Skrabut Éva
Skrabut Éva Karcagon született, Debrecenben végezte a tanítóképzőt.
Ezután a Csepeli Munkásotthonban és a Zalka Máté Katonai Főiskolán kulturális munkatársként dolgozott.
Zalaegerszegre 1975-ben került és a Zala Megyei Művelődési Központnál volt alkalmazásban. Feladatul kapta az amatőr művészeti területek gondozását.
Sok munka, odafigyelés, szerteágazó szervezési feladat áll mögötte. Mindig inspirálta a népi kultúra iránti elkötelezettség, egyik ötletét követte a másik.
Amikor 1980 végén elkészült a Velemi Alkotóház, Zalaegerszeg is szeretett volna egyet építeni, és ebben az inspirációban meghatározó szerepe volt többek között Skrabut Évának is, aki ettől az évtől a városi művelődési osztályon dolgozott. Egyik feladata a Gébárti Kézműves Ház létrehozása lett, a partnerek és támogatók szervezése, majd a munkálatok irányítása. Nagy társadalmi összefogással 2 nyáron át épült meg a Gébárti-tónál a Kézművesek Háza.
1982 nyarán már táborokat szerveztek a félig kész tető alatt, majd 1983-ban került sor az átadásra. A későbbi folyamatos fejlesztésről és továbbépítésről 10 éven keresztül a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagsága gondoskodott.
1981-ben Skrabut Éva Székesfehérváron részt vett a Népművészeti Egyesületek Szövetsége alakuló rendezvényén, majd egy évvel később társaival megalakították a Zala Megyei Népművészeti Egyesületet, amely ma közhasznú szervezetként tevékenykedik. 1995 óta elnöke ennek a szervezetnek, de az idők során betöltötte már az országos Népművészeti Egyesületek Szövetsége alelnöki tisztét is.
2012-ben az akkor 30 éves egyesületnek 22 szakágban mintegy 240 tagja folytatott népművészeti tevékenységet.
Közösségi munkájukban a gébárti alkotóház mellett számos kezdeményezés fűződik a Zala Megyei Népművészeti Egyesület nevéhez. A keszthelyi Népművészeti Alkotóház megépítése, 1996-ban a honfoglalás kori nemezsátor elkészítése, mely a gébárti alkotóház új épületrészében kapott végleges helyet a húsz esztendőn át a Mesterségek Ünnepén és egyéb rendezvényeken történő vándoroltatását követően. 2000-ben megépült a hagyományőrző kovácsműhely, majd két év múlva az égetőkemence is. Büszkék az általuk életre hívott Panoráma Népművészeti Galériára, ami számtalan szakkörnek, szakmai továbbképzésnek, kiállításnak ad helyet, s az egyedülálló Kárpát-medencei Tradicionális Fa Sírjelek Emlékparkra csakúgy, mint a GébArt nemzetközi művésztelepre, amit Skrabut Éva indított útjára 1987-ben.
A társadalmi tevékenység mellett Skrabut Éva 1992-ig hivatalnokként dolgozott, majd 1992-től a Gébárti Kézműves Ház szakmai vezetője lett.
Ezen időponttól az addig csak a nyári időszakban nyitva tartó Ház azóta már egész évben működik. Zalaegerszeg hírét, ismertségét messzire elvitték azok az alkotóházi rendezvények, amelyek a Kézműves Házhoz kötötten évről-évre megvalósultak. Ezek révén értékes alkotásokkal is gyarapodott a Ház gyűjteménye. Mindez magában hordozza azt az igen jelentős és kiváló szervezői munkát, amit Skrabut Éva a megvalósításukra fordított.
Tevékenysége, illetve személye nem sokszor látható a nyilvánosság előtt nem gyakran szerepel, mégis amit létrehozott, az ismertséget hozott a városnak.
Szervező munkájának gyümölcse a Göcseji Falumúzeumban évenként megrendezett Fazekas Találkozó, illetve az 1992-től indított népi kismesterség képzés, ahol a Munkaügyi Központtal karöltve 10 évig színvonalas oktatást tartottak, megújítva a megye fazekas, bőrtárgy-készítő, csipkekészítő, kosárfonó szakterületeit.
A népművészet fennmaradásáért, napjainkbeli kiteljesedéséért végzett munkáját a kulturális tárca 2007-ben Bessenyei György-díjjal ismerte el.
Skrabut Éva leköszönő elnök 2022-ben magas rangú állami kitüntetést, Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át több évtizedes lelkiismeretes munkájáért.
2012 nyarán ünnepelte a város a Kézműves Ház, illetve a Zalai Népművészeti Egyesület is alapításának 30. évfordulóját.
Ezen jeles évfordulók alkalmából, valamint több évtizedes kiváló szakmai pályája és sikerei elismeréseként ebben az évben Skrabut Éva Zalaegerszegért díjban részesült.,
Az önkormányzat pedig 2020-ban Zalaegerszegért díjjal jutalmazta a Zala Megyei Népművészeti Egyesületet.
Képgaléria:
Videógaléria:
Sebestyénné Gyuk Marianna
Sebestyénné Gyuk Marianna a Deák Ferenc Szakközépiskola Egészségügyi szakán végezte középiskolai tanulmányait.
1994-ben szerzett védőnői diplomát Szombathelyen, a POTE Egészségügyi Főiskola kihelyezett karán.
1990 és 1991 között a zalaegerszegi kórház Koraszülött osztályán dolgozott ápolónőként.
1994 augusztusától a kertvárosi körzet védőnője.
2006 decemberétől vezeti az Apáczai ÁMK épületében, a város egyetlen Baba-Mama Klubját.
A baba-mama klub önszerveződő, foglalkozásai pedig ingyenesek. Adományokból vásárolják a klub működéséhez szükséges eszközöket, emellett sok játékot, ajándéktárgyat, könyveket ajánlanak fel a szülők.
A klub esetében az „önszerveződő” jelző arra utal, hogy akkor tud igazán jól működni, és akkor érezheti magát az ember igazán jól benne, ha mindenki kiveszi a részét a szervezésből.
Marianna személyes céljai a klub céljai, miszerint fontos egy olyan baba-mama foglalkozás felépítése, irányítása, amely a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve pozitívan befolyásolja annak képességeit, készségeit, örömet szerez gyermeknek, szülőnek egyaránt, és lehetőséget ad a szülő-gyermek kapcsolat elmélyítésére. Ennek érdekében a klub vezetőjeként rengeteg programot szervez, minden foglalkozáson személyesen is részt vesz.
Fontos számára a családias légkör megteremtése. A klub működésébe folyamatosan vonja be a körzetben lakó édesanyákat, programokra, invitálja őket. Minden foglalkozásnak része a fejlesztő játékok használata, illetve beszélgetés más anyukákkal, védőnővel problémás kérdésekről. Igény szerint baba-mama torna, valamint mozgással, mozgatással kísért mondókák tanulása.
A foglalkozásokon való aktív részvételnek rengeteg előnye van. Többek között a baba-mama klub kiváló lehetőséget nyújt az otthon lévő családoknak a kimozdulásra, a családon kívüli, külső kapcsolatok építésére, ennek nemcsak az édesanya szempontjából van pozitív hatása (találkozás más szülőkkel, védőnővel: problémák, élmények megbeszélése), hanem a kisgyermek részéről is: a gyermek szocializációs és kapcsolatteremtő képességei alakulnak (reagálás más gyermekekre, szülőkre, foglalkozásvezetőre, a foglalkozás rendjének elfogadása, stb.).
Ez a módszer kiváló előszobát jelent a bölcsődébe, óvodába lépéshez, hiszen a foglalkozásokon a gyermek önkéntelenül hozzászokik a közösséghez.
A baba-mama tornának fejlesztő hatása is van: az életkori sajátosságokat figyelembe véve a gyermek mozgásos képességei, készségei kiválóan fejleszthetők, a gyermek testképe pozitívan alakul, testtudata formálódik, az egyensúlyozó- és koordinációs képesség javul, a finommozgások és az általános mozgáskép ügyesebbé válik.
Nemcsak a gyermek mozgása, hanem figyelmiképessége is pozitívan változik: a közös mondókázással, énekléssel a hallási figyelem fejleszthető, az emlékezőképesség befolyásolható, az ének-zenei képességek (ritmus, tempó, énekhang) pozitívan befolyásolható. A mondókák szövege által a gyermekek szókincse bővül, beszédértésük javul, beszédképességük pozitívan alakul. A gyermek tudása a világról nagyobb lesz, ez a kognitív képességeket befolyásolja.
A baba-mama torna legfontosabb hatása: az anya-gyermek kapcsolat elmélyítése, hosszútávra szóló megalapozása.
A babamasszázs fizikai előnyei mellett mentális képességekre is hat, többek között az anya és a gyermek megéli a kötődést, a szeretetet, és a biztonságot.
Sebestyénné Gyuk Marianna több évtizedes lelkiismeretes védőnői munkáját, szakmai elhivatottságát 2012-ben Zalaegerszegért díjjal ismerte el a közgyűlés.
Képgaléria:
Videógaléria:
Magyar Gyuláné
Magyar Gyuláné 1974-ben végzett az Egészségügyi Szakiskola csecsemő és gyermekgondozó szakán.
Ezt követően 1982-ben az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskolai Karán egészségügyi szakoktatói főiskolai oklevelet szerzett.
2004-ben sikeres szociális szakvizsgát tett az idősek szociális ellátása témacsoportból.
Pályafutását Zalaszentgróton kezdte, majd 1974-ben került Zalaegerszegre, ahol mintegy 18 éven át dolgozott a bölcsődei rendszerben. Előbb gondozónőként, majd 1979. november 1-jétől bölcsődevezető-helyettesként tevékenykedett.
Magas szintű szakmai és vezetői tevékenységének elismeréseként – szakmai életútjának újabb állomásaként – 1992. március 1-jétől megbízást kapott a Gondozási Központ magasabb vezetői teendőinek ellátására.
Intézményvezetőként részt vett és jelentős szerepet vállalt a város szociális rendszerének fejlesztésében, új szolgáltatások kialakításában, így többek között a 12 órás házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezésében, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a demens személyek nappali ellátásának létrehozásában, az idősek gondozóházának bővítésében és az idősek otthonának kialakításában.
Vezetése alatt a Gondozási Központ a kezdeti 50 fős intézményből mára közel 150 főt foglalkoztató és közel 850 fő ellátását, gondozását végző intézménnyé nőtt ki magát, mivel a Gondozási Központ a kistérségi feladatellátáson túl regionális módszertani feladatokat is végez.
Magyar Gyuláné tevékenységét széleskörű szakmai ismeretek birtokában, nagyfokú empátiás készséggel, lelkiismeretesen végezte egészen 2012 augusztusi nyugdíjba vonulásáig. Munkatársai korrekt, körültekintő, határozott vezetőt tisztelhettek személyében. Egész pályafutása során a rászoruló emberek szeretete, tisztelete, példamutató hivatástudat jellemezte. Mindig a jobb működés, a fejlődés érdekében cselekedett.
Magyar Gyuláné az idősgondozás, valamint a szociális ellátás terén kifejtett 2 évtizedes tevékenységét maga szintű szakmai és vezetői munkavégzés jellemezte.
Példa értékűt és maradandót alkotott, tevékenységével hozzájárult e területen a város jó hírnevéhez, a szociális ellátórendszer nagyfokú fejlődéséhez.
A város joggal lehet büszke erre az intézményre, mert feladatait kiválóan látja el, önállóságával, innovációs gyakorlatával a hasonló intézményeknek példát mutathat, segítséget adhat.
Ezen ismérvek birtokában Magyar Gyuláné méltán kaphatta meg 2012-ben a Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Videógaléria:
Sümegi Pál
Sümegi Pál 1940. november 9-én született Budapesten, evangélikus lelkész édesapa és háztartásbeli édesanya középső fiúgyermekeként.
Alapiskoláját Kővágóörsön, gimnáziumi tanulmányait Tapolcán végezte.
A sporttal való fertőzöttsége már középiskolás korában megmutatkozott: magasugrásban, diszkoszvetésben és gerelyhajításban országos versenyeken figyelemre méltó eredményeket ért el.
A doni frontot is kitüntetéssel megjáró tábori lelkész édesapa, aki a Balaton-felvidék sok településének evangélikus lelkészi tevékenységét látta el, a Rákosi időkben nem volt jó ajánlólevél a főiskolai felvételhez.
A MOM budapesti gyárában optikai betanított munkásként kezdett dolgozni, ahonnan szintén nem kapott javaslatot egyetemi felvételre.
1960 őszén kapta meg korai katonai behívóját. Katonai szolgálata alatt, az utolsó gimnáziumi évben megszerzett röplabdatudásnak köszönhetően a Nyíregyházi Spartacus NB-I-es csapat tagja lett.
Iskolai végzettségeit tekintve 1965-ben mérlegképes könyvelő, 1976-ban okleveles árszakértő, 1991-ben kereskedelmi árufuvarozó vállalkozói szakvizsgát tett.
1982-ben diplomázott a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán.
Sport tehetsége csábította Zalaegerszegre, majd 1966-ban véglegesen városunkba költözött.
Ugyanezen évben házasságot kötött, és pedagógus feleségétől két gyermeke született.
Életpályájának meghatározó részét képezte a sport. A másodosztályú zalaegerszegi röplabda klubot az ő aktív részvételével 2 év alatt sikerült az NB-I be repíteni. Hosszú évekig szolgált a csapatnál, 14 évig csapatkapitányként, később sportvezetőként.
Mindezek mellett közel 40 évet a közigazgatás szolgálatában töltött el. 1991-től a Zala Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség vezetője volt egészen 2004-es nyugdíjba vonulásáig.
Társadalmi funkciói közül kiemelendő, hogy elnökségi tagja a Zalai Polgári Körök Egyesületnek, valamint tagja a zalaegerszegi Rákóczi Szövetségnek, illetve elnökhelyettese a Zalai Magyar Nemzeti Szövetségnek.
2010-ig volt a Kertvárosi Részönkormányzatnak, illetve az önkormányzat Gazdasági és Informatikai Bizottságának.
Az Evangélikus Egyházközösségben betöltött funkcióit tekintve 1980-tól presbiter, illetve 2 cikluson át 2006-ig gyülekezeti felügyelő volt. 1998-tól az Egyházi alapítvány kuratóriumának tagja. A soproni Berzsenyi Dániel Liceum igazgatótanácsának tagja volt 2 cikluson keresztül egészen 2001-ig. Ezenfelül a Somogy-Zalai Egyházmegye gyülekezeti képviselője.
Főbb kitüntetései közé tartozik az 1973-as Könnyűipar Kiváló Dolgozója, illetve az 1976-as Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója díj, valamint ugyanebben az évben kapott Honvédelmi Érdemérem.
Kitüntetései között fontos említeni, hogy a fogyasztóvédelem szakmai vezetői előtt is elismert és becsült országos eredményekért 2002-ben „Klauzál Gábor Díj”-at kapott.
Sümegi Pál mozgalmas és felelősségteljes életutat járt be. Őszinte, korrekt emberi magatartása, szakmai és társadalmi tevékenysége minden pontján méltán váltotta ki környezete megbecsülését, tiszteletét, szeretetét.
Életszemlélete és az emberközeli, humánus, családcentrikus jellemvonásai ösztönözték a mindig jobb és szebb elérésére.
Közösséget segítő karitatív szolgálatot teljesített – családjának szolgálatán túl – másokért is.
Zalaegerszegre kerülése óta aktívan tett, és tesz még ma is a város jó híréért, polgárainak jobb közérzetéért, szellemi és kulturális felemelkedéséért, a pozitív emberi kapcsolatok általános értékké válásáért, amelyhez hite és mély vallásossága hatalmas támaszt nyújt.
Több évtizedes, tisztességgel betöltött közigazgatási pályáját vezetői pozícióval zárta. Széleskörű társadalmi tevékenységével – a köz javát végig szem előtt tartva – méltóvá vált a Zalaegerszegért díjra 2012-ben.
Képgaléria:
Videógaléria:
Jakov Szemjonovics Csernyák
Jakov Szemjonovics Csernyák úr, mint testvérvárosunk, Szurgut város alpolgármestere munkája során kiemelkedően kezelte városunkkal, Zalaegerszeggel történő kapcsolatfejlesztést a művészet, kultúra, oktatás és sport területén egyaránt.
Munkája eredményeképpen az elmúlt években Szurgutból több művészeti csoport látogatott Zalaegerszegre, valamint Zalaegerszeg nem kevés csoportja mutatkozhatott be szibériai testvérvárosban.
A 2012. évben ez a kapcsolat Jakov Szemjonovics Csernyák úr munkásságának köszönhetően még nagyobb eredményt hozott a városnak, ugyanis megrendezésre kerülhettek Szurgutban a „Magyar Konyha Napok” és az „I. Szibériai Pálinka Fesztivál” rendezvények, valamint az önkormányzat vendégül látott 134 szurguti gyermeket 10-10 napra, akik kísérőikkel együtt több, mint 1400 vendégéjszakát töltöttek Zalaegerszegen.
Jakov Szemjonovics Csernyák úr 2012. júliusi zalaegerszegi látogatása alkalmával kifejezte szándékát, hogy a jövőben még szélesebb körben hirdetett, nagyobb létszámú csoportok szervezését támogatná, mert olyan kedvező fogadtatásban részesültek itt a gyermekek és kísérőik.
Időközben alpolgármesteri munkáját – mivel a foglalkoztatási korhatárt elérte – felváltotta a szurguti Filharmónia igazgatói állása.
Ezáltal továbbra is aktív közreműködője lesz a zalaegerszegi és szurguti kapcsolatok fejlődésének.
Képgaléria:
Videógaléria:
Jagasics János
Jagasics János a városhoz közeli Alsónemesapátiban született.
Általános iskolai tanulmányai után a zalaegerszegi Gépipari Technikumban szerzett technikusi oklevelet.
1970-ben munkába állt egy megyei tervező vállalatnál.
Munkavégzés mellett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának erőgépész szakán szerzett gépészmérnöki oklevelet 1981-ben.
Ezek után munkahelyén egyre komolyabb és felelősségteljesebb tervezési munkákat bíztak rá. 1987-ben az ÉVM által kiadott vezető tervezői jogosultságot szerzett több műszaki területen.
1990-ben önálló jogi társaságot alapított KONSTRUKTIV Kft cégnévvel, zalaegerszegi székhellyel. Ettől az időszaktól a tervezési feladat párosult a megvalósítási feladattal, amely a szakmai fejlődés és határozottság vonatkozásában jelentős.
Az energetika területén munkálkodva mindig fontos szempontnak tekintette energiatakarékos rendszerek megvalósítását, az energiaveszteség feltáró vizsgálatok elvégzését.
Értelmes, az emberiség jövőjét kedvezően befolyásoló irányzatnak tartotta az alternatív energiák hasznosításának elterjesztését.
Ezen gondolatok jegyében tovább képezte magát.
A gödöllői Szent István Egyetemen Energetikai szakmérnöki diplomát szerzett 2004-ben.
Egy évvel később a BME Mérnöktovábbképző Intézetében EU rendszerű energia auditor képzettséggel gyarapította szakmai tudását.
2006 óta a JAGABER Kft-ben folytatja főállású tevékenységét. Tevékenységéhez jelentős mezőgazdasági, kommunális, ipari létesítmény gépészeti tervezése és megvalósítása fűződik. Elkötelezettje a megújuló energiák hasznosításának.
Már 1984-ben egy megyei ipari létesítményben faapríték előtéttüzeléses gőzkazánt tervezett és kiviteleztetett.
A 2000-es évek elején végzett legjelentősebb tervezései és kivitelezései a megújuló energiák vonatkozásában Zalaegerszegen 60 lakásos társasház napkollektoros használati melegvíz előállítása 200 m2 kollektor felület beépítésével, amely projekt Eurosolar Hungary Napenergia díjat kapott), valamint több száz m2 napkollektor energetikai hasznosításában való közreműködés, illetve a biomassza tüzelésű kazánok használatának terjesztése és a hőszivattyúk alkalmazásának megismertetése fűződik nevéhez.
Jelentős eredményt ért el meglévő energetikai rendszerek energiacsökkentő beavatkozásával, például a gőzfűtésű rendszerek forró vízre való átalakítása kórházak, ipari telepek esetében.
Több, sikeres energetikai pályázat energetikai munkarészének a készítője.
Az 1998-2002 közötti időszakban ZMJV választott önkormányzati képviselője volt, továbbá ugyanezen évtől napjainkig segíti a város munkáját a Műszaki /Városfejlesztési, Üzemeltetési és Tervezési/ Bizottság tagjaként.
2010-től pedig a ZMJV Ökováros program projektvezetője volt. Továbbá a Zala Megyei Mérnöki Kamara tagja.
Társadalmi tevékenységét a munka melletti szabadidejében végzi. 2005 évtől elnöke és irányítója a Zalai Polgári Körök Egyesületének.
Elkötelezettje a határon túli magyarsággal való kapcsolattartásnak. Évente csoportokat szervez Erdélybe, Délvidékre, Felvidékre, Kárpátaljára, ahol a civil szervezetekkel, lakossággal együttműködve ápolják a magyar történelmi emlékeket, erősítik a magyar egységet.
Életpályája, mind műszaki területen, mind a civil, közéletben elért eredményei méltán tette érdemessé a Zalaegerszegért díjra 2012-ben.
Képgaléria:
Videógaléria:
Hájas László
Hájas László 1923. május 19-én, Budapesten született.
Iskolai végzettsége: gimnáziumi érettségi és híradásipari technikum.
Az akkori példák nyomán tanulmányaival alaposan felkészült az életre, tehetsége folytán igazi ezermesterré vált. Igényességét, gondosságát akkori neveltetése alapozta meg. Munkásságát is ezek a tulajdonságok jellemezték.
Dolgozott az Államépítészeti Hivatalnál, majd a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat Ady Filmcentrumában. Az Ady Mozinál osztályvezetőként irányította Zala megyében a vetítőhelyek telepítését, a gépek karbantartását. Végül a Gelka Elektromos Karbantartó cég vezetőjeként vonult nyugdíjba.
Hájas László megélője, aktív részese a századsodró eseményeknek. Közvetlenül Trianon után született, így fiatalon élte meg az országot feldaraboló nemzeti tragédia eseményeit.
A II. világháború sodrába is bekerült, 1945. február 22-én vonultatták be. A háború ugyan 1945. május 9-én befejeződött, de egy véletlen következtében május 14-én hadifogoly lett.
„Hat hosszú év” című kiadott művében írta le hadifogsága történetét a Szovjetunióban. Ezeken az éveken a rendíthetetlen hazaszeretet segítette át. A sok nehézség, szomorúság ellenére egészségesen jött haza 1951. február 17-én.
Hatalmas optimizmussal kezdte az új életét. A kultúra minden területére kiterjedő érdeklődéssel, hangyaszorgalommal gyűjtötte először Magyarországról ismereteit.
Később bejárta szinte egész Európát, ahol mindig a magyar vonatkozású emlékhelyeket kereste meg. Ezekről a helyekről diafilm sorozatokat állított össze, amelyeket közösségek előtt – iskolák, cégek, vállalatok, egyesületek hallgatóinak – mutatott be. Ezt a gazdag, rendszerező anyagot az iskolák rendelkezésére bocsátotta.
Tagja lett a Kertvárosi Nyugdíjas Klubnak, amelyet 2000 és 2002 között vezetett. A 25 éves évfordulót „Aranyősz az Apáczaiban” címmel könyvbe is foglalta. A klub éves hazai és külföldi kirándulásait szervezte és vezette.
2000 őszétől tagja lett az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Zalaegerszegi Szervezetének, ahol szintén aktívan bekapcsolódott az egyesület munkájába. Előadásokat tartott, részt vett az egyesület által szervezett ünnepségek műsorában.
Készségesen segített az 56-os forradalom 50. évfordulóján a város középiskoláinak adományozott „lyukas” zászlók elkészítésében, valamint a Kegyeleti Váltófutás alkalmára tervezett mezek előállításában.
Nyugdíjas éveitől évente 4-5 alkalommal kérték meg különböző cégek, egyesületek idegenvezetői és szervező feladatokra, amiket önzetlenül el is vállalt.
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján iskolákban, kollégiumokban meghívottként előadásokat is tartott.
2004 decemberében jutalomútja volt az Európai Parlament látogatása. Az útról mindenre kiterjedő tájékoztató füzetet készített.
Tudását fáradhatatlanul osztja, közkinccsé téve azokat.
Élete, munkássága követendő példa mindannyiunk számára.
Hájas László 2023 májusában barátaival, tisztelőivel ünnepelte 100. születésnapját. A tiszteletére rendezett ünnepségen köszöntötte őt a város polgármestere és a kertvárosi önkormányzati képviselő asszony is.
2023. novemberében, 100 esztendős korában hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszegért-díj
100. születésnapja alkalmából köszöntötték Hájas Lászlót:
Helikon Táncklub
A Helikon Táncklub 1971. októberében alakult az akkori Ifjúsági és Úttörőházban, majd 1981-től a Megyei Művelődési és Ifjúsági Ház csoportja lett.
A Táncklub alapítója Sarlós Dezső táncpedagógus volt.
1981-től Gallai Gáborné lett a táncklub művészeti vezetője, aki egyben alapító táncosa is volt a klubnak, Ő készítette az ún. „Helikonos” formációkat.
A Táncklub elsősorban művészeti-kulturális tevékenységét tekintette feladatának – a hagyományok ápolását; a társastánc pozitív személyiségformáló szerepének népszerűsítését; a táncsport tevékenységének eredményes művelését.
Továbbá a tánc, mint mozgás és viselkedéskultúra oktatáson keresztül az ifjúság mozgáskultúrájának fejlesztését; a moderntánc művelésén keresztül a zenei műveltség fejlesztését. Minden művészeti csoportnak fontos, hogy a város hogyan viszonyul munkájukhoz.
A Táncklubot 1996 óta alanyi jogon támogatta Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése.
Az elmúlt évtizedekben nagyon sok fiatal fordult meg a táncklubban, ki hosszabb, ki rövidebb ideig. Vannak olyanok, akik elkerülve más művészeti ágakban értek és érnek el sikereket. Nagyon sokan közülük nem csak a táncban, hanem a hétköznapi életben is összekötötték életüket, sőt ma már gyermekeik is a Táncklub táncosai.
Egykoron közel 50 fiatal táncolt aktívan 5 évestől a 35 évesig. Diákok, dolgozó fiatalok, akiknek sokszor nem volt könnyű összeegyeztetni a tanulást, a munkát a próbákkal.
Szorgalom, kitartás, szeretet kell egy-egy produkció létrehozásához.
Az egykori táncklub fénykorában bemutatóinak száma évente elérte az ötvenet is.
A „HELIKON” a megye egész területén ismert táncklubnak számított.
Rendszeresen színesítette műsorával a város és a megye kulturális rendezvényeit.
Megalakulásukkor a tánckultúra elsajátítása, annak ismeretterjesztő formában történő terjesztése volt a cél, hiszen a „Helikon” szó gyűjteményt jelent.
A Táncklub művészeti-kulturális tevékenysége elismeréseként 2012-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Ribiczey Pál
Dr. Ribiczey Pál Budapesten született, 1941. október 26-án.
Édesapja Dr. Ribiczey Sándor, a tüdőgondozó főorvosa volt, édesanyja középiskolai tanár. Nagy családban, 4 testvérrel együtt nőtt fel.
A Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd az Orvostudományi Egyetemet Pécsett végezte.
1965 óta a Zala Vármegyei Kórház orvosa.
Kezdetben a kórház röntgen osztályán, majd a belgyógyászatán dolgozott.
A belgyógyászati szakvizsgát követően került a fertőző osztályra és lett infektológus.
A kórház fertőző osztályát 1987-től 2011 nyaráig vezette, de még jelenleg is praktizál.
Részben a fertőző osztályon vesz részt az ambuláns ellátásban, részben pedig továbbra is közreműködik a kórház infektológiai állapotának folyamatos kontrolljában.
Az általa 1994-től megszervezett kórházi infektológiai kontroll, valamint az osztályok számára szervezett továbbképzések eredményeként a kórházban szakmailag hatékonnyá vált az antibiotikumok alkalmazása.
Komoly szerepe volt a zalai kullancs-fertőzöttség feltárásában és a fertőzöttek kezelésének kimunkálásában, a megelőzés fontosságának propagálásában, vagy akárcsak a 2009-es madárinfluenza járvány zalai megelőzésében és a fertőzés terjedésének megakadályozásában.
Irányításával az osztály hepatológiai centrumként működött /működik/, Vas és Veszprém vármegyei betegeket is ellát.
Tudományos munkássága elismert. Számos közlemény szerzője, illetve szakkönyvek társszerzője.
Gyakori előadója bel- és külföldi konferenciáknak, kongresszusoknak.
1980 óta vezetőségi tagja a Magyar Infektológiai Társaságnak, melynek 1992-1997 között elnöke is volt. Tagja az Infektológiai Kollégiumnak is.
Egyike azoknak a „gyógyító munkásoknak”, akik a zalaegerszegi székhellyel működő Zala Vármegyei Kórház szakmai elismertségét megalapozták.
Szakmai munkáját két ízben is – 2005-ben és 2011-ben – Batthyány-Strattmann László díjjal jutalmazta az ágazatot irányító miniszter. Ezt az elismerést az egészségügyben csak azok kapják, akik több évtizeden keresztül végeztek kimagasló tevékenységet.
Szakmai munkássága mellett a város közéletében is tevékeny részt vállalt. Három cikluson át 1998-tól 2010-ig volt önkormányzati képviselő, valamint az egészségügyi bizottság tagja.
A 2002-től 2006-ig terjedő ciklusban a város nem főállású alpolgármesteri tisztségét is betöltötte.
Kezdeményezője volt több olyan városi programnak, ötletnek, melyek némelyike ma is sikeresen működik. Ilyen a Lokálpatrióta Klub, az Egerszeg Búcsú, illetve a Lokálpatrióta Díj.
Több évtizedes magasszintű gyógyító munkája és közéleti szerepvállalása elismeréseként 2012-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Csapó József
Csapó József 1945. április 13-án Záhonyban született.
Az általános iskola elvégzését követően tanulmányait a kisvárdai Bessenyei György Gimnáziumban folytatta, ahol 1963-ban érettségi vizsgát tett.
Az érettségi bizonyítvány megszerzése után a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem hallgatója volt, ahol 1968-ban kémia-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet kapott.
Diplomás pályakezdőként pedagógusi tevékenységét a zalaegerszegi Komjáth Aladár Fiúkollégium nevelőtanáraként kezdte meg.
A kollégiumban eltöltött egy év után, 1969-től a megyeszékhelyi Széchenyi István Műszaki Középiskola elődintézményében, az akkori Dimitrov Építőipari Szakközépiskolában fizikát és kémiát tanított.
Munkája mellett folyamatosan képezte magát szakmailag: előbb egy éves vezetőképző tanfolyamon vett részt, majd filozófiából szerzett egyetemi végzettséget.
Szakmai munkája elismeréseként 1992-ben az intézmény igazgatójává nevezte ki Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, amely funkciót 2 cikluson keresztül töltötte be.
Intézményvezetői munkája mellett 2001-től óraadó tanárként filozófiát oktatott a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központjának hallgatói részére.
2003 nyarán mintegy három és fél évtizedes pedagógiai munkáját követően nyugállományba vonult.
Csapó József emberi és szakmai életútját az önmagával, kollégáival és tanítványaival szemben elvárt igényesség és fegyelmezettség jellemezte.
Pedagógusként a tudás vágyának felkeltését, a logikus gondolkodás fejlesztésének szükségességét, a nevelés személyiségformáló szerepének hangsúlyozását tette ars poétikájává. Tanáremberként diákjai a szigorú, de humánus és igazságos pedagógust tisztelték benne.
Igazgatói munkakörében a szakképzés – mindenekelőtt a műszaki szakoktatás – minőségi fejlesztése érdekében dolgozott, vezetői munkája során fontosnak tartotta a személyi és tárgyi feltételek mind optimálisabb biztosítását.
Innovatív szemléletének eredményeképpen számottevő változás történt és kezdeményezés indult el a Széchenyi Szakközépiskolában. Közülük is kiemelkednek az infrastruktúrát érintő fejlesztések: az építőipari tanműhely létrehozása; informatikai, automatizálási, épületgépészeti, építőipari laborok korszerűsítése; épületrekonstrukció és átalakítási munkálatok kivitelezése.
A képzés területén a műszaki informatikus szakképzés beindítása; a képzési kínálat bővítése; a külföldi kapcsolatok felvétele; műszaki napok rendezvénysorozatának megszervezése; a vállalkozásokkal kialakított együttműködés bővítése egyaránt Csapó József nevéhez kötődik.
Pedagógusként és intézményvezetőként egyaránt sokat tett a város és intézményei pedagógiai kultúrájának fejlesztéséért, a szakképzés körülményeinek javításáért, színvonalának emeléséért.
Az évek során Zalaegerszeg középfokú oktatásának karizmatikus egyéniségévé vált.
Pedagógiai szemlélete, a nevelés-oktatás értékeiért való kiállása, elkötelezettsége okán méltán kaphatta meg 2012-ben a Zalaegerszegért díjat.
