Dr. Décsy Jenő
Pozsonyban született, általános iskolai tanulmányait Léván, Jászberényben és Nagykanizsán végezte.
1956-ban érettségizett a nagykanizsai Közgazdasági Technikumban. 1956-1958 között sorkatonaként szolgált. Leszerelése után a nagykanizsai kórháznál könyvelő volt, majd a Magyar Nemzeti Bank nagykanizsai fiókjához került hitelügyi főelőadónak.
1965-ben mérlegképes könyvelői oklevelet szerzett, illetve közgazdasági továbbképző tanfolyamokon vett részt. Felsőfokú végzettséget 1971-ben szerzett az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol 1982. június 18-án egyetemi doktorrá is avatták. Időközben -1981. október 2-án – a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága a közgazdaságtudományok kandidátusává avatta.
1981. augusztus 1-től a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézetének oktatója lett a Pénzügyi Tanszéken, előbb mint főiskolai docens, aztán pedig mint főiskolai tanár. Évekig ellátta az intézet igazgatóhelyettesi funkcióját is. Számos tanulmány, publikáció és könyv megírásában vett részt, közgazdasági szakértőként pedig segítette több városi és megyei cég és hivatal munkáját. Az integráció után a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete névre hallgató főiskolán nyugdíjazásáig, 2005.december 31-ig tanított, de azóta is ellát óraadói feladatokat. Nyugdíjba vonulása után is aktívan részt vesz tanácsadói feladatok ellátásában.
2009-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna
Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna a zalaegerszegi gimnáziumi oktatás egyik meghatározó személyisége volt.
1972-ben szerzett matematika-műszaki ismeretek tanári végzettséget a Pécsi Tanárképző főiskolán.
Munkába állása óta a zalaegerszegi Ságvári Endre, majd annak jogutódja a Kölcsey Ferenc Gimnázium dolgozója volt. 1972és 1984 között matematika-technika szakos tanárként, munkaközösség vezetőként, osztályfőnökként tevékenykedett.
1984 és 1986 között igazgató helyettes, majd 1987-től az iskola igazgatója volt.
Pályafutása alatt jelentős szakmai előrelépés történt az iskola életében. Önállóan kidolgozott tantervek alapján szerkezetváltást hajtott végre az intézmény, és útjára indult a hat évfolyamos képzés is. A döntés helyességét, a jó tartalmi programot a felvételi statisztikák támasztják alá, ugyanis 90% feletti felvételi eredményt érnek el az innét kikerülő tanulók.
Az új típusú érettségi 2005-ös bevezetése óta minden évben vállalkoznak emelt szintű érettségi lebonyolítására, melyet mindig magas színvonalon valósítottak meg. Megpályázták a „Kiváló érettségiztető iskola” címet.
Kiemelt terület lett az idegen nyelv oktatás és a hozzá kapcsolódó állami nyelvvizsgák szervezése.
Két tannyelvű 5 évfolyamos angol, két tannyelvű 6 évfolyamos német programban dolgoznak, emellett emelt óraszámú csoportokkal biztosítják a nyelvvizsgára való felkészülést. Ezen idő alatt az állami nyelvvizsgák szervezési jogát is elnyerték.
Meghatározó az intézményben a környezetvédelmi program, az intézmény elnyerte a „Környezetvédelmi mintaiskola” címet.
Hangsúlyt helyeztek a testmozgásra és a sportra is. A tömegsport mellett az élsport is meghatározó, szinte minden sportágban van országos élvonalbeli versenyző.
Nagy gondot fordítottak a tanulók művészeti nevelésére. Az iskola galériájában rendszeresen rangos kiállításokra kerül sor. Az iskola kulturális, szabadidős tevékenysége példaértékű.
A tanulók jól érzik magukat, mert a komoly szakmai órákon túl a diákok szabadidejére is nagy gondot fordítanak.
Sokrétűek nemzetközi kapcsolataik: diákcsere kapcsolatban állnak Németországból Kusellel ,Finnországból Kuusamoval, Olaszországból Goriziával, de rendszeresek az utak Franciaországba és Angliába is.
Mindehhez nagyon sokrétű munkával teremtik meg a pénzügyi hátteret. Jól élnek a pályázati lehetőségekkel, alapítványi támogatással, szponzori háttér kialakításával, cégekkel való együttműködés megvalósításával.
Részt vettek a Socrates pályázatain. Kiemelkedők ezek közül a Lingua pályázatok, diákcserére, tanár továbbképzésre vonatkozóan.
A nemzetközi együttműködés keretében két Comenius programban is részt vettek, koordináló illetve partner iskola címen.
2007-ben és 2008-ban is eredményesen pályázott az intézmény az országosan kiírt teljesítménymotivációs pályázaton, melynek témája a pedagógusok teljesítményének értékelését biztosító modell kidolgozása volt.
Sok hasznos célt támogató iskolai alapítványnak is tagja volt az igazgatónő. Jó kapcsolatot alakított ki a diákönkormányzattal, a diákokkal és a szülőkkel egyaránt.
A gimnázium által elért eredményekben a volt igazgató asszony vezetői munkája kiemelt jelentőségű. Munkavégzését, munkastílusát a menedzserszemléletű iskolavezetés jellemezte.
Vezetési stílusában a demokratizmus dominált, de meghatározó eleme a segíteni akarás, a humánum is.
Intézményvezetői munkájában a nagyfokú elkötelezettség, tudatosság, célra törekvés, innovativitás volt a meghatározó.
Személyisége, munkájának eredményessége nagymértékben hozzájárult az intézményről alkotott pozitív kép kialakulásához, elismertségéhez.
Munkáját több kitüntetéssel is elismerték:
1980 – Miniszteri Dicséret
1988 – Haza Szolgálatáért Érdemérem Bronz Fokozat
2006 – Magyar Köztársaság Érdemkereszt Arany Fokozat
2009 – Zalaegerszegért díj
Az intézményvezető, kiváló pedagógus 2009-ben vonult nyugdíjba.
Sok évtizedes eredményes igazgatói, tanári munkásságát Zalaegerszegért díjjal jutalmazták.
Kertvárosi Általános Iskola alkalmazotti közössége
A Kertvárosi Általános Iskola, s ezen belül az Eötvös József Székhelyiskola, illetve a Liszt Ferenc Tagiskola Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése döntése alapján 2003. február 27-én jött létre.
Egy több évtizedes múlttal rendelkező alkalmazotti közösség munkájának sok eredménye, sikere van. E tevékenységekből a legkiemelkedőbbeket ragadtuk ki.
Művészeti élet, műsorok – Eötvös-műsorok
2009. március 15-én, Zalaegerszegen is szóltak a harangok Csány László szobránál. A város ünneplő közönsége az Eötvös-iskola diákjainak műsorát látta. Rengetegen meglepődtek. Egy „átlagos” – lakótelepi környezettel rendelkező – általános iskola tanulói ilyen produkcióra képesek. Sokan voltak azok is, akik már ismerték az előzményeket, az Eötvös-műsorokat.
E rendezvények 1997-től napjainkig szóltak a magyar történelemről, a közös múltról, a nemzetről, a szülőföldről, az iskoláról, a családról.
A kultúra több ágát érintették: színjátszás, vers-, mese-, és prózamondás, népi hagyományok ápolása, sokszínű táncok (klasszikus, modern, népi), éneklés, zene.
Közös jellemzőik voltak:
- sok-sok tehetséges szereplő diák, egy-egy műsorban átlag 200 diák lépett fel,
- alkotószellemű, a közös célért, ügyért tevékenykedő pedagógusok összeszokott csapata,
- biztos hátteret nyújtó szülők, s volt tanítványok.
A műsorok együtt megélt élményeket adtak nyelvünkről, kultúránkról, múltunkról, nemzeti büszkeséget, hazaszeretet fejeztek ki, segítettek önmagunk, iskolánk, városunk, hazánk megismerésében, s kitekintést adtak a világba is. Olyan emlékeket nyújtottak, melyek alapján elmondhatjuk: jó itt élni, jó „eötvösösnek”, jó magyarnak, s embernek lenni.
Liszt-kórus, ének-zene-mozgásművészeti képzés
A Kilián György Általános Iskola 1972-ben kezdte meg működését a Kertvárosban, folytatva jogelődje – a Liszt Ferenc Zenei Általános Iskola – ének-zene tagozatos képzését. Az intézmény 1998-ban – Liszt Ferenc nevének újbóli felvételével – ismét elkötelezte magát a Kodály-módszerek mellett.
Az ének-zenei osztályokban történő emelt szintű képzés több mint ötven éves nevelési hagyományokra épít. Ez rendkívül pozitív hatást gyakorol az iskola légkörére, szokásainak kialakulására, a tanulók személyiségének fejlődésére, s egyik pillérét adja a városban működő középiskolai és felnőtt kórusoknak.
A Liszt iskola énekkarának fellépéseit a város zenét szerető közönsége évről-évre megcsodálhatja:
- a hagyományos karácsonyi koncerteken,
- a rangos őszi kórusfesztiválokon,
- a városi ünnepélyeken és jótékonysági rendezvényeken, pl:a székelyföldi árvák javára szervezett olai templomi fellépésen.
A kórus sok alkalommal mérettetett meg külföldi (Belgium, Lengyelország, Németország, Szlovénia) találkozókon, s öregbítette az iskola, a város jó hírnevét.
Az intézmény – e képzés mellett – őrzi a magyar népszokásokat: népdaléneklés, néptánc. Ennek szép példája a Vajda József népzenekutató, volt igazgató emlékét őrző megyei népdaléneklési verseny, illetve a tanév végi néptánc est.
Az ének-zenei képzést a ’90-es évek közepe óta mozgásművészeti tartalommal bővítette az intézmény. Az iskola diákjai kiváló alapokat kapnak a klasszikus és modern balettből, táncokból. E csoportok rendszeres résztvevői a városi és megyei művészeti fesztiváloknak, s többször voltak szereplői az országos döntőknek. A tanév végén több száz néző csodálhatja meg az önálló modern táncest produktumát.
Tanulmányi eredmények, sikerek
A magyar oktatási rendszer az utóbbi években szerencsére ismét tartalmaz olyan objektív – kompetenciák mérése, közlönyös versenyek köre -, mutatókat, melyek összehasonlíthatóvá teszik a többi iskolával.
Ebből, az országos versenyeken elért kiváló teljesítményekre és a méréseken többször bizonyított, „magas” hozzáadott értékre vagyunk a legbüszkébbek. Az elmúlt tanévekben a Kertvárosi Általános Iskola diákjai a város „eredményességi listáján” a legjobbak voltak.
Az országos döntők dobogós helyezései:
- az informatika-számítástechnika, pl. „Információ hatalom”, Kozma László és Logo,
- a matematika, pl. Curie, Kalmár László,
- a környezet- és egészségvédelem, pl. Sajó Károly, Balogh János, Curie versenyek, a hozzájuk kapcsolódó tantárgyak kiemelkedő oktatását is jelentik.
A mérések eredményei évről-évre megtekinthetők az OKM honlapján. Tehetséges diákok, jól felkészült pedagógusok, és sok-sok munka hozta meg a gyümölcsét.
Kosárlabda
Az Eötvös József Általános Iskola neve a kosárlabda sportágban a városban, a megyében és az országban is jól ismert. A fiú csapatok a Diákolimpiákon két arany-, két ezüst-, hét bronzérmet, s egy hatodik helyet értek el az országos döntőkön, ezzel az elmúlt időszakot figyelembe véve, a városban és a megyében is a legjobbak voltak.
A Zalakerámia ZTE KK felnőtt csapatának jelenlegi keretéből az iskola tanulója volt több játékos (Baki Gergely, Tóth Ádám, Horváth Balázs, Tóth Olivér), s az edző Völgyi Péter is.
A fiúk nyomdokain haladva a lány csapat 2008-ban az országos döntőn nyolcadik helyezett lett.
Az utóbbi évek alatt elért sikerek egy olyan alkotó közösség, testület munkájának az eredményei, akik képesek együtt gondolkodni, alkotni. Erre a diákok, szüleik és a város polgárai is büszkék lehetnek.
Közösségi tevékenysége elismeréseként az iskola alkalmazotti közössége 2009-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Halász István
Zalaegerszeg oktatási és sportéletének meghatározó alakja.
1976-ban a ZTE kosárlabda csapat NB I-be kerülésének fontos szereplője volt.
A város sokat köszönhet a sportban, oktatásban példásan dolgozó pedagógus edzőnek.
Máig is egyik legnépszerűbb ZTE kosárlabda csapat edzője, a 70-es évek közepétől aktív játékosa volt a csapatnak.
Az aktív játékot befejezve az utánpótlás, majd a felnőtt csapat edzőjeként szervezte Zalaegerszeg kosárlabda sportját, de mint testnevelő tanár, iskolájában több sportágban is ért el az Országos Diákolimpián is kiváló eredményt. Különösen atlétikában szerepeltek kiválóan országos versenyeken.
Mint pedagógus testnevelő tanár sokat tett az egészséges diáktársadalom neveléséért. Tevékenységével hozzájárult és maradandót alkotott a tanulók sportszeretetének növelésében.
Nagyon sok zalaegerszegi fiatallal szerettette meg a sportot, különösen a kosárlabdát.
A ZTE zalaegerszegi NB I-ben játszó fiataljainak utánpótlás edzője volt.
Pályafutása végén, mint utánpótlás edző ért el országos versenyeken, kupákon kiváló eredményeket.
Családja is a sportnak, a testnevelésnek elkötelezettje, hisz felesége és fia is testnevelő tanárok.
Halász István testnevelő tanár és edző, aki tevékenységével hozzájárult a város jó hírnevéhez.
Zalaegerszeg sportéletében betöltött szerepével 2009-ben Zalaegerszegért díjat érdemelt ki.
Énekmondó Együttes
Az Énekmondó Együttes több mint 40 éves zenei múltra tekint vissza.
Tagjai: Farkas Gábor, Kaszás Bernadett, Kelemen Béla, Kelemen Gyula, Major Erzsébet. Fennállásuk óta számos városi és megyei ünnepségen adtak színvonalas műsort.
A zeneszerző és együttes-vezető Kelemen Gyula, akinek munkáiról Gryllus Dániel is elismerően nyilatkozott.
Zenés gyermekfoglalkozásaik nem csak a megyében, azon túl is ismertek. Az utóbbi évek fejleménye, hogy Nagy Bandó Andrással számos közös fellépésük volt, a költőként és íróként is népszerű humorista megzenésített verseit kazettán, majd újabban CD-n is kiadták.
A város kulturális életében három állandó műsorral vannak jelen immár évek óta: az adventi köszöntővel, az Énekmondó Fesztivállal, valamint a költészet napi műsorral. Ezeken alkalmanként – többek közt – a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekarral együtt lépnek fel nagy sikerrel, sajátos, „összművészeti” program keretében, a Hevesi Sándor Színházban.
Az együttes kezdettől fogva vállalta a kortárs költészet, s ezen belül a zalai-muravidéki költők megzenésítését. Pécsi Gabriella, Pék Pál, Péntek Imre, Bence Lajos, Szoliva János és mások verseit gyakran adják elő a Költészet Napja, vagy más, költészettel kapcsolatos program alkalmából.
Az utóbbi hat évben különösen jó viszony alakult ki a Pannon Tükör szerkesztősége és az együttes között. Számos szerkesztőségi ankét, lapbemutató, szereplés, tanácskozás keretében adtak műsort, szorosan kapcsolódva a lap szerzőihez. Ennek eredménye lett két olyan CD, amely országosan is figyelmet keltett. Az egyik Kabdebó Tamás verseinek megzenésítése, a másik a Pannon szószedet, amely a laphoz kötődő költők verseiből ad „zenés” válogatást. Előkészületben van Pék Pál és Bence Lajos önálló CD-je.
Színvonalas megzenésítéseik a szakma figyelmét sem kerülték el: műveik gyakran hangzanak el a Kossuth Rádióban.
A zalai együttes 2009-ben megkapta a Zalaegerszegért díjat.
Videógaléria:
Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére szerveztek ünnepséget a Keresztury VMK-ban. Az esten kitüntetéseket is átadtak, ahol az Énekmondó együttes az „Október végi tiszta lángok” című dallal emlékezett a hősökre:
Csegzi Sándor
Csegzi Sándor 1957-ben Nyárádszeredán. Erdélyi magyar fizikatanár, politikus.
1981-ben elvégezte a fizika szakot a bukaresti egyetemen. 1981–2000 között fizikatanár volt a marosvásárhelyi Traian Vuia Líceumban. 1996–2000 között önkormányzati képviselő, majd 2000-től alpolgármester.
2006–2008 között gyakorlati órákat tartott a Sapientia marosvásárhelyi karán Kommunikáció az önkormányzatokban címmel.
2007-ben a bukaresti egyetemen doktori fokozatot szerzett fizikából.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke, 1997–2008 között a fizika szakosztály elnöke.
Nagy szerepe volt abban, hogy Marosvásárhely több, Bolyai János tiszteletére készült köztéri szoborral gazdagodott.
2012-ig, 12 évig volt Zalaegerszeg testvérvárosának, Marosvásárhelynek alpolgármestere, ezen idő alatt egyengette Zalaegerszeg és Marosvásárhely baráti, majd testvérvárosi kapcsolatfelvételét.
A két város közti együttműködés egyik alappillére, számos közös program és projekt elindítója és szervezője. Az ő kezdeményezésére alakult meg Marosvásárhelyen a Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Társaság, amelynek tevékenységében folyamatosan részt vesz.
Marosvásárhely Önkormányzatánál ő a magyar ügyek folyamatos képviselője.
Aktívan részt vesz a két város által szervezett közös rendezvényeken, rendszeresen ellátogat Zalaegerszegre a különböző területek szakmai tapasztalatcseréjére. Támogató tevékenységével nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kapcsolatok gazdasági, turisztikai, kulturális és sport területeken is kiteljesedjenek.
Kitüntetései:
2000 – Baltimore díszpolgára
2001 – „Pro Scientia Transsylvanica” (EMT) érem
2002 – A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje Mádl Ferenc volt köztársasági elnöktől
2009 – Vermes Miklós-díj
2009 – Zalaegerszegért díj
Béres János
Béres János 1954-ben született Budapesten.
Tanulmányait magánúton végezte. A hatvanas-hetvenes években Dús László szakkörében rajzot tanult, majd Szabolcs Péter műhelyében sajátította el a szobrászat szakmai fogásait, Amint műveiből kitetszik: magas fokon.
1985 óta tagja a Magyar Alkotó Művészek Egyesületének.
Tanulmányutakon vett részt a magyar Művelődési Intézet szervezésében Firenzében, Rómában, Nápolyban, Siennában, Padovában, Pisaban, Milánóban, Veronában, Párizsban.
1986-89 között az Egervári Művésztelep vezetője volt.
Tagja volt a Zala’ Art-nak, jelenleg pedig a Vitrin Kortárs Képzőművészeti Egyesületnek.
A művész Zalaegerszegen lakik és Szentgyörgyvölgyön, az Őrségben van alkotóháza.
Leginkább kőből és bronzból dolgozik.
Rendszeresen részt vesz a megyei és városi tárlatokon, Zalában és Zalaegerszegen számos nagyméretű köztéri munkája látható.
48 köztéri alkotása közül 2 Szlovéniában, 1 pedig Ausztriában található. 19 plakettje és érme van közforgalomban. Csoportos kiállításokon vett részt Zala megyei művészekkel Finnországban, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában. Magyarországon rendszeres kiállító.
Munkái közül kiemelkedik Gábor Miklós síremléke a Farkasréti temetőben.
Zalaegerszeg városa számára több mint tíz éve készít különböző elismeréseket, díjat kifejező érmeket, plaketteket.
A maga szerény, nem tolakodó módján az évtizedek alatt Zala megye és Zalaegerszeg sikeres köztéri szobrászává vált.
Közismert különösen bensőséges kapcsolata a Hevesi Sándor Színházzal, még a kezdetekben Ruszt Józseffel és Gábor Miklóssal, később Bereményi Gézával. Ennek eredményeként készült el 1986-ban a színház emeleti terében az állandó kiállítás részeként, Hevesi Sándor bronz portréja. A Hevesi Sándor-plakett szintén az ő alkotása.
A zalaegerszegi munkák sorát gyarapította Az ezer zsidó emléktáblája (1989), a II. világháborús emlékmű (1990), a Gróf Széchenyi István dombormű (1991), Dr. Degré Alajos nagyplakett (1997), Kossuth-mellszobor (1998), Máriáss József nagyplakett (1998), Gábor Miklós, Wlassics Gyula domborművek, Ruszt József dombormű és síremlék (2007), Szent Kristóf dombormű (parkolóház, 2008).
Béres János kisplasztikai világa is egyedi: szürreális látásmódja és magas szakmai nívón kivitelezett márvány és bronz szobrai komoly értékei a kortárs művészetnek és városunknak.
Főbb művei
Széchenyi István dombormű (180×120, kő), Zalaegerszeg, Széchenyi tér
Kossuth Lajos mellszobor (70 cm, bronz), Zalaegerszeg, Kossuth tér
Szent Kristóf dombormű (400×200, kő) Zalaegerszeg, Parkolóház
Ruszt József dombormű (140×60, kő-bronz) Zalaegerszeg, „Dél Hercegnője” ház
Széchenyi István szobor (180 cm, bronz) Bak, Fő tér
Szent István szobor (200 cm, bronz), Lenti, Templom tér
Szent István – Gizella szobor (350 cm, bronz-kő), Zalakaros, Szent István tér
Csány László dombormű (90×60 cm, bronz), Nagykanizsa
Kelemen Imre mellszobor (70 cm, kő), Zalatárnok, Iskola
I. világháborús emlékmű, szobor (360 cm, kő), Süttő
Gábor Miklós síremléke (220×220 cm, kő-bronz) Budapest, Farkasréti temető, művészparcella
Kitüntetései:
Zalatárnok díszpolgára (1999)
Zalakaros Pro Urbe- díjasa (2001)
Vajda Lajos-díj (2002)
Zalaegerszegért-díj (2009)
Ezek közül is kiemelkedik lakóhelye elismerése a 2009-es Zalaegerszegért-díj.