Lázár-Kiss Barna András

Lázár-Kiss Barna 1968. április 17-én született.

Középiskolai tanulmányait követően a műszaki egyetemen közúti járműipari szakon tanult tovább, ahol szakmérnöki végzettséget szerzett.

1992-ben a Kézdivásárhelyi fakitermelő cég Baróti kirendeltségének gépészeti mérnökeként kezdte pályafutását, majd a 2001-től a METRO Impex élelmiszerhálózat üzletvezetőjeként dolgozott.

2003-ban a TRANSBAR SA áruszállító cégnél helyezkedett el vezetőként.

Idővel körvonalazódott, hogy tenni akarása, elhivatottsága túlmutatott szakmai munkásságán, a Romániában élő magyarok érdekeinek védelme, közösségük képviselete, társadalmi szerveződésük elősegítése közel állt a szívéhez.

A Romániai Magyar Demokratikus Szövetség színeiben 2012-ben Barót város polgármestere lett.

Lázár-Kiss Barna Zalaegerszeghez fűződő baráti kapcsolata Balaicz Zoltánnal való találkozására datálható, aki akkor még alpolgármesterként vezette a Barótra érkező delegációt. Barátságuk a két település szoros kapcsolatát eredményezte, rendszeressé váltak a közös programok, a két város kiemelt rendezvényeinek látogatása, küldöttségek fogadása, egymás értekeinek, történelmének megismertetése.

2018-ban Baráti Együttműködési Szándéknyilatkozattal erősítették meg a két település által 2017-ben aláírt testvérvárosi szerződést.

Bár Lázár-Kiss Barna közéleti szerepvállalása Barót polgármestereként egyelőre véget ért, emberi értékei, barátsága továbbra is Zalaegerszeghez kötik.
Szakmai munkája és a közéletben betöltött aktív szerepvállalása, társadalmi elhivatottsága elismeréseként 2020-ban Zalaegerszegért díjjal tüntetették ki.

Képgaléria:

Videógaléria:

Háriné Molnár Ágnes

1986-tól tagja az Albatrosz Tánc Sport Egyesületnek, majd 1993-tól művészeti vezetője és koreográfusa lett.
A 30 év alatt rengeteg táncos növendék és több generáció formálódott a kezei alatt. Sokakat készített fel a táncos pályára. Kupák, érmek és kitüntetések sokasága mutatja eredményét a 3 évtizedet felölelő munkának.

A hosszú évek során sok változáson ment keresztül az együttes Ági munkásságának köszönhetően. Az évek múlása megkövetelte, hogy újabb és újabb műfajokkal és táncstílusokkal ismerkedjenek meg a táncosok. Az addigi modern-kortárs táncok, show táncok és a majorett mellett nagy hangsúlyt kaptak a színpadi és akrobatikus látványtáncok, mára már arco- joga elemekkel is kiegészülve, ami a fő profilját adja az Együttesnek és a táncoktatásnak.

Ágnes egészen 4 éves kortól a felnőtt korcsoportig bezárólag foglalkozik a táncoktatással. Mára már több, mint 200 fiatal növendék oktatását végzi. Egy személyben szervezi le a fellépéseket és a versenyeket is.  Mindemellett koreográfiákat készít, jelmezeket, ruhákat, kellékeket tervez. Az általa készített koreográfiák dobogós helyezéseket érnek el országos, illetve nemzetközi versenyeken is.

A 2017-es jubileumi év nagyon sikeres volt az Egyesület számára, a Magyar Látványtánc Sportszövetség által megrendezett Európa bajnokságon, Szlovákiában „A” kategóriában 8 Európa bajnoki címet, 3 ezüstérmet és 3 bronzérmet, valamint 2 negyedik, egy ötödik és egy hetedik helyezést érdemeltek ki a táncosok.
Ugyanebben az évben két ízben választották az Albatroszt a régió legjobb táncegyüttesévé.

Ágnes, a minden évben megrendezett Önálló estre egy teljesen új táncos darabot koreografált. A 30 éves jubileumi műsoron egy közel 50 perces látványtáncjátékot állított a színpadra, ami ‚Symbiozis’ címet kapta, melyben 100 táncos együtt, egy egészet alkotva kápráztatta el a nagyérdeműt. Ez az előadás a generációk összetartozásáról, szoros együttműködéséről szólt.

Két fiatal táncost, Hári Annát és Németh Lilit saját maga készített fel a TV2 „Kismenők” című vetélkedőjére, ahol a lányok bekerültek a legjobb 12 táncos közé.

Szinte nincs olyan nagyobb rendezvény, amelyen az együttes ne venne részt, legyen szó fesztiválokról, városi rendezvényekről, falunapokról, vagy jótékonysági rendezvényekről.

Zalaegerszegen a „Fiatalok” elnevezést kapott szobor átadására készített egy koreográfiát, amiben a szobor látványosan „megelevenedett”.
Az Autizmus világnapjára két alkalommal is figyelemfelhívó flashmobbal készültek a Zalai Autistákért Egyesület rendezvénysorozatán több mint 100 táncos bevonásával, ezzel segítve a rendezvényüket és a figyelemfelhívást.

Az egyesület révén sok helyre elvitte már Zalaegerszeg jó hírét, öregbítette kulturális hírnevét azzal, hogy sok fiatalnak biztosítja a mozgás és a tánc örömét, illetve különböző formáit.
Neki köszönhetően az Albatrosz Tánc Sport Egyesület mára a város, a régió és az ország egyik legmagasabb színvonalon működő amatőr táncegyüttesévé nőtte ki magát.
Legfőbb kitüntetései közé tartozik a Táncpedagógusok Országos Szövetségének 1997-es Nívódíja. Továbbá a Táncpedagógusok Országos Szövetsége az együttesnek és vezetőjének adományozott Ezüst fokozatú 2012-es Nívódíja, valamint a Magyar Látványtáncok Szövetsége által adományozott „Látványtáncok mestere” cím.

Háriné Molnár Ágnes szakmai munkája és közösségformáló tevékenysége révén 2020-ban a Zalaegerszegért díjat is kiérdemelte.

Képgaléria:

 

Videógaléria:

Gondos Ferenc

Gondos Ferenc a Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, kitűnő tanuló volt.

A katonai pályát választotta, gyorsan haladt is előre a ranglétrán és a rendszerváltás idején már a tapolcai rakétás ezred parancsnoka volt. Az alakulat feloszlatása után került vissza Zalaegerszegre a „Hadkieg” parancsnokának.

Gondos Ferenc 2012-től az 1968-ban alakult Zalaegerszegi Honvédklub tiszteletbeli elnöke.
A katonai és honvédelmi hagyományok megőrzését és ápolását egyik legfontosabb feladatának tartó egyesület oszlopos tagjaként sokat tett és tesz a katonai pálya népszerűsítéséért, a honvédelem jelentőségének megismertetéséért.

2007-ben, az akkor még Magyar Honvédség Zalaegerszegi Nyugállományúak Klubja névre hallgató egyesület elnökének választotta. Az elnökség és a tagok munkája, valamint az általuk szervezett programok és előadások a civil szervezetet Zalaegerszeg közéletének egyik meghatározó szereplőjévé tették.

A haza iránti szeretet, a lojalitás mindig kiemelkedő szerepet töltött be mindennapjaiban és munkájában.
2010-ben a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége megalakulásának 20. évfordulója alkalmából Magyarország honvédelmi minisztere az Aranykor Kitüntető Cím bronz fokozatát adományozta részére.

Gondos Ferenc aktív tevékenységet folytat a magyarországi alapítású, legrégebbi világi lovagrendben, a Szent György Lovagrendben is, amelynek jelenleg zalai priorja. A lovagrend több területen tevékenykedik: hagyományápolás, ezen belül a történelmi évfordulók megünneplése, a középkori kutatások elősegítése és publikálása; oktatás, tudományos összejövetelek szervezése; lelki gondozás; adományok és segélyek gyűjtése.

2012-ben a Honvédelem Napja alkalmából Magyarország honvédelmi minisztere I. osztályú Honvédelemért kitüntető címet adományozott neki.
Szakmai munkája és a közéletben betöltött aktív szerepvállalása elismeréseként 2020-ban Zalaegerszegért díjjal is kitüntetették.

Képgaléria:

Videógaléria:

Gecse László

Gecse László Gutorföldén született, általános iskolai tanulmányait már Zalaegerszegen végezte, középiskolába pedig Szombathelyre járt.
Felsőfokú képesítését Zalaegerszegen szerezte.

Szakmai munkássága is a városhoz köti, hiszen 2001-ben a Városgazdálkodási Kft-ből kivált Zala-Depo Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft. létrehozásában, magas színvonalú működtetésében oroszlánrészt vállalt. A cég ügyvezetőjeként jelentős szerepet töltött be a környezettudatos szemléletmód kialakításában, a lakosság igényeit messzemenőkig figyelembe vevő minőségi szolgáltatások biztosításában, újító ötletek, korszerű technológiák bevezetésében.

A Botfai és a Zalabesenyői Településrészi Önkormányzatok vezetőjeként több éven keresztül dolgozott a városlakókért, tenni akarását, áldozatos közéleti szerepvállalását máig erős, összetartó közösség létrehozása is bizonyítja.

Zalaegerszeg Önkormányzatának Kulturális Bizottságában betöltött elnöki tisztje számos lehetőséget nyújtott számára a zalai megyeszékhely kulturális életének formálására, színesebbé, változatosabbá tételére, testvérvárosi kapcsolatrendszerek elmélyítésére.
A Zalaegerszeg-Marosvásárhely Baráti Kör elnökeként sokat tett a két város kapcsolatának szorosabbá fűzéséért, igaz barátságok köttetéséért, programok és rendezvények szervezésével támogatta értékeink, történelmünk megismerését.

Szakmai munkája és aktív közösségi tevékenysége elismeréseként 2020-ban Zalaegerszegért díjjal tüntetették ki.

Képgaléria:

Videógaléria:

Dr. Vándor László

Dr. Vándor László 1949-ben Nagykanizsán született, általános és középiskolai tanulmányait is itt végezte.
1972-ben frissen szerzett régész-történész diplomával a zsebében került Zalaegerszegre. Bár tervei szerint szülővárosában, Nagykanizsán szeretett volna elhelyezkedni, de a zalai megyeszékhelyen kapott állást.
Dr. Németh Józseffel, sokszor fizikai erejüket sem kímélve, ketten hozták létre a mai nevén Göcseji Múzeumként ismert intézményt. Bár szükség volt 10 esztendőre, hogy muzeológusokat, régészeket csábítsanak Zalaegerszegre, és ütőképes szakmai gárdát toborozzanak, de végül sikerrel jártak.

Dr. Vándor László elsősorban a régészetért felelt, Zala megyében egyre több ásatás, feltárás zajlott, a régészek itt tanulták, és sajátíthatták el a szakma rejtelmeit. Fiatalabb kollégáit is kutatásra, tanulásra buzdította.
A rendszerváltást követően, 1992-ben kinevezték a múzeum élére, a 90-es évekre az itteni muzeológuscsapat hírnevet vívott ki magának szakmai berkeken belül. Kiállításaikat a világ  több részén is megtekinthették az érdeklődők, az archeológiai tevékenység sokszorosára nőtt a megyében.
Megvalósult a Göcseji Múzeum tetőterének beépítése, az épület részleges felújítása is lezárult.
A Göcseji Falumúzeum is egyre több épülettel, tárlattal gazdagodott, többek között ekkor nyílt a finnugor park és került ide a zalacsébi fatemplom élethű másolata is.
2000-ben megnyílt a „Központok a Zala mentén” állandó kiállítás.  A skanzen több állandó, immár hagyományosnak mondható program színhelye lett.

A legnagyobb elismerés az Év múzeuma szakmai díj elnyerése volt 2003-ban.
Dr. Vándor László munkájának méltó dicsérete, hogy a Megyei Múzeumok Szövetségének első elnökévé választották.
A csökkenő költségvetés azonban megnehezítette munkáját, és tudva, hogy milyen kiemelkedő, erős szakmai csapatot hagy maga mögött 2011-ben távozott a vezetői tisztségekből.
Tudományos elkötelezettsége mindvégig meghatározta tevékenységét, mely kollégáinak szemléletét is áthatotta.

Zalaegerszeg és Zala megye kincseinek, értékeinek megőrzése, felkutatása dicséri munkásságát.
Több kitüntetés – Szakmai Nívódíj, Műemlékvédelemért Emlékérem, Zala Megye Alkotói Díj, Schönvisner István Emlékérem – birtokosa.
Mai is a tudományos élet aktív résztvevője, több érdekes írás, számos kiváló publikáció kötődik nevéhez, többek között a magyar várak, kastélyok bemutatása, valamint Nagykanizsa történetének megörökítése, illetve a kanizsai vár históriájának feldolgozása.

Zalaegerszeg középkori mindennapjainak papírra vetése, minden részletre kiterjedő, alapos munkáját bizonyítja.
A nemrégiben bemutatott várostörténeti szimulációs játék történelmi hitelességének szakértője.

Kiemelkedő szakmai munkája és elhivatottsága elismeréseként 2020-ban Zalaegerszegért díjjal tüntetették ki.

Képgaléria:

Videógaléria:

Dr. Tihanyi Ferencné

Dr. Tihanyi Ferencné, Izabella 1944. október 23-án született Budapesten.
Később szüleivel Nyíregyházára költöztek, iskoláit is ott végezte.

A Közgazdasági Technikum Pénzügyi Tagozatán érettségizett 1963-ban.

1971 óta él Zalaegerszegen, pénzügyi területen kezdett el dolgozni, többségében költségvetési intézményeknél. 2004-ben a Zala Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás főkönyvelőjeként ment nyugdíjba.

2002-ben lett tagja a Páterdombon szerveződő polgári körnek és tevékenységével így került kapcsolatba a civil közösséggel.
A polgári kör 2003-ban egyesületté alakult, melynek azóta is a titkára.

Az elmúlt közel 2 évtizedben aktív szervezője és megvalósítója volt több jótékonysági rendezvényeknek, adománygyűjtéseknek, melyekkel nehéz helyzetben levő családok, gyermekotthonok és időotthonok lakóinak életét tette ünnepélyesebbé.

Az egyesületi tevékenysége révén 2006 és 2019 között a Páterdombi Településrészi Önkormányzat képviselője is volt.
Jelenleg is tevékeny tagja a Páterdomb a Kultúráért Egyesületnek.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított Lakhatásért Közalapítvány munkájában, mint Ellenőrző Bizottsági elnök vett részt.

Önzetlen közéleti munkáját fémjelzi a városi és országos rendezvényeken, ünnepségeken való részvétel, a történelem dicső múltú hőseiről való megemlékezés, koszorúzás.
Zalaegerszeg közéletében betöltött önzetlen, példaértékű munkája révén 2020-ban megkapta a  Zalaegerszegért díjat.

Képgaléria:

Videógaléria:

Dr. Kóbor Hajnal Tünde

Dr. Kóbor Hajnal Tünde Zalaegerszegen született, a középiskolát Zalaszentgróton végezte.

1971-ben szerezte diplomáját a Pécsi Tudomány Egyetem Általános Orvosi Karán.

A pécsi tanulmányévek után azonban egyértelmű volt számára a visszatérés szülővárosába.
Zalaegerszeghez való kötődését édesapjának, a Zrínyi gimnázium tanárának, Kóbor Vilmosnak köszönheti, aki elkötelezett lokálpatrióta volt, és lányát is ebben a szellemben nevelte.

Hat évig dolgozott a zalaegerszegi kórház belgyógyászati osztályán, majd a szakvizsga megszerzése után elérhetővé vált legnagyobb szakmai vágya, hogy körzeti orvos legyen.

Fél évszázados pályafutása alatt 13 évet a hajléktalan ellátásban is tevékenykedett.

Utolsó munkaéveiben súlyos betegsége mellett látta el Zalaegerszeg 1. felnőtt háziorvosi körzete háziorvosi teendőit.

Nagyon szeretett dolgozni, szerette a betegeit, akik a körzetében személyes jó ismerőseinek számítottak. Élvezte, hogy jártas az orvostudományban és ezáltal tud a betegeken segíteni.
Vallja, hogy a siker titka az, ha mindenki a tőle telhető legjobban végzi a rábízott feladatokat.
Úgy véli, hogy egy orvosnak a lelkiismeretessége mellett folyamatos tanulásra is szüksége van.
Bár munkája során többször ajánlottak számára más városban és külföldön is lehetőségeket, de mindig hű maradt Zalaegerszeghez és helyi betegeihez.

Dr. Kóbor Hajnal Tünde kimagasló és példaértékű, odaadással végzett egészségügyi munkája elismeréseként méltó volt a  2020-as Zalaegerszegért díjra.

Képgaléria:

Videógaléria:

Boronyák Róbert

Boronyák Róbert sportmasszőr szakmájából adódóan a sport háttérmunkása, szürke eminenciása. Ugyanakkor munkáját olyan szakmai színvonalon, olyan fokú hozzáértéssel végzi, hogy jelenléte szinte a sikeresség garanciája lett minden olyan sportközösségnek, amely csúcsteljesítményre törekszik a hazai élsportban.
Nagy elhivatottsággal és odaadással végzett munkája nagymértékben hozzájárult a zalaegerszegi női és férfi labdarúgó, valamint kosárlabda csapatok eredményes belföldi és külföldi szerepléseihez.

Az 1984 és 1988 közötti időszakban a ZTE labdarúgó utánpótlás technikai vezetője és a csapat masszőre volt. Ebben az időszakban, 1986-ban a ZTE NB1 Ifjúsági bajnoki első helyezést ért el.
1988-ban váltott és 1992-ig a ZTE férfi kosárlabda csapatnál volt masszőr. A csapat NB 1-es bajnoki címei is ezen időszakban születtek: 1988-ban, 1990-ben, 1992-ben. Emellett a csapat a következő, ’88-ban született eredményeire is büszke lehet: MNK 1. hely, illetve Duna Kupa első helyezés.
1989 és 1999 között a magyar férfi felnőtt kosárlabda válogatott csapatának is a  masszőre volt.
A Tungsram-Honvéd férfi kosárlabda csapat masszőreként munkájával hozzájárult a csapat NB I Bajnoki 1. helyezéséhez 1993-ban és 1994-ben is. Továbbá a csapat sikert aratott a Szuperliga 2. helyezéssel is ’94-ben.

1994 és 1996 között az osztrák Heiligenkreutz labdarúgó csapat masszőre volt.

A 1996 és 2015 közötti időszakban pedig  ismét a ZTE Labdarúgó csapatánál masszőr és szertáros volt. A csapat ekkori sikerei a 2002-es bajnoki cím, illetve a 2007-es NB1 Bajnoki 3. hely.
2013-ban a Magyar Női Universiade kosárlabda válogatott masszőre is lett.

2015-től pedig a ZTE Angels női labdarúgó csapatnál volt masszőr, a csapat ebben az évben az NB II Nyugati csoport 1. helyezését nyerte el.

Kosárlabda csapatok nemzetközi versenyekre való felkészítésében, a játékosok helytállásának biztosításában is aktív szerepet vállalt, mivel a Magyar Női U20-as kosárlabda válogatott csapat masszőre is volt. A csapat eredménye: B csoportos EB 2. helyezés.

Boronyák Róbert 2009-ben a Dr. Hepp Ferenc emléknapon Emlékérmet vehetett át.
A Zala Megyei Labdarúgó Szövetség és a Zala Megyei Kosárlabda Szövetség sportszakmai tevékenysége elismeréseként méltán javasolta Zalaegerszegért díjra, amit a 2020-ban meg is kapott.

Képgaléria:

Videógaléria:

Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szervezete

Az eddigiektől eltérő, megújult szemlélet és szolgálati rend bevezetése alapozta meg azokat az eredményeket, melyeket a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság és a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság 2015. óta elért, segítve ezzel a megye és kiemelten a megyeszékhelyen élők szubjektív biztonságérzetének javítását.

 

A legbiztonságosabb 50 ezer fő feletti település címét 2018-ban az 1 000 lakosra jutó kiemelt bűncselekményeket, illetve a trendtől való eltérést alapul véve PRE-STAT, Portfolio adatai alapján Zalaegerszeg érdemelte ki.

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság munkájának eredményeként megyénkben mára nincs fel nem derített rablás, élet ellenes cselekmény és járműlopás.

Zala megyében 2015-2019. között az összes rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 45,6 %-kal, ezen belül a kiemelten kezelt bűncselekményeké 53,8 %-kal csökkent. A betöréses lopások száma 71,1 %-kal, ezen belül a lakásbetöréseké 73,8 %-kal lett kevesebb. A bűnügyi felderítő munka eredményeként 13-20 évre visszamenően sikerül megoldani  emberöléses ügyeket.

A Zalaegerszegi Rendőrkapitányság illetékeségi területén az összes rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2015-2019. között 41,7 %-kal, ezen belül a kiemelten kezelt bűncselekményeké 58,5 %-kal csökkent. A betöréses lopások számának alakulása meggyőző, 2015-2019 között 78,1 %-os csökkenést regisztráltak, ezen belül a lakásbetörések száma szintén 78,1 %-kal lett kevesebb.

A településeken végzett önkormányzati kérdőíves felmérések adatai alapján a rendőrség munkáját évről-évre jobban ítélik meg a Zala megyében élők. A felmérés eredményének átlaga folyamatosan javul, az 1-5 skálán 2015-ben 4,17, 2016-ban 4,36, 2017-ben 4,36, 2018-ban 4,4 értéket rögzítettek.

Fenti eredmények elérését segítette a megújult parancsnoki szemlélet és az innováció:

• Megnövelték a közterületen töltött időt, melynek köszönhetően kevesebb a közlekedési, valamint a közrend elleni szabályt sértők száma.
• Lovas-kutyás alegységet hoztak létre a közterületek rendjéért annak érdekében, hogy koordináltabb legyen a megyében a szolgálatellátás, valamint hatékonyabban tudjanak megjelenni a szükséges helyeken.
• A közlekedésbiztonság javítása érdekében új szervezeti elemekkel, helyszínelő csoporttal és balesethelyszínelő centrummal biztosítják a hatékonyabb munkavégzést és a gyorsabb reagálást.
• Újdonságként a Zalaegerszegi Tankerületi Központtal kötött megállapodás alapján tanrend szerinti KRESZ oktatás indult Zalaegerszegen, a Liszt Ferenc Általános Iskolában, az Öveges József Általános Iskolában és az Eötvös József Általános Iskolában.
• Finn módszeres kitereléses ellenőrzések eredményeként markánsan csökkent az ittasan járművet vezetők, s az így balesetet okozók száma.
• Az esetlegesen felmerülő helyi állampolgári igények, valamint prevenciós célok elérése érdekében a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban egyeztetett időpontokban járőrszolgálat szervezésére került sor.
• Különböző állami és társadalmi szervezetekkel, intézményekkel 82 új együttműködési megállapodást kötött a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság, illetve meglévő megállapodások felülvizsgálatára is folyamatos figyelmet fordítottak.
• Közreműködésük és az önkormányzati szerepvállalás nyomán közterületi térfigyelő kamerarendszerek újultak meg.
• A Magyar Labdarúgó Szövetség Biztonsági Bizottságával karöltve a polgárőrökkel közösen biztosítják a megyei labdarúgó pályák, köztük a Zalaegerszeg környéki megyei bajnokság rendjét is.
• Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának segítségével sikerült körzeti megbízotti irodákat kialakítani.
• Bűn- és baleset-megelőzési falat, illetve bűn- és baleset-megelőzési utcát alakítottak ki a zalaegerszegi Kis utcában, ahol iskola, óvoda és bölcsőde is található, ezzel is felhívva a figyelmet a prevenció fontosságára.
• A közlekedés rendjének javítása érdekében mozgó személygépkocsikba közlekedésbiztonságot sértő cselekményeket dokumentáló rendszert telepítésére is sor került.
• Police medic és defibrillátor oktatás keretében helyszíni munkát végző és ügyfélszolgálati munkatársaik életmentő készülékek használatára kaptak kiképzést, egyúttal a rendőrkapitányság épületében defibrillátort helyeztek el.
• Nemzetközi szerepvállalásukat támogatva 2017-2019. között szlovén és horvát rendőrök részére szerveztek nyári tapasztalatcserét bűnügyi technikai, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti és határrendészeti szakterületen.
• Több éve a nyári szünetekben napközis és kreatív táborokat szerveznek Gébárton és Tormaföldén azért, hogy munkatársaik ez idő alatt is zavartalanul dolgozva biztosítsák a város és a megye rendjét, s ne keletkezzen hiány a közterületeken.
• Szerződést kötöttek a Zalaegerszegi Járási Egészség Fejlesztési Irodával a zalaegerszegi rendőrök jobb ellátásáért (pl.: melanoma szűrés, lapnoe therapia).

 Fejlesztések, felújítások, beszerzések

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság 2015-2019. között összesen 1.045.754 000 forintot (műszaki területen 57. 493.000 forint, informatika terén 469.261.000 forint) fordított fejlesztésre, felújításra és beszerzésre, melyből a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság 207.198.660 forint (műszaki területen 118.374.000 forint, informatika terén 88.824.660 forint) értékben részesült.

A Zalaegerszegi Rendőrkapitányságon:

• ADSL kapcsolattal láttak el 9 körzeti megbízotti irodát,
• riasztóval és füstérzékelővel korszerűsítették a fegyvertároló helyiséget,
• szolgálati lakás hálózatot és biztonságtechnikát építettek ki,
• megszüntették az udvari kifeszített kábeleket és új nyomvonalat építettek ki,
• megtörtént a közrendvédelmi épület strukturált hálózatának fejlesztése,
• 65 amortizálódott számítógépet cseréltek le,
• 4 jelöletlen rendőrségi gépjárműbe GPS nyomkövetőt telepítettek,
• megteremtették a tófeji KMB iroda informatikai feltételeit,
• a fogdában éberségellenőrző rendszert építettek ki,
• 494 végpontot alakítottak ki az új Büntetőeljárási Törvény által megkövetelt hálózati rendszerhez,
• 65 darab számítógépes munkaállomást hoztak létre az új Büntetőeljárási Törvény által megkövetelt informatikai igények kiszolgálására és táv meghallgató helyiséget alakítottak ki,
• szintén az új Büntetőeljárási Törvény követelményei szerint úgynevezett Nova e-Szemle eszközöket szereztek be,
• vezeték nélküli (wifi) nyílt Internet elérést biztosítottak munkatársaiknak,
• felújították a szolgálatparancsnoki iroda kábelrendszerét,
• videokonferencia eszközöket telepítettek,
• új okostelefonokkal látták el a körzeti megbízottakat,
• nyílászárókat cseréltek,
• új központi fűtést építettek ki a járőr épületben,
• hőszigetelést kapott a járőr épület,
• felújították a járőrépület tetőszerkezetét,
• csapadék- és szennyvízcsatorna cserére is sor került,
• térburkolást végeztek, parkot építettek, az Ady utcai bejárat új kaput kapott,
• vizesblokkokat újítottak fel,
• korszerűsítették az Ady utcai épület fűtését,
• új burkoltot kapott a főbejárati lépcső,
• a Zalalövő Rendőrőrsön kazán cseréjét végeztették el,
• biztonsági áramforrást építtettek ki,
• felújíttatták a szolgálatparancsnoki irodát.

A fenti fejlesztések, felújítások és beszerzések mind az eredményesebb munkavégzést biztosítják.
Elmondható, hogy az évek alatt megváltozott a megyéhez és a megyeszékhely közösségéhez alakított viszony:
A rendőrség részt vesz a helyi társadalom közösségi életében.
Ennek keretében prevenciós programokkal állandó résztvevői az Egerszeg Fesztiválnak.
A Készenléti Rendőrség Zenekara 2013 óta rendszeres fellépője a Zalaegerszegi Fúvószenekari Találkozónak, és több rendőrnapi program keretében adott koncertet a megyeszékhelyen.
A színházi programok mecenatúrájaként rendőrnapi ünnepségeket rendszeresen a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban tartják, szinte nincs olyan előadás, melyen az állomány tagjai ne vennének részt.
Kulturális értéket közvetítve a balesethelyszínelés múltjából, egyenruhagyűjteményből, bűnügyi-technikai relikviákból és korabeli fegyverekből szerveztek kiállításokat.
Értékteremtő szándékkal 2018-ban a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság homlokzatán elhelyezték és felavatták Németh János Kossuth-díjas keramikus művész, a Nemzet művésze, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város díszpolgára „Sárkányölő Szent György” domborművét.
Az 1848/49-es szabadságharc eszméjéhez kötődve 2019-ben Somogyi Győző Kossuth-díjas grafikus- és festőművész „Száz magyar lovas” című tárlatából rendeztek kiállítást.
A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság szervezeti kultúra érdekében tett lépéseinek előnyei a környezet biztonságát segítik.

Lelkiismeretes, áldozatos munkája elismeréseként a megyei rendvédelmi szerv „Pro Urbe Zalaegerszeg” kitüntető címet kapott 2020-ban.

 

Képgaléria:

 

Dr. Lepsényi Imre

1937. október 23-án született a Somogy vármegyei Vízváron.
Apja a 2. világháború áldozata lett így félárván nevelte fel édesanyja.

1948-ban költözött Zalaegerszegre. Általános iskolai tanulmányait a Jókai iskolában, a középiskolát a Teleki Blanka tanítóképzőben végezte kitűnő eredménnyel.

1956. szeptemberében került a Pécsi Állami Pedagógiai Főiskola magyar történelem szakára, és szerzett általános iskolai tanári oklevelet.
1967-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán középiskolai tanári diplomát szerzett, majd 1980. január 21-én ugyanott Bölcsészettudományi doktorrá avatták.

1963-ban kötött házasságot, melyből 2 gyermeke született.

Tanári pályáját végig Zalaegerszegen végezte. Első munkahelye a Petőfi Sándor Általános Iskola volt, ahol 4 évig tanított, majd a Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Főiskola Zalaegerszegi tagozatának tanulmányi vezetője lett.
1964-ben került a Csány László Közgazdasági Szakközépiskolába, ahol tanárként, majd igazgatóhelyettesként dolgozott.
1973-ban az akkor alakuló Pályaválasztási Tanácsadó Intézethez nevezték ki igazgatónak.
Tíz év múlva visszakerült a Közgazdasági Szakközépiskolába tanárnak, majd szakmai életútja befejezéseként 6 évre az iskola igazgatójának nevezték ki.

 

Kitüntetések:
1975 – Az oktatásügy kiváló dolgozója
1987 – Kiváló pedagógus
1994 – Zalai pedagógus díj
1994 –  Zalaegerszegért díj
2023 – Pro Urbe díj

1997-ben 40 év szolgálati idő után vonult nyugállományba.
2009. július 6-án kapta meg diplomaszerzésének 50 éves jubileuma alkalmából a Pécsi Tudományegyetemtől az Arany Oklevelet.

2023-ban Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közgyűlése Pro-Urbe kitüntetésben részesítette.

Képgaléria:

Videógaléria:

Összefoglaló kisfilm a díjátadóról: