Pataki János

Zalaegerszegi lokálpatrióta, 24 órás úszás szervezője

 

Pataki János több éve a Koraszülöttmentő és Gyermekintenzív Alapítvánnyal együttműködve rangos események sorát szervezi meg Zalaegerszegen.
Aktívan segíti és támogatja az alapítványt, közös céljaik elérését a helyi közügyekben, közcélú adakozások és szociális munkák aktív részeseként.

2015. februárja óta önzetlen lelkes munkával, országos hírű rendezvénnyé emelte a zalaegerszegi 24 órás úszás szervezését, amelyen rendszeresen több város egyesületei, önkéntesei vesznek részt.
A rendezvényen ma már közel 20 csapat, versenyzőként pedig 250-300 felnőtt és gyermek vesz részt rendszeresen.
Zalaegerszeg város pozitív megítélését erősítve a sport, az egészségmegőrzés területén méltó követőket talált önkéntes csapatával, városunkban és országosan is.

Példamutató, lelkes, szorgalmas, pozitív célokat kitűző zalaegerszegi lokálpatriótát ismerhettünk meg személyében, akire ” városunk” méltón, akár ikonikus személyként „PACAL” nickname-el is büszke lehet.
János munkáját önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül, anyagi lehetőségeit meghaladó áldozattal Zalaegerszegért is teszi. Méltán lett érdemes 2024-ben a Zalaegerszegért díjra.

 Képgaléria:

 Videógaléria:

Dr. Muhoray Árpád

nyugállományú polgári védelmi vezérőrnagy, polgári védelmi tanácsos, címzetes egyetemi tanár

 

Dr. Muhoray Árpád 1975-ben szerezte meg diplomáját a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola gépjármű-járműgépész szakán.

Katonatisztként a zalaegerszegi Petőfi Laktanyában teljesített először szolgálatot. Ezt további felelős katonai beosztások és feladatok követték.
1982-ben a katonai-mérnöki fakultáció elvégzése után, felsőfokú katonai képesítést szerzett, 2002-ben pedig doktori cím birtokosa lett.

2000-ben az Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság Zala Megyei szervezetének igazgatója lett.
Kiváló, felelősségteljes munkáját a novai gázkitörés alkalmával is bizonyította.

2001-ben polgári védelmi ezredessé nevezték ki. 2002-ben a Központi tiszt elismerő címet adományozták részére.
2002 és 2010 között az Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság vészhelyzet-kezelési főigazgató-helyettese, 2010 júliusától nyugállományba vonulásáig pedig a Katasztrófavédelemi Oktatási Központ vezetője volt.

Munkásságát számos díj, kinevezés dicséri, 2003-ban polgárvédelmi dandártábornokká, 2006- ban polgárvédelmi vezérőrnaggyá léptették elő, az állampolgárok védelme érdekében végzett kiemelkedő, óvó, mentő tevékenységéért.

A vörösiszap katasztrófa, valamint a dunai árvíz idején tanúsított mentési munkákban a helyreállítás- újjáépítésben a koordinációs feladatok irányítását látta el, nagyban hozzájárult a súlyos katasztrófák felszámolásához.

Szakmai tudását, magasfokú szakképzettségét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének docenseként osztotta meg a hallgatókkal, többek között az ő nevéhez is fűződik a katasztrófavédelmi szak színvonalas kialakítása, a szükséges ismeretek színvonalas oktatása.
Hadtudomány témában számos publikáció, kiváló írás dicséri kutató, feltáró munkásságát, egyebek mellett két egyetemi jegyzetet is írt.

Több évtizedes szolgálatáért a Magyar Érdemrend Tisztkeresztje Katonai Tagozat állami kitüntetést vehetett át 2010-ben.

A sportban is mindig aktív, Dr. Muhoray Árpád 2017-ben a Masters Sportolók Világjátékának 2. helyezettje lett súlyemelés sportágban.

Kiváló szakmai és társadalmi munkája elismeréseként Dr. Muhoray Árpád méltán kaphatta meg  2024-ben a Zalaegerszegért-díjat.

Képgaléria:

 Videógaléria:

Szabó Katalin

egykori iskolaigazgató, korábbi önkormányzati képviselő, volt országgyűlési képviselő

 

Szabó Katalin 1964-től él Zalaegerszegen.

Szakmai munkásságát tekintve: 1981-ben a Soproni Óvonőképző Intézetben óvónői végzettséget szerzett.
Ezt követően 1983 és 1986 között a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanító, népművelés szakkollégium hallgatója volt.
1996 és 1999 között a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának hallgatója volt, ahol pedagógia szakos tanár lett, továbbá iskolaelemzés-iskolafejlesztés specializációs szakos is elvégzett.
2002-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen közoktatási vezető és pedagógus szakvizsgát tett.
Ezek mellett 2007-ben a Szegedi Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán Kistérségi tanügy igazgatási szakértői végzettséget is szerzett.
2010 és 2011 között a Nyugat-magyarországi Egyetem mentor tanára lett.

Népművelőként, vezetőként, közéleti szereplőként rengeteg szabadidős és szakmai program szervezésében vett részt, tréneri tapasztalatait kiválóan kamatoztatta több EU-s és hazai pályázat lebonyolításában, mint szakmai vezető.

A közélet különböző területein több éve aktívan tevékenykedik.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Oktatási-, Kulturális jelenleg Humánigazgatási Bizottságának 2022-től aktív tagja.
2002 és 2006 között önkormányzati képviselő volt, az akkori Kulturális Bizottság alelnöke,valamint az Oktatási Bizottságának tagja volt. Azóta is folyamatosan az oktatást-kultúrát magában foglaló bizottság meghatározó tagja.

A város kulturális koncepcióinak kidolgozásába is aktívan bekapcsolódott.
Önkormányzati képviselőként és bizottsági tagként mindig szívügye volt a város nevelési-oktatási és kulturális intézményeinek és az ott dolgozók sorsa, helyzetük javítása.
Javaslataikor mindig kiemelt szempont volt a gyermek és ifjúsági korosztály helyzetének javítása.

Szabó Katalin a mindenkori bizottságok egyik legaktívabb tagja. Mindig nyitott szemmel és füllel jár a városban, hogy a városlakók által megfogalmazott problémákat a megfelelő fórumokon, illetve képviselőkön keresztül eljuttathassa az illetékesekhez.

1994 és 1998 között 4 évig országgyűlési képviselő volt, amely pozícióban is a legfontosabb Zalaegerszeg fejlődése volt számára. Az akkori zalaegerszegi képviselővel Herbert Ferenccel sokat lobbiztak a város fejlődéséért.
Nagy sikerének tartja, hogy a szívsebészet zalaegerszegi megmaradásában oroszlán része volt, mivel plusz forrásokat tudtak szerezni, s ezzel fenn tudott maradni a város és az ország szempontjából is fontos szívsebészeti centrum.

Egy cikluson keresztül nagyon aktív tagja volt az akkori ZTV felügyelő bizottságának is.
Dolgozott a helyi cigányság támogatása, kultúrája megőrzésének elősegítésére létrehozott Hajnalfény Közalapítványban.
Tagja volt a Zalaegerszegi Kosárlabda Klub elnökségének is.
Testvérvárosainkban is – úgy mint Dobrics, Zenica, Szurgut, Krosno – több alkalommal képviselte városunkat.

Nyugdíjba vonulását követően is óraadóként dolgozik volt iskolájában, a Liszt Ferenc Iskolában.

Szabó Katalin Zalaegerszeg politikai, gazdasági életében és közéletében betöltött szerepe, valamint kimagasló szakmai, civil, kisebbségi és kulturális munkássága elismeréseként méltó módon kaphatta meg 2024-ben a Zalaegerszegért-díjat.

Képgaléria:

Videógaléria:

Tarjánné Dr. Szabó Zsuzsanna

Kölcsey Ferenc Gimnázium volt intézményvezetője, School of Business Zalaegerszeg Üzleti Szakképző Iskola nyugalmazott vezetője

 

Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna Pózván, pedagógus családban született.
1972-ben szerzett matematika-műszaki ismeretek szakos diplomát a pécsi Tanárképző Főiskolán.

Szakmai életútja az intézményi hűség szép példája, hiszen a munkába állásától, nyugállományba vonulásáig a Ságvári Endre Gimnázium, majd annak jogutódjában a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban dolgozott.
1972-1985 között matematika-technika szakos tanárként, munkaközösség vezető, valamint osztályfőnök volt az intézményben.
1985-tól 1988-ig igazgató-helyettesként, 1988-tól 2009-ig pedig igazgatóként irányította és segítette az intézmény és kollégái munkáját.

