Herbert Ferenc

Herbert Ferenc 1956. február 21-én született Mosonmagyaróváron.

Az általános iskolát Lentiben, a középiskolát Zalaegerszegen végezte, 1974-ben érettségizett a Dimitrov Építőipari Szakközépiskolában. Ugyanebben az évben felvételt nyert a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Építőipari Karára, ahol 1977-ben szerzett magasépítő üzemmérnöki oklevelet.

A Zala Megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál kezdett el dolgozni: 3 évig Zalaegerszegen volt technikus, illetve művezető, ezután 2 évig Lentiben építésvezető, 1982-től 1987-ig pedig ismét Zalaegerszegen főelőadó, majd osztályvezető.

Közben 1979 és 1980 között Lentiben teljesítette sorkatonai szolgálatát.

1987 és 1991 között a Zalaegerszegi Ingatlankezelő és a közvetítő Vállalat műszaki igazgatóhelyettese. Ekkor – pályázat útján – visszatért előző munkahelyére, ahol 1994-ig műszaki és termelési igazgatóhelyettesi beosztásban dolgozott.

1994-től a Tanácsi Építőipari Vállalatból alakult Egerszegi Tanép Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója volt. Főállása mellett 1982-től 1990-ig saját tervezőcéget is működtetett.

1983 és 1985 között a Szervezési, Vezetési Tudományos Társaság városi elnökségének, 1995-től az Ipari és Kereskedelmi Kamara Településfejlesztési Bizottságának és a Zala Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatok bizottságának a tagja.

Két gyermek édesapja. Kiválóan beszél és nyelvvizsgája van német és horvát nyelvből, de társalgási szinten beszél angolul és oroszul is.

Már 1990-től külső szakértőként tagja volt az önkormányzat Városüzemeltetési Bizottságának. Az 1994. évi országgyűlési választásokon Zalaegerszeg 1. számú választókerületében egyéni képviselői mandátumot szerzett. Több zalai képviselőtársával sikeresen lobbizott a szlovén vasútvonal Zalaegerszegen keresztül történő megvalósításáért.

2002-től önkormányzati képviselő, illetve a város nemzetközi kapcsolataival és az európai integrációs ügyekkel foglalkozó szakbizottságának elnöke lett.

Nem volt ismeretlen ez a munka számára, hiszen mint országgyűlési képviselő, 1995 és 1998 között tagja volt az Orbán Viktor vezette parlamenti európai integrációs bizottságnak. Az ott szerzett tapasztalatokat jól tudta hasznosítani.

A Műszaki Bizottság tagjaként szakmai tudásával és tapasztalatával segítette és segíti a városrendezési tervek, az építési szabályzatok elkészítését, módosítását.

A zalaegerszegi lakosoknak mindig szívesen segített az építési engedélyek, változtatások intézésében. Több városi intézmény felújításában és tervezésében is közreműködött.

Jelenleg is sikeres a vállalkozása, ahol tervezői tevékenységet folytat. A városban folyó építkezéseken, beszállítóként is fontos tényező lett a vállalkozása.

A műszaki ellenőri névjegyzékben is szerepel, ezzel is elismerve szakmai hozzáértését, felkészültségét.

Aktív szerepet vállalt Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatainak erősítéséért. Sportversenyeket szervezett a Marl-Zalaegerszeg Testvérvárosi Egyesület tagjainak és többször járt Kusel testvérvárosban is.

Herbert Ferenc több évtizedes tevékenységével elősegítette városunk fejlődését, jó hírének növelését.

A zalaegerszegi önkormányzatnál végzett tevékenységéért, szakmai munkájáért, illetve országgyűlési képviselőként a város fejlődéséért tett erőfeszítéseiért 2018-ban Zalaegerszegért díjat kapott.

Képgaléria:

Videógaléria:

Halász Vincéné

Halász Vincéné Vera 1945-ben született, három fiatalabb leánytestvére körül már gyermekkorában megtalálták a feladatok.

Férjével 2 gyermeket neveltek szeretetben, akik 3 csodálatos unokával ajándékozták meg.

Nyugdíjazását megelőzően 40 évet a Földhivatalban dolgozott.

A betegség viszonylag korán, 47 évesen elérte, 1992-ben szívinfarktust kapott, e sajnálatos betegség következtében került kapcsolatba az Egészségvédő klubbal, amely 1988-ban dr. Zörényi István, a Kardiológiai Osztály osztályvezető főorvosa kezdeményezésére Egészségvédő klubként jött létre.

1994-ben egyesületté alakult, 2002 óta közhasznú egyesületként működik.

2013-ban dr. Németh Barnabás, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház kardiológus főorvosa vette át az egyesület elnökségét.

Dr. Zörényi István felkérésére bekapcsolódott a vezetőség munkájába, tevékenységével formálta az egyesület arculatát.

