keresés a weboldalon

Zalaegerszegért díjjal kitüntetettek – 2013

Zalaegerszeg címer

Zalaegerszegi Polgárőr Egyesületek Szövetsége

Szövetségnek a következő egyesületek a tagjai:

Botfa Városrészi Polgárőr Egyesült,

Bazitai Polgárőr Egyesület,.

Csácsbozsoki Polgárőr Egyesület,

Ebergényért Polgárőr Egyesület,

Gálafejhegy Polgárőr Egyesület,

Gógánvölgyi Polgárőr Egyesület,

Jánkahegyi Polgárőr Egyesület,

Ola Városrészi Polgárőr Egyesület,

Pózvai Polgárőr Egyesület,

Vorhota – Erzsébethegy Polgárőr Egyesület.

Zalaegerszegi Polgárőr Egyesület

11 tagegyesület 484 fő taggal végzi a polgárőr tevékenységet Városunk és környékének közbiztonsága és közlekedésbiztonsága, környezetvédelmének javítása, esetleges katasztrófa helyzet kialakulása esetén a közbiztonság megőrzése érdekében.

A Zalaegerszegi Polgárőr Egyesületek Szövetségének, valamint tagegyesületeinek főbb célkitűzése a városunk és környezetének közbiztonsága, a-közterületi bűnözés megelőzése, a-környezet- és természetkárosító magatartások megelőzése érdekében a polgárőrök kiemelt figyelmet fordítottak a működési területükön a környezet és a természet védelmére. Karitatív tevékenység kiépítése, illetve szélesítése kapcsán megemlíthető a Vöröskereszttel, hajléktalanszálló, nagycsaládosokkal az Autista szervezettel, a Nyugdíjas klubboka illetve a botfai fiúnevelő intézettel való együttműködés bűnmegelőzési célzattal.

Az „Egy iskola egy polgárőr” az „Egy iskola – Egy rendőr”mozgalom eddigi sikeres tapasztalatai is azt mutatják, hogy szükséges a program továbbfejlesztése. Ennek keretében az Eötvös Általános Iskola, a Liszt Ferenc Általános Iskola, valamint a Botfai Fiúnevelő Intézet diákjai, a Mikes úti és Landorhegyi úti óvodások számára rendszeresen szerveztek közlekedési és bűnmegelőzési képzéseket, annak érdekében, hogy játékos formában közlekedési eszközökkel sajátíthassák el a közlekedési szabályokat.

Országos Polgárőr Szövetségtől kapott Közlekedési parkot a Zalaegerszegi Polgárőr Egyesület a Zala Megyei és a Zalaegerszegi Városi Baleset-megelőzési Bizottság közlekedési parkjával összevontan működteti a közlekedésre nevelés érdekében, óvodás és iskoláskorúak részére. A közlekedési parkkal több rendezvényen is részt vettek, így pl. Városunk napja, Egerszeg Búcsú, gyermeknapokon, vagy a Nagycsaládosok Egyesülete által szervezett napon.

A közlekedési parkot a Zalaegerszegi Polgárőr Egyesület működteti az „Egy iskola – Egy polgárőr” tevékenységben, iskolákban és  óvodákban voltak jelen.

Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészeti Iskola

A Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészeti Iskolát 1953. szeptember 1-jén alapították. A jelenlegi, az országban elsőként zeneoktatás céljára létrehozott épületben 1961 decemberétől működik.

A művészeti intézmény 20 éves fennállásnak alkalmából vette fel a Zala megyében verseléssel és dalgyűjtéssel foglalkozó, Csokonai és Kazinczy baráti köréhez tartozó Pálóczi Horváth Ádám nevét.
Az iskolában 31 tanár és 2 adminisztrációt végző kolléga dolgozik, akiknek felkészültsége nagyfokú hivatástudattal párosul.

A növendékek zeneóvodai tanszaktól kezdődően, előképzős, vonós, fa-és rézfúvós, ütő, zongora, ének, gitár, népzene tanszakokon fejleszthetik tudásukat. 5 éves kortól egészen 22 éves korig várják a zenekedvelő és tehetséges gyermekeket és fiatalokat.

Az intézményben kiemelt figyelmet fordítanak a diákok tehetségének korai felismerésére, számukra emelt óraszámban folyik mind a hangszeres, mind pedig a zeneelméleti képzés.
A város zenei amatőr művészeti csoportjainak utánpótlása miatt is fontos a tanulók kamarazenei, vonós- és fúvószenei képzése.
A zeneiskola növendékei közül sokan közép- illetve felsőfokú zenei tanulmányokra készülnek, részükre a pedagógusok külön felkészítő órákat tartanak.

1978 óta háromévente rendezik meg a Lubik Imre Országos Zeneiskolai Trombitaversenyt, amelyen növendékeik mindig kiváló eredményeket érnek el.
2000-től megyei versenyek, zongora és szolfézs bemutatók, valamint zongora,- és hegedűversenyek  házigazdái, rendezői.

2007-ben a zeneiskola a művészeti iskolák között kiváló minősítést kapott.

Az intézmény Ifjúsági Fúvós, Ifjúsági Vonószenekara, Leánykara, kamarazenei együttesei rendszeresen fellépnek helyi, megyei és országos rendezvényeken, valamint a testvérvárosokban öregbítették Zalaegerszeg nevét.

A zeneoktatatás, a tehetséggondozás mellett nagy hangsúlyt helyeznek a magyar és más népek zenei értékeinek továbbítására, a zene szeretetére.

Az intézmény 1995-ben és 2013-ban is Zalaegerszegért díjban részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Szakács László

1946-ban született Nován. 1966-ban a Soproni Erdészeti Technikumban szerzett erdésztechnikusi oklevelet. Kezdő gyakornoki éveiben az Észak-zalai Állami Erdőgazdaság Zalaegerszegi Erdészeténél beosztott erdészként szolgált. 1970-ben történt kerületvezetői kinevezése után szakmai pályája a zalaegerszegi Alsóerdőhöz kötődött. Itt egy olyan különleges helyzetű erdőtömb gazdája volt, amely amellett, hogy értékes faállományok alkotják, a város életének egyik színteréül szolgál.

Feladatát magas szakmai színvonalon, a legkisebb részletre is figyelő alapossággal látta el. Ennek köszönhető, hogy munkáját nemcsak felettesei, hanem a város többezres kritikus közönsége is elismerte.

A komoly hagyományokkal rendelkező zalai erdőgazdálkodás múltjának egyedüli kutatója volt. Ez irányú tevékenységének értéke nehezen felbecsülhető. Fontosabb írásai a két világháború közötti erdészeti igazgatás, az államosítás és a MÁLLERD megalakulása témakörében jelentek meg. Kutatási eredményeit a szakosztályülések gyakori előadójaként tárja a nagyközönség elé.

Szakmai munkássága – mindenekelőtt kimagasló zalai erdészettörténeti kutatásai – elismeréseként, 1998-ban Bedő Albert-emlékéremmel tüntették ki. A legbüszkébb –  saját szavai szerint  – az Alsóerdőre. 220 hektárt parkerdővé minősítettek át, 40 hektár akácost fokozatosan alakítottak át arborétum jellegű, sokszínű, változatos, lazább szerkezetű erdővé, őshonos fajokkal, s itt alakult kis az Azáleás-völgy. Egy átjárhatatlan akácos volt a völgy. Először megtisztították a területet, aztán a talajt, majd elkezdték a telepítést. Elsősorban Jeliből szereztek csemetéket – félig vad növényeket. Szín és fajta szerint ültettek a nyílási időt is figyelembe vették. A völgy ma már valamennyi egerszegi kiadványon szerepel.

Kiváló természetfotós. A Zalai Hírlap fotópályázatán több alkalommal sikeresen szerepelt, az erdészeti lapok rendszeresen közlik felvételeit, többször a címoldalon is. Legalább 20 faluban, városban volt kiállítása, a legnagyobb a zalaegerszegi Zsinagógában és Sopronban, az Erdészeti Múzeumban. A soproni fotótárlaton 120 egyetemista énekelte tiszteletére az erdészhimnuszt és a selmeci dalokat.

A zalai erdésztársadalomban Szakács Lászlónak van a legnagyobb erdészettörténeti gyűjteménye, de a vadászattörténeti anyaga is jelentős. Közel 70 tanulmánya, írása jelent meg e témában. Közreműködött a nagykanizsai és a lenti erdészettörténeti kiállítás megrendezésében. Az utóbbi bemutatón 105 képe és dokumentuma volt látható.

2008 decemberében ment nyugdíjba. Nyugdíjba vonulása után megírta zalaegerszegi erdők történetét „A zalaegerszegi erdők és az erdőgazdálkodás története a kezdetektől 2010-ig” címen.

A nagyszabású munka 2012-ben jelent meg és egyedülálló a maga nemében, ilyen átfogó erdészettörténeti monográfia még egy térségről sem jelent meg hazánkban. A kötet a vármegyeszékhely és a hozzá csatolt települések erdő- és vadászattörténetéről teljességre törekvő képet ad, nem kihagyva a kapcsolódó területek – például a gyantagyártás, magpergetés, régészet – idevágó vetületeit sem.  A kötet CD melléklete mintegy 200 fotót, térképet is tartalmaz.

A zalaegerszegi közjóléti erdők története címmel tartott előadást Szakács László nyugalmazott erdész a „Zalai Közgyűjteményi Szakmai Napok” címmel rendezett tudományos konferencián, a Magyar Olajipari Múzeumban 2013. szeptember 29-én. A kétnapos programon egyedül képviselte az erdészeti ágazatot. A Göcseji Falumúzeumban pedig az október 5-i falunapon a zalai erdőkről tartott sikeres előadást.

Szakács László Zalaegerszeghez köthető erdészeti tevékenysége révén 2013-ban Zalaegerszegért díjban részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Prof. Dr. Palkovics László

Palkovics László Zalaegerszegen született. Általános és középiskolai tanulmányait is a vármegyeszékhelyen végezte, érettségit a Zrínyi Miklós Gimnáziumban tett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának autógépész szakán tanult tovább. 1993-ban kandidátusi tudományos fokozatot, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet szerzett.

Palkovics László olyan kiemelkedő tudással rendelkező szakember, akit hivatása, szakmai kihívásainak sora bárhová is szólított, mindig szem előtt tartotta szűkebb pátriájának

fejlődését, aki mindig tenni akart és tett is azért, hogy Zalaegerszeg a jövő városa lehessen. Számos nagyvolumenű, a zalai vármegyeszékhelyen megvalósuló befektetés fűződik a nevéhez, közbenjárásának köszönhetően több olyan neves külföldi cég is idetelepült, mint az AVL, a Rheinmetall, a BOSCH és a TÜV Rheinland, de korábban aktív szerepet vállalt a Flextronics európai autóipari központtá válásában is. Palkovics László szerepe a tesztpálya magvalósulásában is meghatározó, mely azontúl, hogy a modern technológiai megoldások és a kutatások színtere, összekapcsolja egymással az innovációt, az oktatást, a kutatást és a fejlesztést is. Támogatásával jött létre a Széchenyi István Egyetem együttműködésével az egyetemi és vállalati kutatást és innovációt kiszolgáló Science Park, amely több területen a világ legmodernebb eszközeivel rendelkezik.

Miniszterként végzett lobbitevékenysége több területen is erőteljesen megmutatkozott. A Kovács Károly Városépítő Program keretében számos zalaegerszegi út és járda is megújult, a város történetének legnagyobb belterületi útfejlesztésében, a háromsávosra bővülő és kétirányúvá váló Kosztolányi utca átalakításában is oroszlánrészt vállalt, de ő indította el az M76-os út és a zalaszentiváni konténerterminál építésének folyamatát is.