Munkáját maximális szakmai elkötelezettséggel végezte. Az iskolai eredmények igazolják átgondolt vezetői tevékenységét, rendszerszinten megvalósuló stratégiai és operatív tervező munkáját, a sikeres két tanítási nyelvű-, természettudományos-,illetve humán oktatást, éppúgy, mint a művészeti nevelés sikerét, a kiváló sport tevékenységet.

Az innováció, az elsők között elkezdett módszertani kultúra váltás, az IKT alapú oktatás, a sokszínű külföldi kapcsolatrendszer, a pályázati és szponzori erőforrások hasznosítása a feltételek megteremtésében – mind jellemezte az intézményi munkát vezetése alatt.

A szakképzés terén is komoly részt vállalt a város életében. A School of Business Zalaegerszeg Üzleti Szakképző Iskolában 18 évig látta el a vezetői feladatokat. Ezen idő alatt több ezer diák tanult az intézményben és szerzett OKJ-s végzettséget logisztika, informatika, kereskedelem, idegenforgalom, vagy a sport terén.
Fontos eredmény, hogy az intézmény vezetése során kialakította a zalai cégekkel és szakemberekkel a gyakorlatorientált képzés feltételeit.

Az iskolarendszerű képzés mellett a felnőttképzésben is tevékenyen részt vett, mely terülten 2014 óta szakértőként is ténykedik.
Intézmény- és program-akkreditációs engedélyezési és ellenőrzési eljárások szakértője, szakképzési centrumok, illetve felnőttképzők részére nyújt tanácsokat, valamint képzések szervezésében kérik szakértelmét.

2009-es nyugdíjba menetele óta is aktívan részt vesz a közoktatás-, a szakképzés-, illetve a felnőttképzés megújítását szolgáló programokban.

Szakmai munkáját elismerve az elmúlt években is folyamatosan kapott felkérést több országos és helyi szervezettől is.

Sok évtizedes, eredményes igazgatói, tanári munkásságát Zalaegerszegért díjjal már 2009-ben is jutalmazták, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlése 2024-ben méltán szavazta meg neki ismét a Zalaegerszegért-díjat.

Képgaléria:

Videógaléria:

Kereki Judit

József Attila Városi Tagkönyvtár olvasószolgálati csoportvezetője

 

Kereki Judit 1981-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola könyvtár-magyar szakán szerzett diplomát. Az oklevél megszerzése után helyezkedett el az akkori József Attila Városi Könyvtárban, mint olvasószolgálati könyvtáros, ahol jelenleg is, immár 43 éve dolgozik. Több mint 30 éve pedig vezetője is a könyvtár olvasószolgálati csoportjának.

Ezen hosszú idő alatt nagyon sok sikeres, emlékezetes felnőtteknek szóló irodalmi rendezvénynek, író-olvasó találkozónak, vetélkedőnek volt a megszervezője, lebonyolítója.
Az elmúlt években az ő munkájának köszönhetően a kortárs irodalom szinte minden jeles képviselője megfordult a könyvtárban.
A közelmúltból szemezgetve: Grecsó Krisztián, Háy János, Nyáry Krisztián, Tóth Krisztina, Turbuly Lilla, Péterfy-Novák Éva, Palotás Petra, Rényi Ádám, és még hosszan sorolhatnánk. A rendezvények megszervezésén túl több esetben ő volt a meghívott vendég beszélgetőtársa is, minden alkalommal tanúbizonyságot adva rátermettségéről, felkészültségéről.

Különösen fontosnak tartja a kezdő, helyi írók bemutatását, gondoljunk csak Gaál Zsuzska emlékezetes kötetbemutatóira.

Több felnőtteknek szóló vetélkedő lebonyolítása, feladatainak összeállítása fűződik a nevéhez: Zala megye kultúrájáról, a város történetéről szervezett vetélkedőt idősebbeknek. Több éven keresztül zajlott nagy sikerrel minden év őszén a családoknak szóló vidám megmérettetés, amely valamely magyar szerző könyveiről, munkásságáról – úgy mint Janikovszky Éva vagy Csukás István – szólt.
Az irodalmi rendezvények megvalósításához elengedhetetlen volt a különböző pályázatokon való sikeres részvétel.

Kiemelt feladatának tartotta az idősebb korosztály számára a digitális írástudás fejlesztését is. Éveken keresztül kezdő- és haladó internethasználati tanfolyamokat tartott a városi könyvtárban és vidéki könyvtárakban is, melyek során megismertette és megszerettette a számítógép, az internet használatát.

Fontosnak tartja a középiskolás korosztállyal való foglalkozást, rendszeresen szervez könyvtárbemutató órákat, rendhagyó irodalmi foglalkozásokat. Közreműködésével zajlott több éven keresztül az ennek a korosztálynak szóló könyv- és könyvtárhasználati vetélkedő is. Az iskolákkal való szoros együttműködés feltétele, hogy jó kollegiális kapcsolatot ápol a könyvtár környezetében lévő középiskolai könyvtárosokkal, pedagógusokkal.

2024-ben is egyik kiemelt feladata volt a könyvtári Keresztury Munkabizottságban való tevékenység, a Keresztury Emlékév programjainak aktív megvalósítójaként.

Napjaink egyik fontos kérdése, problémája a természetvédelem, a fenntartható fejlődés, éppen ezért a könyvtárban működő ún. Zöld Könyvtári Munkacsoport egyik aktív tagja is.

Empátiájának, közvetlen személyiségének köszönhetően szoros, baráti kapcsolatot ápol több civil szervezettel is: a Nyugdíjas Pedagógus Egyesülettel több közös irodalmi programot szervezett az évek folyamán, mint például a gróf Nádasdy Borbálával való beszélgetést. Maradandó élményt adott Pataki Éva írónővel való találkozás is, csak úgy mint az évente megrendezett szavalóversenyek lebonyolításában is aktív szerepet vállal.
Az „Életet az éveknek” Országos Nyugdíjas Szövetség Zala Megyei Szervezétének munkájában is évek óta részt vesz. 2024-ben már zsűritagként segítette az időseknek szóló áprilisi versmondó és a szeptemberi mesemondó verseny lebonyolítását.
Hosszú évekre tekint vissza a Látásfogyatékosok Zalaegerszegi Kistérségi Egyesület tagjaival való együttműködés is, évek óta vetélkedőt szervez számukra, és folyamatosan segíti munkájukat.
Jótékonysági mentalitását tükrözi, hogy alapító tagja volt az egyik legismertebb jótékonysági szervezetnek, Zalaegerszeg-Göcsej Lions Klubnak, mely a városban és annak vonzáskörzetében élő elesettek, fogyatékkal élők segítését tartotta fő feladatának.

Kereki Judit nemcsak a József Attila Városi Könyvtárban szervezett vetélkedőket, versenyeket, hanem más művelődési intézmények, iskolák is több esetben vették igénybe tudását, segítségét egy-egy vetélkedő lebonyolításában, zsűrizésben.
Éveken keresztül könyvtári szakfelügyelőként dolgozott Zala megyében, melynek során több kistelepülési könyvtár munkáját segítette tanácsaival, ötleteivel.

1998-ban negyedmagával létrehozta a JAVK Olvasóinkért Könyvtári Alapítványt, melynek kuratóriumi tagja napjainkban is. Az Alapítvány akkor is és most is a gyerekeknek szóló programok támogatását tűzte ki célul, és jelenleg is nagymértékben segíti a könyvtár gyermekeknek szóló programjainak megvalósulását. Az alapítványi és egyéb szponzori támogatásnak köszönhetően több mint 20 éven át szervezte és vezette a könyvtár általános iskolásoknak szóló nyári balatoni olvasótáborát. Az olvasótábor résztvevői, sőt már gyerekeik is lelkes látogatói a könyvtárnak.

Szakmai tudását folyamatosan gyarapította, a főiskolai diploma megszerzése után egyetemi végzettséget szerzett, idegennyelvet tanult, és több szakmai továbbképzésen vett részt.
A Zalai Könyvtári Levelezőben és más országos könyvtári szaksajtóban is folyamatosan publikált, tudósított, beszámolt a könyvtár életéről.

Vezetőségi tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zala Megyei Szervezetének. Ebben a minőségében is sok előadást, konferenciát, szakmai tapasztalatcserét szervezett a könyvtárosok számára.

Több éven keresztül könyvtár-szakos főiskolai hallgatók szakmai mentora volt, illetve a fiatal kollégák mentora, segítője jelenleg is. Tapasztalataival, tanácsaival segíti a munkájukat, beilleszkedésüket. Elhivatottsága, szakmai tudása példaadó számukra. Kollégái számíthatnak rá, ötleteivel, munkához való pozitív hozzáállásával ma is aktív mozgatórugója a könyvtár életének.

Kiemelkedő könyvtárosi munkáját a város önkormányzata is több alkalommal jutalmazta. A Magyar Kultúra Napján több éves hagyománynak számít Zalaegerszegen, hogy közművelődés területén dolgozó szakembereket ismernek el, 2018-ban Kereki Judit is a díjazottak között volt. Nem meglepő, hiszen a város kulturális életében, a színvonalas kultúra közvetítésében elévülhetetlen érdemei vannak, neve sok-sok könyvtárlátogató, olvasó szemében egyet jelent a könyvtárral.

Ennek a szerteágazó, hosszú, lelkiismeretes és igen eredményes, a kultúra szolgálatában végzett munkának elismeréseként kaphatta meg 2024-ben a Zalaegerszegért-díjat.

Képgaléria:

Videógaléria:

Dr. Hájos Zoltán

szlovákiai, felvidéki testvérvárosunk, Dunaszerdahely polgármestere

Dr. Hájos Zoltán 1967-ben születetett. A dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségizett.
A különféle sportok kipróbálása után a futball volt az, amely az érdeklődését legjobban elnyerte. A középiskolai diákévek alatt a járási bajnokságban focizott. A sport szeretete és a mozgás igénye megmaradt benne a mai napig.
Az érettségi után sikeresen felvételt nyert a pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karára. Egyetemi tanulmányait 1990-ben fejezte be sikeresen. Még ugyanebben az évben letette a doktori vizsgát.
Bírói gyakorlatot a pozsonyi Körzeti Katonai Bíróságon és a dunaszerdahelyi Járásbíróságon szerzett, majd 1992-ben bírói szakvizsgát is sikeresen teljesítette.

Jogi gyakorlatot és szakmai tapasztalatot a dunaszerdahelyi Kataszteri Hivatalban, az Általános Hitelbank Rt., a Szlovák Takarékpénztár Rt. és a Szlovák Hitelbank Rt. jogi osztályán szerzett.
Szakmai munkáját Dunaszerdahelyen 1996-ban kezdte, ami egy egyszemélyes ügyvédi irodaként indított vállalkozásból, mára egy 6, szakképzett munkatársat számláló komoly ügyvédi szolgáltatásokra képes irodává fejlődött.

Politikai pályafutása már utolsó éves egyetemistaként, 1990-ben indult, akkor lépett be a Független Magyar Kezdeményezés politikai mozgalomba. A Független Magyar Kezdeményezés, Magyar Polgári Párttá való átalakulásakor az MPP Országos Etikai Bizottsága elnökévé választották.
A Magyar Koalíció Pártjának megalakulásakor tagja lett az Országos Etikai Bizottságnak, majd később az Országos Alapszabály-felügyelő Bizottságnak is.
2011-ben a Magyar Közösség Pártja Helyi Alapszervezetének tisztújító taggyűlésén megválasztották a dunaszerdahelyi alapszervezet elnökének.
2016. június 6-tól a Magyar Közösség Pártja Országos Elnökségének tagja.
2021 szeptemberében megalakult a Szövetség politikai párt, amelynek dunaszerdahelyi alapszervezete elnökévé választották.

A közéleti munkát 2009-ben kezdte, amikor a dunaszerdahelyiek az időközi helyhatósági választásokon polgármesternek választották. Azóta töretlen igyekezettel és elszántsággal dolgozik városukért, Dunaszerdahelyért és a dunaszerdahelyiekért. A 2017 novemberi megyei önkormányzati választásokon ismét megválasztották Nagyszombat Megyei Önkormányzat képviselőjévé.

1993-ban kötött házasságot, 2 gyermek boldog édesapja.