Az ő kezdeményezésére indult be az egészségvédő torna. Számos karitatív dologhoz megszólította a tagságot, fáradhatatlanul irányította és jelenleg is irányítja a pályázatokkal kapcsolatos teendőket.

Az Egyesület főbb tevékenységei körüli teendőket szem előtt tartva munkáját igazi hitvallásnak tekinti, megfogalmazása szerint:

„Egészségügyi felvilágosítás és nevelés. Egészséges táplálkozás elősegítése. Mozgás, fizikai aktivitás szervezése, lebonyolítása. Szenvedélyek, dohányzás, kávé- és alkoholfogyasztás befolyásolása. Rizikótényezők szűrése, ellenőrzése. Lelki egyensúly elősegítése. A jövőbe vetett hit és remény fenntartása.”

A társadalmi szerepvállalást is fontosnak tartja, az Egyesület dalköre és előadócsoportja az idősotthonok lakóinak több alkalommal szerzett örömteli perceket, szeretettel összeállított műsorunkon kívül kis ajándékkal is kedveskedtek, mely szintén Vera szervezésében valósult meg. Ő senkit nem küld el azzal, hogy nem tud neki segíteni, jó szóra, szeretetre, együttérzésre mindenhol szükség van. Olyan megoldásokon töri a fejét, amitől ez a világ egy kicsit jobb hely lesz mindenkinek.

Halász Vincéné 26 évnyi közösségért végzett önzetlen tevékenysége, illetve társadalmi szerepvállalása elismeréseként 2018-ban Zalaegerszegért díjat kapott.

Képgaléria:

Videógaléria:

Décsy-Paál Enikő

Décsy-Paál Enikő kivételes tehetsége, zenetudása, kreativitása, karnagyi képessége és zeneszeretete szakmai alázattal, önzetlen gondolkodással párosul. Munkája meghatározó szerepet tölt be Zalaegerszeg zenei kultúrájának ápolásában, fejlesztésében.

A Canterina kamarakórus, – amelyet 2002-től a mai napig  Décsy-Paál Enikő irányít – hazai és országhatáron átívelő ismertségének kiszélesítésében, a kétszeres hangversenykórus minősítés elnyerésében elévülhetetlen érdemeket szerzett.

A Canterina Kamarakórus 1994-ben részt vett egy nemzetközi kórusversenyen is Goriziában, valamint vendégszerepeltek Kuselban is. Több külföldi szereplésre is hívták az énekegyüttest az évek során, mint Grazba, Szlovéniába, Marosvásárhelyre. 2010-ben szerepeltek az olaszországi Penna Sant’Andrea-ban megrendezett Nemzetközi Folklórfesztiválon is. 2015-ben nagy sikert arató hangversenyt adtak Rómában is. 2019-ben is visszatért a kórus Olaszországba, hiszen Roseto város Ars Vocalis kórusának meghívására két alkalommal is koncertezhettek.

2022. december 22-én pedig Velkey Péter, a polgármesteri hivatal kultúráért felelős korábbi osztályvezetője, tanácsadója kezdeményezésére, hagyományteremtő céllal a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekarral együtt az Arany Bárány télikertjében karácsonyi koncertet adtak. A koncerten többek között felcsendült Corelli Karácsonyi Concerto Grosso című kompozíciója, Szokolay Sándor Magyar karácsony című zeneműve, illetve Brahms 13. zsoltára. Az együtteseket Décsy-Paál Enikő és Sándor János karnagy vezényelte.

A nőikar eredeti célkitűzéseit szem előtt tartva, munkájával elősegíti a társadalom zenei fejlődését, a népzenei és komolyzenei kultúra megismerését, meghatározó szerepet töltve be Zalaegerszeg zenei kultúrájának ápolásában.

Décsy-Paál Enikő szakmai teljesítménye abban is megmutatkozik, hogy igényes, technikailag nehéz művek bemutatására ösztönzi a kórust, mellyel biztosítja a tagok folyamatos egyéni fejlődését, emeli a kamarakórus nívóját, szakmai megítélését, koncert látogatottságát.

Szakmai igényességén túl közösség összetartó ereje is figyelemre méltó. Nyitott, kedves határozott személyisége garancia az önkéntes alapon működő kórus hosszútávú működésére.

Külső segítőként közreműködik a kórust működtető egyesület munkájában, szívén viseli és minden eszközzel segíti a szakmai programok, hazai és külföldi szereplések megvalósulását, részt vesz a szervezési feladatokban.

Nyitott minden kulturális kezdeményezésre, különös tekintettel a városi ünnepségeken, jótékonysági rendezvényeken, művészeti programokon való részvételre, együttműködve más helyi szakmai és egyéb szervezetekkel, együttesekkel.

Alázattal végzett, lelkiismeretes munkáját 2018-ban Zalaegerszegért-díjjal ismerték el.

Iskolai végzettségei:

• Zeneművészeti Szakközépiskola Veszprém
• Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézete Pécs: zeneelmélet, szolfézs tanár, karvezető képesítés, 1999
• JPTE Művészeti Kar Pécs: zongoratanár, kamaraművész diploma, 2004
• Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar: „minőségbiztosítási szakértő” minősítés

Munkahelyei:

• Főiskolai tanulmányai mellett a pécsi Liszt F. Zeneiskolában továbbképzősöknek szolfézst és zeneelméletet oktatott.
• Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészetoktatási Intézmény: zongora, szolfézs tanár 1999-től
• Szent Cecília Zeneiskola Nagykanizsa: óraadó zenetanár 1999-2003.
• Deák F. Szakközépiskola Zalaegerszeg: óraadó ének-zene oktató és iskolakórus vezető 2002-2004.

Mellékfoglalkozás:

• Zalaegerszegi Evangélikus Gyülekezet kántora 1999-től
• Zalaistvándi Evangélikus Gyülekezet helyettesítő kántora

Képgaléria:

Videógaléria:

 

Delacasse Lászlóné

Delacasse Lászlóné Bencze Erzsébet néven született 1947-ben, Zalaegerszegen, azóta itt él és alkot, szakmai pályafutása is a szülővárosához kötődik.
A Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a Kirakatrendező és Dekoratőr Szakképző Iskola elvégzése után néhány hónapig kiállítás rendezőként helyezkedett el Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban.

Ezt követően rövidesen hazatért szülővárosába és férjhez ment, házasságából 2 gyermek született, akik 5 fiú unokával ajándékozták meg.

Időközben rajz-biológia és énektanári diplomát szerzett a pécsi és a szombathelyi tanárképző főiskolán. Végzettségeinek megfelelően nyugdíjba vonulásáig mint kirakatrendező, dekoratőr, rajz-biológia-, és énektanár dolgozott.

Három művészeti ágnak is hódolt: a zenének, képzőművészetnek – ezen belül az üvegfestészetnek – és a költészetnek.

Pedagógiai munkáját és folyamatos alkotó tevékenységét Művelődési Miniszteri Dicsérettel ismerték el 1990-ben. Hivatása első eredményeit a kórusművészetben érte el, többek között a kétszeres Nívó-díjat és arany-minősítést kiérdemelt Zalaegerszegi Város Fiúkórus alapító karnagyaként 1991 és 1999 között. Ebben az időszakban volt a Hevesi Sándor Színház énektanára, korrepetitora.

Karvezetői munkája elismeréseként a fiúkórus 5 éves jubileumi hangversenyén, 1996-ban Dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg város akkori polgármestere Díszoklevelet adományozott a Zalaegerszegi Városi Fiúkórusnak és alapító karnagynak a város zenei életében betöltött szerepéért, valamint a város kulturális életének fellendítéséért.

Betegsége miatt több mint 2 évtizede nyugdíjba kényszerült, a karmesteri „pálcát” az ecset és toll váltotta fel. A fiúkórus éléről történt távozása után, 1997-ben a ZMJV Közgyűlése Művelődési Bizottságának nevében Horváth László elnök írásbeli elismerését és köszönetét fejezte ki a város kulturális életének fejlesztésében végzett ”elévülhetetlen érdemeiért”.

A fiúkórus karnagy híján 1999-ben ugyan megszűnt, de közülük néhányan a Zalaegerszegi Vegyeskarban – ahol 6 évig maga is tag volt – folytatták az éneklést, és többen választották a zenei pályát. Az egykori kóristafiúkkal a kapcsolattartás továbbra is fennmaradt, s a kerek jubileumok alkalmával találkoznak. Nem lankadt elhivatottsága sem, mert kezdeményezésére 2001. október 27-én megalakult a Zalaegerszegi Jubileumi Férfikar.

Nyilvános bemutatkozásuk a fiúkórus megalakulásának 20 és 25 éves jubileuma alkalmával a Vegyeskar 2011, 2016-os karácsonyi koncertjein történt nagy sikerrel.

Gyermekkora óta ír verseket. Az utóbbi évtizedben D. Bencze Erzsébet írói néven folyamatosan jelennek meg versei és egyéb alkotásai különböző folyóiratokban, művészeti antológiákban, online irodalmi portálokon. 2012 óta a Krúdy Gyula Irodalmi Kör pártoló tagja.
Személyes sorstragédiái még inkább felerősítették benne a csendesebb műfajok iránti érdeklődést, a versírási hajlamot, ami azóta – a festészet mellett – alkotói tevékenysége középpontjába került.

