Kertvárosi Integrált Óvoda
1995-ben alakult meg, jelenleg két tagintézményében, a Csillagközi Székhelyóvodában és a Napsugár Utcai Tagóvodában 14 csoportban 350 gyermek képzése, nevelése zajlik, 30 óvodapedagógus és 21 segítő munkatárs közreműködésével.
Az intézményben igényes szakmai munkavégzés folyik, az óvodapedagógusok városi, megyei szintű szakmai továbbképzések résztvevői, előadói.
Az óvodában kiemelt szerepet kap a környezettudatos magatartásra nevelés. Szinte nincs olyan városi szervezésű tisztasági program, amibe ne kapcsolódnának be, örömmel csatlakoztak a szelektív hulladékgyűjtéshez.
Számos, újrahasznosításból származó fejlesztő játékot vezettek be, melyekből kiállítást szerveztek, az óvodások pedig sikeresen szerepeltek a környezetvédelmi rajzpályázaton. Évről évre jelentős szerepet játszanak a kertvárosi településrész virágosításában, az esztétikus környezet kialakításában, munkájuk elkötelezettségét a Virágos Magyarország verseny 2009-es különdíja, a Virágos Zalaegerszegért kiírás számos elismerése, a Zöld Óvoda és a Legzöldebb óvodapedagógus címek odaítélése is igazolja.
Képgaléria:
Paál István
1945. november 16-án született Muraszemenyén. Nagykanizsán érettségizett, majd 1968-ban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán szerzett üzemmérnöki diplomát.
Ezt követően – a kétéves katonai szolgálat kivételével – több cégnél dolgozott különböző vezető beosztásokban.
Jelenleg nyugdíjasként folytat rendkívül aktív társadalmi tevékenységet, hiszen 2008-as megalakulásától a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség, 2009-től pedig a Rákóczi Szövetség elnöke.
E kettős minőségében meghatározó szerepet vállal számos városi kulturális program rendezésében, sikeres lebonyolításában: az idei évben a magyar kultúra napjára nemzeti nagyjaink arcképeiből tablót állított össze, a költészet napján rendszeresen ünnepséget szervez és előadást tart, és jelentős történelmi évfordulóinkhoz kapcsolódva a középiskolások számára több alkalommal színvonalas vetélkedőt állított össze.
Fontosnak tartja mára elfeledett nemzeti emlékhelyeink gondozását, a magyar hősök emlékének megtartását is.
A magyarságtudat megerősítése, múltunk dicsőséges vagy éppen tragikus eseményeinek megismertetése, nemzeti hagyományaink ápolása érdekében úgy a fiatalabb korosztály körében, mint az általa irányított két szervezetben végzett munkája példaértékű és elismerésre méltó.
Ezen társadalmi elhivatottsága, fáradhatatlan munkája elismeréseként 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Dr. Csanádi Ágnes
Dr. Csanádi Ágnes Türjén született. Okleveles üzemgazdász diplomájának megszerzése után a Zalaegerszegi Ruhagyárban kezdett dolgozni, majd 1984-1990 között a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztályának munkatársa volt. 1990-ben okleveles közgazda diplomát szerzett, és ettől az esztendőtől a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának Zalaegerszegi Intézetében tanít.
Emellett 1991-ben adótanácsadói, négy évvel később adószakértői, 1997-ben pedig okleveles könyvvizsgálói képesítést szerzett. Doktori disszertációját 1994-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen védte meg, témája: A helyi önkormányzatok gazdálkodási és finanszírozási rendjének érvényesülése az 1990-es években.
A főiskolán jelenleg docensi beosztásban dolgozik, igazgatói hivatalvezető.
Oktatói tevékenysége mellett az elmúlt időszakban több főiskolai, BSc és felsőfokú szakképzési szak akkreditációs anyagának kidolgozásában vett részt, valamint aktívan közreműködött a Zalaegerszegi Regionális Tudásközpont megalapításában.
Dr. Csanádi Ágnes a Zala Megyei Bank Klub Szakmai Fórum kezdeményezője és fő szervezője. Emellett a Pénzügyi Bizottság külsős tagjaként harmadik ciklus óta segíti a városi közgyűlés munkáját.
Képgaléria:
Simon Judit
Az általános és a középiskolában, a zeneiskola énekkarában is énekelt édesanyja hatására, aki az Egyházi Kórus tagja volt.
1962-ben belépett a Zalaegerszegi Városi Vegyeskarba, hogy a kultúrát szolgálja. Fő céljaként tekintett arra, hogy az utódok is tudnák majd, hogy a városnak volt egy remek vegyeskara, ezért megírta a kórus történetét, mely röviden összefoglalva olvasható a kórus honlapján.
A kórus 1957-ben alakult, de a régi időkről nem állt rendelkezésre anyag, ezért a régebbi kórustagokat, volt karnagyokat kérte meg, meséljenek az énekkar régi történeteiről, kért és kapott képeket, emléklapokat, így több mindent meg tudott menteni a kórus múltjáról.
Eddig 7 albumban rögzítette az eseményeket képek, újságcikkek, meghívók stb. segítségével dokumentálva a tényeket.
Ezen kívül minden évről írásban rögzíti: hol, mikor szerepel a kórus, mikor, hol, mi van műsoron. Ezeket lapozva érdekesnek tűnik, hogy mit, hol és kik énekeltek a ’60-as, aztán a ’90-es években, mikor mi volt a műsorpolitika.
Összegyűjtötte a kórus eddigi szereplőinek ruháit, lefényképezve is megőrizte azokat. Megszerezte, megőrizte a kórust érintő plakátokat, külföldi újságokat, a kórusnak, karnagynak adott kitüntetéseket, érméket stb.
A Városi Vegyeskar fennállásának 50. évfordulóján, a jubileumi koncert alkalmával készített kiállításon jól tudták használni a sokfajta gyűjteményt. Vendégkönyvet is nyitott, és a kórus által rendezett koncertek, fellépések alkalmával abba kért beírásokat, autogramokat a vendég-szereplőktől, neves vendégektől. A könyvet érdemes néha végiglapozni, s látni, milyen neves művészekkel, ismert emberekkel, kórusokkal álltak egy színpadon, pl. Vajda Józseffel, Keresztury Dezsővel, Kistétényi Melindával, Marcis Demeterrel, Hans Beck-kel.
Mint lokálpatrióta, több alkalommal régi fényképeket, tárgyakat adott és jelenleg is ad át a Zalaegerszegi Múzeumnak, pl. a város 750. éves évfordulója alkalmából rendezett, és az ’50-es, ’60-as évek relikviáiból rendezett kiállításokra.
Elhivatott szakmai munkája elismeréseként 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Harangláb Népzenei Együttes
A zalaegerszegi Harangláb népzenei együttes 1985-ben alakult. Korábban már a Zalai Táncegyüttes kísérőzenekaraként működött, de önálló nevét ekkor vette fel. Alapító tagok: Schreiner Jenő – prímás, együttesvezető; Szíjj Ferenc, másodprímás, Kocsis Csaba – kontrás, Pál Éva – nagybőgős. Később más zenészek is megfordultak az együttesben, kisegítőként. A nyolcvanas évek végétől egészen 2010-ig ifj. Horváth Károly állandó, oszlopos tagja volt a zenekarnak.
Az együttes tagjai az évek során jártak Európa szinte valamennyi országában és eljutottak Afrikába, Ázsiába és Amerikába is. A zenekar visszatérő vendége a Zalaegerszeg testvérvárosának, Kuselnek a környékén megrendezésre kerülő évenkénti mezőgazdasági vásároknak, de többször járt már más testvérvárosokban is, pl. a szintén németországi Marlban, Marosvásárhelyen, a lengyelországi Krosnoban, a boszniai Zenicában és a finnországi Varkausban; rendszeresen részt vett a testvérvárosokból Zalaegerszegre érkezők küldöttségeinek szórakoztatásában is.
A zenekar fő profilja a hagyományos magyar népzene autentikus bemutatása (beleértve szűkebb pátriánk, Zala vármegye folklórkincsének az ápolását is, Horváth Károly és Vajda József gyűjtéseire támaszkodva), ami kezdetben elsősorban néptáncegyüttesek (Zalai Táncegyüttes, Kiszöv táncegyüttes, Siófok, Szentgrót, Zánka, Balatonszentgyörgy, Arvisura, Kerka, Karos, Georgikon, Bujka, Göcsej, Fonyód, stb. néptáncegyüttesek) zenei kíséretében merült ki, de később számos önálló, koncert-jellegű felkérést is kapott az együttes, így a zenekar ezt a feladatot is kiválóan, sokszínűen és változatosan látta el.
A Harangláb Zenekar fennállása során a népzene népszerűsítésében, életben tartásában végzet munkája példa értékű és követendő.
Zenéjükkel hozzájárultak városunk jó hírének öregbítéséhez, ezért 2010-ben Zalaegerszegért Díjban részesültek.
2019-ben a zenekar a Zalai Príma-díjat is elnyerte.
