Dr. Máhr Károly
Dr. Máhr Károly 1967-ben született Szombathelyen.
Általános és középiskolai tanulmányait Sárváron végezte.
A biológia mindig a legkedveltebb tantárgyai közé tartozott, hamar elhatározta, hogy az orvosi hivatást választja.
A sikeres felvételi vizsgát követően 1993-ban végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen.
Pályáját a Zala Megyei Kórház Belgyógyászati osztályán kezdte, majd 1998-ban belgyógyászati szakvizsgát tett.
Az itt eltöltött idő alatt nagyon sokat tanult és értékes szakmai tapasztalatokra tett szert.
2001-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen klinikai onkológiai szakvizsgát tett. Először a zalaegerszegi kórház Onkológiai Osztályán, majd Szombathelyen az Onkoradiológián dolgozott.
2003-ban adjunktusi, majd 2012-ben főorvosi kinevezést kapott.
2013-tól a Zala Megyei Kórházban osztályvezetői feladatokat lát el.
Kiváló szakmai tudását számos kiadvány, publikáció, onkológiai és belgyógyászati előadások egész sora bizonyítja.
Belgyógyászatban megszerzett ismereteit jól alkalmazta az onkológiai betegek ellátásában.
A legújabb kutatási eredmények, az egyre gyarapodó gyógyszeres, biológiai terápiás lehetőségek ma már megannyi daganatos betegnek jelentenek gyógyulást.
Dr. Máhr Károly hitvallása, hogy a sikeres kezeléshez hozzátartozik a beteg és az orvos közötti bizalmi kapcsolat, a megfelelő tájékoztatás, a beteg tisztelete, bátorítása, mint ahogy az orvos szakmai alázata is.
Onkológusként, belgyógyászként, hívő emberként igyekszik megtenni mindent a betegek gyógyulásáért, a kevésbé reményteli helyzetekben életminőségük javításáért.
Ezen ismérvek alapján Dr. Máhr Károly méltán kaphatta meg 2016-ban a Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Nagy Ferenc
Nagy Ferenc becenevén „Franci”, a Hevesi Sándor Színház szervezési osztályvezetője. Zalaegerszegi lakos, nős, két gyermek édesapja.
A Hevesi Sándor Színház egyik alapító tagja.
Az általa mindig elhangzó mondat: „első a színház”, ami meghatározza a munkáját.
Nélkülözhetetlen láncszem a színházi gépezetben.
Alapításától, 1982-től munkahelye a Hevesi Sándor Színház. Színpadi munkásként (kellékesként) kezdett dolgozni, majd előrelépve a színházi ranglétrán, mostanra a színház szervezési vezetője.
Elévülhetetlen érdemei vannak a telt házas előadások létrehozásában.
Közvetlen és barátságos modorával sikerül megnyernie város- és megyeszerte a színház meglevő és leendő közönségét.
Munkájának sikerét igazolja a folyamatos telt ház és a tízezer eladott bérlet.
Viccesen azt szokták mondani, hogy Ő az, aki a megyében mindenkit személyesen ismer. Kollégáival, beosztottjaival mindig megtalálja a megfelelő hangot, és mindent a színház érdekének rendel alá.
Mindezen kvalitások miatt volt érdemes a „Zalaegerszegért Díj” kitüntető cím elnyerésére 2016-ban.
Képgaléria:
Harmatos László
Harmatos László 1943-ban született Szakonyban.
Édesapját korán, tíz éves korában tragikus körülmények között veszítette el.
A szomorúsággal, nélkülözésekkel és viszontagságokkal teli esztendők után édesanyja újból férjhez ment, így a család Zala megyébe költözött.
Az 1960-as évek elején befejezte az ipari iskolát, ahol bádogos szakmunkás képesítést szerzett, majd később Pécsett mestervizsgát is tett.
1965-ben megnősült, egy lánygyermeke született.
Az elmúlt évtizedekben kisiparosként dolgozott, emellett feleségével meghatározó szerepet töltött be szűkebb hazája, Andráshida közösségi életének formálásában.
A rendszerváltás eseményeit nagy örömmel fogadta, részt vett a vasfüggöny lebontásában, a Páneurópai Pikniken Sopronkőhidán, valamint Nagy Imre és társai újratemetésén.
1989 karácsonyán pénzadományt gyűjtött a román forradalom miatt szenvedő erdélyi magyaroknak, társaival élelmiszert, vérplazmát, gyógyszert szállítottak Kolozsvárra és Marosvásárhelyre.
Harmatos László és felesége kezdeményezésére 1996-ban Zalaegerszegen elsőként állítottak emléket Szent Istvánnak az andráshidai településrészen.
A településrész lakóinak példaértékű közösségi összefogása, elhivatott és áldozatos tenniakarása a házaspár munkájának is köszönhető.
1993 óta tevékenykedett a Zala Megyei ’56-os Hagyományőrző Egyesületben, a Zala Megyei Nemzeti Szövetségben és a Magyar Királyi Csendőrség Országos Egyesületében is.
Zalaegerszeg közéletében betöltött, a polgári civil társadalom összetartozásának erősítése érdekében végzett önzetlen munkássága példaértékű.
Harmatos Lászlót 2013-ban Esztergomban, a Szent Anna templomban a magyar nemzetért tett kiemelkedő szolgálataiért a „Vitézi Rend” tagjává avatták.
Példaértékű tevékenységét 2016-ban Zalaegerszegért díjjal is elismerték.
Harmatos László 77. életévében, 2020-ban hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Frimmel Gyula
Frimmel Gyula Zalaegerszegen született 1955-ben, nős, három felnőtt gyermek édesapja.
Tanulmányait a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában kezdte, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán szerzett diplomát 1982-ben.
1976 és 1977 között kiállításrendező volt a Magyar Nemzeti Galériában.
1982-ben, a főiskola elvégzése után a Zalai Nyomda számára reklámgrafikai tervezéssel kezdett foglalkozni.
Eközben sokszorosított, és egyedi technikákkal készült munkáival folyamatosan részt vett különböző csoportos, és egyéni kiállításokon.
1988-ban szabadfoglalkozású grafikus lett.
1991-ben az akkor indult művészeti gimnáziumban grafikát és rajzot kezdett tanítani óraadó tanárként.
1993-tól az Ady Endre Művészeti Gimnázium főfoglalkozású tanára, majd 2002-től az intézmény rajzi munkaközösségének vezetője volt.
Csoportos, és egyéni kiállításokon egyaránt szerepelt Magyarországon és külföldön is.
2015-ben a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlaton a különdíj mellett Rékassy-díjat is kapott.
Tagja a Képgrafikusok Olgyai Viktor Egyesületének.
Munkáit sokszor ismerték el díjakkal:
1990 – Kaposvár, Dunántúli Tárlat különdíja
1994 – Zala’art Díj
1995, 1997 – Hódmezővásárhely, Őszi Tárlat különdíja
1996 – Zalaegerszeg, Zalai Tárlat, Zalaegerszeg Város Díja
2010 – Zalaegerszegi Szalon Különdíj
2013 – Víz és Élet Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé (Baja) II. díj
2015 – Hódmezővásárhely, Őszi Tárlat, a Hód-Mezőgazda Zrt. díja és Rékassy Csaba-díj
Kiállításait felsorolni is sok, ízelítőként csak néhány közülük az utóbbi évekből:
2012 – Könyörgöm akasszuk fel! 6,
2013 – Tan’Art – az Ady-iskola művésztanárainak kiállítása,
2013 – Frimmel grafikái,
2013 – IV. Víz és Élet Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé,
2013 – Könyörgöm akasszuk fel! 7,
2013 – Jótékonysági kiállítás a Fischer György Képzőművészeti Ösztöndíj létrehozására,
2014 – Mezzotinto és társai,
2014 – III. Zalaegerszegi Szalon,
2014 – Farkas Ferenc szobrászművész és Frimmel Gyula grafikusművész kiállítása,
2014 – Közös dolgaink,
2014 – 61. Vásárhelyi Őszi Tárlat,
2015 – Frimmel Gyula kiállítása Lentiben,
2015 – GébArt – Visszatekintés,
2015 – Frimmel 60,
2015 – Found Art Exhibition,
2016 – IV. Zalaegerszegi Szalon,
2016 – GébArt 25,
2016 – ADY25 – A zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola művésztanárai és öregdiákjai közös kiállítása
Frimmel Gyula a város kultúráját gazdagító szakmai munkája okán méltó módon kaphatta meg 2016-ban a Zalaegerszegért díjat.
Képgaléria:
Összefogás Botfáért Egyesület
A botfai településrész közösségi életét meghatározó Egyesület nevéhez megannyi hangulatos esemény, színvonalas rendezvény fűződik, közösségformáló ereje egyre erősödött az elmúlt évtizedben. Tenni akarásukat és elhivatottságukat mi sem példázza jobban, mint hogy 2012-ben elnyerték a Fiatalok Magyarországért Díjat, melyet Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől vehettek át.
Az idősebbeket és fiatalokat egyaránt megmozgató Egyesület mára már számos nagyszabású településrészi rendezvényt tudhat magáénak, legyen szó a március 15-i események előtt tisztelgő amatőr színházi előadásról, a Botfai Szüreti Felvonulásról vagy éppen a Pünkösdi Városrészi Napokról. Az Összefogás Botfáért Egyesület a városrész társadalmi és civil szervezeteit, közösségeit – a Lányok- Asszonyok Klubot, a Botfai Citerazenekart, az Őszirózsa Nyugdíjas Klubot – is bevonja a különféle kulturális programok lebonyolításába, segíti működésüket.
Gyermekek és fiatalok számára ismeretterjesztő, képesség- és készségfejlesztő fórumokat, eseményeket szerveznek, hozzájárulva a szabadidő tartalmas eltöltéséhez.
Az Egyesület a botfai településrész közéletében betöltött közösségformáló szerepe, kulturális tevékenysége miatt Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Vajda Istvánné
Dr. Vajda Istvánné több évtizedes kimagasló gimnáziumi tanári munkássága, szakmai tudása megannyi diákja életét, személyiségének alakulását, későbbi pályaválasztását meghatározta.
Újító, iskolateremtő elképzelései a diákévek mindennapjaiban is megmutatkoztak.
A kötelező tananyag mellett tanítványai olyan útravalóval gazdagodtak, melyet fiatalként és felnőttként egyaránt magukénak érezhettek. Mindig lehetőséget teremtett arra, hogy az érettségi és felvételi vizsgához szükséges ismeretek elsajátításán túl diákjai bepillanthassanak a kultúra szerteágazó válfajaiba, megismerkedhessenek a kortárs irodalommal, filmekkel, színházzal, folyóiratokkal.
Dr. Vajda Istvánné olyan tanáregyéniség volt, akitől tanítványai sokat tanulhattak, akire mindig és mindenkor örömmel és szeretettel gondolnak vissza, aki kiemelkedő szakmai tudása, páratlan műveltsége mellett támogatta diákjait, igyekezett átsegíteni őket az általános iskolából gimnáziumba kerülés nehézségein.
Bíztatta tanulóit, hogy induljanak versenyeken, de nem a versenyeztetés állt nála a középpontban, hanem a diák, az, hogy mindenki a neki legjobb irányba induljon el és támaszkodhasson humán műveltségére.
Sokan követték tanítványai közül a pályán, szakmai tudása mellett az emberismeret és az empátia tette vonzóvá ezt a tanári mintát, és az a klasszikus elegancia, ami megjelenéséből, beszédmódjából, a világhoz való viszonyából sugárzik.
Kitartó, szorgalmas munkára sarkallta tanítványait, figyelembe véve egyéniségüket, képességüket, ezért Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Dr. Percs Erika
Dr. Percs Erika 1952. május 21-én született Budapesten.
1976-ban a Szegedi Orvostudományi Egyetemen pulmonológus, általános orvos és családorvos szakon végzett. Az orvosi egyetem befejezése után Zalaegerszegen kezdte el hivatásának gyakorlását pulmonológusként.
A pózvai tüdőkórházban 13 éven keresztül gyógyította a betegeket. Ezt követően háziorvosként a város egyik legnagyobb körzetét látja el. Kiváló szakmai háttere miatt a Pécsi Orvostudományi Egyetem mentoraként a mai napig oktatja a jövő orvosait.
A több mint 40 éves orvosi pályafutása alatt nagyon sokat tett a betegek gyógyulása érdekében és a betegségek megelőzésében is nagyon nagy szerepet vállalt. Közvetlen, kedves, empatikus természete miatt mind a mai napig nagyon ragaszkodnak hozzá a páciensei.
Dr. Percs Erika őszinte, lelkiismeretes, emberséges természetével, mind a mai napig az egyik legnagyobb praxisú körzet megbecsült orvosának számít Zalaegerszeg.
Szakmai tudása mellett, idegennyelv-tudása miatt is nagyon sokan az ő praxisát választották.
A Köztársaság úti orvosi rendelőből 41 év után nyugdíjba vonuló háziorvos a városban és a kertváros településrészen élő páciensek szolgálatában végzett példa értékű tevékenysége miatt Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Müller Imre
Müller Imre 1943-ban született Pécsen, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte.
A Nagy Lajos Gimnázium szellemisége, tanárai által közvetített értékrend meghatározta életét.
A Soproni Erdőmérnöki és Faipari Egyetem erdőmérnöki karán folytatta tanulmányait, ahol a diákélet egyik meghatározó alakja volt, közreműködött az egyetemi újság szerkesztésében, több versét, különféle írását is közzétették.
A 60-as években bekapcsolódott az ország politikai, irodalmi és művészeti életébe, 1971-ben pedig a zalaegerszegi Deák Ferenc Szakközépiskola igazgatóhelyettesévé nevezték ki.
Több szaktankönyv, újságcikk is fűződik a nevéhez, szakmai tudása, rátermettsége meghatározó a zalaegerszegi középfokú faipari szakképzés elindításában, megszervezésében.
1977-ben a Könnyűipar Kiváló Dolgozója miniszteri elismerésben részesült. 1978-tól a fővárosi Pedagógiai Intézet országos szakfelügyelője, faipart illetően az Ipari Minisztérium vezető- szaktanácsadója.
A 70-es évektől művésztelepet vezetett, műemlékvédelmi szakértőként az ország számos műemlékének felújításában részt vett. 1988-ban bekapcsolódott a zalaegerszegi politikai életbe, az MDF vezetőségi tagja lett.
1989 karácsonyán fiával élelmiszert és gyógyszert szállított a román forradalom miatt szenvedő erdélyi magyaroknak Aradra.
A délszláv háború idején több alkalommal vitt orvosi eszközöket, vérkészítményt a testvérvárosi Varasdi kórház részére. 1990-től 1994-ig Zalaegerszeg alpolgármestereként sokat tett városunk szépítéséért, fejlesztéséért.
1994-től 2005-ig a Zala Megyei Önkormányzat Hivatalában területfejlesztéssel, környezetvédelemmel foglalkozott.
A zalaegerszegi közéletben betöltött meghatározó szerepe, városunk szépítése, a polgári civil társadalom összetartozásának erősítése érdekében végzett önzetlen munkássága miatt Zalaegerszegért Díjban részesült.
Müller Imre 2022-ben hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Kostyál László
Dr. Kostyál László 1962. január 25-én született Budapesten. A Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett művészettörténész és régész diplomát 1986-ban. 1985 óta példás intézményhűséggel a Göcseji Múzeum művészettörténésze, muzeológusa, 2005-től főmuzeológusa.
1994-ben négy hetes ösztöndíjat kapott a bécsi Collegium Hungaricumtól, a Zala megyei barokk művészet ausztriai vonatkozásainak kutatására, melynek köszönhetően elkészült Dorffmaister Zalában című doktori dolgozata. A neves templomfestő életének, művészetének máig ő a legteljesebb feltárója.
Nagy szaktudással végzett múzeumi munkája mellett 1993 és 2000 között az Ady Endre Általános Iskola és Gimnáziumban, valamint 2000-től 2001-ig a Veszprémi Egyetem Agrártudományi Karának felsőfokú idegenforgalmi szakmenedzser képzésén tanított óraadóként művészettörténetet.
1992 óta a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese, 2020 óta pedig igazgatója.
Szakmai fejlődését mindig kiemelten fontosnak tartó emberként 2014-ben az ELTE BTK Művészettörténet Doktori Iskolájában PhD tudományos fokozatot szerzett. Disszertációját Kisfaludi Strobl Zsigmond életéből és művészetéből írta. Emellett nemcsak megtervezte a kiváló szobrászművész megújult állandó kiállítását, de elkészítette az alkotó igényes és tartalmas monográfiáját is.
A számos, nevéhez köthető tárlat rendezése-megnyitása mellett kiterjedt publikációs tevékenységet is folytat. Önálló és társszerzőként jegyzett kötetei, tanulmányai közül kiemelkednek a történeti Zalához kötődő művészekről – Dorffmaisterről és Kisfaludi Stroblról szólókon túl a Johann Ignaz Cimbalról, Németh Jánosról, Király Ferencről, Göntér Endréről és másokról – írottak.