Közreműködésével a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Szívsebészeti Osztálya több, a legmodern műtéti beavatkozást is lehetővé tévő eszközzel gazdagodott, hiszen, hogy Palkovics Lászlót idézzük: „A high-tech iparral rendelkező városban elvárható, hogy az egészségügy is high-tech legyen.” Emellett az eddig egy mentőautóval rendelkező Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvány az Innovációs és Technológiai Minisztérium pályázati támogatása révén olyan koraszülöttmentő járművet vásárolhatott, amely egyszerre két ellátásra szoruló újszülöttet is szállíthat. Ő segített kiutat találni a Traumatológia Osztály nehéz helyzetéből, emellett a továbbfejlesztésében is intenzíven részt vett azzal, hogy a kórház a Pécsi Tudományegyetem kihelyezett tanszékévé vált ezen a területen.

A zalaegerszegi szakképzés korszerűsítése ezen belül a Ganz Ábrahám Technikum védelmi ipar szakképzési bázisává alakítása is összekapcsolódik személyével.

Az elmúlt időszakban a városban, olyan gazdasági, oktatási, képzési fejlesztések történtek, melyek Palkovics László nélkül nem valósulhattak meg. Nőtt a foglalkoztatottak száma, fejlődtek a helyi vállalkozások, további munkahelyek jöttek létre, az egyetemi képzés és a szakképzés feltételei jelentősen javultak.

Zalaegerszeg érdekében végzett példamutató tevékenységéért, mellyel elősegítette városunkat, 2013-ban Zalaegerszegért Díjban, 2023-ban pedig Díszpolgári címben részesült.

 

Léránt Károly

1945-ben született Zalaegerszegen. Szülei polgári családból származtak, nagyapja templomfestőként a nagytemplom festését is végezte a 20-as években. Édesapja üveges- és képkeretező szakemberként Zalaegerszegen működtetett egy kis üzletet a II. világháborúig. Édesanyja a bánáti Temesvárról származik, ahol szintén egy kereskedő család leányaként született.

Általános iskolai tanulmányait az akkor még Jókai utcai általános iskolában kezdte, majd a Zrínyi Miklós Gimnáziumban folytatta.

1962-ben a családja felköltözött Szentendrére, ahol aztán a Móricz Zsigmond Gimnáziumban fejezte be a középiskolai tanulmányaimat és szerzett érettségi bizonyítványt.

Több munkahelyen is megfordult, míg végül a vendéglátásban találta meg a jövőjét. Előbb az Utasellátó Vállalatnál, majd a 70-es évek végén, amikor is sikeresen vizsgázott az Ecseri úti vendéglátóipari szakközépiskolában, üzletvezetői állást kapott a Dél-budai Vendéglátóipari Vállalatnál.

Ezt a tevékenységet 1986-ig folytatta, s ekkor a GMK-k lehetőségét kihasználva farmerruházat gyártásába kezdett, ahol 10 fővel dolgozott.

1987-ben került vissza szülővárosába Zalaegerszegre, ahol élete végéig élt.

Miután a kínai áruk hazánkba zúdulása üzletileg őt is a vállalkozása feladására kényszerítette, egy újabb vállalkozásba, nevezetesen a kereskedelembe került, amit a 2007-ben történt nyugdíjazásáig folytatott.

Időközben a politikai változások megváltoztatták az életét, egyre aktívabb lett.

2002-ben elsőként alapította meg Zalaegerszegen Orbán Viktor miniszterelnök úr felhívására a polgári körét, ahol több mint negyvenen minden hét csütörtökén nagy szorgalommal jártak össze és beszélték meg az éppen aktuális történéseket. Idő közben a polgári kört átalakították polgári egyesületté, hogy jogi személyként működve haladjanak tovább kitűzött céljaik elérése érdekében.

A Zalai Polgári Körök Egyesülete számos jótékonysági és karitatív akciót szervezett az elmúlt években, ebben neki kiemelkedő szerepe van. Hagyománnyá vált városunkban a Polgári Estélyek megszervezése is minden esztendőben, amelyek bevételét mindig jótékonysági célokra fordították. Az estélyek szervezésében, a vendégek meghívásában oroszlánszerepet vállalt.

Csatlakozott a Civil Összefogás Fórumhoz, melynek vezetői felkérték a helyi szervezet kialakítására. 2013. januárjában megalakult a CÖF zalaegerszegi klubja, melynek ő lett a klubvezetője. A helyi polgárok számára ismeretterjesztő előadásokat, kirándulásokat, közéleti megmozdulásokat szervez.

Közéleti tevékenysége, nemzeti elkötelezettsége, a helyi rendezvények szervezésében játszott szerepe miatt 2013-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.

Léránt Károly 2014-ben elhunyt.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Boda László

Boda László 1936-ban született, szülei tanítók voltak, több mint negyven évig szolgáltak a Zalakoppányi Állami Általános Iskolában. Édesapja 1938-tól nyugdíjazásáig az iskola igazgatója volt. Három testvére közül kettő szintén pedagógus.

Iskoláit Zalakoppányban, majd – annak államosításáig – Keszthelyen a Premontrei Gimnáziumban végezte. Érettségi vizsgát a Zalaegerszegi Zrínyi Gimnáziumban tett 1954-ben. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1959-ben szerzett agrármérnöki diplomát.

A diploma megszerzése után 1959-ben állt munkába. Munkahelyei közül meghatározó volt a Mezőgazdasági Szövetkezetek Zala Megyei Szövetségénél eltöltött 23 év. A szövetség titkári feladatkörét is ellátta a rendszerváltástól 2000-ig, nyugdíjazásáig.

Nyugdíjazása után a család által le nem kötött idejét önkéntesként végzett társadalmi munkával töltötte.

Aktívan segítette a Mezőgazdasági Nyugdíjasok klubját, majd nyugdíjba vonulását követően már a klub vezetőjeként dolgozott. Fáradhatatlan volt és lelkes, számos sikeres szakmai program, összejövetel fűződik a nevéhez.

A Csácsbozsoki „Évgyűrűk” Nyugdíjas klubnak alapító tagja volt, és rendszeresen részt vett a városrészben szervezett akciókban (takarítás a Posta környékén, faültetés és ápolás a közterületen, stb.). A közjót gyarapító akciójuk volt a Bozsoki patak mentén kb. 70 darab gömbkőris díszfa elültetése és egy évtizede tartó folyamatos ápolása.

A Város Közgyűlése a fasort védetté nyilvánította.

A Zala vármegyében működő – a nyugdíjas klubokat összefogó – egyik ernyő szervezetnek a zalaegerszegi székhelyű az Életet az Éveknek Klubszövetség Zala Megyei szervezetének elnöke volt.

Elnöki megbízatását a nyugdíjas klubok közti kommunikáció kibontakoztatására, a nyugdíjasok körében végzett tapasztalatgyűjtésre használta.

A Zala Megyei Idősügyi Tanács munkájában aktívan részt vett és elnöki tisztséget töltött be.

A Zalaegerszegi Városvédő Egyesület munkájában hosszú éveken keresztül fontos szerepet töltött be és az egyesület alelnökévé is választották, valamint megalakulásától vezetője volt a Városesztétikai Társaságnak (VÁRTÁR).

Boda László a társadalmi életben vállalt lelkiismeretes munkájáért 2013-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.

Boda László életének 80. évében, 2016. február 10-én elhunyt.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Dr. Nagy Gyöngyi

Dr. Nagy Gyöngyi 1958. április 24. született Garán.

A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett általános orvos diplomát 1982-ben. Ezt követően 1987-ben Budapesten radiológiai szakvizsgát tett.

Még ebben az évben kezdett el dolgozni a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Radiológiai Osztályán radiológus szakorvosként. 1990 és 1992 év között az osztályon a DSA labor részlegvezetőjeként dolgozott, ezt követően 1992-ben nevezték ki a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosának.

Széleskörű szakmai közéleti tevékenységet végzett, az évek során több társaság és szekció életében töltött be fontos szerepet, mint a Magyar Radiológusok Társasága, Magyar Onkológusok Társasága, Magyar Cardiovascularis és Intervenciós Társaság, az MRT Emlő-, Ultrahang-, valamint Intervenciós Szekció.

A mai orvostudományban alapvető fontosságúnak és nélkülözhetetlennek tartja a folyamatos szakmai fejlődést, ezért az években során számos alkalommal külföldi tanulmányutakon bővítette szakmai ismereteit, így Oxfordban CT-, Bécsben MRI –tanfolyamon vett részt, Chicagoban intervencionális radiológiai ösztöndíjas volt, Németországban neuroradiológiai MR továbbképzést folytatott.

Az osztályvezető feladatai mellett széleskörű oktatási tevékenységet folytat, aktívan részt vesz a vármegyei radiológus szakorvosok, szakasszisztensek postgraduális képzésében.

Szakmai munkája elismeréseként számos elismerés és kitüntető cím (többek között: kiváló orvos, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Miniszteri Dicséret, Alexander Béla Emlékérem, Ratkócy Nándor emlékérem, Lélek Imre Emlékplakett) birtokosa.

Több évtizedes szakmai munkája, oktatási és tudományos tevékenysége, valamint a betegellátás területén végzett lelkiismeretes, emberséges és segítőkész munkájának elismeréseként Dr. Nagy Gyöngyi 2013-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Dr. Marx Gyuláné

Dr. Marx Gyuláné, Dr. Bodó Erzsébet 1961. április 23-án született Budapesten.

Diplomáját a Semmelweis Ignác Orvostudományi Egyetem általános orvosi karán szerezte.

Férjét az egyetemi évek alatt, de nem az egyetemen, hanem egy közös kóruspróbán ismerte meg. A házasságkötésüket követően egy évet dolgozott a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház Szemészeti Osztályán, majd 15 esztendőn keresztül, 8 gyermek édesanyjaként életét elsősorban a gyermekek nevelésének és a családnak szentelte.

2004-ben kérték fel a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend Miasszonyunk Időskorúak Otthona vezetésére, amely feladatot örömmel vállalta, azóta pedig a Gondviselés Házának intézményvezetője. Lelkiismeretes munkája mellett a közel egy évtized alatt számos szociális szakképzésben is részt vett.

Az idősek mellett a gyermekek, a családok is közel állnak a szívéhez, hiszen tevékenyen részt vett a zalaegerszegi Családfesztiválok szervezésében.

Közéleti tevékenysége, odaadó munkája elismeréseként dr. Marx Gyuláné 1997-ben és 2013-ban is Zalaegerszegért díjban részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Dr. Magyarné Sztankovics Ilona

Dr. Magyarné Sztankovics Ilona tanárnő pályája kezdetén a Kecskeméti Óvónőképző Intézet vizsgáztató bizottsága nyilvánította óvónővé 1973. június 20-án, miután kitüntetéses oklevelet szerzett. E diploma birtokában óvónőként dolgozott a zalaegerszegi Gasparich utcai, valamint a Petőfi utcai óvodákban 1973. október 1-je és 1975. augusztus 14-e között.

Ezt követően 1975. augusztus 15-től nyugdíjba vonulásának 2013-as időpontjáig, 38 esztendőn át a zalaegerszegi Deák Ferenc és Széchenyi István Szakközépiskola és Szakiskolában, valamint jogelőd intézményeiben dolgozott, mint pedagógia szakos szaktanár.

Tanulmányokat folytatott a Pécsi Tanárképző Főiskola pedagógia szakán 1975-től 1978-ig, ahol pedagógia szakos általános iskolai tanár végzettséget szerzett 1978-ban. Ezt követően a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán kitüntetéses oklevéllel zárta 1994 és 1997 év közötti tanulmányait. A Záróvizsga bizottság okleveles pedagógia szakos tanárnak és iskolaelemző, -fejlesztő szakpedagógusnak nyilvánította 1997. június 20-án.