Képgaléria:
Hadnagyné Póka Emőke
Németországban, Plankstettenben (amerikai lágerben) született. Több mint 40 éve él, alkot és tanít Zalaegerszegen. Férjével a város közéletének alakításában részt vesz.
1964-ban a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban érettségizett. Első diplomáját a szombathelyi Tanítóképzőben szerezte, majd a másoddiplomát a pécsi Tanárképző Főiskolán. 1983-ig pedagógusként tevékenykedett Zalaegerszegen.
1983. óta szabadfoglalkozású iparművészként dolgozik, 1980. óta foglalkozik textilművészettel. Művészeti alkotótáborokban vett részt férjével együtt, Németországban, Luxemburgban, Finnországban, Franciaországban. Luxemburgban egy nemzetközi pályázaton vettek részt, amit megnyertek, és így részt vehettek a művészeti oktatásban, intarziát és textilművészetet tanítottak. Zalaegerszegen is számos tanórán tanították a különböző technikákat. Ezen kívül minden felkérésnek szívesen eleget tesz, legyen szó kreatív óráról, vagy egy gyerekkiállítás megnyitásáról. Jótékonysági rendezvényekre, ill. bálokra számos munkáját ajánlotta fel.
2005-től 2009-ig művészetek tárgyat oktatott a BME zalaegerszegi intézményében.
Iparművészeti alkotásai, textíliái számos közintézményt szépítenek a városban, mint ahogy a vármegyében, Magyarországon és Európában is. 1983-tól számos önálló kiállítással öregbítette Zalaegerszeg művészetének jó hírét a hazai (Budapest, Székesfehérvár, Szombathely, Keszthely stb.) színhelyeken és Európa meghatározó városaiban (Párizs, Bécs, Klagenfurt, Mannheim, Marosvásárhely, Saarbrüchen, Rouen).
Önálló kiállításai:
- Szombathelyi Képcsarnok
- Budapest Képcsarnok
- Székesfehérvár Képcsarnok
- Kusel Németország
- Mannheim Németország
- Pont Auderner Franciaország
- Rouen Franciaország
- St. Laurendt Franciaország
- Párizs Franciaország
- Dudweiler Németország
- Saarbrücken Németország
- Bécs Collegium Hungaricum Ausztria
- Baden Raffeisen Bank Ausztria
- Klagenfurt
- Zalakaros, Zalaegerszeg, Zalaszentmihály
- Marcali Bernáth Aurél Ház
- Zalaegerszeg Hangverseny és Kiállítóterem
- Keszthely Festetics Kastély
- Zrínyi Miklós Gimnázium Galéria Zalaegerszeg
- Alpok Adria „Nők a művészetben” vándorkiállítás (Európa)
- Zalaegerszeg Megyei Művelődési Központ
- Győrvár Faluház
- Marosvásárhely Kultúrpalota
- Zalai Tárlat
- Ilz Városi Galéria Ausztria
Köztéri alkotások:
- Zalaegerszeg Megyei Kórház Kongresszusi Terem
- Paks Városi Képtár
- Alsópáhok Colping Étterem
- Zalaegerszeg Budapest Bank
- Salomvár Faluház
- Márokföld Faluház
- Saarbrücken Németország Építészeti Egyetem
- Mannheim Konsumbank
- Párizs Kommunikációs Központ
- Zalaegerszeg Liszt Ferenc Általános Iskola aulája
Zalaegerszeg művészeti életében nyújtott tevékenységéért 2010-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Dr. Gergye Ferenc
Dr. Gergye Ferenc háziorvos 1954. március 23-án született Zalaegerszegen. Orvosi diplomáját 1978-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte, majd a Zala Megyei Kórház Intenzív Osztályán helyezkedett el. Mivel fontosnak tartotta a folytonos tanulást, önmaga képzését, munka mellett intenzív terápiás és aneszteziológus szakvizsgát tett.
1983-ban Pákán lett körzeti orvos és a település lakóinak gyógyítása érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Megyei főorvosi dicséretet kapott. 1989-ben általános orvostan szakvizsgát tett és praxisát áthelyezte Zalaegerszegre. Máig a tavalyi esztendőben megújult Berzsenyi utcai rendelőkomplexumban fogadja betegeit, s emellett több városkörnyéki község rászorulóit is ellátja.
1993-ban megyei háziorvosi szakfelügyelői megbízást kapott, 1997-től folyamatosan a POTE mentoraként segíti szakorvosok és főiskolás hallgatók képzését. 1999-ben üzemorvostani szakvizsgát tett, 2006-tól pedig vármegyei szakfelügyelő főorvosi feladatokat is ellát.
1998-2002 között a Zalaegerszegi Orvosi Kamara alelnöke, a következő négy esztendőben a Zala Megyei Közgyűlés Egészségügyi Bizottságának, 2007-től pedig a Zala Megyei Kórház Felügyelő Bizottságának tagja.
2005-ben Zala Megye Egészségügyéért kitüntetésben részesült.
Érdemei elismeréseként Dr. Gergye Ferenc háziorvos 2010-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Farkasné Perlaki Edit
Kezdő pedagógusként egy évig dolgozott egy kis zalai településen, a pókaszepetki Általános Iskolában, majd egykori középiskolájába, a Zrínyi Miklós Gimnáziumba került 1973-ban, ahol 2009. őszéig tanított. A tanítás, osztályfőnökség és kórusvezetés mellett elvégezte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen az egyetemi orosz szakot, és 1975-ben kapott középiskolai tanári diplomát és tanította mindkét szakját az orosz nyelv kötelező jellegének megszűnéséig. Az óvónőképzős osztályok másik iskolába történt áthelyezése után a nőikar mellett megalakult a kis létszámú vegyeskar. Később a nyolcosztályos képzés bevezetése lehetővé tette, hogy kipróbálja magát egy más korosztály oktatásában is.
Az énekkarok az iskolai rendezvényeken kívül szívesen tesznek eleget bármilyen felkérésnek. Szerepeltek már díjátadó ünnepségeken, ünnepi közgyűlésen, a városi Deák – ünnepségen, egyéb ünnepi megemlékezéseken, a Számviteli Főiskola ünnepélyes megnyitóján, Keresztury Dezső akadémikus tiszteletére rendezett ünnepségeken stb.
Rendszeresen részt vett a kórus a Keszthelyi Helikon Ünnepségeken, vállalva ezzel a kétévenkénti zsűri előtti megmérettetést és az összehasonlítást más dunántúli vármegyék azonos korú kórusaival. Két alkalmat leszámítva, amikor ezüstérmet kaptak, a zsűri aranyéremmel értékelte a versenyprogramjukat, 2002-ben pedig a kiemelt aranyéremnek és a kórusvezető különdíjának örülhettünk. Megtiszteltetés az énekesek számára, hogy a helikoni programsorozat keretében az igen magas színvonalon muzsikáló pécsi kórusokkal együtt több alkalommal szerepelt a vegyeskar templomi koncerten is.
Az iskolai karácsony- ünnep mellett a kórus ötlete alapján kerül megrendezésre a ma már hagyományosnak mondható karácsonyi koncert.
Nagy élményt jelentett minden kórustag számára a 2001. augusztusában, az iskolában megrendezett Közép- Európai Informatikai Diákolimpia megnyitóján Dermot Hair c. musicaljéből előadott összeállítás.
- szeptemberében régen melengetett elképzelés vált valóra, elkészült a kórusok első CD lemeze.
1991-ben a zalaegerszegi Városi Vegyeskar vezetőségének megtisztelő felkérésére, mint egykori kórustag elvállalta a karnagy nélkül maradt szinte „kamarakórusnyi” együttes szakmai munkájának irányítását.
A szakmai igényesség, megújulás érdekében rendszeresen részt vesz továbbképzéseken, konferenciákon, kórustalálkozókon.
1996-2003-ig ének-zene szaktanácsadóként szakmai programokat, akkreditált képzést, versenyeket szervezett Zala vármegye énektanárainak.
2000. június 30-án kapott közoktatás-vezetői oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán.
Lelkiismeretes munkájáért és elhivatottságáért 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet
Zala vármegyében született, Hahóton. 1962-ben szerzett orvosi diplomát a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, majd Nagykanizsára helyezték a belgyógyászati osztályra.
1964. januárjában – pályázat alapján – Zalaegerszegre költöztek, férjével körzeti orvosként kezdtek dolgozni. Az orvosi hivatást életük céljának tekintették, mindig a betegek érdeke volt az elsődleges szempont.
A betegek orvosi ellátását egy belvárosi körzetben és a városhoz csatolt 4 településen 10 évig végezte, ezt követően a Városi Tanács Egészségügyi Osztályának vezetésével bízták meg. A megbízatása 6 évre szólt, ez alatt az idő alatt Zalaegerszeg város egészségügyi alapellátásának irányítása volt a feladata. Ebben az időszakban a város népességszáma évről évre nőtt, az orvosi körzetek száma is megkétszereződött, új bölcsődék, óvodák épültek. Kibővült a gyermekorvosi hálózat, elkezdte működését az éjszakai és hétvégi orvosi ügyeleti szolgálat. Közben Társadalom orvostanból szerzett szakvizsgát, beválasztották a Városi Vöröskeresztes Alapszervezet vezetőségébe.
1981-ben visszatért a közvetlen gyógyítás munkájához, a régebbi orvosi körzetbe. A ’70-es, ’80-as években kapcsolódott be a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének munkájába, ennek Zala vármegyei elnöke id. Dr. Marx Gyula volt. Mikor ő lemondott, átvette ezt a tisztséget. A „Zalai orvosnapok” rendezvényein számolt be az orvosi körzetében élő lakosság egészségi állapotáról, különös tekintettel az idősebb korosztály megbetegedéseire, gyógyszerszedési szokásaira. Már akkor is látható volt, hogy a betegek gyógyszerfogyasztása évről évre fokozódik, emelkedik a magas vérnyomásos, cukorbeteg és mozgásszervi betegek száma.
A rendszerváltás után a körzeti orvosokat háziorvosokká minősítették, ezért szakképesítést szerzett, és oktató háziorvosként dolgozott.
Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet orvosi munkája során nagy odaadással szolgálta a rábízott emberek szociális és egészségügyi helyzetét, tevékenyen részt vett a különböző szakmai és civil szervezetek munkájában (Vöröskereszt, Egészségügyi Bizottság, Szociális Kerekasztal).
15 éven keresztül elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi szervezetének. Sokrétű tevékenysége nagyfokú szociális érzékenységet és szakmaszeretetet bizonyított.
2002-ben ment nyugdíjba, de gyógyító munkát továbbra is végzett, mint helyettesítő háziorvos, illetve intézeti orvosként a Pózvai Idősek Otthonában és a Botfai Fiúnevelő Intézetben, így megtapasztalhatta a Zalaegerszegen élő emberek bajait, problémáit és a segítés módjait. Keresztény indíttatása okán 1990-ben a Kereszténydemokrata Néppárt megalakulása után lett a párt tagja, majd a Keresztény Értelmiségiek Szövetségébe is belépett. Nagy változásoknak néztek elébe, hiszen korábban még a templom küszöbét is kockázatos volt átlépni.
15 éven keresztül elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi szervezetének. Sokrétű tevékenysége nagyfokú szociális érzékenységet és szakmaszeretetet bizonyított.
Dr. Bocsákné Dr. Gerencsér Erzsébet szakmai elhivatottságáért és lelkiismeretes munkájáért 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Bicsákné Némethy Terézia
Bicsákné Némethy Terézia 1979-ben szerzett gyógypedagógus oklevelet a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. A végzettségét tekintve tanár, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus és közoktatás-vezető. Tanulmányaiban a szakma megújuló ismeretanyagát folyamatosan követte. Több tanulmány és szakcikk szerzője, illetve társszerzője volt.
2007. augusztus 16-tól ő volt a Nyitott ház Óvoda, Általános Iskola, Fejlesztő Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény igazgatója. Korábban igazgatóhelyettesi munkakörben, intézményegység-vezetőként és megbízott igazgatóként megismerte az intézményirányítás minden területét.
Gyógypedagógiai hitvallása: „…nekünk kell megtalálni az utat minden gyermekhez, aki velünk egyenrangú partner a fejlesztésben, sérülésének súlyosságától függetlenül.” E pedagógiai hitvallás alapján vezette az intézményt, ahol a munkatársaival együtt a halmozottan sérült fogyatékos gyermekek életminőségének javításáért dolgoztak nap, mint nap.
Vezetése alatt országosan elismert magas színvonalú, innovatív munka folyt az intézményben, továbbá szakmai és egyéb területeken is készültek publikációk.
Az integrált nevelésben résztvevő, köztük Zalaegerszeg Megyei Jogú Városban működő intézményeknek nyújtanak magas színvonalú szakmai segítséget.
Tevékenyen részt vett Zalaegerszeg Megyei Jogú Városban a sajátos nevelési igényű gyermek, tanulók ellátásának szakszerű, jogszerű megszervezésében. 2007-ben több szülővel együtt kezdeményezője volt az Asperger szindrómás (magasan funkcionáló autista) gyerekek integrált oktatásának megszervezésének. 2010-ben kezdeményezésére és az általa megfogalmazott indokok alapján döntött Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, hogy minden Zalaegerszeg város fenntartásában működő óvoda alapító okiratába kerüljön bele az integráltan nevelhető autista gyermekek ellátása.
Munkájának elismeréseként 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Bicsákné Némethy Terézia 2011-ben elhunyt.
