Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület
A Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület 2023-ban ünnepelte alapításának 55. évfordulóját.
A jubileum kapcsán elhangzott értékelések egybehangzóan bizonyították, hogy a kertbarát közösség hű maradt eredeti céljaihoz, ha úgy kívánta a helyzet azokat megfontoltan bővítette.
Működésével elősegítette a kertbarát mozgalom népi, nemzeti, kulturális és szakmai örökségének megóvását, kultúrájának, hagyományainak megőrzését, továbbvitelét, fejlesztését.
Az öt évtizedes működéséről a „Kertbarátság 50 éve” című színvonalas könyvben foglalták össze a legfontosabb történéseket, nagy sikerrel.
A kertbarátok gazdasági és társadalmi vonatkozásban egyaránt maradandót alkottak a városban. Több nemzedéken átívelő örökösként vagy új gazdaként 60-70 fős tagsággal nem elhanyagolható mennyiségű kertészeti terméket állítottak elő, elsősorban saját célra.
A termelvényeket tárolva, feldolgozva egész évben ízletes, egészséges ételeket tudnak tenni a család asztalára.
A terméseket bemutatókon és kiállításokon rendszeresen, vonzó módon mutatták be az érdeklődőknek.
Kiemelt feladatnak tekintették a helyi alacsony színvonalú borászat felhozását megfelelő szintre, ez sikerült is, ma már versenyképesek a borok.
Gasztronómiai tevékenységük dicséretes, a hagyományos ételeket és az új táplálékokat egyaránt népszerűsítik.
Az egészséges életmód kialakításában, vitelében példát mutatnak és segítséget nyújtanak másoknak is.
Népszerűsítik a gyógy- és fűszernövényeket és terjesztik is. Felkarolták a biotermesztést.
A kertművelés rendszeressége segíti a fizikai állóképesség fenntartását, a szellemi és lelki egyensúly biztosítását.
A virágosítással, a díszkertek kialakításával és a konyhakerti versenyekben való aktív részvételükkel kiemelkedő helyezéseket értek el.
A környezetvédelem napi feladatait a kertbarátok elvégzik, úgy mint a talajvíz védelme, komposztálás, klímavédelem, vagy éppen a szelektív hulladékgyűjtés, valamint a parlagfű irtása.
A kertbarátok a társadalomban gyökeret vert népi és vallási jellegű ünnepeket mindenkor nagy tetszést kiváltva megünneplik, egyre több szereplő bevonásával és újításokkal.
Az egyesület eleget téve a város vezetőinek felkérésére, a többi civil szervezettel együtt részt vesznek a szórakoztató és fesztivál jellegű rendezvényein, mint például a lecsófesztivál, mézeskalács-sütés.
Aktívan részt vesznek az idősek világnapja tiszteletére rendezett ünnepségsorozaton vetélkedőkkel, sportbajnoksággal, illetve versekkel, énekekkel, előadásokkal.
Szoros baráti együttműködés alakult ki a Zalaegerszegen kiemelkedő tevékenységet folytató közösségekkel, többek között a Városi Művelődési Központtal (VMK), Társadalmi Egyesülések Szövetségével, Életet az Éveknek Szövetségével, TESZÖV-vel, Összefogás Botfáért Egyesülettel, Zalai Hírlappal, Városi Televízióval.
A VMK vezetőivel szorosan együttműködve alakítják ki programjaikat.
Bel- és külföldi kapcsolataik révén népszerűsítik Zalaegerszeg építészeti, gyógyászati, pihenési célú és környezeti értékeit (Skanzen, Aquapark, Alsóerdő, Gébárti tó).
Az egyesület jelenleg azon munkálkodik, hogy a korosodó tagjaihoz fiatal, gyakorló és hobbi kertészek is csatlakozzanak, dolgozzanak.
Az egyesületben fegyelmezett szakmai munka folyik, pénzügyi helyzete tervszerűen alakul, pályázatokon rendszeresen szerepelnek.
A közösség működése a lakosság részére nyitott, azon minden érdeklődő részt vehet.
Az egyesület jelentősebb eredményei az öt évtized során:
- Kertészeti jellegű tevékenységeknél
- a direkttermő szőlők leváltásában, a Zalagyöngye fajta terjesztésében részvétel;
- a „hungaricum”-nak minősülő fajták védelme;
- az őstermelői tevékenység támogatása, gyakorlása;
- az új termeléstechnológiák népszerűsítése (kordonos szőlő, gyümölcs sövények);
- díszkertek létesítése, kiállítások;
- a borkezelés pozitív irányú megváltoztatása a városban;
- a komposztálás elterjesztése;
- a vegyszermentes technológiák népszerűsítése, elterjesztése.
- Gasztronómiai jellegű rendezvényeken részvétel:
- retro gasztronómiai napok;
- rétesek, kalácsok, pogácsák, krumpli és kukoricaprósza, hajdinás málé készítésének népszerűsítése;
- az ételekhez savanyúságok, kompótok, aszalványok mellékelése;
- részvétel fesztiválokon: fánksütés, lecsókészítés, mézeskalács-sütés.
- Ünneplések:
- borversenyek szervezése
- Márton napi vigadalom
- húsvéti és karácsonyi ünneplés
- Tapasztalatcserék
- kertlátogatások városon belül és kívül
- társegyesületek: Berhida, Nagyatád, Csente, Várpalota, Zalabaksa
- További tevékenységek:
- aktív részvétel a városi virágosítás és konyhakerti versenyekben;
- az egészséges életmódról felvilágosítás, segítségnyújtás és rendezvények megtartása;
- gyógy- és fűszernövények népszerűsítése
- segítésnyújtás az otthonok díszítésében és a kegyeleti jellegű kompozíciók készítésében;
- virágkötészeti jellegű foglalkozások;
- növények gondozásának segítése előadások szervezésével.
A Zalaegerszegi Hagyományápoló Kertbarát és Kulturális Egyesület 2019-ben megkapta a város elismerő „Zalaegerszegért” díját.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Tóth László
Dr. Tóth László Zalaegerszegen született, gimnáziumi éveit Pannonhalmán, a Bencés Gimnáziumban töltötte. Egyetemi tanulmányait Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végezte. A diploma megszerzését követően jogi és pénzügyi szakvizsgát tett.
Pályakezdőként a Zala Megyei Bíróságon előadóként dolgozott. 1980-ban a zalaszentgróti ÁFÉSZ-nél, majd 1985-től a Zala Megyei MESZÖV Jogi Irodában jogtanácsosi feladatokat látott el, majd ezt követően a Takarékszövetkezet Titkárságán tevékenykedett.
1989-től vette át a Takarékszövetkezeti Titkárság vezetését. 1993-tól a Vas-Zala Megyei Takarékszövetkezetek Szövetségének munkáját irányította, 2005. május 15-től a Zalavölgye Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője lett.
2016-tól a Bak és Vidéke Takarékszövetkezet, a Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet, valamint a Zalavölgye Takarékszövetkezet egyesülése révén létrejött Zala Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője lett.
1990-től a zalaegerszegi közélet meghatározó tagja, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének résztvevője, 1990-től egészen 2019-ig önkormányzati képviselő.
Sokat tett a zalai vármegyeszékhely infrastrukturális fejlesztéséért, a közbiztonság javításának eléréséért, továbbá kiemelkedő szerepe volt a zalaegerszegi munkahelyteremtés feltételeinek kidolgozásában.
A város vezetése szakmailag és gazdaságilag is fontos kérdésekben számíthatott szakavatott tanácsára és véleményére. Mindig szem előtt tartotta a helyi problémák gyors és hatékony megoldását, a polgárok életminőségének javítását.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Ügyrendi, Jogi és Vagyonnyilatkozatot Ellenőrző Bizottsága elnökeként alapjaiban járult hozzá a közgyűlés törvényes működéséhez.
Dr. Tóth László kiemelkedő közéleti, gazdasági, társadalmi tevékenysége elismeréseként Zalaegerszegért díjban részesült.
Dr. Tóth László 2024-ben magas szintű állami kitüntetésben részesült, Magyar Ezüst Érdemkeresztet vehetett át.
Képgaléria:
Takács Mária
Takács Mária a magyar néptánccal már korai gyermekéveiben elkötelezte magát. A tánc alapjait a Zalai Táncegyüttesben tanulta meg, melynek 22 évig (1965-1987) volt aktív tagja.
1965-ben a zalaegerszegi Zrínyi Gimnázium megnyerte a Helikoni ünnepségek aranyérmét.
Akkoriban Orsovszky István vezette az iskola tánccsoportját csakúgy, mint a Zalai Táncegyüttest.
Az Orsovszky István által létrehozott Kamara táncfesztiválon Mária számos olyan győztes versenykoreográfiában táncolt, ami elismerést hozott a Zalai Táncegyüttesnek és a városnak.
Takács Mária „nyugdíjba vonulása” után sem hagyott fel a néptánccal. Egy népművelő kérésére elvállalta a Gutorföldi – Vadrózsák tánccsoport vezetését. Onnan ment át Horváth Károly népzenekutató invitálására a Lenti – Kerka Táncegyütteshez, majd visszatért Zalaegerszegre gyermekoktatóként.
A megyében több településen, de a határon túl is – pl. Szlovéniában Dobronakon – oktatott.
2009-ben az általa nevezett koreográfiával, Foklás táncospár nyerte meg a Zegasztár néptánc kategóriáját.
Mária nagy figyelmet fordított az utánpótlás nevelésre. Elindítója volt 1995-ben az általános iskolás korú gyermekek néptánc tagozatos képzésének. Közreműködése révén évente sok-sok gyermek ismerkedett meg a magyar folklór varázslatos világával.
A Szarkaláb senior tánccsoport alapítója, koreográfusa és vezetője. A Zalai Táncegyüttes keretein belül működő Szarkaláb tagjai lányok, asszonyok, kisgyermekes családanyák, nagymamák. Többen itt ismerkedtek meg a néptánccal.
Bölcsességével, egész életében alázattal, becsületesen végzett munkájával, Zalaegerszeg méltán tisztelt táncpedagógus egyénisége Zalaegerszeg díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Stefán Gábor
Stefán Gábor 1954-ben született Enyingen, gyermekkorát Zala vármegyében töltötte.
Táncos pályafutása már 10 éves korában elkezdődött. Kiváló tanárainak köszönhetően nemcsak a tánc művészetét sajátította el, de bepillantást nyert a filmek világába, a díszlettervezésbe, a főváros akkori kulturális életének szegmenseibe. Az évek alatt megszerzett sokoldalúság és nyitottság a későbbiekben egész életét meghatározta és meghatározza a mai napig.
Balettintézeti éveit követően pályáját a Pécsi Nemzeti Színházban kezdte .1981-ben visszatért Zalaszentmihályra. Ekkoriban a vármegyeszékhelyen még alakulóban volt a színházi élet, így a zalaegerszegi Városi Művelődési Központ képesítés nélküli népművelőjeként helyezkedett el, mellette balettot tanított.
A színház – Állandó Színház néven – eleinte a VMK-ban működött, így Stefán Gábor hamar részesévé vált.
Kezdetben – 1983-1991 között – asszisztensként, 1991-1994 között művészeti titkárként dolgozott, ahol balett- és tánctudásának, szakmai tapasztalatának köszönhetően egyre jelentősebb feladatokat kapott.
1994-től 1996-ig ügyvezető igazgatóként, majd 13 évig, 1996-tól 2010-ig igazgatóként dolgozott. 2010-től nyugdíjba vonulásáig (2018) koreográfusként erősítette a színház társulatát.Koreográfusi munkáját számos darab dicséri, de játékmesteri, rendezői munkássága is kiemelkedő, meghatározó.
Igazgatása alatt a színház komoly sikereket ért el, ezt bizonyítják a fesztiváldíjak, Tv-felvételek is. Ez idő alatt újult meg a színház épülete is, nagyszabású korszerűsítést, modernizálást, átalakításokat végeztek mind a nézőtéren, mind a színpadon. A nézőtér átalakítása tett lehetővé a páholyok kialakítását is.
Ehhez köthető a több mint tíz évig nagy sikerrel futó „Zalai Páholy” támogatási rendszer, mely azon túl, hogy szponzorálta a színház működését, hozzájárult a színház népszerűsítéséhez, közönségkapcsolatainak kiszélesítéséhez is.
Sokrétű színházi teendői mellett – balettművészként – mindig kiemelt fontosságot tulajdonított a fiatalok művészeti nevelésének, a klasszikus balett megismertetésének, megszerettetésének.
Oktatói, tanári tevékenysége is említésre méltó: 1984-től balett- és tánctanárként sok kiemelkedő növendék került ki kezei közül. 1988-tól a Zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolabalett tanszakának vezetőjeként lehetőséget teremett a táncművészet korai elsajátítására, a tehetséggondozásra.
Alapító tagja az egyik legismertebb jótékonysági szervezetnek, a Zalaegerszeg-Göcsej Lions Klubnak, mely az elesettek, fogyatékkal élők segítését tartja fő feladatának.
Stefán Gábor a zalaegerszegi kulturális életben és az oktatás terén betöltött sokrétű tevékenységéért Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Nemes Margit Valéria
Nemes Margit Valéria középiskolai éveit a béri Balogh Ádám Postaforgalmi Szakközépiskolában végezte. Főiskolai tanulmányai alatt postai előadóként dolgozott. Kitartása, szorgalma, a szakma iránti elkötelezettsége már korán megmutatkozott.
A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola befejezése után területi biztosként tevékenykedett a Pécsi Postaigazgatóság Pénzforgalmi osztályán, majd 1988-tól a Zalaegerszegi 1. számú Postahivatal vezető-helyettese lett. 2001-től a megyeszékhely 1. számú postahivatalának vezetője volt, ahol 18 év kiemelkedő munka után 2019-ben ment nyugdíjba.
Nevéhez számos újítás fűződik, többek között a postahivatal korszerű, ügyfélbarát kialakítása, korszerű működtetésének szavatolása, mai igényhez igazított átformálása. Mindig szem előtt tartotta munkatársai érdekeit, munkafeltételeinek, munka végzéséhez szükséges eszközeinek biztosítását.
A Kaszaházi önálló szervezeti egységként működő Kézbesítő Posta létrehozása is Nemes Margit Valéria nevéhez fűződik, melyet 2019 áprilisában adtak át.
Vezetése alatt a Zalaegerszegi 1. számú Postahivatal országos szinten mindig a legjobbak között teljesített. Szakmai munkáját, elkötelezettségét számos díj és elismerés dicséri, többek között Az év postása díj birtokosa, melyet 2017-ben vehetett át.
Kiemelkedő, Zalaegerszeg polgárait segítő szakmai munkássága miatt Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Madár Gábor
Madár Gábor Vácon született 1938. október 18-án. Sportkarrierje is a szülővárosában indult, 1952- ben a futball klub igazolt játékosaként bizonyította rátermettségét, kiemelkedő tudását.
1957-ben rövid ideig a ZTE csapatát erősítette, majd pályafutását Szombathelyen folytatta, ám 1962-ben visszatért a zalai vármegyeszékhely sportklubjába, majd 1972-ben az NB I-es csapat kapitányaként vonult vissza az aktív sportból.
1979-ben vállalt először vezetőedzői feladatot a Nagykanizsai Olajbányásznál, ahol 8 évig dolgozott. Bár a csapat sokat fejlődött irányítása alatt, igazi sikereket a ZTE FC-vel ért el, hiszen 1990-ben és 1994-ben is feljuttatta őket az első osztályba.
A későbbiekben játékos megfigyelőkét tevékenykedett, majd a ZTE Akadémia U-16-os korosztályának edzőjeként a fiatalok nevelésében is kivette részét.
Nem mindennapi pályafutását, kimagasló tehetségét, a magyar futball iránti elkötelezettségét 2008-ban a Magyar Labdarúgásért Érdemrend bronz fokozatával ismerte el a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Városunk hírnevének öregbítéséért, Zalaegerszeg sport életében betöltött meghatározó szerepéért Zalaegerszegért díj kitüntetésben részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Kövécs Edit
Kövécs Edit a zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskola emelt szintű ének-zene oktatásának művészeti vezetője, ének-zenetanára, karnagy.
A pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett ének-zenetanári diplomát 1980-ban, majd tanítványból tanárként visszatért első iskolájába, ahol 1956 óta magas színvonalon működött a Kodályi útmutatás alapján létrejött ének-zenei tagozat.
1988-ban vette át nyugdíjba vonuló kollégájától (Büki Gyuláné Adél nénitől) a kórusvezetői és énektanári feladatokat. Szakmai tudása, zenei ízlésvilága, attraktív színpadi egyénisége, erőt sugárzó temperamentuma áthatotta a diákokat az ének órákon, és a hallgatóságot a koncerteken. Nemzetközi versenyen az iskolai kórussal elért első helyezés kiemelkedő teljesítmény volt, ekkor felfigyelt munkájára a szakma és a fenntartó önkormányzat.
Teljes odaadással végezte és végzi munkáját kezdetektől, mintegy megbecsülve a kapott feladatot és kibontakoztatva évtizedek óta tartó kreativitását. Tanfolyamok, konferenciák látogatásával (Kecskemét, Nyíregyháza, Budapest; 1988-2017.), intenzív karnagyi kurzus elvégzésével, (Zalaegerszeg,1998-2005.), barokk-reneszánsz kurzus, kórusvezénylés-továbbképzés (Keszthelyen, 2011., 2014.) és számos népzenei műhelymunka résztvevőjeként (Zalaegerszeg) gyarapította tudását.
Közvetlen és hosszantartó emberi kapcsolatokat alakít ki diákjaival, akik visszajárnak az iskolai hangversenyekre. Az elődök tiszteletére neveli diákjait (Vajda József, Büki Gyuláné). Tagja annak a munkacsoportnak, mely a Liszt Ferenc Általános Iskolában szervezi meg évente a Vajda József Megyei Népdaléneklési Versenyt, ezen számos tanítványa is szerepel.
Hatékony szakmai kapcsolatot alakított ki a térség elismert népzene pedagógusaival, ezáltal a Liszt Ferenc Általános Iskola adhat helyet az utóbbi években a zenetanárok továbbképzési műhelyfoglalkozásainak. Karnagyi munkája által a Liszt kórus igényes, magas színvonalú, Kodálytól – kortársig. A régió egyedi, meghatározó jelensége az általa vezetett énekkar, amelynek műsoraira a megyeszékhely vezetése is igényt tart.
Szakmai tevékenységének eredményei közül fontos megemlíteni, hogy nemzetközi kórusversenyeken különböző kórusdíjakat nyert el, különdíjat kapott Olaszországban, a Liszt Ferenc Országos Műveltségi versenyen és a Kodály Zoltán Országos Műveltségi versenyen is említésre méltó helyezést ért el.
1988-ban és 2016-ban Liszt plakettel tüntették ki, 2011-ben pedig Zalaegerszeg Kultúrájáért díjban részesült. Pályaíve mozgalmas és színes. Tevékenysége által a Liszt iskolások zenei teljesítménye és neveltsége magas színvonalú a mai napig.
Képgaléria:
Videógaléria:
Kiss Ferenc
Kiss Ferencet iskolai végzettsége és polgári foglalkozása a műszaki és humán területekhez köti. Önkormányzati képviselőként 1994-2019 között a zalai megyeszékhely grémiumának tagja. A zalaegerszegi közélet meghatározó szereplője.
Munkásságát a tenni akarás, a város jólétét és fejlődését elősegítő tevékenység határozta meg. Mindig szem előtt tartotta szűkebb pátriánk érdekében végzett közös munka fontosságát, a pártállástól független közös célok kitűzését és megvalósítását.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése több bizottságában is tevékenykedett, szívéhez legközelebb a szociális ügyek és a szociális támogatások nyújtása állt.
Fontosnak találta a társadalom perifériájára szorult polgárok segítését, hathatós tevékenységével igyekezett lehetőséget, kiutat biztosítani számukra.
Parlamenti képviselőként is Zala vármegye és Zalaegerszeg fejlődésén munkálkodott.
A 2010-ben megalakult Kaszaházi Településrészi Önkormányzat tagjaként aktívan képviselte az ott élők érdekeit, a helyi közösségi élet egyik meghatározó alakja, nevéhez fűződik az immár hagyományosnak mondható Gólyadombi Fesztivál szervezése is.
A Zala Volán Zrt. Humángazdálkodási Főosztályának vezetőjeként vonult nyugállományba.
Kiss Ferenc a zalaegerszegi közéletben betöltött kiemelkedő tevékenységéért 2019-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Holdosi János
Holdosi János 1954. január 30-án született a Somogy megyei Öreglakon. Általános iskolai tanulmányait Balatonfenyvesen végezte, ezután Nagykanizsára a Kőolajipari technikumba járt, innen ered a földrajz iránti érdeklődése. Középiskolai tanulmányai alatt 15 évesen már a MÁV NTE Nagykanizsa igazolt NB II-es játékosa volt. 1973-ban felvették a Pécsi Tanárképző Főiskola testnevelés-földrajz szakára.
A sport és a labdarúgás szeretete már kisgyermek korában megkezdődött. A főiskolai évek alatt is folytatta labdarúgó pályafutását a PEAC Pécs NB III-as csapatában.
Holdosi János testnevelés – földrajz szakos tanári diplomáját 1977-ben vette át Pécsen. Szakmai kiteljesedése érdekében a Testnevelői Egyetem edzői szakát is elvégezte.
1998-ban Síiskola – síoktató képesítést vehetett át. 2001-ben UEFA ’B’, majd 2004-ben az UEFA ’A’ licences edzőképzését is sikeresen abszolválta.
A vármegyeszékhelyi Petőfi Sándor Iskola testnevelés tagozatán közel 40 évig játszott szerepet. Testnevelőként, majd a testnevelés munkaközösség vezetőjeként fáradhatatlanul dolgozott önmaga és kollégái folyamatos szakmai fejlődése, önképzése érdekében. A testnevelés tagozatos osztályok osztályfőnökeként pályafutása során mindvégig kiváló közösségeket alakított ki, az iskolavezetés mindig számíthatott javaslataira, ötleteire.
30 éven át szervezte az ország talán egyik legrangosabb iskolai tornáját, a Petőfi Labdarúgó Kupát. Évtizedekig volt az iskolai sí táborok elkötelezett szervezője, oktatója.
Sokoldalú pedagógusi tevékenységének eredményeit az iskolavezetés is elismerte, 2012-ben főtanácsosi címet kapott.
A ZTE FC labdarúgó utánpótlás szakágában mind edzőként, mind a szakág vezetőjeként tevékenységét 34 éven át sikerek sorozata övezte. Egy szezonban a tartalékcsapat edzői posztját is betöltötte.
15 éven át tagja volt az MLSZ utánpótlás bizottságának, továbbá 20 éven át dolgozott Zala vármegyei diáksport szakreferensként. 1997-ben az MLSZ Labdarúgás Érdemérem Ezüst fokozatát vehette át, 2007-ben pedig Zala megye legjobb utánpótlás edzőjének választották.
Holdosi János életpályájának elismeréseként, aki kimagasló pedagógiai, edzői és sportvezetői munkát végzett több száz zalaegerszegi fiatal testi egészségének megőrzéséért, városunk NB I-es szintű labdarúgásáért, s jó hírének öregbítéséért 2019-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dékány Endre
Dékány Endre református lelkész családból származik, szüleivel 1969-ben költözött Zalaegerszegre. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán 1976-ban diplomázott, majd az Építész Karon 1983-ban szerzett szakmérnöki oklevelet.
1985-ben költözött vissza családjával Zalaegerszegre, ahol a ZALATERV Építészeti és Mérnöki Kft. munkatársaként, majd a Stabil Mérnöki Kft. ügyvezetőjeként dolgozott.
Szakmai és gazdasági tapasztalatai révén hamar szakmája egyik meghatározó szereplőjévé vált Zalaegerszegen.
1998-tól a zalai megyeszékhely közéletének fontos alakja, önkormányzati képviselőként 21 éven át sokat dolgozott a belváros rehabilitációján, a városkép alakításán, a település arculati kézikönyvének szerkesztésén.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Műszaki Bizottsága elnökeként folyamatosan figyelemmel kísérte a város fejlesztését, a városrendezési terv módosítását, a munkahely-teremtési programot, vezetésével a lakástámogatásokat igényeknek megfelelően átalakították, így eltűntek a rossz állapotban lévő szociális bérlakások.
A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. főmérnökeként szintén a megyeszékhely fejlődését, szépülését tartotta szem előtt, melyet minden eszközzel támogatott.
Tagja volt a Zala Megyei Mérnöki Kamara elnökségének. Mérnöki hozzáértését számos zalai munkája is dicséri, csak párat említve: a zalaegerszegi OTP Székház, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház helikopter fogadó épülete, az Izsák Imre Általános Iskola és a teskándi Csukás István Általános Iskola, Nagykanizsai Fedett Uszoda.
A vallás és a református egyház kiemelt szerepet töltött be életében, 17 évig volt presbitere a Zalaegerszeg Református Egyházközségnek.
Dékány Endre a zalaegerszegi közéletben betöltött kiemelkedő szerepéért, a városfejlesztéséért végzett áldozatos munkájáért 2019-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Dékány Endre 2020-ban, 68 éves korában hunyt el.
