Nemes Margit Valéria
Nemes Margit Valéria középiskolai éveit a béri Balogh Ádám Postaforgalmi Szakközépiskolában végezte. Főiskolai tanulmányai alatt postai előadóként dolgozott. Kitartása, szorgalma, a szakma iránti elkötelezettsége már korán megmutatkozott.
A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola befejezése után területi biztosként tevékenykedett a Pécsi Postaigazgatóság Pénzforgalmi osztályán, majd 1988-tól a Zalaegerszegi 1. számú Postahivatal vezető-helyettese lett. 2001-től a megyeszékhely 1. számú postahivatalának vezetője volt, ahol 18 év kiemelkedő munka után 2019-ben ment nyugdíjba.
Nevéhez számos újítás fűződik, többek között a postahivatal korszerű, ügyfélbarát kialakítása, korszerű működtetésének szavatolása, mai igényhez igazított átformálása. Mindig szem előtt tartotta munkatársai érdekeit, munkafeltételeinek, munka végzéséhez szükséges eszközeinek biztosítását.
A Kaszaházi önálló szervezeti egységként működő Kézbesítő Posta létrehozása is Nemes Margit Valéria nevéhez fűződik, melyet 2019 áprilisában adtak át.
Vezetése alatt a Zalaegerszegi 1. számú Postahivatal országos szinten mindig a legjobbak között teljesített. Szakmai munkáját, elkötelezettségét számos díj és elismerés dicséri, többek között Az év postása díj birtokosa, melyet 2017-ben vehetett át.
Kiemelkedő, Zalaegerszeg polgárait segítő szakmai munkássága miatt Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Madár Gábor
Madár Gábor Vácon született 1938. október 18-án. Sportkarrierje is a szülővárosában indult, 1952- ben a futball klub igazolt játékosaként bizonyította rátermettségét, kiemelkedő tudását.
1957-ben rövid ideig a ZTE csapatát erősítette, majd pályafutását Szombathelyen folytatta, ám 1962-ben visszatért a zalai vármegyeszékhely sportklubjába, majd 1972-ben az NB I-es csapat kapitányaként vonult vissza az aktív sportból.
1979-ben vállalt először vezetőedzői feladatot a Nagykanizsai Olajbányásznál, ahol 8 évig dolgozott. Bár a csapat sokat fejlődött irányítása alatt, igazi sikereket a ZTE FC-vel ért el, hiszen 1990-ben és 1994-ben is feljuttatta őket az első osztályba.
A későbbiekben játékos megfigyelőkét tevékenykedett, majd a ZTE Akadémia U-16-os korosztályának edzőjeként a fiatalok nevelésében is kivette részét.
Nem mindennapi pályafutását, kimagasló tehetségét, a magyar futball iránti elkötelezettségét 2008-ban a Magyar Labdarúgásért Érdemrend bronz fokozatával ismerte el a Magyar Labdarúgó Szövetség.
Városunk hírnevének öregbítéséért, Zalaegerszeg sport életében betöltött meghatározó szerepéért Zalaegerszegért díj kitüntetésben részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Kövécs Edit
Kövécs Edit a zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskola emelt szintű ének-zene oktatásának művészeti vezetője, ének-zenetanára, karnagy.
A pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett ének-zenetanári diplomát 1980-ban, majd tanítványból tanárként visszatért első iskolájába, ahol 1956 óta magas színvonalon működött a Kodályi útmutatás alapján létrejött ének-zenei tagozat.
1988-ban vette át nyugdíjba vonuló kollégájától (Büki Gyuláné Adél nénitől) a kórusvezetői és énektanári feladatokat. Szakmai tudása, zenei ízlésvilága, attraktív színpadi egyénisége, erőt sugárzó temperamentuma áthatotta a diákokat az ének órákon, és a hallgatóságot a koncerteken. Nemzetközi versenyen az iskolai kórussal elért első helyezés kiemelkedő teljesítmény volt, ekkor felfigyelt munkájára a szakma és a fenntartó önkormányzat.
Teljes odaadással végezte és végzi munkáját kezdetektől, mintegy megbecsülve a kapott feladatot és kibontakoztatva évtizedek óta tartó kreativitását. Tanfolyamok, konferenciák látogatásával (Kecskemét, Nyíregyháza, Budapest; 1988-2017.), intenzív karnagyi kurzus elvégzésével, (Zalaegerszeg,1998-2005.), barokk-reneszánsz kurzus, kórusvezénylés-továbbképzés (Keszthelyen, 2011., 2014.) és számos népzenei műhelymunka résztvevőjeként (Zalaegerszeg) gyarapította tudását.
Közvetlen és hosszantartó emberi kapcsolatokat alakít ki diákjaival, akik visszajárnak az iskolai hangversenyekre. Az elődök tiszteletére neveli diákjait (Vajda József, Büki Gyuláné). Tagja annak a munkacsoportnak, mely a Liszt Ferenc Általános Iskolában szervezi meg évente a Vajda József Megyei Népdaléneklési Versenyt, ezen számos tanítványa is szerepel.
Hatékony szakmai kapcsolatot alakított ki a térség elismert népzene pedagógusaival, ezáltal a Liszt Ferenc Általános Iskola adhat helyet az utóbbi években a zenetanárok továbbképzési műhelyfoglalkozásainak. Karnagyi munkája által a Liszt kórus igényes, magas színvonalú, Kodálytól – kortársig. A régió egyedi, meghatározó jelensége az általa vezetett énekkar, amelynek műsoraira a megyeszékhely vezetése is igényt tart.
Szakmai tevékenységének eredményei közül fontos megemlíteni, hogy nemzetközi kórusversenyeken különböző kórusdíjakat nyert el, különdíjat kapott Olaszországban, a Liszt Ferenc Országos Műveltségi versenyen és a Kodály Zoltán Országos Műveltségi versenyen is említésre méltó helyezést ért el.
1988-ban és 2016-ban Liszt plakettel tüntették ki, 2011-ben pedig Zalaegerszeg Kultúrájáért díjban részesült. Pályaíve mozgalmas és színes. Tevékenysége által a Liszt iskolások zenei teljesítménye és neveltsége magas színvonalú a mai napig.
Képgaléria:
Videógaléria:
Kiss Ferenc
Kiss Ferencet iskolai végzettsége és polgári foglalkozása a műszaki és humán területekhez köti. Önkormányzati képviselőként 1994-2019 között a zalai megyeszékhely grémiumának tagja. A zalaegerszegi közélet meghatározó szereplője.
Munkásságát a tenni akarás, a város jólétét és fejlődését elősegítő tevékenység határozta meg. Mindig szem előtt tartotta szűkebb pátriánk érdekében végzett közös munka fontosságát, a pártállástól független közös célok kitűzését és megvalósítását.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése több bizottságában is tevékenykedett, szívéhez legközelebb a szociális ügyek és a szociális támogatások nyújtása állt.
Fontosnak találta a társadalom perifériájára szorult polgárok segítését, hathatós tevékenységével igyekezett lehetőséget, kiutat biztosítani számukra.
Parlamenti képviselőként is Zala vármegye és Zalaegerszeg fejlődésén munkálkodott.
A 2010-ben megalakult Kaszaházi Településrészi Önkormányzat tagjaként aktívan képviselte az ott élők érdekeit, a helyi közösségi élet egyik meghatározó alakja, nevéhez fűződik az immár hagyományosnak mondható Gólyadombi Fesztivál szervezése is.
A Zala Volán Zrt. Humángazdálkodási Főosztályának vezetőjeként vonult nyugállományba.
Kiss Ferenc a zalaegerszegi közéletben betöltött kiemelkedő tevékenységéért 2019-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Holdosi János
Holdosi János 1954. január 30-án született a Somogy megyei Öreglakon. Általános iskolai tanulmányait Balatonfenyvesen végezte, ezután Nagykanizsára a Kőolajipari technikumba járt, innen ered a földrajz iránti érdeklődése. Középiskolai tanulmányai alatt 15 évesen már a MÁV NTE Nagykanizsa igazolt NB II-es játékosa volt. 1973-ban felvették a Pécsi Tanárképző Főiskola testnevelés-földrajz szakára.
A sport és a labdarúgás szeretete már kisgyermek korában megkezdődött. A főiskolai évek alatt is folytatta labdarúgó pályafutását a PEAC Pécs NB III-as csapatában.
Holdosi János testnevelés – földrajz szakos tanári diplomáját 1977-ben vette át Pécsen. Szakmai kiteljesedése érdekében a Testnevelői Egyetem edzői szakát is elvégezte.
1998-ban Síiskola – síoktató képesítést vehetett át. 2001-ben UEFA ’B’, majd 2004-ben az UEFA ’A’ licences edzőképzését is sikeresen abszolválta.
A vármegyeszékhelyi Petőfi Sándor Iskola testnevelés tagozatán közel 40 évig játszott szerepet. Testnevelőként, majd a testnevelés munkaközösség vezetőjeként fáradhatatlanul dolgozott önmaga és kollégái folyamatos szakmai fejlődése, önképzése érdekében. A testnevelés tagozatos osztályok osztályfőnökeként pályafutása során mindvégig kiváló közösségeket alakított ki, az iskolavezetés mindig számíthatott javaslataira, ötleteire.
30 éven át szervezte az ország talán egyik legrangosabb iskolai tornáját, a Petőfi Labdarúgó Kupát. Évtizedekig volt az iskolai sí táborok elkötelezett szervezője, oktatója.
Sokoldalú pedagógusi tevékenységének eredményeit az iskolavezetés is elismerte, 2012-ben főtanácsosi címet kapott.
A ZTE FC labdarúgó utánpótlás szakágában mind edzőként, mind a szakág vezetőjeként tevékenységét 34 éven át sikerek sorozata övezte. Egy szezonban a tartalékcsapat edzői posztját is betöltötte.
15 éven át tagja volt az MLSZ utánpótlás bizottságának, továbbá 20 éven át dolgozott Zala vármegyei diáksport szakreferensként. 1997-ben az MLSZ Labdarúgás Érdemérem Ezüst fokozatát vehette át, 2007-ben pedig Zala megye legjobb utánpótlás edzőjének választották.
Holdosi János életpályájának elismeréseként, aki kimagasló pedagógiai, edzői és sportvezetői munkát végzett több száz zalaegerszegi fiatal testi egészségének megőrzéséért, városunk NB I-es szintű labdarúgásáért, s jó hírének öregbítéséért 2019-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dékány Endre
Dékány Endre református lelkész családból származik, szüleivel 1969-ben költözött Zalaegerszegre. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán 1976-ban diplomázott, majd az Építész Karon 1983-ban szerzett szakmérnöki oklevelet.
1985-ben költözött vissza családjával Zalaegerszegre, ahol a ZALATERV Építészeti és Mérnöki Kft. munkatársaként, majd a Stabil Mérnöki Kft. ügyvezetőjeként dolgozott.
Szakmai és gazdasági tapasztalatai révén hamar szakmája egyik meghatározó szereplőjévé vált Zalaegerszegen.
1998-tól a zalai megyeszékhely közéletének fontos alakja, önkormányzati képviselőként 21 éven át sokat dolgozott a belváros rehabilitációján, a városkép alakításán, a település arculati kézikönyvének szerkesztésén.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Műszaki Bizottsága elnökeként folyamatosan figyelemmel kísérte a város fejlesztését, a városrendezési terv módosítását, a munkahely-teremtési programot, vezetésével a lakástámogatásokat igényeknek megfelelően átalakították, így eltűntek a rossz állapotban lévő szociális bérlakások.
A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. főmérnökeként szintén a megyeszékhely fejlődését, szépülését tartotta szem előtt, melyet minden eszközzel támogatott.
Tagja volt a Zala Megyei Mérnöki Kamara elnökségének. Mérnöki hozzáértését számos zalai munkája is dicséri, csak párat említve: a zalaegerszegi OTP Székház, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház helikopter fogadó épülete, az Izsák Imre Általános Iskola és a teskándi Csukás István Általános Iskola, Nagykanizsai Fedett Uszoda.
A vallás és a református egyház kiemelt szerepet töltött be életében, 17 évig volt presbitere a Zalaegerszeg Református Egyházközségnek.
Dékány Endre a zalaegerszegi közéletben betöltött kiemelkedő szerepéért, a városfejlesztéséért végzett áldozatos munkájáért 2019-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Dékány Endre 2020-ban, 68 éves korában hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Horváth Attila
Horváth Attilát már középiskolai tanulmányai is a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumhoz kötötték. Az érettségit követően az ELTE Természettudományi Karán tanult tovább, ahol 1981-ben matematika-fizika szakon tanári diplomát szerzett, majd 1987-ben a számítástechnika szakot is elvégezte.
Tanári pályáját Zalaegerszegen, a Zrínyi Miklós Gimnáziumban kezdte 1981-ben, 1989-től megyei szaktanácsadóként is tevékenykedett. 1993-ban a gimnázium vezetőjévé választották, ahol egészen nyugdíjazásáig dolgozott. 1997-ben informatikai szakértői végzettséget szerzett, majd közoktatási vezetői képzésben vett részt, melyet 1999-ben sikerrel abszolvált.
Munkássága alatt a Zrínyi Miklós Gimnázium az ország egyik legjobb gimnáziumává nőtte ki magát, számos kiváló tanulmányi eredmény született, a diákok jelentős hányada neves felsőfokú intézményekben tanul tovább. A tanulók több országos hírű versenyen is bizonyítják tudásukat, legyen szó természettudományról, idegennyelvről vagy akár informatikáról. A művészeti tehetségkutatók és a diáksport megmérettetéseinek dobogós helyezései dicsérik a Zrínyi Miklós Gimnázium diákjait és tanárait. Az intézményben több éve működő Arany János Tehetséggondozó Program segítségével a hátrányos helyzetű, ám jó képességű gyermekek számára biztosítanak lehetőséget a tanulásra és továbbtanulásra. Horváth Attila igazgatóként kiemelt figyelmet fordított az ismeretek alapos és magas szintű elsajátítására, a képességek sokrétű fejlesztésére, a tartalmas és színvonalas tanórán kívüli tevékenységek biztosítására. A gimnázium szaktantermeinek, helyiségeinek felszereltsége, a rendelkezésre álló eszközök modernizálása szintén fontos szerepet tölt be az iskola vezetésének alapelvei között. Több hetes külföldi tanulási lehetőségek segítik a gimnazistákat az idegennyelv elsajátításában.
Horváth Attila a több évtizedes, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium élén végzett példa értékű, közösségfejlesztő munkájának elismerésül Pro Urbe díjban részesült.
Képgaléria:
Zalaegerszegi Honvédklub Egyesület
A klub 1968. szeptember 29-én alakult a Zalaegerszegi Helyőrségi Művelődési Otthonban (HEMO), Fegyveres Erők és Testületek Klubja néven.
Tagjait a Magyar Honvédség, a Határőrség, a fegyveres testületek és családtagjaik alkották. Kulturális rendezvények, bálok, kirándulások, csapatlátogatások szervezésével biztosították a tagság szabadidejének hasznos eltöltését.
1990-ben az egyesület kiemelt feladatai közé bekerült a katonai hagyományok ápolása, illetve az ifjúság honvédelmi nevelése. A klub a Magyar Honvédség Zalaegerszegi Nyugállományúak Klubja néven folytatta munkáját. Ebben az évben alakult meg az énekkar, amely azóta is töretlen népszerűséggel és eredményességgel működik, biztosítva a tagok szórakoztatását, és elősegítve a klub elismertségének növelését is.
A klub 2002-ben tagja lett a „TESZ Generációk” Zala vármegyei nyugdíjasok és az „Életet az éveknek” szervezeteinek, 2004-ben pedig partneri kapcsolatba lépett az Osztrák Bajtársi Szövetség (ÖKB) güssingi szervezetével.
2007-ben a klub kezdeményezésére a négy Zala megyei Honvédklub együttműködési megállapodást kötött Zalaegerszegen.
Az egyesület megalakításának 40. évfordulója alkalmából (2008-ban) egy emlékparkot alakítottak ki a laktanya előtt, a Zalaegerszegen szolgálatteljesítés közben elhunyt katonatársak emlékére, illetve egy állandó kiállítást hoztak létre, melyben a tagság által gyűjtött, beadott emlékek alapján felidézhető a helyőrség katonamúltja, a katonai szolgálat.
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata a klub részére Zalaegerszeg Emlékzászlót adományozott, elismerve ezzel a klub munkáját és közéleti aktivitását. Az emlékpark és a katonatörténeti kiállítás fejlesztése folyamatosan zajlik.
A 2011-es Alapszabály módosítást követően az egyesület neve: Zalaegerszegi Honvédklub.
A klub nagy energiát fektet a katonai hagyományok ápolásába. Zalaegerszeg komoly katonaváros volt, ahol a honvédség az élet szinte minden területén segítette a város fejlődését. A véradásoktól, az élelmiszer és a betegek hóval elzárt területeken való szállításán keresztül, az utak, művelődési intézmények és közművek társadalmi munkában történő megépítéséig az egykori és jelenlegi klubtagok (egykori katonák) munkája mindenütt fellelhető. Ezen hagyományok ápolása az egyesület egyik legfontosabb küldetése. Ennek érdekében született meg, és bővül napjainkban is a város katonamúltját bemutató kiállítás.
A katonai hagyományok ápolásának része az 1968-as csehszlovákiai bevonulás emlékeinek gyűjtése. Az események számos, de sajnos egyre fogyó számú résztvevője él még, akik hitelesen tudnak beszámolni az egykori Magyar Néphadsereg egyetlen harci bevetéséről. A tőlük kapott tárgyi emlékek, fotók a kiállításon, míg a tollba mondott emlékek a különféle kiadványokban, filmfelvételeken emlékeztetnek a város katonáinak dicső múltjára.
Katonai hagyományokon messze túlmutat az Osztrák Bajtársi Szövetség Güssing városi szervezetével fenntartott baráti kapcsolat, mely alkalmas Zalaegerszeg külföldi ismertségének, elismertségének növelésére. Az osztrák küldöttség rendszeres részvétele a városi koszorúzásokon, pl. a Hősök Napján, nagyban emeli a városi rendezvény ünnepélyességét, fényét.
Képgaléria:
Videógaléria:
Örömtáncra hívta a szépkorúakat a Honvédklub, illetve a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az Éveknek” szövetség megyei szervezete. A jelentkezőket a városháza előtti téren Bali Zoltán alpolgármester és a szervezet elnökhelyettese köszöntötte:
Dr. Mészáros Lajos
Dr. Mészáros Lajos 32 éves korában lett a Tüdőgyógyintézet osztályvezető főorvosa, egészen nyugdíjazásáig volt a kórház alkalmazásában. Közben igazgatóhelyettesként, illetve rövid ideig igazgatóként is tevékenykedett.
Dr. Mészáros Lajosnak része volt a zalai tuberkulózis felszámolásában. 10 éven belül a legjobb járványtani eredményt mutatta Zala Megye. Meghatározó szerepe volt abban, hogy manapság már Zalában is kevesen tudják, mily szörnyű kór elszenvedésétől védték meg az embereket a tbc-t felszámoló orvosok.
A tbc visszaszorulása új irányt szabott Dr. Mészáros Lajosnak. Az asztmás és daganatos betegek gyógyítása felé fordult. Ennek megelőzésére és diagnosztikájának felállítására, a gyógyítására munkacsoportjával terápiás modellt alkotott. Ez a munkamódszer akkori viszonyok között nagymértékben elősegítette a betegség felismerését és kezelésében eredményességét.
A gyógyító munka mellett az orvostudományi ismeretek gyarapítását is feladatának tekintette. Komoly tudományos munkássága van az asztmás betegségek diagnosztizálásában és gyógyításában. 100-nál több tudományos közleménye jelent meg részben magyarul, részben németül és angolul. Erre is figyelemmel, miután tudományos fokozatot szerzett, 1977-ben címzetes docense lett a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek.
Habár a szívbetegek gyógyítását a szívsebészet városba településétől számítjuk mi laikusok, az egészségtudomány történet feljegyezte, hogy Dr. Mészáros Lajos volt az első, aki Zala megyében szív-katéteres vizsgálatot végzett tüdő szívbetegség miatt a diagnózis felállítása érdekében.
Tudományos munkásságát Alkotói díjjal ismerték el 1983-ban Zalaegerszegen.
Nyugdíjazása után a Pécsi Orvostudományi Egyetem Zalaegerszegi Egészségügyi Főiskola igazgatója lett. Igazgatás adminisztratív terhei mellett egyetemi tanárként oktatási tevékenységet is folytatott, mint emeritus professzor.
Amikor a Főiskolai Kar önálló Egészségügyi Karrá alakult oktatási főigazgatói beosztást kapott a négy képzési területen/ Pécs, Kaposvár, Szombathely, Zalaegerszeg/.
A POTE több alkalommal kitüntetésekkel ismerte el a munkáját. 1999-ben a Pro Universitate Díj arany fokozatát, 2001-ben a Battyányi-Strattmann díjat és 2006-ban Pro Sanitate kitüntetést kapta meg és mind emellett emeritus professzori kinevezéssel méltatták oktató munkásságát.
2001-ben Zalaegerszegért Díjat adományozott számára a város.
Dr. Mészáros Lajos korábbi gyógyító munkássága, oktatói, tudományos munkássága, és az egészségügyi főiskola elfogadottságáért végzett szervező munkája miatt 2018-ban Pro Urbe díjban részesült.
Dr. Mészáros Lajos 2023-ban, 91 éves korában hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Beszélgetés az Egerszegi Esték című műsorban Dr. Mészáros Lajos, Pro Urbe-díjas professzorral:
Tombi Lajos
Tombi Lajos 1952. május 29-én született Szatinán. Nős, felesége Horváth Magdolna okleveles gyógyszerész. Két gyermek édesapja.
Tombi Lajos a sásdi Általános Iskolából a pécsi Komarov Gimnáziumba került és érettségizett 1971-ben. 1972 és 1978 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán folytatta tanulmányait és szerzett diplomát.
Szakmai életútja:
1978 – 1987 között a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer generál műszaki ellenőre, majd 1987-1989 között a Mezőterv szakosztályvezetője, vezető tervezője volt, nevéhez fűződött a Zala Megyei infrastruktúrális létesítmények tervezése.
1989-1990 között a Zala Megyei Tanács Műszaki Osztály környezetvédelmi, vízgazdálkodási főmunkatársa, majd 1991-1995 közötti időszakban a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. Feladata volt a kétmegyés régió szakági irányítása.
1996-1997 között a Hidroterra vállalatnál főmérnök, vezetőtervező, majd magántervezőként tevékenykedett 1997 és 1999 között az Inzsellér TL Bt-nél.
Zala Megyei Mérnöki Kamara tagja, 1997-1998 között titkára, a Kamara létrehozásában is szerepe volt.
1998-tól a 2010. évi önkormányzati választásokig Zalaegerszeg alpolgármestereként a város fejlesztéséért, üzemeltetéséért és infrastruktúrájáért volt felelős.
2010-2014 között önkormányzati képviselő, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Városfejlesztési, Üzemeltetési és Tervezési Bizottságának, Pénzügyi Bizottságának és Gazdasági Bizottságának tagja, a Kertvárosi Településrészi Önkormányzat vezetője.
A Közgyűlés 2010-2014 közötti választási ciklusra a város környezetvédelmi problémáinak feltárása, az ökováros koncepciójának kialakítása feladat ellátására tanácsnoknak választotta.
Részt vett a Kis-Balaton beruházás megvalósításában és Zalaegerszeg városfejlesztésében, továbbá több Zala megyei vízügyi, környezetvédelmi és közlekedési projekt tervezésében és megvalósításában.
Az évek során kiérdemelte a Kis-Balaton beruházásért kiváló szakmai elismerést, valamint a Honvédelmi Minisztérium – II. osztályú honvédelemért kitűntetést.
Magyar Demokrata Fórum Zala megyei elnöke 1996-2001 között, az MDF megyei választmányi tagja volt. 1990-től a Magyar Demokrata Fórum Országos Környezetvédelmi Bizottság tagja, a Zala Megyei Mérnöki Kamara, és a Pacsai Vadásztársaság tagja volt.
Tombi Lajos alpolgármesterként, illetve önkormányzati képviselőként kiemelkedő szerepet töltött be a 74-76-os főút Zalaegerszeget elkerülő szakaszának előkészítésében és megvalósításában, új regionális szilárd hulladéklerakó létesítésében Búslakpusztán, a Gébárti Szabadidőközpont kialakításában, az Aquapark megvalósításában, az önkormányzati bérlakás program megvalósításában, a ZALAISPA Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi hulladékgazdálkodási projekt megvalósításában, Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és -kezelési projektjében, a városkörnyéki, zártkerti területeken vezetékes ívóvíz beruházások megvalósításában, Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba vasútvonal rehabilitációs projekt megvalósításában, egy orvos egy munkahely fejlesztési program megvalósításában, sportlétesítmények fejlesztésében.
A városért nyújtott alázatos munkájáért Tombi Lajos Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntetésben részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Beszélgetés az Egerszegi Estékben Tombi Lajos vízépítő mérnökkel, Zalaegerszeg egykori alpolgármesterével az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából kapott állami kitüntetése kapcsán: