Cserhalmi Henriette
Cserhalmi Henriette 1961. szeptember 8-án született Nagykanizsán. Középiskolai tanulmányait a Winkler Lajos Vegyipari Szakközépiskolában végezte.
1983-ban könyvkötőként kezdett dolgozni Zalaegerszegen, a megyei könyvtárban. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor oktatóműhelyében 1988-ban felsőfokú képesítést szerezett, ettől kezdve a megyei könyvtár papír- és könyvrestaurátora volt.
A könyvtár muzeális értékű állományát nagy szakmai hozzáértéssel kezelte, ennek keretében régi napilapok savtalanítását, újrakötését végezte. A vármegye közintézményei, egyházai egyedileg felmerülő restaurálási, állagmegóvási igényeit is teljesítette.
Közreműködésével a szlovéniai magyar nemzetiség intézményeinek (Lendva Városi Könyvtár, Népújság Szerkesztősége, Mura Vidéki Rádió) is végeznek kötészeti tevékenységet. A zalai közgyűjtemények (Göcseji Múzeum, Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára) számára is kötészeti, restaurálási, állagmegóvási segítséget nyújtott.
Cserhalmi Henriette érdeme, hogy a megyei könyvtár muzeális gyűjteménye konzerválásra kerül, így a város közgyűjteményeinek a közelmúltban megkezdett digitalizálási tevékenységéhez az „alapanyag” jó minőségben áll rendelkezésre.
Fontos munkája volt a régi sajtó restaurálása, melynek kutatása egyre kurrensebb a használók körében, és pótolhatatlan információkat ment meg az utókor számára.
Cserhalmi Henriette a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének Zala Megyei elnöke volt, a Zalaegerszegi Városi Vegyeskarnak hosszú évekig aktív tagja volt, valamint több éven át elnöke volt a Lakhatásért Közalapítványnak, majd kuratóriumi tagja a Millecentenáriumi Közalapítványnak. Közéleti munkája során kiemelt figyelmet fordított a rászorulók támogatására.
1986-tól tagja volt a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület (PNYME) a papír- és a nyomdaipar, a könyv- és lapkiadás, a restaurálás, a papírkereskedés és az ezekhez kapcsolódó területeken dolgozó szakemberek, ill. tanulók, nyugdíjasok, stb. valamint az ilyen profillal működő vállalkozások önkéntes társulásának.
Restaurátori munkái közül fontos megemlíteni a Rotterdami Erasmus: Pharaphrases (1522), Biblia (1568), Pázmány Péter: Igazságra vezérlő kalauz (1637).
Példa értékű, magas színvonalú szakmai munkájával hozzájárult Zalaegerszeg város kulturális fejlődéséhez, több évtizedes tevékenységével elősegítette városunk jó hírének növelését. Több évtizedes szakmai, kulturális és érdekvédelmi tevékenységéért „Zalaegerszegért díj” kitüntetésben részesült.
Cserhalmi Henriette 2021-ben hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Összefogás Botfáért Egyesület
A botfai településrész közösségi életét meghatározó Egyesület nevéhez megannyi hangulatos esemény, színvonalas rendezvény fűződik, közösségformáló ereje egyre erősödött az elmúlt évtizedben. Tenni akarásukat és elhivatottságukat mi sem példázza jobban, mint hogy 2012-ben elnyerték a Fiatalok Magyarországért Díjat, melyet Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől vehettek át.
Az idősebbeket és fiatalokat egyaránt megmozgató Egyesület mára már számos nagyszabású településrészi rendezvényt tudhat magáénak, legyen szó a március 15-i események előtt tisztelgő amatőr színházi előadásról, a Botfai Szüreti Felvonulásról vagy éppen a Pünkösdi Városrészi Napokról. Az Összefogás Botfáért Egyesület a városrész társadalmi és civil szervezeteit, közösségeit – a Lányok- Asszonyok Klubot, a Botfai Citerazenekart, az Őszirózsa Nyugdíjas Klubot – is bevonja a különféle kulturális programok lebonyolításába, segíti működésüket.
Gyermekek és fiatalok számára ismeretterjesztő, képesség- és készségfejlesztő fórumokat, eseményeket szerveznek, hozzájárulva a szabadidő tartalmas eltöltéséhez.
Az Egyesület a botfai településrész közéletében betöltött közösségformáló szerepe, kulturális tevékenysége miatt Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Vajda Istvánné
Dr. Vajda Istvánné több évtizedes kimagasló gimnáziumi tanári munkássága, szakmai tudása megannyi diákja életét, személyiségének alakulását, későbbi pályaválasztását meghatározta.
Újító, iskolateremtő elképzelései a diákévek mindennapjaiban is megmutatkoztak.
A kötelező tananyag mellett tanítványai olyan útravalóval gazdagodtak, melyet fiatalként és felnőttként egyaránt magukénak érezhettek. Mindig lehetőséget teremtett arra, hogy az érettségi és felvételi vizsgához szükséges ismeretek elsajátításán túl diákjai bepillanthassanak a kultúra szerteágazó válfajaiba, megismerkedhessenek a kortárs irodalommal, filmekkel, színházzal, folyóiratokkal.
Dr. Vajda Istvánné olyan tanáregyéniség volt, akitől tanítványai sokat tanulhattak, akire mindig és mindenkor örömmel és szeretettel gondolnak vissza, aki kiemelkedő szakmai tudása, páratlan műveltsége mellett támogatta diákjait, igyekezett átsegíteni őket az általános iskolából gimnáziumba kerülés nehézségein.
Bíztatta tanulóit, hogy induljanak versenyeken, de nem a versenyeztetés állt nála a középpontban, hanem a diák, az, hogy mindenki a neki legjobb irányba induljon el és támaszkodhasson humán műveltségére.
Sokan követték tanítványai közül a pályán, szakmai tudása mellett az emberismeret és az empátia tette vonzóvá ezt a tanári mintát, és az a klasszikus elegancia, ami megjelenéséből, beszédmódjából, a világhoz való viszonyából sugárzik.
Kitartó, szorgalmas munkára sarkallta tanítványait, figyelembe véve egyéniségüket, képességüket, ezért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Dr. Percs Erika
Dr. Percs Erika 1952. május 21-én született Budapesten.
1976-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen pulmonológus, általános orvos és családorvos szakon végzett. Az orvosi egyetem befejezése után Zalaegerszegen kezdte el hivatásának gyakorlását pulmonológusként.
A pózvai tüdőkórházban 13 éven keresztül gyógyította a betegeket. Ezt követően háziorvosként a város egyik legnagyobb körzetét látja el. Kiváló szakmai háttere miatt a Pécsi Orvostudományi Egyetem mentoraként a mai napig oktatja a jövő orvosait.
A több mint 40 éves orvosi pályafutása alatt nagyon sokat tett a betegek gyógyulása érdekében és a betegségek megelőzésében is nagyon nagy szerepet vállalt. Közvetlen, kedves, empatikus természete miatt mind a mai napig nagyon ragaszkodnak hozzá a páciensei.
Dr. Percs Erika őszinte, lelkiismeretes, emberséges természetével, mind a mai napig az egyik legnagyobb praxisú körzet megbecsült orvosának számít Zalaegerszeg.
Szakmai tudása mellett, idegennyelv-tudása miatt is nagyon sokan az ő praxisát választották.
A Köztársaság úti orvosi rendelőből 41 év után nyugdíjba vonuló háziorvos a városban és a kertváros településrészen élő páciensek szolgálatában végzett példa értékű tevékenysége miatt Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Müller Imre
Müller Imre 1943-ban született Pécsen, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte.
A Nagy Lajos Gimnázium szellemisége, tanárai által közvetített értékrend meghatározta életét.
A Soproni Erdőmérnöki és Faipari Egyetem erdőmérnöki karán folytatta tanulmányait, ahol a diákélet egyik meghatározó alakja volt, közreműködött az egyetemi újság szerkesztésében, több versét, különféle írását is közzétették.
A 60-as években bekapcsolódott az ország politikai, irodalmi és művészeti életébe, 1971-ben pedig a zalaegerszegi Deák Ferenc Szakközépiskola igazgatóhelyettesévé nevezték ki.
Több szaktankönyv, újságcikk is fűződik a nevéhez, szakmai tudása, rátermettsége meghatározó a zalaegerszegi középfokú faipari szakképzés elindításában, megszervezésében.
1977-ben a Könnyűipar Kiváló Dolgozója miniszteri elismerésben részesült. 1978-tól a fővárosi Pedagógiai Intézet országos szakfelügyelője, faipart illetően az Ipari Minisztérium vezető- szaktanácsadója.
A 70-es évektől művésztelepet vezetett, műemlékvédelmi szakértőként az ország számos műemlékének felújításában részt vett. 1988-ban bekapcsolódott a zalaegerszegi politikai életbe, az MDF vezetőségi tagja lett.
1989 karácsonyán fiával élelmiszert és gyógyszert szállított a román forradalom miatt szenvedő erdélyi magyaroknak Aradra.
A délszláv háború idején több alkalommal vitt orvosi eszközöket, vérkészítményt a testvérvárosi Varasdi kórház részére. 1990-től 1994-ig Zalaegerszeg alpolgármestereként sokat tett városunk szépítéséért, fejlesztéséért.
1994-től 2005-ig a Zala Megyei Önkormányzat Hivatalában területfejlesztéssel, környezetvédelemmel foglalkozott.
A zalaegerszegi közéletben betöltött meghatározó szerepe, városunk szépítése, a polgári civil társadalom összetartozásának erősítése érdekében végzett önzetlen munkássága miatt Zalaegerszegért Díjban részesült.
Müller Imre 2022-ben hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Kostyál László
Dr. Kostyál László 1962. január 25-én született Budapesten. A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett művészettörténész és régész diplomát 1986-ban. 1985 óta példás intézményhűséggel a Göcseji Múzeum művészettörténésze, muzeológusa, 2005-től főmuzeológusa.
1994-ben négy hetes ösztöndíjat kapott a bécsi Collegium Hungaricumtól, a Zala megyei barokk művészet ausztriai vonatkozásainak kutatására, melynek köszönhetően elkészült Dorffmaister Zalában című doktori dolgozata. A neves templomfestő életének, művészetének máig ő a legteljesebb feltárója.
Nagy szaktudással végzett múzeumi munkája mellett 1993 és 2000 között az Ady Endre Általános Iskola és Gimnáziumban, valamint 2000-től 2001-ig a Veszprémi Egyetem Agrártudományi Karának felsőfokú idegenforgalmi szakmenedzser képzésén tanított óraadóként művészettörténetet.
1992 óta a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese, 2020 óta pedig igazgatója.
Szakmai fejlődését mindig kiemelten fontosnak tartó emberként 2014-ben az ELTE BTK Művészettörténet Doktori Iskolájában PhD tudományos fokozatot szerzett. Disszertációját Kisfaludi Strobl Zsigmond életéből és művészetéből írta. Emellett nemcsak megtervezte a kiváló szobrászművész megújult állandó kiállítását, de elkészítette az alkotó igényes és tartalmas monográfiáját is.
A számos, nevéhez köthető tárlat rendezése-megnyitása mellett kiterjedt publikációs tevékenységet is folytat. Önálló és társszerzőként jegyzett kötetei, tanulmányai közül kiemelkednek a történeti Zalához kötődő művészekről – Dorffmaisterről és Kisfaludi Stroblról szólókon túl a Johann Ignaz Cimbalról, Németh Jánosról, Király Ferencről, Göntér Endréről és másokról – írottak.
Munkáját a vármegye mellett a város is megbecsülte, hiszen 1996-ban elnyerte Zalaegerszeg Kulturális Nívódíját.
Dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum igazgatója 2017-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Horváth Miklós
Horváth Miklós 1951. december 4-én született Botfán. Általános iskolai tanulmányait Zalaegerszegen végezte, 1966-tól a Ganz- Mávag Zalaegerszegi Gyáregységénél volt szakmunkástanuló, majd a sikeres vizsgák után, 1969-től a Zala Volán Vállalatnál dolgozott különböző munkakörökben.
1969-ben vizsgázott vasesztergályos szakmából, s még ez évben hivatásos gépjárművezető engedélyt szerzett. 1975-ben a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, főiskolai oklevelét pedig politikai iskolában szerezte meg 1981-ben. 1991-ben felsőfokú külkereskedelmi és áruforgalmi szakképesítést szerzett és 1995-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Szakközgazdász karán.
A rendszerváltozást követően ötven civil szervezet bevonásával megalakította a Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetségét.
Fő feladatának a civil önszerveződések, közösségek megalakulásának, működési feltételei megteremtésének segítését tekintette. Szervezőmunkája eredményeként a Szövetséghez csatlakozott civil szervezetek száma néhány év alatt elérte a százat. Ezek jelentős része szociális, egészségügyi, karitatív és az idős generációt segítő, összefogó klubok, egyesületek voltak.
1995-ben PHARE támogatással létrehozta a Zalai Regionális Szociális Forrásközpontot. Feladatuk a szociális ellátó rendszer átalakításának segítése volt. Ennek keretében – irányításával – munkaügyi, munkajogi tanácsadó hálózatot hoztak létre, s több hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatását végző programot indítottak el.
Minisztériumi megbízással végezte szociális programok monitorozását, szervezte a szociális szakemberek képzését, szupervízióját. Munkájában mindig kiemelt helyet kapott a hátrányos helyzetű embertársainkkal és az idősekkel való törődés.
Gerontológiai szakmai műhelyt hozott létre az idős emberek speciális helyzetének felmérésére, az idős emberek segítésére.
Irányításával készült el 1996-ban Zalaegerszeg város első szociális térképe, amely alapdokumentum volt a város szociális ellátó rendszerének fejlesztésében. Háromezer példányban készítették el Zala vármegye „Szociális Kalauzát”.
Megalakította a Fogyasztók Megyei Szövetségét. 1999-ben a Megyei Kereskedelmi Felügyelőséggel és a Zala vármegyei kamarákkal együttműködve az országban elsőként hozták létre a Megyei Békéltető Testületet, amelynek fő célkitűzése, hogy segítse a vásárlók, a szolgáltatók, a kereskedelem különböző szereplői között létrejött konfliktusok megoldását.
2002 évtől két cikluson át Zalaegerszeg város önkormányzati képviselője volt.
A Szociális Bizottság, a Költségvetési Albizottság tagjaként, a Gazdasági Bizottság alelnökeként tevékenykedett. Részt vett a Griff Bábszínházat fenntartó Társulati Tanács munkájában.
2010-től négy éven át dolgozott a Millecentenáriumi Közalapítvány Felügyelő Bizottsága elnökeként és a Lakhatásért Közalapítvány alelnökeként. 2006-os megalakulásától tagja, majd elnöke a Nemzeti Civil Alap Nyugat-dunántúli Kollégiumának. 2011. évi nyugdíjazását követően önkéntes munkában tovább folytatta a TESZ-ben elkezdett munkáját.
Munkája elismeréseként több kitüntetésben részesült, mint például Vöröskeresztes Munkáért Ezüst fokozat, TIT Aranykoszorús jelvény, valamint „Köztársasági Érdemérem Bronz Fokozata”
Kiemelkedő, példamutató közösségi tevékenységéért, valamint az idősek érdekében végzett több évtizedes munkájáért Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Horváth Géza
Horváth Géza születésétől fogva városunk lakója. Középfokú tanulmányait a zalaegerszegi Ganz Ábrahám Gépipari Technikumban gépgyártás-technikusként végezte. Felsőfokú üzemvezetői végzettségét Szombathelyen szerezte.
Ma is aktív, sikeres vállalkozó, akinek első munkahelye a zalaegerszegi Szállítógép- gyár, majd a bagodi Mezőgép volt.
1989-től a sérült és szociálisan rászorult, hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása területén kezdett dolgozni, az akkor még önkormányzati tulajdonban lévő és a Várkörben működő szociális foglalkoztatóban.
1991-ben létrehozták a hasonló profilú Vulcanus Kft-t, ahol résztulajdont szerezve tevékenykedett. Később önálló céget alapított, 1999-től Kentaur Kft néven, majd Szeparisz-Zala Kft néven 2005-től. E cégekben az évek során mintegy 3500 megváltozott munkaképességű kollégáját sikerült foglalkoztatni, illetve visszavezetni a nyílt munkaerőpiacra.
A munka és a család mellett Horváth Géza elkötelezett, szociális érzékenységű lokálpatrióta. Évtizedek óta támogatja – és egészen 2016-ig elnökhelyettese is volt – az Andráshida futball csapatának. Szponzorálta és szponzorálja a város kulturális és sporteseményeit, támogat szociálisan rászorultakat, gyermekeket.
2016 decemberében ő és egy másik zalaegerszegi vállalkozó tette lehetővé, konkrét pénzeszköz juttatásával, hogy a VMK-ban mintegy 60 rászorult, nélkülöző gyermek Mikulás ajándékot kaphasson.
Támogatója számos szervezetnek, mint például a Hevesi Sándor Színháznak, és alapító tagja a Koraszülött Gyermekekért Alapítványnak.
A városért nyújtott önzetlen cselekedeteiért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Fazekas Gábor
Fazekas Gábor 1932-ben született. Általános iskolai tanulmányait Foktőn végezte, majd Kiskunhalasra került középiskolába. Matematika- fizika szakon szerezte meg diplomáját a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Az egyetem elvégzését követően a tabi gimnáziumban dolgozott, 1957–ben költözött Zalaegerszegre, ahol a Csány László Szakközépiskolában folytatta tanári munkáját.
A zalaszentgróti gimnázium igazgatója volt, amikor munkája újból Zalaegerszegre szólította, a Zala Megyei Tanács Művelődési Osztályának munkatársa lett. Ez idő alatt a Zalaegerszegi Tanárképző Főiskolán matematikát oktatott.
1968-tól 1992-ig a Dimitrov Építőipari Szakközépiskola igazgatója lett, ahol kiemelkedő szervezői, irányítói képességéről tett tanúbizonyságot.
Igazgatói tevékenysége, újító elgondolásai meghatározóak a szakközépiskola életében, a nevéhez fűződik a számítástechnikai oktatás bevezetése is.
A zalaegerszegi sakkszakosztály elnökeként sokat tett a fiatalok fejlődéséért, az ifjú tehetségek támogatásáért.
A zalaegerszegi oktatásban nyújtott alázatos munkájáért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Babos Sándorné
1942. december 26-án született Zalaegerszegen. Az Ady Endre Általános Iskolába járt, majd a Ságvári Endre Gimnáziumban érettségizett.
8 évig Salomváron tanított, eközben végezte el Pécsen a tanárképzőt. Középiskolai testnevelő tanári diplomáját 1971-ben a budapesti Testnevelési Főiskolán szerezte. 1970-től kezdett el tanítani Zalaegerszegen, az akkori Liszt Ferenc Általános Iskolában.
Fiatal kora óta sportolt: torna, kosárlabda, majd a gimnáziumban ehhez az atlétika is csatlakozott. Fiai születéséig a Volán igazolt játékosa volt, a csapatban a 14-es mezt viselte.
A tanárnő 1970 óta minden évben tornász sikereket hoz tanítványai révén a városnak. Ez az egyik szíve csücske, a másik pedig a kosárlabda. Nincs is a városban olyan oktatási intézmény, ahol ne lenne tanítványa, szertorna tanításában sincs utódja.
Tanítványai az elmúlt 40 év alatt minden évben megnyerték a városi tornász versenyt, a területi, illetve vármegyei versenyeken pedig 1 – 2. helyet vívtak ki.
Nyugdíjasként is továbbra is tart edzéseket. Testileg, lelkileg, teljes jelenlétet kíván, tornatermet betöltő hangot, lankadatlan figyelmet.
Rengeteg jó eredménnyel a háta mögött, 2016-ban nagyszerűen szerepeltek tornászai a fővárosban rendezett B-kategóriás, azaz nem igazolt sportolók számára megrendezett országos diákolimpián is. Itt ezüstérmet szereztek az Eötvös-Liszt Iskola csapataként, valamint egyéni aranyérem is született.
Sok tornászt nevelt, a torna – mint mondják – minden sportnak az alapja. 2000-től 2017 tavaszáig pedagógusként tevékenykedett a Gála Társastáncklub Egyesületben, ahol a táncosok testtartásáért felelt. Számtalan Magyar Bajnoki és nemzetközi győzelmet asszisztált végig az elmúlt majdnem két évtizedben. A mai napig aktívan vesz részt az egyesület életének mindennapjaiban és a nagyobb versenyek, mint például a Zala Open rendezésében.
A városért végzett alázatos munkájáért Zalaegerszegért Díjban részesült.