Számos továbbképzésen és tanfolyamon, mint például „életvezetési ismeretek és készségek”, „szociális érzékenység attitűdjének erősítése” vagy „tanulás tanítása képzés pedagógusoknak” című tanfolyamokon is részt vett, ahol a megszerzett tudást az iskolában tanuló diákok nevelésében és oktatásában kamatoztatta.

Az iskola pedagógia szakos tanáraként, valamint a pedagógia munkaközösség vezetőjeként is számos diákot készített fel különböző tanulmányi versenyekre. 1977-től 2012-ig nemcsak a felkészítésben ért el kimagasló eredményeket, hanem ennek következtében diákjai az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken (OSZTV), a Szakmacsoportos Alapozó Tantárgyak Érettségi Versenyén (SZÉTV), valamint az Országos Egészségügyi és Szociális Diákkonferencián is az országos előkelő 1-10. helyezéseket érték el. Szakmai tapasztalata révén több alkalommal felkérték országos pedagógiai versenyek zsűrizési feladatainak ellátására is. 1999-ben megjelent a Comenius Bt. gondozásában „Neveléstörténet” c. tankönyve.

Az iskolában töltött évtizedek alatt dr. Magyarné Sztankovics Ilona tanárnő egyértelműen bebizonyította, hogy egy alapos, nagy munka- és teherbírással bíró, szorgalmas pedagógus, akihez a diákok is nagy bizalommal fordulhattak különböző, őket érintő problémáikkal. Miután a pedagógia területén nagy szakmai tapasztalat birtokában van, óráin könnyedén képes volt diákjai figyelmét lekötni. Kollegáival is kiváló munkakapcsolatot tudott kialakítani, helyes ítélőképességű, mindig szem előtt tartotta az iskola alapelveit, és annak megfelelően cselekedett.

Áldozatos munkájáért Zalaegerszegért Díjban részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Dr. Doba László Attila

Dr. Doba László Attila Debrecenben született 1940-ben. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipari Szakán 1963-ban, a Tanár „B” szakon 1967-ben, majd pedig 1982-ben pénz és hitelügyi szakon Szakközgazdász diplomát szerzett, illetve az egyetemi doktori fokozatot. Tanulmányai alatt 1965 és 1975 között a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola középiskolai tanára volt, ahol pénzügyi és számviteli tantárgyakat tanított.  1975-től Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézeténél főiskolai docensként költségvetési pénzügyet, számvitelt- és elemzést oktatott.

1996-tól a 2008 évi nyugdíjazásáig a Pénzügyi Számviteli Főiskolán számvitel, elemzési tantárgyak oktatása, tananyagfejlesztés, gyakorlati anyagok összeállítása volt a feladata. A Főiskolán pénzügyi tanszéki osztályvezetői és igazgatóhelyettesi munkakört is betöltött. 2009-ig oktatott a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Okleveles könyvvizsgálói oktatói címet nyert el 2000-ben.

2005-ben Közgazdász-díjat kapott, melyet a Magyar Közgazdasági Társaság Zala Megyei Szervezetében végzett munkájának elismeréseként nyert el.

A Pénzügyminisztérium felkérésére vizsgabizottsági elnökként tevékenykedett, illetve vizsgadolgozatokat állított össze a költségvetési ellenőrzés témaköréből.

2010-től tagja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Pénzügyi Bizottságának.

1989-2002 között „Zalaegerszeg Sportjáért” Alapítvány kuratóriumi elnöke.

1994-1998 között a Gazdasági Bizottságban tevékenykedett, valamint a Pénzügyi Bizottságnak is tagja volt.

A közéleti tevékenységét állami szinten Munkaérdemrend bronz fokozata kitüntetéssel ismerték el.

2002-től 2010-ig a Zala Volán Zrt. felügyelő bizottságának elnöke volt.

Dr. Doba László több évtizedes közösségi munkájáért, az oktatásban, a sport területén és az önkormányzati testületekben Zalaegerszegen végzett munkájáért „Zalaegerszegért” díjban részesült.

Videógaléria: