Zalaegerszegi Tájékozódási Futó Club
A Zalaegerszegi Tájékozódási Futó Klub 1992. áprilisában alakult a Z. Dózsa SE megszűnő tájfutó szakosztály utódjaként. Az alapító tagok, elsősorban általános és középiskolás korú sportolók és szüleik.
Néhány aktív felnőtt munkájának köszönhetően folyamatosan fejlődött az egyesület.
A 90-es évek közepére 35-40 fős taglétszámmal működő klub elsősorban az utánpótlás korúak között számtalan bajnoki dobogós eredményt ért el.
Három versenyző is helyet kapott a korosztályos válogatott keretben, közülük Sárecz Lajos világbajnoki ezüstérmet szerzett 1995-ben.
A folyamatos fejlődéshez hozzájárult a magas színvonalú szakmai vezetés munkája is. A klub versenyzői számos hazai és külföldi nemzetközi versenyeken képviselték eredményesen Zalaegerszeget.
Eredményességükkel folyamatosan a legjobb 15 tájfutó egyesület között végzett a sportági pontversenyben.
Az elmúlt években elsősorban a felnőtt vonalon szerepelnek kiválóan versenyzőik. Makrai Éva több magyar bajnoki címe mellett a Magyar Válogatott meghatározó tagja, 2005-ben Japánban, 2006-ban Dániában szerepelt kiválóan a Világbajnokságokon.
Vajda Kolos és a felnőtt férfi csapat is bajnoki címekkel és érmekkel örvendeztette meg a zalaegerszegi szurkolókat.
Senior versenyzőik között Bányai Attila és Fehér Ferenc szerzett több bajnoki érmet.
A jelenlegi utánpótlás korú versenyzőik rendszeres edzésekkel és versenyzéssel készülnek a kimagasló eredmények elérésére, melynek eredményeként már egyéni és csapatbajnoki pontokat is szereztek.
Kiemelkedő eredményeik számokban:
Válogatottság:
Sárecz Lajos: 22-szeres ifjúsági válogatott, 5-szörös felnőtt válogatott,
Junior VB 2. hely
Ifjúsági EB 3. és 6. hely
Makrai Éva: 36-szoros felnőtt válogatott
Felnőtt VB egyéni 17. hely (2006.) váltó 13. hely (2007)
Felnőtt VB – 6 döntős eredmény (2005-2007)
Magyar Bajnokságok:
Magyar Bajnok: Makrai Éva (11),
Sárecz Lajos (3), Vajda Kolos (3)
Fehér Ferenc (2), Bányai Attila (2),
Varga Bálint (1), Elmont Bernadett (1), Ursula Kadan (1)
- helyezés: 18 db (13 fő)
- helyezés: 16 db (20 fő)
További 70 pontszerző helyezés.
Az évek során Európa 8 országában több mint 700 tájfutó és utcai futóversenyen képviselték városunkat az egyesület sportolói eredményesen.
A sportág és a futás népszerűsítésére a kezdetektől fogva különböző bemutató versenyeket szerveznek.
Évente 4 tájékozódási verseny mellett társrendezőként működnek közre utcai futóversenyek, triatlon versenyek szervezésében, lebonyolításában. A tájékozódási futást iskolai keretek között is oktatják, a klub edzői testnevelés órákon ismertetik meg a diákokat a tájfutással.
Ma már Diák tájfutás néven egy országos programsorozat sikeres helyszíne Zalaegerszeg, melyben évente 5-6 iskola 1000-1200 diákjával ismertetik meg a tájfutást.
A fenti rendezvényeken az évek során több száz felnőttet, gyermeket vontak be a sportágba, szerettették meg a futást és biztosítottak számukra hasznos szabadidős elfoglaltságot.
A sportág elsajátításához szükséges térképeket is maguk készítik, így Zalaegerszeg város 8 területéről jelentettek meg saját kiadású továbbá 14 Zala megyei területről készítettek és adtak ki tájfutó térképeket.
Hazai és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő versenybírókkal rendelkeznek. A 2001-es Junior Világbajnokság (Miskolc) lebonyolításában vettek részt aktívan, míg a 2002-es Felnőtt Európa Bajnokságnak (Hévíz-Keszthely) szervező bizottságában Vajda László és Fehér Ferenc vállalt nagy szerepet. Ugyanitt a lebonyolításban már 9 ZTC-s versenybíró működött közre magas színvonalon.
1992-től minden esztendőben megrendezik a Zala Kupa nemzetközi tájfutó versenyt.
2006-tól a Fürstenfeldi partner klubbal közösen Közép-Európa legnagyobb versenyének a Thermenland Open-nek szervezői, rendezői, mely három ország ranglista versenye és egyben Világranglista futam is. Kiemelt jelentőséggel bírt, hogy 2009-es Miskolci Világbajnokság szervezőbizottságában két klubtag is dolgozott (Ács Gábor -sajtó referens, Mitró Zoltán –logisztika) és a verseny szakmai lebonyolításához is érkezett több felkérés.
Legsikeresebb évük a 2006-os esztendő volt, ahol 13 bajnoki érmet szereztek.
Ismét a Zalaegerszegi Tájékozódási Futó Club adta az Év női tájfutóját Makrai Éva személyében. A taglétszámuk elérte a 70 főt, új utánpótlás csoport indult. Az egyesületek bajnoki pontversenyében 99 bajnoki ponttal a 6. helyen végeztek.
2007-ben további sikerekkel ünnepelhették az Egyesület 15 éves születésnapját. 8 bajnoki éremmel és 81 ponttal az 2008-ban is a legjobbak között végeztek az egyesületi rangsorban.
A 2007-es Zalaegerszegért díj odaítélésével a Zalaegerszegi Tájékozódási Futó Klub 15 éves Zalaegerszegért, Zalaegerszeg sportjáért tett tevékenységét kívánta megköszönni az önkormányzat.
Kertvárosi Nyugdíjas Klub
A Kertvárosi Nyugdíjas Klub 1986. november 26-án alakult meg, mint öntevékeny szervezet. Szervezeti formáját a mai napig megőrizte – nem alakultak át sem non-profit, sem profit-orientált szervezetté -, működési feltételeit az Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ biztosítja.
A mai napig megőrizték eredeti céljaikat is: a Kertváros nyugdíjasainak értelmes szabadidős tevékenységet, emberhez méltó közösséghez tartozást, egymás és mások segítésének lehetőségét nyújtani.
A több évtizede – ma már több, mint 100 fővel – működő öntevékeny Kertvárosi Nyugdíjas Klub tevékenységi körét felsorolni teljességgel lehetetlenség, de azok az értékek, melyeket megteremtettek Zalaegerszeg városban, méltóak a felsorolásra, mert példamutatóak minden nemzedék számára.
Heti rendszerességgel, megtervezett éves, illetve havi program alapján tartják találkozóikat, ahova eljuttatják azokat az embertársaikat is, akik elhagyatottabbak családjaik részéről, vagy csak egészségi állapotuk akadályozza őket szabad mozgásukban.
Bejárták kirándulásaik alkalmából az országot és a határon túli magyar területeket.
Részt vállalnak jótékonysági tevékenységekben, a Vöröskereszt munkájában, a Kertváros és a város társadalmi-kulturális tevékenységeiben.
Dalkörük megyeszerte híres, kertészeti terménybemutatóikkal és népi iparművészeti, kézműves alkotásaikkal ámulatba ejtik az embert.
Kulturális rendezvények tekintetében, művészeti teljesítményük mellett kiemelkedőt nyújtanak a szervezés, az aktivitás, az elkötelezettség terén is.
A Kertváros élet- és lakókörnyezetének szépítésében, az úgynevezett Tisztasági Napok akciókban, környezetvédelmi programokon ifjakat megszégyenítő energiákkal dolgoznak.
Az Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ működésének nélkülözhetetlen szereplői, nélkülük nincs program vagy rendezvény, az ő jelenlétük önmagában nevelő hatású a többcélú intézmény életében: nagyszülői szemmel, óvó-segítő figyelemmel kísérték, segítették a hátrányos helyzetű gimnazista fiatalokat is.
Ahol megjelennek, ott azonnal családias, szerető és élettel teli hangulat tölti be a helyszínt. Csodálatos erőt képviselnek: megtanítanak bennünket mind arra az életbölcsességre, melyet saját – nem könnyű – életútjuk tapasztalataiból adnak át.
Melyek is ezek? Mindenekfelett az életszeretet, életigenlés, a tevékenykedés és a munka szeretete, a felelősségvállalás, a kíváncsiság, a küzdeni tudás, a kitartás, a tanulásra való hajlandóság, a mások segítése, az önzetlenség, az ember tisztelete, az értelmes célok keresése, a hazaszeretet, a lokálpatriotizmus, a közösség szolgálata, a tisztességes helytállás, a nyíltság és becsületesség, valamint a tettrekészség.
E nemes és elévülhetetlen értékek átadásán évek óta fáradhatatlanul munkálkodnak.
A Klub tagjai aktív és példamutató tevékenységükkel járulnak hozzá a településrész és Zalaegerszeg jó hírnevéhez környezetvédelemi-környezetápolási, művészeti és kulturális területen.
Érdemei elismeréseként 2007-ben Zalaegerszegért díjat kapott a klub tagsága.
Besenyő a 2000-es években Alapítvány
A 2000.01.01-jén bejegyzett Alapítvány átfogó tevékenységével mederbe tereli a zalabesenyői civil energiákat és összefogja a helyi közösségeket.
Ez különösen fontos egy olyan városrész – egykor önálló község életében, amelyben egyetlen intézmény sem működik.
Tevékenysége kiterjed a kultúra, a hagyományápolás, a szociális ágazat területére. Munkájukban fontos szerep jut a településrész infrastrukturális fejlesztésének is. Önkormányzati feladatot vállal át a közösségi ház működtetésével.
Az elmúlt esztendők során önkormányzati és ennél is jelentősebb magánerő bevonásával több tízmillió forintos fejlesztést, felújítást valósítottak meg. Tették mindezt ellenszolgáltatás nélkül. Az Alapítványhoz fűződik a Millenniumi Emlékpark kialakítása is.
Működésük keretet biztosít az Ifjúsági Klubnak, a Lányok- Asszonyok Klubnak és a Nyugdíjas Klubnak, valamint a Színjátszó Klubnak is.
Az ifjúsági klub beilleszkedett a közösségi feladatokba. Ők gondoskodnak fontosabb ünnepeink méltó megemlékezéséről. Egy egyre jobban magára találó közösséget láthatunk, melyre az alapítvány is odafigyel.
Kedves színfoltja volt az Alapítványnak a Lányok- Asszonyok Klub magalakulása.
A klub vidám hangulatú összejövetelt rendezett férfinap alkalmából, azóta több kirándulást is szervezett, részt vett a „falunap” programjának kialakításában, szüreti felvonuláson, és már több nagyon jól sikerült jelmezbált is lebonyolított.
A nyugdíjas klub tevékenysége szervezetszerű, havonként tartják összejöveteleiket.
A működésük feltételeihez más szervektől is kapnak segítséget, de adnak is az arra rászorulóknak.
Jól szervezett kirándulásaiknak fő célja volt a történelmi emlékhelyek megismerése (Ópusztaszer, Sopron- Fertőd- Nagycenk).
Társadalmi munkából is jelentősen kiveszik a részüket.
A Besenyő a 2000-es években Alapítvány 2007-es Zalaegerszegért díjával elsősorban nem egy civil szervezetet jutalmazott a közgyűlés, hanem elismerték egy közösség munkáját, amely önmaga fennmaradásáért, közös értékeink megóvásáért és továbbörökítéséért dolgozik.
Szényi Zoltán
Sopronban a Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakán általános iskolai tanári, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskolán művészi rajz, szerkesztő- és ábrázoló geometria és művészettörténet szakos középiskolai tanári diplomát szerzett.
Tanulmányai befejezését követően 1972-ben érkezett Zalaegerszegre, ahol találtak két olyan tanári állást, mely megfelelt a pályakezdéshez.
Édesapja órásmester volt, szakmájának művésze.
Szényi Zoltán ma is azt vallja , hogy mindenki a maga területén művészi fokon űzheti azt amit csinál, legyen bármi is a szakmája. Az órásmester édesapa azonban minden hétvégén elővette a vázlatfüzetét és rajzolt, festett , így Szényi Zoltán tulajdonképpen órák és festékek között élte gyermekkorát, ami azt eredményezte, hogy az ő életéből sem maradt ki egyik mesterség sem.
1972-től 1997-ig a Dr. Hamburger Jenő majd a Landorhegyi Általános Iskola tanára, munkaközösség vezető, osztályfőnök, a közalkalmazotti tanács elnöke, majd igazgató helyettes lett.
Tanárként igyekezett mindig „dizájner” is lenni, szépítette a környezetet, színesedett általa 25 éven át a Hamburger Iskola.
1992-től 2002-ig Megyei Szaktanácsadó, 1978-tól 2002-ig a Képzőművészeti Stúdiót vezette az MMIK-ban.
1990-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének.
25 éves általános iskolai oktató-nevelő munka után mondott igent 1997-ben a Zrínyi Miklós Gimnázium felkérésére.
A gimnáziumban eltöltött 10 év alatt tanítványai közül sokan nevezhetik mesterüknek , hiszen nagyon sok tanulót készített fel különböző, rajzhoz kötődő, képzésre. Dekoratőrök, rajtanárok, képző és iparművészek, kert és tájtervező mérnökök, építészek, formatervezők, amatőr alkotók rendszeresen részt vettek, mind egykori tanítványok, az iskola folyosógalériájának kiállításain.
A folyosógaléria házigazdájaként évente több kiállítást szervezett. Véleményével segítette az intézmény belső tereinek kialakítását.
Alkotásaival 1975. óta szerepel önálló és csoportos kiállításokon.
Önálló kiállítással szerepelt Zalaegerszegen, Sárváron Szekszárdon, Lendván és Grácban. Csoportos kiállítással az ország számos helyén túl Varasdon, Lendván, Krosnóban szerepelt nagy sikerrel.
1990 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Alkotómunkáját több alkalommal díjazták (pl: Pedagógus Képzőművészetek tárlata, Soproni őszi tárlat).
Műveit a zalaegerszegi Göcseji Múzeum, a lendvai Múzeum Galéria, a sellyei Ormánsági Múzeum őrzi.
Általános iskolai tapasztalata nagy segítséget jelentett a nyolc évfolyamos képzés bevezetése során.
Osztályfőnökként és szaktanárként is elismerés kísérte munkáját, mind a tanítványok mind a szülők részéről.
Oktató-nevelő munkája mellett művészi tevékenysége is több alkalommal részesült elismerésben.
Tagja volt a „szivárvány” TV vetélkedő zalaegerszegi csapatának 1985-ben.
1999-ben Zalaegerszeg Kultúrájáért kitüntetést kapott.
A képzőművészet területén kifejtett évtizedes alkotómunkájáért, az ifjúság vizuális nevelésében betöltött szerepéért, környezeti kultúrájának kimagasló, példamutató ápolásáért 2007-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Pintér János
1979. október 1-jén került a Zala Megyei Tűzoltóság anyagi-technikai osztályára előbb pénzügyi, majd technikai előadónak.
1980. március 1-től hivatásos tiszt, 1983-től tűzvizsgálói beosztást látott el.
1985. január 1-től a nagykanizsai Tűzoltó parancsnokság megbízott parancsnoka, majd 1986. január 1-én megbízták a Zalaegerszegi Tűzoltó parancsnokság parancsnoki teendőinek ellátásával.
1987. január 1-je óta zalaegerszegi tűzoltóparancsnok.
A hivatásos önkormányzati tűzoltósággá válás idején a tűzoltóság működését beindította, anyagi, pénzügyi, személyzeti munkaterületek kialakításával. Megteremtette a Regionális Műszaki Mentőbázis elhelyezésének feltételeit épületek építésével, az eszközöket kezelő személyi állomány kiképzésével.
2000 és 2005 között a Zala Megyei Tűzoltó Szövetség elnöke volt, ezen idő alatt mindig lojalitást tanúsított az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság iránt.
Az 1998. évi gázkitörés felszámolása során irányításával a tűzoltóság beavatkozó állománya hatékony segítséget tudott nyújtani a MOL Rt .szakembereinek az elfojtás érdekében.
A Zalaegerszegi GOLDSUN Hűtőháznál 2004. augusztus 24-én, a nagy tűzoltóerőket igénylő tűz felszámolásánál a saját és a segítségnyújtásban résztvevő erők tevékenységének összehangolásával, szakszerű irányítással sikerült a rendkívül veszélyes tűz terjedését megakadályozni és a lakósság biztonságát garantálni.
Tűzoltó parancsnoki tevékenységének ideje alatt Zalaegerszeg város és környéke tűzvédelmi helyzetét javította, melynek köszönhetően napjainkra stabil állapot alakult ki.
Jó kapcsolatot alakított ki Zalaegerszeg testvérvárosainak tűzoltóságaival is.
Érdemei elismeréseként 2007-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Nemes László
Nemes László erdélyi magyar festő, szobrász 1948. ápr. 11-én született Kolozsváron.
Érettségi után a Ion Andreescu Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait, festészeti szakon. Mesterei Miklósi Gábor és Aurel Ciupe voltak.
1974-ben szerezte meg diplomáját.
A végzés után egy évig Szászrégenben tanított, majd Marosvásárhelyen helyezkedett el képzőművész tanárként. Több intézményben tanított.
Ekkor már kiállító művész, csoportos és egyéni tárlatokon láthatók voltak művei.
Ebben az időben a Fiatal Maros Megyei Művészek Szövetségének elnöke, a MAMŰ alapító tagja és felvették a Romániai Képzőművészek Szövetségébe.
Alkotásaiban gyakran merített irodalmi élményekből, és azokat szürrealisztikus-absztrakt formában közvetítette.
Sejtelmes, „alakváltó” pasztellképei után a tempera- és olajfestésre tért át. Kiállításai voltak Marosvásárhelyen (1976, 1980), Stuttgartban (1981), Böblingenben (1983), Szombathelyen (1992). Alkotásaiból a Korunk Galériában is bemutattak (1976).
Marosvásárhelyi időszaka 1975-től 1990-ig tartott, ekkor áttelepült Magyarországra.
Azóta Zalaegerszegen él, s nem csak országosan ismert, díjazott festő, hanem az általa vezetett stúdiumokon több generáció tehetséges fiataljait képezte, indította el a pályán nemcsak Zalaegerszegen, hanem Lendván is.
Közülük Szentgróti Dávid, Borbás Helga, László Edina, Santák Judit, Pal Katja, Császár Sebastian neve már ismert szakmai körökben.
Szentkozmadombján több művésztelepet szervezett (és szervez) a gimnazista korosztálynak, jelenleg az Izsák Imre ÁMK-ban tanít és a lendvai Bánffy Galéria művészeti vezetője.
A Vitrin Kortárs Képző-és Iparművészeti Egyesület alelnöke.
2008-ban egy átfogó kiállításon – melynek szervezésébe, rendezésébe bevonták Marosvásárhelyt is – adott teljes képet eddigi pályájáról, s egy albumot is megjelentettek ebből az alkalomból.
Kiemelkedő művészi és művészetpedagógiai tevékenysége, valamint a határmenti régiók művészeivel való kapcsolattartása – amivel gazdagította a város kulturális életét – minden elismerést megérdemel.
2007-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Kitüntetései:
Zalaegerszegért díj (2007)
Magyar Bronz Érdemkereszt (2013)
Molnárné Raposa Irén
Molnárné Raposa Irén, vagy ahogy mindannyian szólítjuk, Irina kétnyelvű családban nőtt fel.
Édesanyja, Gugyimenko Galina nyugdíjas tanár, aki Oroszországból költözött Magyarországra.
Irina általános és középiskoláit Zalaegerszegen végezte, érettségi vizsgáját a Zrínyi Gimnáziumban tette le. Ezt követően a Pécsi Tanárképző Főiskolán általános iskolai tanári, majd az ELTE Tanárképző Főiskoláján múzeumpedagógusi oklevelet szerzett.
Végzettségét tekintve orosz nyelv és pedagógia, valamint múzeum-pedagógia szakos tanár.
Tanári pályáját a Pais Dezső Általános Iskolában kezdte, majd 1982-től a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ munkatársa lett.
1985-ben a kultúráért végzett kiemelkedő szakmai munkájáért Miniszteri dicséretet vehetett át.
1999-től a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságán, a Göcseji Múzeumban dolgozik, a PR osztály vezetőjeként.
Irányítása alatt a Göcseji Falumúzeumban számos rendezvény vált az elmúlt években hagyományossá, a város kulturális életének szerves részévé. Orosz anyanyelvének köszönhetően kiválóan tolmácsol, és nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Falumúzeum területén kialakított Finnugor Néprajzi Parkban már jó néhány, az egykori Szovjetunió területén található magyarokkal rokon néppel sikerült kapcsolatba lépni, házaikat a parkban felépíteni. Irina fontos szerepet játszik Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatainak alakításában is.
Nemcsak tolmácsként, de szervezőként és idegenvezetőként is részt vett az Oroszországban, Ukrajnában és Bulgáriában található testvérvárosainkkal szervezett programokon, küldöttségek fogadásán.
Ötletei, pályázatai és segítőkészsége révén sok programot, rendezvényt sikerült az elmúlt években gördülékenyen lebonyolítani.
Mindig segítőkész, kedves személyisége meghatározó volt testvérvárosi kapcsolataink alakításában.
Sok éves, aktív közéleti szerepvállalását 2007-es nyugdíjba vonulása kapcsán Zalaegerszegért díjjal jutalmazták.
Lukács Márton
Lukács Márton 1969-ben szerzett magyar-orosz szakos általános iskolai tanári diplomát a Pécsi Tanárképző Főiskolán.
1979 és 1986 között a zalaegerszegi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatóhelyettese, majd 1986-tól 2003-ig az iskola igazgatójaként tevékenykedik.
Az intézmények átszervezése után 2003-tól a zalaegerszegi Belvárosi Általános Iskola igazgatója.
A közel 3 évtized vezetői beosztásban eltöltött idő alatt jelentős szakmai feladatvállalás és előrelépés történt az intézmény életében.
Az iskola életében meghatározó szerepet tölt be a testmozgás, a sport, a mindennapi sportolási lehetőségeket jól kiegészítik a sítáborok, nyári táborok, sportfesztiválok, egyéb diáksport rendezvények.
A sport mellett az iskolavezetés gondot fordít a tanulóik művészeti nevelésére, a matematika és az idegen nyelvek oktatására.
A partnerközpontú működés kialakításához 1999-ben elsők között kezdték kiépíteni a Comenius Minőségirányítási Modellt. Lukács Márton irányító, tanácsadó szerepet töltött be több óvoda és iskola minőségirányítási programjának kidolgozásánál.
1995-től közoktatási szakértő, 2006-tól a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány elnökhelyettese.
1990-től folyamatosan Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlés Oktatási és Ifjúsági Bizottságának külsős tagja.
Társadalmi tisztségek: ZAC Zalaszám Atlétikai Szakosztály elnökhelyettese. A sok hasznos célt támogató iskolai Kincskereső Alapítványnak kuratóriumi tagja.
Elismerésre méltó igazgatói, szaktanári munkája, vezetői tapasztalata, szakmai rátermettsége mellett sokirányú egyéb tevékenységével is bekapcsolódott Zalaegerszeg város életébe.
Lukács Márton az iskola irányítását 21 éve végzi lelkiismeretesen, céltudatosan, nagy hatékonysággal, vezetői stílusában a demokratizmus dominál, de meghatározó eleme a segíteni akarás, a humánum is.
Az önkormányzat Oktatási és Ifjúsági Bizottságában közel két évtizedig folyamatos szakmai munkát lát el, és a különböző oktatással és kultúrával foglalkozó alapítványok kuratóriumában végzett munkájával bizonyította, hogy mindig felelősséget érzett Zalaegerszeg város művelődési, oktatási helyzetének állapotáért, szívügyének tekintette annak jobbá tételét.
Ezen ismérvek alapján méltán kapta meg 2007-ben a Zalaegerszegért díjat.
Lukács Márton 2009-ben elhunyt.
Jochen Hartloff
Jochen Hartloff ügyvéd, német politikus 1954-ben született Kuselben.
Iskoláit Kuselben, Amsterdamban, egyetemi tanulmányait (jogtudomány, szociológia és művészettörténet) Münchenben végezte.
1982-től működik ügyvédi irodája Kuselben, 1984-től napjainkig a város polgármestere. Funkcióját tiszteletbeli megbízatásként végzi. 1996-tól tartományi parlamenti képviselő, az SPD frakció vezetője.
1996 és 2021 között a Rajna-vidék-Pfalz tartomány parlamentjének tagja volt.
2011 májusától 2014 novemberéig Rajna-vidék-Pfalz igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztere volt. .
Korábban az SPD állami parlamenti frakciójának elnöke volt, és tagja volt a szövetségi SPD párt végrehajtó bizottságának.
Kezdetektől, 1984 óta lelkes támogatója a Kusel és Zalaegerszeg közt létrejött diákcsere kapcsolatnak, vezető szerepet játszott 1997-ben a két város együttműködésének hivatalos szintre emelésében.
Aktívan támogat minden olyan kezdeményezést, ami a két város és környéke lakossága együttműködését szolgálja. Saját maga is részt vesz egy-egy találkozás előkészítésében, szervezésében, személyesen kezdeményezi évről-évre újabb szakterületek bevonását a testvérvárosi kapcsolatokba.
Aktív közreműködésével alakult meg Kuselben 1994-ben a Kusel-Zalaegerszeg Baráti Kör. Kezdeményezésére 2003-ban Kuselben egy új városrészben felavatták a „Zala utcát”, 2006-ban pedig Zalaegerszegen a testvérvárosi parkban fát ültetett a két város közti barátság jelképéül.