Munkáját a vármegye mellett a város is megbecsülte, hiszen 1996-ban elnyerte Zalaegerszeg Kulturális Nívódíját.
Dr. Kostyál László művészettörténész, a Göcseji Múzeum igazgatója 2017-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Horváth Miklós
Horváth Miklós 1951. december 4-én született Botfán. Általános iskolai tanulmányait Zalaegerszegen végezte, 1966-tól a Ganz- Mávag Zalaegerszegi Gyáregységénél volt szakmunkástanuló, majd a sikeres vizsgák után, 1969-től a Zala Volán Vállalatnál dolgozott különböző munkakörökben.
1969-ben vizsgázott vasesztergályos szakmából, s még ez évben hivatásos gépjárművezető engedélyt szerzett. 1975-ben a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, főiskolai oklevelét pedig politikai iskolában szerezte meg 1981-ben. 1991-ben felsőfokú külkereskedelmi és áruforgalmi szakképesítést szerzett és 1995-ben végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Szakközgazdász karán.
A rendszerváltozást követően ötven civil szervezet bevonásával megalakította a Társadalmi Egyesülések Zala Megyei Szövetségét.
Fő feladatának a civil önszerveződések, közösségek megalakulásának, működési feltételei megteremtésének segítését tekintette. Szervezőmunkája eredményeként a Szövetséghez csatlakozott civil szervezetek száma néhány év alatt elérte a százat. Ezek jelentős része szociális, egészségügyi, karitatív és az idős generációt segítő, összefogó klubok, egyesületek voltak.
1995-ben PHARE támogatással létrehozta a Zalai Regionális Szociális Forrásközpontot. Feladatuk a szociális ellátó rendszer átalakításának segítése volt. Ennek keretében – irányításával – munkaügyi, munkajogi tanácsadó hálózatot hoztak létre, s több hátrányos helyzetű, illetve megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatását végző programot indítottak el.
Minisztériumi megbízással végezte szociális programok monitorozását, szervezte a szociális szakemberek képzését, szupervízióját. Munkájában mindig kiemelt helyet kapott a hátrányos helyzetű embertársainkkal és az idősekkel való törődés.
Gerontológiai szakmai műhelyt hozott létre az idős emberek speciális helyzetének felmérésére, az idős emberek segítésére.
Irányításával készült el 1996-ban Zalaegerszeg város első szociális térképe, amely alapdokumentum volt a város szociális ellátó rendszerének fejlesztésében. Háromezer példányban készítették el Zala vármegye „Szociális Kalauzát”.
Megalakította a Fogyasztók Megyei Szövetségét. 1999-ben a Megyei Kereskedelmi Felügyelőséggel és a Zala vármegyei kamarákkal együttműködve az országban elsőként hozták létre a Megyei Békéltető Testületet, amelynek fő célkitűzése, hogy segítse a vásárlók, a szolgáltatók, a kereskedelem különböző szereplői között létrejött konfliktusok megoldását.
2002 évtől két cikluson át Zalaegerszeg város önkormányzati képviselője volt.
A Szociális Bizottság, a Költségvetési Albizottság tagjaként, a Gazdasági Bizottság alelnökeként tevékenykedett. Részt vett a Griff Bábszínházat fenntartó Társulati Tanács munkájában.
2010-től négy éven át dolgozott a Millecentenáriumi Közalapítvány Felügyelő Bizottsága elnökeként és a Lakhatásért Közalapítvány alelnökeként. 2006-os megalakulásától tagja, majd elnöke a Nemzeti Civil Alap Nyugat-dunántúli Kollégiumának. 2011. évi nyugdíjazását követően önkéntes munkában tovább folytatta a TESZ-ben elkezdett munkáját.
Munkája elismeréseként több kitüntetésben részesült, mint például Vöröskeresztes Munkáért Ezüst fokozat, TIT Aranykoszorús jelvény, valamint „Köztársasági Érdemérem Bronz Fokozata”
Kiemelkedő, példamutató közösségi tevékenységéért, valamint az idősek érdekében végzett több évtizedes munkájáért Zalaegerszegért díjban részesült.