Életét a művészetek iránti vonzódás, alázat és elkötelezettség határozta meg, ami egyúttal megteremtette számára az önkifejezés lehetőségét. A talentumokkal való gazdálkodás több művészeti ágban nem kis feladat, nagyobb felelősséget követel. Az alkotás csakis emberi közegben nyerhet értelmet, ebből következik, hogy a produktumot nem tartogathatta kizárólag magának.
Minden alkotói tevékenységet szívből, tűzzel végez, ezáltal képes elhitetni környezetével, hogy mindez nem csupán neki öröm, hanem általa másokat is élményhez juttat.

Első önálló kiállításának 2005-ben a Zalaegerszegi Városi Hangverseny- és Kiállítóterem biztosított otthont. Azóta a Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagjaként több csoportos, valamint önálló kiállításon szerepeltek alkotásai.

Önálló kiállításai:

Színek és fények (Zalaegerszeg, Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, 2005)
Szemem tükrében I. (Zalaegerszeg, Buday Art Galéria, 2007)
Szemem tükrében II. (Győrújbarát, Civilház, 2008)

Csoportos kiállítások:

Zalaegerszeg, MMIK – „Amatőr Artium” XIX. Országos Képző-és Iparművészeti Tárlat Zala megyei kiállítása (2005)
Zalaegerszeg, MMIK – Zalai Művészeti Fesztivál (2005)
Budapest, Olof Palme Ház – „Amatőr Artium” XIX. Országos Képző-és Iparművészeti Tárlat,
Esszencia Kiállítás (2005)
Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház galériája – Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület (2008)
Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház galériája – Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület (2009)
Nagykanizsa, Hevesi Sándor Művelődési Ház – „Amatőr Artium” XX. Országos Képző-és Iparművészeti Tárlat Zala Megyei Kiállítása (2009)

Delacasse Lászlóné a város művészeti, kulturális és szociális szolgálatában végzett példaértékű tevékenysége révén 2018-ban Zalaegerszegért díjban részesült.

Képgaléria:

Videógaléria:

Szakály István

Szakály István 1947. június 8-án született Zalaegerszegen.
Szülei jól menő fűszer-csemege üzletet működtettek egészen 1950-ig, míg a magántulajdont nem államosították.
1950 és 1955 között kényszer-összeköltöztetés miatt családja együtt lakott az Európa-bajnok Rozsnyói Sándor családjával. A sport onnantól kezdve Szakály István életének része lett. Sportolói pályafutását labdarúgóként kezdte a ZTE csapataiban, majd 18 éves korától váltott az atlétikára. Kauzli József edző csábította át atlétának, aki megtanította neki a helyes futótechnikát, valamint küzdelemre, a győzelem és a vereség feldolgozására nevelte. Többek között miatta utasította vissza a fővárosi klubok ajánlatait.
Többször az utánpótlás és kétszer a felnőtt válogatott tagjaként képviselte hazánkat a rövidtávfutó versenyszámokban. A 4×400 m-es váltóval országos utánpótláscsúcsot is tartottak.

Eközben jeles eredménnyel végezte az általános iskolát, majd a Zrínyi-gimnáziumot is. A Pécsi Tanárképző Főiskolán magyar irodalom és orosz nyelvtanári diplomát szerzett, valamint elvégezte a Testnevelési Főiskola atlétikai edző szakát is.

Szakály István Zala megye 1969. évi legjobb sportolója címét is elnyerte. Fő számai a 100, 200 és 400 méteres síkfutás voltak. Zalaegerszegről, zalai színekben az első felnőtt válogatott sportoló volt, összesen 6 egyetemi és főiskolai bajnoki címmel. Achilles-ín sérülése, melyet akkor nem tudtak kezelni és meggyógyítani véget vetett sportolói karrierjének.

Sportolói pályafutása befejezése után edzői tevékenységet végzett a tanítás mellett, majd a megalakuló Zalaegerszegi Sportiskola atlétikai szakág vezetője lett.
Munkákáját a ZTE atlétikai szakosztályánál folytatta, több tanítványa szerepelt a korosztályos válogatottakban, Ifjúsági Barátság Versenyen és Junior Európa Bajnokságon.
A későbbi olimpiai és világbajnoki döntős, fedett pályás Európa Bajnok gátfutó, Bakos György nevelőedzője volt 4 évig.
A szakosztály vezetőedzői posztja mellett dolgozott az egyesület elnökhelyetteseként is, majd

ZTE kötelékéből kiválva megalakították a Zalaegerszegi Atlétikai Clubot (ZAC), onnantól kezdve a pedig a neve egybeforrt a klubéval és az atlétikával. Sportmenedzseri tapasztalatait mások is igyekeztek kihasználni, például a ZTE FC marketingvezetője is volt.

1992-től a ZAC ügyvezetője lett, társadalmi munkásságát tekintve 20 évig volt a Zala Megyei Atlétikai Szövetség elnöke, egy ciklusban a Zala Megyei Sportszövetségek Egyesülését is irányította elnökként.
A Zalaegerszegi Atlétikai Club adta Zalaegerszeg első olimpikonját, azóta további 4 olimpián volt ZAC versenyző, több száz országos bajnokságot nyertek a sportolóik, és valamennyi korosztályos világversenyen szerepeltek atlétáik. Az egyesület 16 mellékállású edzővel 400 fiatal sportolását biztosítja, és a felnőttek részére külön szabadidősportos szakosztályt működtet.

Fő műve tehát a zalaegerszegi atlétika és annak életben tartása.

 

Zalaegerszeg MJV Közgyűlése 1995-ben „Zalaegerszegért” díjat adományozott részére, ennek hatására létrehozta saját nevével fémjelzett alapítványát. A Szakály István-díj eredendően az egerszegi atlétikai élet olyan tanulói számára kínált támogatást, akik felsőfokú tanulmányaik mellett maradtak a sportág kötelékében.

A klub irányításában, az anyagi háttér megteremtésében, az évente 1–2 országos és tíz régiós verseny megszervezésében elévülhetetlen érdemeket szerző Szakály István 2017-ben megkapta Zalaegerszeg város Pro Urbe díját.
Ekkor terjesztették ki a jutalmazottak körét a sportág iránt elkötelezett, és azt a háttérből társadalmi munkában segítők részére is.

A díjazott 2023-ban adta át a stafétát, a ZAC elnöki tisztségét Kozáry Ágnes egykori atlétának.
Azóta pedig a ZAC tiszteletbeli elnöke, és alapítványa révén továbbra is a klub fontos támogatója.

 

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Személyi változásokat jelentett be a Zalaszám-Zalaegerszegi Atlétikai Club. A ZAC elnöksége rendkívüli ülésén úgy döntött, hogy 2020-tól az elnöki teendőket a jövőben Szakály István látja el, az ügyvezető Bella Attila lesz, míg a felügyelőbizottság elnökének Kustán Róbertet választották:

2022-ben is kihirdette a díjazottokat a Szakály István Sportalapítvány:

Stróber László

Stróber László a Nagykanizsa melletti Rigyácon született 1952-ben. Már egész fiatal korában foglalkoztatta a papi hivatás gondolata, amely a szerzetesi gimnázium elvégzésével csak erősödött benne. Megérintette az atyák példamutató élete és a szeretetteljes légkör, amely az intézményt jellemezte.
A gimnáziumot szemináriumi évek követték, amelyeket a budapesti Hittudmányi Akadémián töltött el.
1980. június 18-án szentelték fel Szombathelyen.

A szentek közül Assisi Szent Ferencet és Vianney Szent Jánost tekinti példaképének. Assisi Szent Ferencet, aki egyszerű szeretetben élt, a mindig vidám testvér, a természet nagy barátja volt. Az atya szerint valahol minden embernek rá kellene hasonlítani, nekünk is magunkban kell hordozni az Urat: a jászolt és a keresztet. Egész élete nagy kitárulkozás volt Isten felé, és aki szeretné nekünk is megtanítani a tökéletes bizalmat Isten iránt. Megtanult mindent elveszíteni és mindent megköszönni krisztusi alázattal.

Másik példaképétől, Vianney Szent Jánostól származó gondolat  „Ha abban a szerencsében lesz részem, hogy pap lehessek sok lelket szeretnék Istenhez vezetni!”, amely motiváció volt a papi hivatása elfogadásában. Igazán elfogadta saját gyöngeségét, kora emberének értetlenségét is alázattal viselte el. Alázatával, az emberekért végzett kitartó imádságával életcélját a legtökéletesebben véghez vitte. Sok lélek jutott el az Igazságához közbenjárására.

Stróber atya első papi éveit Pákán töltötte, majd 1984-ben került Zalaegerszegre az olai templomba káplánnak, végül 1989-ben a Mária Magdolna Plébániára. Kis kitérővel ismét visszakerült a Mária Magdolna Plébániára, amelynek 1998-tól plébánosa.
1993 és 1998 között Boncodfölde plébánosa volt.

László atya szerepe a zalaegerszegi hitéletben jelentőségteljes és példaértékű.
Papi hivatását egyszerre gyakorolja a Mária Magdolna Plébánián, a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban, illetve annak kápolnájában, és önálló plébániaként való működéséig a kertvárosi templomban.

Egyéb megbízatásai közül kiemelendő, hogy 1992 és 1993  között az Egyházmegyei Kollégium prefektusa volt. 2000-től Szűz Mária mennybeviteléről nevezett molnári apát, 2003-tól a Zalaegerszegi Esperesi Kerület esperese, továbbá 2010-től a Vasvár- Szombathelyi Székeskáptalan kanonokja.

Szokás őt az építő plébánosnak is nevezni, hiszen neki köszönhető a Mária Magdolna Plébániatemplom teljes külső és belső rekonstrukciója, a kertvárosi templom megépítése, a katolikus kultúrház homlokzatának felújítása és számtalan kisebb-nagyobb munka a környező településeken.

Fáradhatatlan építő tevékenységét 2000-ben apátplébánosi ranggal ismerte el az egyházmegye. A Mária Magdolna templom több mint egy évtizedig tartó felújításának elismeréséül Podmaniczky-díjat kapott. Részére a város 2003-ban „Zalaegerszegért” díjat adományozott.

Apát-plébános úr aktívan részt vesz a város közéletében is. A városnapi rendezvények a László atya által vezetett közös imádsággal kezdődnek. Az önkormányzat felkéréséit mindig örömmel fogadja, neki köszönhetően a világi események, ünnepségek sosem nélkülözik az egyházi jelenlétet.

A közéletben vállalt tevékenysége és áldozatos papi elhivatottsága révén méltán érdemelte ki 2017-ben Zalaegerszeg város Pro Urbe díját.

Képgaléria:

Videógaléria:

Podmaniczky-díjat kapott a zalaegerszegi Mária Magdolna Plébániatemplom esperese. Stróber László az utóbbi tíz évben rendkívül sokat tett a templom felújításáért. A templom alapkövét 1748-ban rakták le, az épületet 1803-ban szentelték fel. Mindszenty József 24 évig szolgált a falai között:

Jézus kínszenvedésére és kereszthalálára emlékeztek a városi ökumenikus keresztúton. A nagypénteki körmenet – a hagyományok szerint -, a Mária Magdolna Plébániatemplom előtti térről indult, s Stróber László plébános vezetésével a Kálváriához érkezett meg:

Török Zoltán

Török Zoltán a történelmi Zala vármegye területén, Csopakon született, majd lelkészi hivatása Fejér megyébe, sőt Hollandiába is szólította. Ez utóbbi országba tanulni ment 1982-83-ban.
1988-ban az egyházkerület püspöke jelezte, hogy a zalaegerszegi és a szentgáli (Veszprém megye) gyülekezet is új lelkészre vár, lehet pályázni.
Nem volt kérdés: Zalaegerszeget választotta. 1989 szeptemberében költözhetett be családjával a zalaegerszegi parókiára.

Török Zoltán református lelkész Zalaegerszeg város közéletének meghatározó szereplője lett.
Jelentős szerepet töltött be a zalaegerszegi református egyházközség életének újjá szervezésében, erős, igazi közösséggé kovácsolásában.

Lelkészként eltöltött ideje alatt megújult a református templom, a szomszédos Rózsák tere, számos kulturális és karitatív kezdeményezést indított el, a városunk történelmi egyházai közötti példás együttműködés szorgalmazója és kiemelkedő alakja.
Több évtizedes odaadó lelkipásztori szolgálatát, egyházi-közéleti tevékenységét a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével ismerték el.

Török Zoltán 1990-ben bekerült a város képviselő-testületébe, melynek 5 cikluson át meghatározó alakja volt.
A páterdombi településrész közösségi életét önálló rendezvények, események szervezésével, a közösségi élet helyszínének kialakításával virágoztatta fel.
Az önkormányzat Kulturális Bizottságának elnökeként kiemelt figyelmet fordított Zalaegerszeg kulturális kínálatának szélesítésére, színesítésére.

Rászorulók iránti elkötelezettségét jól mintázza, hogy a 2011-ben alakult Mandulavirág Fogyatékkal Élők Intézményének élén közel negyven gondozott tartós és átmeneti elhelyezését biztosította, munkatársaival szeretetteljes, békés, családias békés környezetet alakítottak ki a bentlakók és a nappali ápoltak számára.

A 2016-ban leköszönő lelkész több évtizedes hitéleti és Zalaegerszeg város kulturális életére jelentős hatást gyakorló közéleti tevékenysége révén méltó módon kapta meg Zalaegerszeg város Pro Urbe díját.

Képgaléria:

Videógaléria:

Egerszegi Esték vendége volt Török Zoltán református lelkész, aki Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntető címet vehetett át 2016-ban a Város Napján:

Gyülekezeti tagok, városvezetők, valamint a helyi vallási felekezetek lelkipásztorai búcsúztak a 2016-ban nyugdíjba vonuló Török Zoltántól vasárnap. A református lelkész az általa celebrált istentiszteleten azt ígérte, hogy visszavonulása ellenére nem szakad el a megyeszékhelytől:

A Zalaegerszegi Televízió filmje a 2011-ben Zalaegerszegért-díjat kapott Török Zoltánról:

Interjú Török Zoltán zalaegerszegi református lelkésszel:

Gála Társastánc Klub

A Gála Társastáncklub Egyesületként 1998-ban alakult Kuzma Ferenc és gyermekei Kuzma Péter és Kuzma Renáta táncpedagógusok vezetésével.

Az egyesület a társastánc népszerűsítését tűzte ki célul.

Rövid idő alatt számos fiatal részvételével magas színvonalú társastánc kultúrát honosítottak meg a városban. Jelenleg is mintegy 170 fiatal táncol az Egyesületben.

Az Egyesület meghonosította a városban Zala Open néven azt a nemzetközi társastánc versenyt, amelynek keretében évente több százan vetélkednek a Gála Kupáért. A rendezvényt a média is kiemelt figyelemmel kíséri, országos ismertséget adva e területen is városunknak.

Az Egyesület országos, nemzetközi és világversenyeken elismerést gyűjtött. Évente számtalan versenyen, rendezvényen vesznek részt és eredményeik ismertetése oldalakat töltene meg, ezért csak a legelőkelőbb eredményeik közül megemlítve néhányat: a táncklub volt világbajnoki helyezett, valamint 2014-ben több kategóriában magyar bajnok és kitűnő eredményt – 4. helyezést – ért el 2013-ban Tajvanon a világ legjobb táncegyüttesei részére meghívásos alapon rendezett táncversenyen.

A Gála Társastáncklub Egyesület a fiatalok nevelését, a szabadidő hasznos eltöltését, a versenyeztetést, a táncművészet ismereteinek közvetítését tűzte ki célul.

A tánc területén városunknak az egyesület által kivívott elismertsége alapján méltó módon kaphatta meg Zalaegerszeg város Pro Urbe elismerését 2016-ban.

Képgaléria:

Videógaléria:

Helyi érték – a KultúrKör című magazin a Gála Társastáncklub Egyesület bemutatása:

Budaházi Tibor

Budaházi Tibor 1954. február 1-jén született az erdélyi Kőszegremetén. Középfokú tanulmányait a szatmárnémeti Képzőművészeti Gimnáziumban végezte, majd Magyarországra telepedése után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakán szerzett diplomát.

1986 óta Zalaegerszegen él, nyugdíjba vonulásáig a Mindszenty József Általános Iskola és Gimnázium művésztanára volt.

1976 óta kiállító művész, városunk mellett munkáival többek közt Székesfehérváron, Győrben, Nagykanizsán, Budapesten, Sopronban, Kecskeméten, Pakson, Szombathelyen, Hajdúböszörményben és Szegeden is bemutatkozott.

 

Emellett külföldi országokba, úgy mint Hollandiába, Ausztriába, Németországba és Szlovéniába is elvitte Zalaegerszeg jó hírét.

Elvont festészetét főként a konstruktív kompozíció jellemzi, nagyon gyakran használ egyszerű síkidomokat (kör, négyzet, háromszög) képelemként, olykor más anyagból ragasztva. Kollázsai azonban nem talált, hanem csinált felületekből készülnek. Egyszerű, szinte motívumszegény képein a szín fokozott jelentőségre tesz szert, noha koloritja nem élénk, de tónusainak skálája széles. Sokszorosított grafikáin a felületek gondos megmunkálásával ér el fakturális hatásokat.

Több ezer képe közül jó néhány gazdagítja a Göcseji Múzeum, a győri Rómer Flóris Múzeum, a németalföldi Hengelo Városi Gyűjteménye, a lendvai Múzeum-Galéria, a maribori Városi Gyűjtemény, a németországi Finnentrop Városi Gyűjteménye vagy éppen a lodzi Kisgrafikai Gyűjtemény anyagát.

Főként a keresztény értékrendre épülő, ennek hagyományából, illetvenemzeti történelmünk eseményeiből táplálkozó művészete meghatározó értéke nemcsak városunknak, de az egyetemes magyar kortárs szakrális festészetnek is. Ennek maradandó emléke, hogy 2000-ben, Mindszenty József halálának negyedszázados évfordulója és a Millennium tiszteletére elkészítette a Zárdakápolna négy ólomüvegablakát, rajta Szent Ágoston, Le Clerc Alexia, Árpád-házi Szent Erzsébet és a néhai esztergomi érsek, hercegprímás képeivel.

Inspirációja nyomán számos tanítványa választotta a művészeti pályát, sőt ő segítette a tehetséges gyermekművész, Vollein Ferenc pályájának indulását is.

Budaházi Tibor több rangos szakmai elismerés, köztük a Vajda Lajos-díj birtokosa, 2013-ban pedig elnyerte a térség alkotóit bemutató III. Ars Pannonica Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé festészeti díját.

2000-ben munkáját a közgyűlés Zalaegerszegért díjjal jutalmazta.

2014-ben a város kultúráját is gazdagító keresztény-nemzeti hagyományokra épülő, kiemelkedő alkotói pályája és művésztanári munkája elismeréseként Pro Urbe kitüntetésben részesült a festőművész.

2021. március 15-én – a kiemelkedő képzőművészeti tevékenység elismerésére adható legmagasabb magyar állami kitüntetésben, – Munkácsy Mihály-díjban részesült.

 

Képgaléria:

Videógaléria:

Pro-Urbe díjátadó:

2014-ben kiállítás nyílt Budaházi Tibor 60. születésnapja alkalmából a Göcseji Múzeumban. A tárlat a 70-es évektől követi nyomon a festőművész munkásságát. Az alkotó képei az elmúlt négy évtizedben sokat változtak, művészete egyre inkább a szakrális világ felé mozdult:

Beszélgetés a Pro Urbe díjjal elismert Budaházi Tibor festőművésszel a KultúRandevú című műsorban:

Ódry Lajos

Ódry Lajos, a Zalaegerszeg Induló zeneszerzője, karnagy 1922. június 5-én Budapesten született. A család az I. világháborút követően Bácskából menekült Budapestre, ahol édesapja a piavei harcokban mutatkozó hősiessége és hadi-rokkantsága jutalmául trafikot kapott a pestlőrinci vasútállomáson.

A zenével már korán elkötelezte magát, levente fúvószenekarban játszott, majd 1938-ban bevonult a pécsi VIII. gyalogezred menetzenekarába. A menetzenekar is teljes katonai kiképzést kapott. Egész aktív életében katonazenész volt.

1943-ban a frontra került és orosz fogságba esett. A fogságot végig dolgozta bányászként, vasútépítőként. 1947 szeptemberében került haza, majd a Magyar Honvédség Központi Zenekarába került vadászkürtösnek.

Felvételizett a Zeneakadémiára, ahol hangszeres és karmesteri szakon szerzett diplomát. 1954-ben Nagykanizsára került zenekarvezetőnek, de három évre rá Zalaegerszegre helyezték helyőrségi karmesternek. Itt szolgált, később őrnagyi rangban 1977. június 31-i nyugdíjazásáig.

Honvéd karmesteri pályafutása nem korlátozódott a katonaságra. Zalaegerszeg város zenei életének is meghatározó alakjává vált és marad – bár kora manapság már ebben kicsit akadályozza – napjainkig. Első 1958-es bemutatkozásuk is Mozart Titus-nyitánya volt az Arany Bárányban.

Sok tehetséges zenészt nevelt a zenekarban is, például a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar első hegedűse Koczián Lajos is itt kezdte zenei pályáját.

Hangversenyek, térzenék, koncertek sorozata kísérte munkásságát. Akkoriban a leányiskolával közösen vegyeskart működtettek, amely sikeresen szerepelt zenei versenyeken.

A honvéd zenekar a Magyar Rádió rendszeres megszólalója volt, 49 rádiófelvételen vettek részt.

Saját szerzeményeit jelenleg is rendszeresen műsorra tűzik zenei együttesek. Több zenekart is alakított, többek között Káváson, Botfán, de még a városi Szimfonikus zenekar alapítása is nevéhez fűződik. Ez utóbbit Jakab Zoltán akkori zeneiskolai igazgatóval 1957-ben közösen hozták létre. Ódry Lajos az alapítástól 1964-ig volt ennek a zenekarnak karmestere és ugyanezen időszak alatt a zeneiskolában is tanított fúvós hangszereken.

2002-ben – 80. életéve betöltése után – megírta a város indulóját, a Zalaegerszeg Indulót.

Ezt a zeneművet a kaposvári Honvéd Zenekar előadta a Bartók rádióban, és hangfelvétel is készült róla, melyet kiadtak.

Nyugdíjasként is aktív, a kertvárosban nyugdíjas klubot hozott létre, melyet több mint 10 évig vezetett is.

Előadásokat tart az idősek otthonában, továbbá patronálja a látássérültek klubját.

A Magyar Honvédség ma is megbecsüli, a miniszterek rendszeresen megtisztelik elismeréseikkel. 80. születésnapján az akkori városvezetés is tisztelettel köszöntötte, mint a város zenei életének elindítóját.

Vágya, hogy elvezényelhesse Zalaegerszegen a városhoz írt indulóját.

Ódry Lajos gazdag életműve és a Zalaegerszeg Induló megalkotójaként méltán kapta meg 2014-ben a város Pro Urbe kitüntetését.

A díjazott 2022-ben töltötte be 100. életévét, amely alkalomból köszöntötték az általa komponált induló eljátszásával, átvéve a karmesteri pálcát meghatódva állt ki a zenekar elé, és ugyanolyan feszes tartással, mint egykoron, levezényelte a Magyar díszindulót.

Elmondása szerint a zene és a vers az, ami életben tartja.

Ódry Lajos 2024 februárjában, 102 éves korában hunyt el.

Képgaléria:

Videógaléria:

Pro-Urbe díjátadó:

A 100 esztendős Ódry Lajos köszöntése: