Személyek

Kövécs Edit

Kövécs Edit a zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskola emelt szintű ének-zene oktatásának művészeti vezetője, ének-zenetanára, karnagy.

A pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett ének-zenetanári diplomát 1980-ban, majd tanítványból tanárként visszatért első iskolájába, ahol 1956 óta magas színvonalon működött a Kodályi útmutatás alapján létrejött ének-zenei tagozat.

1988-ban vette át nyugdíjba vonuló kollégájától (Büki Gyuláné Adél nénitől) a kórusvezetői és énektanári feladatokat. Szakmai tudása, zenei ízlésvilága, attraktív színpadi egyénisége, erőt sugárzó temperamentuma áthatotta a diákokat az ének órákon, és a hallgatóságot a koncerteken. Nemzetközi versenyen az iskolai kórussal elért első helyezés kiemelkedő teljesítmény volt, ekkor felfigyelt munkájára a szakma és a fenntartó önkormányzat.

Teljes odaadással végezte és végzi munkáját kezdetektől, mintegy megbecsülve a kapott feladatot és kibontakoztatva évtizedek óta tartó kreativitását. Tanfolyamok, konferenciák látogatásával (Kecskemét, Nyíregyháza, Budapest; 1988-2017.), intenzív karnagyi kurzus elvégzésével, (Zalaegerszeg,1998-2005.), barokk-reneszánsz kurzus, kórusvezénylés-továbbképzés (Keszthelyen, 2011., 2014.) és számos népzenei műhelymunka résztvevőjeként (Zalaegerszeg) gyarapította tudását.

Közvetlen és hosszantartó emberi kapcsolatokat alakít ki diákjaival, akik visszajárnak az iskolai hangversenyekre. Az elődök tiszteletére neveli diákjait (Vajda József, Büki Gyuláné). Tagja annak a munkacsoportnak, mely a Liszt Ferenc Általános Iskolában szervezi meg évente a Vajda József Megyei Népdaléneklési Versenyt, ezen számos tanítványa is szerepel.

Hatékony szakmai kapcsolatot alakított ki a térség elismert népzene pedagógusaival, ezáltal a Liszt Ferenc Általános Iskola adhat helyet az utóbbi években a zenetanárok továbbképzési műhelyfoglalkozásainak. Karnagyi munkája által a Liszt kórus igényes, magas színvonalú, Kodálytól – kortársig. A régió egyedi, meghatározó jelensége az általa vezetett énekkar, amelynek műsoraira a megyeszékhely vezetése is igényt tart.

Szakmai tevékenységének eredményei közül fontos megemlíteni, hogy nemzetközi kórusversenyeken különböző kórusdíjakat nyert el, különdíjat kapott Olaszországban, a Liszt Ferenc Országos Műveltségi versenyen és a Kodály Zoltán Országos Műveltségi versenyen is említésre méltó helyezést ért el.

1988-ban és 2016-ban Liszt plakettel tüntették ki, 2011-ben pedig Zalaegerszeg Kultúrájáért díjban részesült. Pályaíve mozgalmas és színes. Tevékenysége által a Liszt iskolások zenei teljesítménye és neveltsége magas színvonalú a mai napig.

Képgaléria:

Videógaléria:

Kiss Ferenc

Kiss Ferencet iskolai végzettsége és polgári foglalkozása a műszaki és humán területekhez köti. Önkormányzati képviselőként 1994-2019 között a zalai megyeszékhely grémiumának tagja. A zalaegerszegi közélet meghatározó szereplője.

Munkásságát a tenni akarás, a város jólétét és fejlődését elősegítő tevékenység határozta meg. Mindig szem előtt tartotta szűkebb pátriánk érdekében végzett közös munka fontosságát, a pártállástól független közös célok kitűzését és megvalósítását.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése több bizottságában is tevékenykedett, szívéhez legközelebb a szociális ügyek és a szociális támogatások nyújtása állt.

Fontosnak találta a társadalom perifériájára szorult polgárok segítését, hathatós tevékenységével igyekezett lehetőséget, kiutat biztosítani számukra.

Parlamenti képviselőként is Zala vármegye és Zalaegerszeg fejlődésén munkálkodott.

A 2010-ben megalakult Kaszaházi Településrészi Önkormányzat tagjaként aktívan képviselte az ott élők érdekeit, a helyi közösségi élet egyik meghatározó alakja, nevéhez fűződik az immár hagyományosnak mondható Gólyadombi Fesztivál szervezése is.

A Zala Volán Zrt. Humángazdálkodási Főosztályának vezetőjeként vonult nyugállományba.

Kiss Ferenc a zalaegerszegi közéletben betöltött kiemelkedő tevékenységéért 2019-ben Zalaegerszegért díjban részesült.

Képgaléria:

Videógaléria:

Holdosi János

Holdosi János 1954. január 30-án született a Somogy megyei Öreglakon. Általános iskolai tanulmányait Balatonfenyvesen végezte, ezután Nagykanizsára a Kőolajipari technikumba járt, innen ered a földrajz iránti érdeklődése. Középiskolai tanulmányai alatt 15 évesen már a MÁV NTE Nagykanizsa igazolt NB II-es játékosa volt. 1973-ban felvették a Pécsi Tanárképző Főiskola testnevelés-földrajz szakára.

A sport és a labdarúgás szeretete már kisgyermek korában megkezdődött. A főiskolai évek alatt is folytatta labdarúgó pályafutását a PEAC Pécs NB III-as csapatában.

Holdosi János testnevelés – földrajz szakos tanári diplomáját 1977-ben vette át Pécsen. Szakmai kiteljesedése érdekében a Testnevelői Egyetem edzői szakát is elvégezte.

1998-ban Síiskola – síoktató képesítést vehetett át. 2001-ben UEFA ’B’, majd 2004-ben az UEFA ’A’ licences edzőképzését is sikeresen abszolválta.

A vármegyeszékhelyi Petőfi Sándor Iskola testnevelés tagozatán közel 40 évig játszott szerepet. Testnevelőként, majd a testnevelés munkaközösség vezetőjeként fáradhatatlanul dolgozott önmaga és kollégái folyamatos szakmai fejlődése, önképzése érdekében. A testnevelés tagozatos osztályok osztályfőnökeként pályafutása során mindvégig kiváló közösségeket alakított ki, az iskolavezetés mindig számíthatott javaslataira, ötleteire.

30 éven át szervezte az ország talán egyik legrangosabb iskolai tornáját, a Petőfi Labdarúgó Kupát. Évtizedekig volt az iskolai sí táborok elkötelezett szervezője, oktatója.

Sokoldalú pedagógusi tevékenységének eredményeit az iskolavezetés is elismerte, 2012-ben főtanácsosi címet kapott.

A ZTE FC labdarúgó utánpótlás szakágában mind edzőként, mind a szakág vezetőjeként tevékenységét 34 éven át sikerek sorozata övezte. Egy szezonban a tartalékcsapat edzői posztját is betöltötte.

15 éven át tagja volt az MLSZ utánpótlás bizottságának, továbbá 20 éven át dolgozott Zala vármegyei diáksport szakreferensként. 1997-ben az MLSZ Labdarúgás Érdemérem Ezüst fokozatát vehette át, 2007-ben pedig Zala megye legjobb utánpótlás edzőjének választották.

Holdosi János életpályájának elismeréseként, aki kimagasló pedagógiai, edzői és sportvezetői munkát végzett több száz zalaegerszegi fiatal testi egészségének megőrzéséért, városunk NB I-es szintű labdarúgásáért, s jó hírének öregbítéséért 2019-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.

Képgaléria:

Videógaléria:

Dékány Endre

Dékány Endre református lelkész családból származik, szüleivel 1969-ben költözött Zalaegerszegre. A Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán 1976-ban diplomázott, majd az Építész Karon 1983-ban szerzett szakmérnöki oklevelet.

1985-ben költözött vissza családjával Zalaegerszegre, ahol a ZALATERV Építészeti és Mérnöki Kft. munkatársaként, majd a Stabil Mérnöki Kft. ügyvezetőjeként dolgozott.

Szakmai és gazdasági tapasztalatai révén hamar szakmája egyik meghatározó szereplőjévé vált Zalaegerszegen.

1998-tól a zalai megyeszékhely közéletének fontos alakja, önkormányzati képviselőként 21 éven át sokat dolgozott a belváros rehabilitációján, a városkép alakításán, a település arculati kézikönyvének szerkesztésén.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Műszaki Bizottsága elnökeként folyamatosan figyelemmel kísérte a város fejlesztését, a városrendezési terv módosítását, a munkahely-teremtési programot, vezetésével a lakástámogatásokat igényeknek megfelelően átalakították, így eltűntek a rossz állapotban lévő szociális bérlakások.

A Zalaegerszegi Városfejlesztő Zrt. főmérnökeként szintén a megyeszékhely fejlődését, szépülését tartotta szem előtt, melyet minden eszközzel támogatott.

Tagja volt a Zala Megyei Mérnöki Kamara elnökségének. Mérnöki hozzáértését számos zalai munkája is dicséri, csak párat említve: a zalaegerszegi OTP Székház, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház helikopter fogadó épülete, az Izsák Imre Általános Iskola és a teskándi Csukás István Általános Iskola, Nagykanizsai Fedett Uszoda.

A vallás és a református egyház kiemelt szerepet töltött be életében, 17 évig volt presbitere a Zalaegerszeg Református Egyházközségnek.

Dékány Endre a zalaegerszegi közéletben betöltött kiemelkedő szerepéért, a városfejlesztéséért végzett áldozatos munkájáért 2019-ben Zalaegerszegért díjban részesült.

Dékány Endre 2020-ban, 68 éves korában hunyt el.

Képgaléria:

Videógaléria:

Horváth Attila

Horváth Attilát már középiskolai tanulmányai is a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumhoz kötötték. Az érettségit követően az ELTE Természettudományi Karán tanult tovább, ahol 1981-ben matematika-fizika szakon tanári diplomát szerzett, majd 1987-ben a számítástechnika szakot is elvégezte.

Tanári pályáját Zalaegerszegen, a Zrínyi Miklós Gimnáziumban kezdte 1981-ben, 1989-től megyei szaktanácsadóként is tevékenykedett. 1993-ban a gimnázium vezetőjévé választották, ahol egészen nyugdíjazásáig dolgozott. 1997-ben informatikai szakértői végzettséget szerzett, majd közoktatási vezetői képzésben vett részt, melyet 1999-ben sikerrel abszolvált.

Munkássága alatt a Zrínyi Miklós Gimnázium az ország egyik legjobb gimnáziumává nőtte ki magát, számos kiváló tanulmányi eredmény született, a diákok jelentős hányada neves felsőfokú intézményekben tanul tovább. A tanulók több országos hírű versenyen is bizonyítják tudásukat, legyen szó természettudományról, idegennyelvről vagy akár informatikáról. A művészeti tehetségkutatók és a diáksport megmérettetéseinek dobogós helyezései dicsérik a Zrínyi Miklós Gimnázium diákjait és tanárait. Az intézményben több éve működő Arany János Tehetséggondozó Program segítségével a hátrányos helyzetű, ám jó képességű gyermekek számára biztosítanak lehetőséget a tanulásra és továbbtanulásra. Horváth Attila igazgatóként kiemelt figyelmet fordított az ismeretek alapos és magas szintű elsajátítására, a képességek sokrétű fejlesztésére, a tartalmas és színvonalas tanórán kívüli tevékenységek biztosítására. A gimnázium szaktantermeinek, helyiségeinek felszereltsége, a rendelkezésre álló eszközök modernizálása szintén fontos szerepet tölt be az iskola vezetésének alapelvei között. Több hetes külföldi tanulási lehetőségek segítik a gimnazistákat az idegennyelv elsajátításában.

Horváth Attila a több évtizedes, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium élén végzett példa értékű, közösségfejlesztő munkájának elismerésül Pro Urbe díjban részesült.

Képgaléria:

Zalaegerszegi Honvédklub Egyesület

A klub 1968. szeptember 29-én alakult a Zalaegerszegi Helyőrségi Művelődési Otthonban (HEMO), Fegyveres Erők és Testületek Klubja néven.

Tagjait a Magyar Honvédség, a Határőrség, a fegyveres testületek és családtagjaik alkották. Kulturális rendezvények, bálok, kirándulások, csapatlátogatások szervezésével biztosították a tagság szabadidejének hasznos eltöltését.

1990-ben az egyesület kiemelt feladatai közé bekerült a katonai hagyományok ápolása, illetve az ifjúság honvédelmi nevelése. A klub a Magyar Honvédség Zalaegerszegi Nyugállományúak Klubja néven folytatta munkáját. Ebben az évben alakult meg az énekkar, amely azóta is töretlen népszerűséggel és eredményességgel működik, biztosítva a tagok szórakoztatását, és elősegítve a klub elismertségének növelését is.

A klub 2002-ben tagja lett a „TESZ Generációk” Zala vármegyei nyugdíjasok és az „Életet az éveknek” szervezeteinek, 2004-ben pedig partneri kapcsolatba lépett az Osztrák Bajtársi Szövetség (ÖKB) güssingi szervezetével.

2007-ben a klub kezdeményezésére a négy Zala megyei Honvédklub együttműködési megállapodást kötött Zalaegerszegen.

Az egyesület megalakításának 40. évfordulója alkalmából (2008-ban) egy emlékparkot alakítottak ki a laktanya előtt, a Zalaegerszegen szolgálatteljesítés közben elhunyt katonatársak emlékére, illetve egy állandó kiállítást hoztak létre, melyben a tagság által gyűjtött, beadott emlékek alapján felidézhető a helyőrség katonamúltja, a katonai szolgálat.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata a klub részére Zalaegerszeg Emlékzászlót adományozott, elismerve ezzel a klub munkáját és közéleti aktivitását. Az emlékpark és a katonatörténeti kiállítás fejlesztése folyamatosan zajlik.

A 2011-es Alapszabály módosítást követően az egyesület neve: Zalaegerszegi Honvédklub.

A klub nagy energiát fektet a katonai hagyományok ápolásába. Zalaegerszeg komoly katonaváros volt, ahol a honvédség az élet szinte minden területén segítette a város fejlődését. A véradásoktól, az élelmiszer és a betegek hóval elzárt területeken való szállításán keresztül, az utak, művelődési intézmények és közművek társadalmi munkában történő megépítéséig az egykori és jelenlegi klubtagok (egykori katonák) munkája mindenütt fellelhető. Ezen hagyományok ápolása az egyesület egyik legfontosabb küldetése. Ennek érdekében született meg, és bővül napjainkban is a város katonamúltját bemutató kiállítás.

A katonai hagyományok ápolásának része az 1968-as csehszlovákiai bevonulás emlékeinek gyűjtése. Az események számos, de sajnos egyre fogyó számú résztvevője él még, akik hitelesen tudnak beszámolni az egykori Magyar Néphadsereg egyetlen harci bevetéséről. A tőlük kapott tárgyi emlékek, fotók a kiállításon, míg a tollba mondott emlékek a különféle kiadványokban, filmfelvételeken emlékeztetnek a város katonáinak dicső múltjára.

Katonai hagyományokon messze túlmutat az Osztrák Bajtársi Szövetség Güssing városi szervezetével fenntartott baráti kapcsolat, mely alkalmas Zalaegerszeg külföldi ismertségének, elismertségének növelésére. Az osztrák küldöttség rendszeres részvétele a városi koszorúzásokon, pl. a Hősök Napján, nagyban emeli a városi rendezvény ünnepélyességét, fényét.

Képgaléria:

Videógaléria:

Örömtáncra hívta a szépkorúakat a Honvédklub, illetve a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az Éveknek” szövetség megyei szervezete. A jelentkezőket a városháza előtti téren Bali Zoltán alpolgármester és a szervezet elnökhelyettese köszöntötte:

Dr. Mészáros Lajos

Dr. Mészáros Lajos 32 éves korában lett a Tüdőgyógyintézet osztályvezető főorvosa, egészen nyugdíjazásáig volt a kórház alkalmazásában. Közben igazgatóhelyettesként, illetve rövid ideig igazgatóként is tevékenykedett.

Dr. Mészáros Lajosnak része volt a zalai tuberkulózis felszámolásában. 10 éven belül a legjobb járványtani eredményt mutatta Zala Megye. Meghatározó szerepe volt abban, hogy manapság már Zalában is kevesen tudják, mily szörnyű kór elszenvedésétől védték meg az embereket a tbc-t felszámoló orvosok.

A tbc visszaszorulása új irányt szabott Dr. Mészáros Lajosnak. Az asztmás és daganatos betegek gyógyítása felé fordult. Ennek megelőzésére és diagnosztikájának felállítására, a gyógyítására munkacsoportjával terápiás modellt alkotott. Ez a munkamódszer akkori viszonyok között nagymértékben elősegítette a betegség felismerését és kezelésében eredményességét.

A gyógyító munka mellett az orvostudományi ismeretek gyarapítását is feladatának tekintette. Komoly tudományos munkássága van az asztmás betegségek diagnosztizálásában és gyógyításában. 100-nál több tudományos közleménye jelent meg részben magyarul, részben németül és angolul. Erre is figyelemmel, miután tudományos fokozatot szerzett, 1977-ben címzetes docense lett a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek.

Habár a szívbetegek gyógyítását a szívsebészet városba településétől számítjuk mi laikusok, az egészségtudomány történet feljegyezte, hogy Dr. Mészáros Lajos volt az első, aki Zala megyében szív-katéteres vizsgálatot végzett tüdő szívbetegség miatt a diagnózis felállítása érdekében.

Tudományos munkásságát Alkotói díjjal ismerték el 1983-ban Zalaegerszegen.

Nyugdíjazása után a Pécsi Orvostudományi Egyetem Zalaegerszegi Egészségügyi Főiskola igazgatója lett. Igazgatás adminisztratív terhei mellett egyetemi tanárként oktatási tevékenységet is folytatott, mint emeritus professzor.

Amikor a Főiskolai Kar önálló Egészségügyi Karrá alakult oktatási főigazgatói beosztást kapott a négy képzési területen/ Pécs, Kaposvár, Szombathely, Zalaegerszeg/.

A POTE több alkalommal kitüntetésekkel ismerte el a munkáját. 1999-ben a Pro Universitate Díj arany fokozatát, 2001-ben a Battyányi-Strattmann díjat és 2006-ban Pro Sanitate kitüntetést kapta meg és mind emellett emeritus professzori kinevezéssel méltatták oktató munkásságát.

2001-ben Zalaegerszegért Díjat adományozott számára a város.

Dr. Mészáros Lajos korábbi gyógyító munkássága, oktatói, tudományos munkássága, és az egészségügyi főiskola elfogadottságáért végzett szervező munkája miatt 2018-ban Pro Urbe díjban részesült.

Dr. Mészáros Lajos 2023-ban, 91 éves korában hunyt el.

Képgaléria:

Videógaléria:

Beszélgetés az Egerszegi Esték című műsorban Dr. Mészáros Lajos, Pro Urbe-díjas professzorral:

Tombi Lajos

Tombi Lajos 1952. május 29-én született Szatinán. Nős, felesége Horváth Magdolna okleveles gyógyszerész. Két gyermek édesapja.

Tombi Lajos a sásdi Általános Iskolából a pécsi Komarov Gimnáziumba került és érettségizett 1971-ben. 1972 és 1978 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán folytatta tanulmányait és szerzett diplomát.

Szakmai életútja:

1978 – 1987 között a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer generál műszaki ellenőre, majd 1987-1989 között a Mezőterv szakosztályvezetője, vezető tervezője volt, nevéhez fűződött a Zala Megyei infrastruktúrális létesítmények tervezése.

1989-1990 között a Zala Megyei Tanács Műszaki Osztály környezetvédelmi, vízgazdálkodási főmunkatársa, majd 1991-1995 közötti időszakban a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. Feladata volt a kétmegyés régió szakági irányítása.

1996-1997 között a Hidroterra vállalatnál főmérnök, vezetőtervező, majd magántervezőként tevékenykedett 1997 és 1999 között az Inzsellér TL Bt-nél.

Zala Megyei Mérnöki Kamara tagja, 1997-1998 között titkára, a Kamara létrehozásában is szerepe volt.

1998-tól a 2010. évi önkormányzati választásokig Zalaegerszeg alpolgármestereként a város fejlesztéséért, üzemeltetéséért és infrastruktúrájáért volt felelős.

2010-2014 között önkormányzati képviselő, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Városfejlesztési, Üzemeltetési és Tervezési Bizottságának, Pénzügyi Bizottságának és Gazdasági Bizottságának tagja, a Kertvárosi Településrészi Önkormányzat vezetője.

A Közgyűlés 2010-2014 közötti választási ciklusra a város környezetvédelmi problémáinak feltárása, az ökováros koncepciójának kialakítása feladat ellátására tanácsnoknak választotta.

Részt vett a Kis-Balaton beruházás megvalósításában és Zalaegerszeg városfejlesztésében, továbbá több Zala megyei vízügyi, környezetvédelmi és közlekedési projekt tervezésében és megvalósításában.

Az évek során kiérdemelte a Kis-Balaton beruházásért kiváló szakmai elismerést, valamint a Honvédelmi Minisztérium – II. osztályú honvédelemért kitűntetést.

Magyar Demokrata Fórum Zala megyei elnöke 1996-2001 között, az MDF megyei választmányi tagja volt. 1990-től a Magyar Demokrata Fórum Országos Környezetvédelmi Bizottság tagja, a Zala Megyei Mérnöki Kamara, és a Pacsai Vadásztársaság tagja volt.

Tombi Lajos alpolgármesterként, illetve önkormányzati képviselőként kiemelkedő szerepet töltött be a 74-76-os főút Zalaegerszeget elkerülő szakaszának előkészítésében és megvalósításában, új regionális szilárd hulladéklerakó létesítésében Búslakpusztán, a Gébárti Szabadidőközpont kialakításában, az Aquapark megvalósításában, az önkormányzati bérlakás program megvalósításában, a ZALAISPA Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi hulladékgazdálkodási projekt megvalósításában, Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és -kezelési projektjében, a városkörnyéki, zártkerti területeken vezetékes ívóvíz beruházások megvalósításában, Zalalövő-Zalaegerszeg-Boba vasútvonal rehabilitációs projekt megvalósításában, egy orvos egy munkahely fejlesztési program megvalósításában, sportlétesítmények fejlesztésében.

A városért nyújtott alázatos munkájáért Tombi Lajos Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntetésben részesült.

Képgaléria:

Videógaléria:

Beszélgetés az Egerszegi Estékben Tombi Lajos vízépítő mérnökkel, Zalaegerszeg egykori alpolgármesterével az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulója alkalmából kapott állami kitüntetése kapcsán:

Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára

A Levéltár Zala Vármegye legrégebbi közgyűjteménye, közvetlenül az 1732-ben megépült vármegyeház átadása után jött létre. Tudományos munkásságával az elmúlt évszázadok alatt kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a vármegye és a város története minden lokálpatrióta számára megismerhető legyen.

A 13. század óta őriz, nyilvántart és feldolgoz iratokat. Őrzi a zalai, zalaegerszegi múlt legbecsesebb ereklyéit. Több mint két évtizede külön szerződésben rögzített módon együttműködik Zalaegerszeg városával. Eltünteti a zalaegerszegi múlt fehér foltjait, tudományos konferenciák szervezésével és kiadványok közzétételével ismerteti meg a város lakóit szülőföldjük történetével, legfontosabb eseményeivel. A Zalai Gyűjtemény című kiadványsorozata már meghaladja a 80. kötetet, melyben több önálló műként, ill. tanulmányként kifejezetten a várossal foglalkozik. Tudományos alkotógárdája közreműködik a Zalaegerszegi Füzetek kiadványsorozat létrehozásában, megjelentetésében, amely a 15. köteténél tart. A város által támogatott neves évfordulók tiszteletére (a város első írásos említésének 770. évfordulójára, rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 110., 130 évfordulójára) önálló tudományos köteteket adott ki.

Munkatársi gárdája többségében felsőfokú végzettségű, zalaegerszegi kötődésű lokálpatrióta, akik tudományos munkásságukkal, országos ismertségükkel emelik Zalaegerszeg város tekintélyét. Kevés olyan példamutató együttműködés van intézmény és önkormányzat között, mint ami az elmúlt több mint 20 évben Zalaegerszegen kibontakozott a társadalomtudományi intézmény és a város önkormányzata között.

Egyes munkatársai (Molnár András, Káli Csaba stb.) országos kiadványok állandó megbecsült szerzői, tudományos konferenciák előadói. A városhoz kötődő neves személyiségek Deák Ferenc, Csányi László és mások életének, munkásságának országosan elismert kutatói.

Képgaléria:

Videógaléria:

Notre Dame Női Kanonok és Tanítórend

A Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórendet képviselő nővéreket 1928-ban hívta Zalaegerszegre Mindszenty József apátplébános, hogy a leányok számára alapított iskolájukkal segítsék elő a város kulturális és hitéletének fellendítését. Az 1929 októberében felszentelt épületben 70 Notre Dame nővér közel húsz éven át szolgálta e célt. A zárdaiskolában elemi népiskola, polgári iskola, valamint tanítóképző működött, az internátusában 100 növendék lakott.

A Tanítórend Tanítóképzője, Polgári Leányiskolája és Elemi Iskolája 1948-ig működött, amikor is az államosítás véget vetett a magas színvonalú oktatásnak, majd következett a Rend tagjainak internálása, ami végül 1950-ben a közösség együttműködését is lehetetlenné tette. Az 1948-as államosításig 400 diák kapott tanítói oklevelet.

Az épületegyüttes a pártállami rendszerben közel 45 évig egyéb, nem köznevelési, közoktatási célokat szolgált. Az 1970-es évektől felsőoktatási intézményt fogadott be.

A 45 év kényszerű „szünet” után, a Rend visszakapta otthonát és 1993. augusztus 28-án ismét megnyithatta kapuit a Notre Dame Zárda és iskolája, ami Mindszenty József Általános Iskola néven kezdett működni. Az egyházi iskolák iránt jelentkező társadalmi igény és az általános iskola elért eredményei lehetővé tették, hogy a fenntartó az intézményben 1999-től kezdődően gimnáziumi képzést is bevezessen, majd pedig 2000-től a vidéki tanulók befogadására, kollégiumi ellátást is biztosítson. A Rend 2007. augusztus 31-től a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium tagintézményeként átvette a Búcsúszentlászlói Széchenyi István Általános, Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda 1-8. osztályának fenntartói jogait.

A Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium római katolikus szellemiségű oktatási intézmény, Zala megye székhelyén, Zalaegerszegen működik. Zalaegerszeg térségében az egyetlen, egyházi jogi szervezet által fenntartott intézmény. Az épületegyüttes így 2016-tól tisztán köznevelési feladatok ellátását tudja szolgálni.

A Miasszonyunk Időskorúak Otthonának helyet adó, kezdetben az idős rendi nővérek, később Zalaegerszeg, és környékbeli idős emberek ápolására, gondozására alapított intézet is a Rend fenntartásában működött. A személyes gondoskodást nyújtó ápoló-gondozó otthon 2015-ben más helyre költözött, de maradt egyházi fenntartásban.

A botfai Erdődy-Hüvös kastély működtetése is a Rend feladata 2012 óta. A kastély jelenleg ifjúsági zarándokszállásként és erdei iskolaként működik. A kastély meghatározó szerepet tölt be a zalaegerszegi közösségek életében.

Az intézmény Zalaegerszeg város életében meghatározó szerepet tölt be mind az egyházi értékközvetítést tekintve, mind a minőségi oktató-nevelő munkát illetően. Az iskola nagy energiát fektet Mindszenty zalaegerszegi emlékének ápolásába is.

A Rend nemzetközi kapcsolatai révén hozzájárul Zalaegerszeg hírnevének öregbítéséhez, mind Európában, mind pedig a tengerentúlon. Zalaegerszeg adott otthont 2013-ban a Tanítórend világi tagjainak találkozójának, 2016 márciusában a Notre Dame Rend által fenntartott francia iskolák vezetői tartották éves értekezletüket városunkban.

A Notre Dame Női Kanonok és Tanítórend 2019-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.