A hivatalos kapcsolat Dunaszerdahely és Zalaegerszeg között 2017-ben jött létre, 2017. június 9-én került sor a Baráti együttműködési szándéknyilatkozat aláírására, mely alkalomból az Egerszeg Fesztivál programjai keretében Dunaszerdahely címerpajzsát is elhelyeztük a Dísz téren.
Ezt követően rendszeressé váltak a közös programok, a két város kiemelt rendezvényeinek látogatása, küldöttségek fogadása, kulturális együttműködések, sportkapcsolatok ápolása.
Idén Dunaszerdahely képviselő-testülete úgy döntött, hogy a testvérvárosi kapcsolat és a barátság megerősítésének szimbólumaként egy most kiépülő városrészben a „Zalaegerszegi utca” elnevezést adják az új közterületnek.

A két város közötti kapcsolatok elmélyítésében Dr. Hájos Zoltán polgármesterként kulcsfontossású szerepet töltött és tölt be mind a mai napig.
Méltán ítélte meg neki 2024-ben, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlése a Zalaegerszegért-díjat.

Képgaléria:

Videógaléria:

Major Zsolt

Békési Tamás

Csötörtök Judit

Gábor Miklós (posztumusz)

Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész,
a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja

Gábor Miklós, 1919. április 7-én, a Tanácsköztársaság idején született Zalaegerszegen. Édesapja mozitulajdonos volt, édesanyja a családról gondoskodott. Testvére, Tamás korán elhunyt.

Bár az édesapja, még a család 1926-ban történő elköltözését követően is, 1944-ig saját mozit üzemeltetett Zalaegerszegen, Gábor Miklóst már gyermekkorában is a filmeknél jobban érdekelte az irodalom. Falta a könyveket: Kosztolányit, Babitsot, Ady-t. Imádott szerepelni, de írni is.

Habár az 1940-ben Színművészeti Főiskolát végzett fiatal Gábor Miklóst csupán 21 évesen a Nemzeti Színház szerződtette, származása miatt egy hónap után az utcára tették. 1941-ben került a Madách Imre Színházhoz, amelynek 1945-ig volt tagja.
A II. világháború borzalmait túlélte, majd 1948-ban ő is ott volt, a ma már kultikus Valahol Európában című filmben, amely meghozta számára az országos ismertséget. 1945 és 1954 között a Nemzeti színésze volt.

Gábor Miklós a színpadon és a filmvásznon is sikert aratott, azon kevés színészek közé tartozott, akikről még a külföldi kritikusok is ódákat zengtek.
1954 és 1975 között ismét a Madách Imre Színház tagja volt.
1970-től rendezőként is kipróbálta magát.
1975-től 1979-ig a kecskeméti Katona József Színház tagja, majd 1979 és 1984 között a Népszínházhoz szerződött.
1984 és 1991 között ismét a Nemzeti Színház, majd 1991-től haláláig a Független Színpad színésze, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt.

Az írói vénát az apjától örökölte, akinek még versei is megjelentek kisebb lapokban.

Gábor Miklóst minden érdekelte: a színészet, az írás és egy időben a fotográfia. Egész életében naplót vezetett, mindent feljegyzett. Ezek is jelentették a könyvei alapját, de volt, amit sosem írt meg.

A sármos, művelt, több nyelven olvasó, érzékeny színész első házasságát Rákosi Mária színművésznővel kötötte, második felesége, Júlia nevű leánygyermeke édesanyja, Ruttkai Éva színművésznő, harmadízben Vass Éva színművésznővel lépett frigyre.

Számos díj és elismerés birtokosa, munkáját többek között Kossuth- díjjal és Érdemes művész díjjal is elismerték.

Idősebb korában rendezett. Imádta a kutyákat és a technikai újdonságokat, rajzolni is nagyon szeretett.

Korábban írógépen dolgozta fel a jegyzeteit, de a számítógépek elbűvölték, így később már azon dolgozott.

Gábor Miklósnak hosszú életet adott a teremtő. Az intellektuális színész, aki csodálatosan mondott verseket is, 1998-ban, 79 éves korában hagyott itt minket.

Az életművét és a hagyatékát leánya, Júlia gondozza.

Szülővárosa 2024-ben posztomusz díszpolgári címben részesítette az egykori neves művészt.

 

Képgaléria:

Videógaléria: