnánk a sort.
Munkája nélkül nem valósulhattak volna meg az együttes külföldi fellépései. Testvérvárosainkban (például Marl, Kusel Varasd) sem szerepelhetett volna nagy sikerrel a zenekar.
Gellért Zoltán betegsége idején, majd 2006-ban bekövetkezett halála után is az ő szervező munkájának köszönhetően maradhatott talpon az akkoriban nehéz időszakot megélt szimfonikus zenekar. Gondoskodott róla, hogy mindig legyen karmester, aki ellátja a művészeti vezetői teendőket és legyen aki eljátssza a szólamot akkor is, amikor nem volt a városban olyan hangszeres zenész, akire szükség lett volna egy-egy darab előadásához. Az utánpótlásra is volt gondja, mivel játszani hívta a zenekarba a zeneiskolából kikerült és a városban maradt fiatalokat.
Ugyancsak említést érdemel közönségszervező tevékenysége, valamint a zenekar történetének dokumentálása és ennek keretében az alapítás ötvenéves évfordulójára készült kiállítás megszervezése.
Emellett mindvégig megőrizte a közhasznú egyesület gazdálkodásának kiegyensúlyozottságát, és pályázatírással igyekezett tágítani a civil szervezet pénzügyi mozgásterét. Jó kapcsolatot ápolt Zalaegerszeg többi művészeti együttesével, ennek is köszönhetően élvezhette a közönség a Városi Vegyeskarral, a Zalai Táncegyüttessel és az Énekmondó Együttessel közös fellépéseket.
Nem utolsósorban kiváló hegedűsként is kivette a részét a zenekar tevékenységéből.
Kitüntetését elhivatottsága és a város komolyzenei életének fellendítésében évtizedeken át kifejtett önzetlen munkája indokolja, ugyanakkor aktuálissá tette 2011-es nyugdíjba vonulása a zeneiskolából, ahol gazdasági vezetőként dolgozott és ezzel párhuzamosan a zenekar titkári posztjától is megvált.
Zumbók Jánosné, a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar leköszönő titkára, aki munkájának köszönhetően emlékezetes hangversenyek sokaságával gazdagodhattak az egerszegiek 2011-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Bicsákné Némethy Terézia
Bicsákné Némethy Terézia 1979-ben szerzett gyógypedagógus oklevelet a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. A végzettségét tekintve tanár, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus és közoktatás-vezető. Tanulmányaiban a szakma megújuló ismeretanyagát folyamatosan követte. Több tanulmány és szakcikk szerzője, illetve társszerzője volt.
2007. augusztus 16-tól ő volt a Nyitott ház Óvoda, Általános Iskola, Fejlesztő Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatója. Korábban igazgatóhelyettesi munkakörben, intézményegység-vezetőként és megbízott igazgatóként megismerte az intézményirányítás minden területét.
Gyógypedagógiai hitvallása: „…nekünk kell megtalálni az utat minden gyermekhez, aki velünk egyenrangú partner a fejlesztésben, sérülésének súlyosságától függetlenül.” E pedagógiai hitvallás alapján vezette az intézményt, ahol a munkatársaival együtt a halmozottan sérült fogyatékos gyermekek életminőségének javításáért dolgoztak nap, mint nap.
Vezetése alatt országosan elismert magas színvonalú, innovatív munka folyt az intézményben, továbbá szakmai és egyéb területeken is készültek publikációk.
Az integrált nevelésben résztvevő, köztük Zalaegerszeg Megyei Jogú Városban működő intézményeknek nyújtanak magas színvonalú szakmai segítséget.
Tevékenyen részt vett Zalaegerszeg Megyei Jogú Városban a sajátos nevelési igényű gyermek, tanulók ellátásának szakszerű, jogszerű megszervezésében. 2007-ben több szülővel együtt kezdeményezője volt az Asperger szindrómás (magasan funkcionáló autista) gyerekek integrált oktatásának megszervezésének. 2010-ben kezdeményezésére és az általa megfogalmazott indokok alapján döntött Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, hogy minden Zalaegerszeg város fenntartásában működő óvoda alapító okiratába kerüljön bele az integráltan nevelhető autista gyermekek ellátása.
Munkájának elismeréseként 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Bicsákné Némethy Terézia 2011-ben elhunyt.
