Fabio Gentile
Fabio Gentile 1969. augusztus 10-én született. 1998-tól önkormányzati képviselő, 2007-2012 között Gorizia testvérváros alpolgármestere, jelenleg pedig Friuli Venezia Giulia tartomány közigazgatási titkára.
A könyvelő és kereskedelmi szakértő végzettséget szerzett szakember évtizedek óta formálja Gorizia köz- és politikai életét. Önkormányzati képviselőként számos szakterület tartozik hozzá. Végzettségének megfelelően aktív szerepet vállal a város költségvetésének tervezésében, pénzügyeinek és kereskedelmének irányításában és az e területeket felügyelő bizottságok munkájában.
A két város közötti kapcsolatok elmélyítésében alpolgármesterként kezdte meg a munkát, tudatosan keresve olyan – kulturális, oktatási, gasztronómiai – kapcsolódási pontokat, amelyekben Gorizia és Zalaegerszeg kapcsolatai kiteljesedhetnek. Előkészítő munkájának köszönhető, hogy a két város közötti hetvenes évekre visszanyúló kapcsolatokat 2014-ben Ettore Romoli polgármester és Balaicz Zoltán alpolgármester hivatalosan is megerősítette. Ezt követően Gorizia szinte minden évben gasztronómiai standdal képviseltette magát az Egerszeg Fesztiválon, s számos esetben érkezett városunkba a kultúránk iránt, és a helyi gasztronómia iránt érdeklődő csoport. Mindezek mellet pedig városunk delegációja is évről évre ellátogatott a goriziai „Határok Ízei” Fesztiválra, mely alkalmakkor városaink kapcsolatának még szorosabbra fűzésében Fabio Gentile elkötelezett és lelkes hozzáállásával aktív szerepet vállalt.
Fabio Gentile a kulturális kapcsolatok felvirágoztatása érdekében folyamatosan keresi városunkat terveivel, ötleteivel.
A két város szoros kapcsolatának kialakításáért végzett elkötelezett munkájáért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Őriné Dr. Bilkei Irén
Őriné Dr. Bilkei Irén 1954-ben született Pécsett. A pápai Türr István Gimnázium és Kollégiumban érettségizett, majd az ELTE latin-régészet szakán szerzett diplomát. Egyetemi tanulmányait levéltár szakon folytatta. 2007-ben doktori fokozatot szerzett. 1977-ben a keszthelyi Balatoni Múzeumban kezdett el dolgozni, muzeológusként. Tudományos tevékenységét 1983-tól mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárában folytatta levéltárosként, 1994-ben az intézmény igazgatóhelyettesévé, 1995-ben igazgatójává nevezték ki, 2010-ben főlevéltáros, címzetes igazgatóként dolgozik.
Kiemelkedő munkáját számos publikáció, érdekes kötet, tudományos írás dicséri, szakterülete elsősorban a Zala megyei történeti kutatásokra koncentrálódik, a 16. századdal bezárólag. Feldolgozta többek között Zala vármegye 1555-1711-ből származó közgyűlési jegyzőkönyveit, a zalavári és nagykapornaki konventek hiteleshelyi levéltárak okleveleit, általa nyerhetünk bepillantást a középkori Zalaegerszeg mindennapjaiba, de a római kori sírkövek, feliratok bemutatása is Dr. Bilkei Irén nevéhez fűződik.
Tudományos munkája nem merül ki a kutatás területén, előadásaival számos érdekes témába avatja be az érdeklődőket, közelebb hozva a középkor emberének hétköznapjait.
Zalaegerszeg múltjának feltárásáért folytatott alapos kutatásáért, valamint a Zala Megyei Levéltárban végzett szakmai munkájáért Zalaegerszegért Díjjal jutalmazták.
Képgaléria:
Videógaléria:
Prokné Tirner Gyöngyi
Prokné Tirner Gyöngyi a Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóház vezetője, földrajz-rajz szakos tanárként végzett az Egri Tanárképző Főiskolán. Később ugyanitt művelődési menedzser szakot végzett és népművelőként 2007-től vezeti a gébárti alkotóházat. Előtte volt egy évig tanár Zánkán, az ottani ifjúsági táborban, majd 1982-től 2007-ig a népművelő pedagógusként dolgozott a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Az MMIK-ban a népi kézművesség területének gondozása volt a feladata. A gébárti alkotóházat az addigi vezetője – Skrabut Éva – nyugdíjba vonulása után a területen való jártassággal, tapasztaltsággal vette át a ház irányítását. Az alkotóház tevékenysége országos hírnevűvé vált, amelyre a környező országokban is felfigyeltek.
Prokné Tirner Gyöngyi a házat népi alkotó házzá, a népi mesterségek tanműhelyévé, oktatóbázisává, kiállítójává tette. A ház ad helyet a GébArt néven annak a Nemzetközi Művésztelepnek, melynek nemcsak hazánkból, de Európa, a Kárpát-medence mellett voltak már Amerikából, Ázsiából és Afrikából is résztvevői. A ház a Zala Vármegyei Népművészeti Egyesület alkotóbázisa is egyben. A Gébárti Alkotóház számos, a népművészet egyes ágaival foglalkozó szakkörnek ad helyet, a faragóktól a hímzőkig, helyszíne népi mesterség bemutatóknak, játszóházaknak, kiállításoknak, hagyományőrző rendezvényeknek, továbbá szakmai konferenciáknak, népi mesterségek területén szakmai képzéseknek, továbbképzéseknek, népzenei táboroknak. Több alkotóközösséget működtetnek: Zalaegerszegi Hímző Stúdió, Zalai Csipkeműhely, Fazekas Szakkör, Bőrtárgykészítő- és Fafaragó Szakkör, Kosárfonó Szakkör, Komplex Szakkör szülőknek és gyermekeknek, Kovács Stúdió néven. 2019-ben az alkotóház jelentős bővítésen esett át pályázati forrásból, melynek elkészítésében meghatározó szerepe volt Prokné Tirner Gyöngyinek. Az alkotóház vezetése mellett 2011-ben megalapította és elnökként azóta is vezeti a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesületét.
Többek között alapító tagja a Zala Megyei Népművészeti Egyesületnek, valamint a Zala Megye Népművészetéért Alapítványnak és a Göcseji Falumúzeumért Alapítványnak is. Tagja a Magyar Népművelők Egyesületének és a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesületnek és Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ellenőrző bizottsági tagja.
Publikációs tevékenységet is folytat, többek között megemlítendők: Egy fazekas dinasztia remekei – A Czúgh-család emlékkiállítása Zala Megyei Művelődési, Képzési Központ kiadásában 2004. Zalaegerszeg; – Bereczky Csaba – Prokné Tirner Gyöngyi: Saját örömére, mások gyönyörűségére, Soós Lajos fafaragó a Népművészet Mestere munkássága bemutatása a Zala Megyei Művelődési Pedagógiai Intézet, Szakképző Iskola kiadásában 2007. Zalaegerszeg. Többször jelent meg írása a Pannon Tükörben is.
2021 év végén nyugdíjba vonult, nyugdíjazásával egy kitűnő szakembernek adta át a stafétabotot úgy, hogy az alkotóház lehetőségei a további színvonalas működést biztosítani tudják.
Zalaegerszeg kulturális életében végzett kitűnő és sokrétű tevékenységéért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Sáska József
Dr. Sáska József Esztergomban született, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte. Az érettségit követően a Semmelweis Orvostudományi Egyetem fogorvos szakán tanult tovább, a diploma megszerzése után, 1981-től a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház rendelőintézetében dolgozott. 1984- ben fog- és szájsebészeten szakvizsgát tett. 1986 és 1992 között a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház szájsebészeti osztályának adjunktusa. A kórházi feladatok mellett magánrendelésen is fogadja a betegeket. A folyamatosan növekvő páciens létszámok és az igények miatt 1995-ben megalapította a NIVODENT Fogászati és Szájsebészeti Bt-t., mely az alapítás évétől fogva 5 vegyes fogászati körzet és 2 városkörnyéki fogászati körzet közfinanszírozott ellátásért felel. Dr. Sáska József folyamatosan bővítette szaktudását, ezért még ebben az évben konzerváló fogászat és fogpótlástan szakvizsgát is tett. 2006-tól megyei fogászati és szájsebészeti szakfelügyelő főorvosként is dolgozik.
NIVODENT Bt. klinikai színvonalú felszereltséggel rendelkezik, aktív vezérlésű CT alapú implantációs berendezés, X- GUIDE rendszer is megtalálható, melyből az országban csak három üzemel. Dr. Sáska József 2021 áprilisában, 44 év munkaviszony után vonult nyugdíjba, fogorvosként fogászati rendelőjében dolgozik tovább.
A zalaegerszegi egészségügyben végzett alázatos munkájáért Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Cziborné Vincze Amália
Cziborné Vincze Amália 1959-ben született Egerváron. Itt végezte általános iskolai tanulmányait, majd a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola Számvitel-gazdálkodás szakára jelentkezett, ahol érettségit tett. Ezt követően a Pénzügyi és Számvitelei Főiskolán közgazdász, mérlegképes könyvelő végzettséget szerzett.
Eleinte üzemgazdasági elemzésekkel, statisztikai adatszolgáltatásokkal foglalkozott a Zalaegerszegi Polgármesteri Hivatalban, később revizorként, a közgazdasági osztály osztályvezető-helyetteseként az önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzése is a feladatai közé tartozott. 2002-től osztályvezetőként többek között az önkormányzat költségvetésének tervezéséért és gazdálkodásának irányításáért felelt. 2021 nyarán nyugdíjba vonult, ám tanácsadóként továbbra is segíti a polgármester munkáját.
Példaértékű, elkötelezett munkáját 2004-ben a „Köz Szolgálatáért Érdemjel” bronz fokozatával, 2008-ban a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszttel méltatták.
Kimagasló tudásáért, szakértelméért, szorgalmáért, több évtizedes munkásságáért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Darabos Géza
Darabos Géza építészmérnök és a Zalaegerszegi Vívóegylet vezetője, 1971-ben született Zalaegerszegen. A középiskolás éveit a Zrínyi-gimnáziumban töltötte el, diplomát pedig a Műszaki Egyetemen szerzett. A vívás iránti szeretete és elköteleződése gyermekkorából fakad, hiszen vívószülők gyermekeként ebben élte mindennapjait. A későbbi évek során már hivatalosan is a zalaegerszegi vívás egyik elhivatott segítője, hiszen 2014–től a vívóegylet elnökeként sokat fáradozik a sportág népszerűsítésén. A fiatalok testi, lelki fejlesztését, sportolásra, mozgásra ösztönzését céljául kitűző klub élén sokat tett a megfelelő infrastrukturális körülmények kialakításáért, többek között a modern, minden igényt kielégítő az egylet múltjához, hagyományaihoz méltó vívóterem létrejöttéért. Az élsport mellett az utánpótlás nevelés, a tömegsport, az iskolai foglalkozások is a mindennapok feladatai közé tartoznak, további céljaik között szerepel a felnőttvívás és a kerekesvívás népszerűsítése is. A sportklub olyan családias, összetartó közösséggé nőtte ki magát az elmúlt időszakban, melynek értékét nemcsak a kimagasló eredmények, dobogós helyezések adják, hanem a kitűzött célok, az emberi karakterek, az erő, a lendület, mindebben Darabos Géza szerepe vitathatatlan. A Zalaegerszegi Vívó Egylet a Mindszenty Sportcentrumban működik, melynek tervezője is maga az elnök, Darabos Géza volt.
A vívóegyletben nyújtott felelősségteljes munkáján kívül fontos megemlíteni építészmérnöki tevékenységét is, hiszen több zalaegerszegi és Zala megyei épület tervezési munkálataiban játszott fontos szerepet. Építészként számos megyeszékhelyi középület (Csipke Parkolóház, Integrity Magánklinka, Alsóerdei Sportközpont), ipari épület (ADA Matracüzem) és köztér (Dísz tér) megalkotásában működött közre.
A Zalaegerszegi Vívó Egyletben és a városért nyújtott munkájáért Zalaegerszegért Díjjal jutalmazták.
Képgaléria:
Videógaléria:
Horváth Zoltánné Vajda Etelka
Horváth Zoltánné Vajda Etelka tanítói pályafutásának indulását meghatározta szüleitől kapott értékei, mint a gyermekszeretet, alkotómunka, nyitottság, amik életének mozgatórugói lettek.
Generációk sokasága általa szerette meg a matematikát, a magyar népmesék bölcsességét, a rajz és technika órák alkotói élményét, a magyar népi gyermekjátékokat.
Első munkahelye (a zalaegerszegi József Attila Általános Iskola) után 1983-tól különböző feladatkörökben dolgozott abban az intézményben, ahol végül lezárta aktív pedagógiai pályáját, a Zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskolában.
Munkaközösségvezetőként szakmai irányítója volt az alsó tagozatnak. A tanítás mellett a munkahelyi csapatépítésben is megmutatkozott elkötelezettsége: szakmai csoportokat szervezett egy-egy nagyszabású oktatási feladatra, gyermekprogramok, nevelőtestületi tanulmányutak lehetőségeit kutatta és valósította meg. Igazgatóhelyettesként kezdeményező szerepet vállalt a szakmai megújuláshoz vezető intézményi minőségirányítási programban. Felmérve a szülői igényeket, vezetőtársaival karöltve egy olyan hosszútávú oktatási projektet dolgozott ki, amely előrelátó volt és a mai napig meghatározza az iskola arculatát. Létrehozta a nevelőtestületen belüli néptánc-oktatói munkaközösséget, és ezzel együtt elindította a néptánc tantárgyi keretben való tanítását. Ebben évekig ő maga is oktató volt, illetve rendezte az évzáró táncesteket. Tagintézményvezetőként az intézményi integráció időszakában (2002.) partner volt az átalakulásban és súrlódásmentesen menedzselte az átalakítás folyamatát, őrizve értékeinket és példát mutatva segítette új kollégák beilleszkedését a tantestületbe. Ez az időszak az oktatási, a kulturális pályázatok időszaka volt számára. Ének-zene tagozatos énekkaruk nemzetközi sikereihez hozzájárult szervezőmunkája. Számos intézményi kapcsolatot épített az országban és az országhatáron túl. Az iskola történetét és pedagógiai hitvallásunkat bemutató kiadványok, kötetek szerkesztőjeként hozzájárult az intézmény megismertetéséhez (Iskola a Varkaus téren, Szülőföldem daloskönyve, Vadkörtefa fehéret virágzik).
Kuratóriumi tagként két iskolai alapítvány létrejöttében vállalt meghatározó szerepet az oktatás-nevelés lehetőségeinek bővítésére. A későbbiekben a „Gyermekeinkért, a Jövőnkért” Alapítvány kuratóriumi elnökeként irányította a támogató munkát, számos alapítványi bál sikerének kovácsaként.
Horváth Zoltánné Vajda Etelka 2001-ben egyéni kezdeményezéssel hozta létre a Zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskolában a képzőművészeti teret állandó kiállítások rendezésével: tanítványaink személyiségformálása, művészeti nevelése és a szép iránti igényük fejlesztése céljából.
Nyugdíjazása óta folyamatosan és rendszeresen készíti elő, szervezi, rendezi a mindenkori alkotóművészi prezentációkat, vagyis az események teljes lebonyolítását. Így kötődik aktívan saját iskolájához.
A zalaegerszegi oktatási életben végzett kimagasló munkájáért 2021-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Évgyűrűk Nyugdíjas Klub
Az Évgyűrűk Nyugdíjas Klub Zalaegerszeg Csácsbozsok-i városrészének nyugdíjas klubja, mely 2005. január 21-én alakult. A klub a városrész meghatározó közössége, amelynek tevékenysége kihat az egész városrész kulturális életére. A klubot 14 évig a Zalaegerszegért Díjas Király Imre vezette, majd 2019-ben az elnökséget Nagy László vette át. Mostani vezetője Szabó Gyuláné, Ibolya bár nehéz időszakban vette át az elnöki feladatokat, gondos odafigyeléssel, nagy lelkesedéssel élesztette újra a klub tevékenységét és vezeti a klubot, szervezi programjaikat. A klub baráti-, de egyúttal jelentős kulturális és gazdasági értékeket is létrehozó közösség, amely a város határain túl is ismert dalkört működtet, s különböző programjaira városszerte kíváncsiak az emberek. Ilyenek a májusfa állításhoz kötődő programok, a szőlőhegyeken rendezett borút, a dalos találkozó, vagy a városkapuban, a Szent István szobornál felállított mindenki karácsonyfája és betlehem, vagy a Mindenki karácsonya ünnepség, ahol az Évgyűrűk Dalkör évek óta pásztorjátékot ad elő.
A klub 2021-ben költöztette át székhelyét az Izsák Imre Általános Iskolából a Dán Termelőiskola egyik épületébe. Az épület környékét a klubtagok rögtön parkosították, rendezték.
Az Évgyűrűk Nyugdíjas Klub a csácsbozsoki városrész életében meghatározó közösséget teremtő, kulturális tevékenységéért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Kereki Zoltán
Kereki Zoltán sportolói életútja a Kőszegi Textiles SE-nél kezdődött. 18 évesen az egyesülettől két évre Körmendre került. Szombathelyen a Haladásnál lett élvonalbeli és válogatott labdarúgó. 1979-ben csapata kiesett az NB I-ből, és ekkor igazolt át Zalaegerszegre. A két klubban összesen 315 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt és 50 gólt szerzett. Pályafutását az osztrák FC Wacker Innsbrucknál fejezte be (1984-1986).
1976 és 1980 között a magyar válogatottban 37 alkalommal szerepelt és 7 gólt szerzett. Az 1978-as argentínai világbajnokságon ő is tagja volt a csapatnak.
1986–1987-ben a Nagykanizsai Olajbányász vezetőedzője volt. Ezután három idényen át vett részt a Zalaegerszegi TE utánpótlás életében, mint szakágvezető és edző. 1988 januárjától a felnőtt csapat mellett pályaedzőként tevékenykedett, majd 1989 októberében vezetőedző lett. Sportvezetőként az 1990–1991-es idényben a Haladás VSE labdarúgó szakosztály vezetője, valamint 1992–1993-ban a BVSC utánpótlás igazgatója volt. 1993-ban jelölték az MLSZ elnöki tisztségére.
Utánpótlás igazgatóként dolgozott az MLSZ-nél, valamint 2009-2010 között ő volt a ZTE FC utánpótlás igazgatója.
A zalaegerszegi sportéletben nyújtott aktív és elkötelezett munkájáért 2021-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszegi Parkinson Egyesület
A Zalaegerszegi Parkinson Klub 1998-ban Tolvaj Márta kezdeményezésére alakult. A cél az volt, hogy segítsék a betegeket mindazon ismeretek átadásával, melyek által könnyebbé válnak a hétköznapok számukra.
A 2001-ben egyesületté alakult szerveződés munkáját a kezdetektől segítette a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház neurológiai osztálya. Az egyesület indíttatása, hogy az orvosi ellátás mellett segítse az érintettek és családjuk mindennapjait. Évente két nagyobb rendezvényük mellett, vízi tornán vehetnek részt a termálfürdőben, és a neurológia gyógytornászai is foglalkoznak velük a kórházban. A tagok agilitását jól példázza, hogy 2007-ben az egyesület szervezte a Parkinson Világnapot. Baráti kapcsolatok, vidám rendezvények, közös programok jellemzik a Zalaegerszegi Parkinson Egyesület hétköznapjait. Adventkor, újévkor találkozókat tartanak, nyaranta kirándulásokat szerveznek, melynek helyszínei a Gébárti-tó, az ott lévő kézműves ház, valamint az alsóerdei Azáleás-völgy. Az egyesület több évtizedes működésében a tagok aktivitása és az önkéntesek munkája egyaránt szerepet játszik.
Az elmúlt években befolyt támogatásokból gyógytorna eszközöket vásároltak, elmondható, hogy a készlet folyamatosan bővül. A civil szervezetekkel való szoros együttműködés fontossága a gyógyításban is elengedhetetlen, hiszen közös a cél: minél hosszabban és jó életminőségben tudjanak élni a betegek.
Egészségnevelési, felvilágosító, közösségteremtő tevékenységükért, a Parkinson-kórban szenvedők támogatásáért, segítéséért végzett áldozatos munkájukért A Zalaegerszegi Parkinson Egyesület Zalaegerszegért díjban részesült.
