Wlassics Gyula
Zalaegerszegen született 1852. március 17-én, zalánkeméni előnevű köznemesi családban. Édesapja nemes almási Wlassics Antal bíró, majd törvényszéki elnök.
Felesége a neves politikus, Csengery Antal, Etelka nevű leánya.
Wlassics Gyula 1916-ban az uralkodótól bárói címet kapott, így a báró zalánkeméni Wlassics Gyula nevet viselhette.
Középiskolai tanulmányait Nagykanizsán és Budapesten végezte, majd a budapesti és a bécsi egyetemen tanult jogot. 1875-ben Budapesten az Államtudományi és Jogtudományi karon doktori, majd ügyvédi oklevelet szerzett.
Tanulmányai után – a korszerű európai kultúra és műveltség jobb megismerése céljából – külföldön tett hosszabb tanulmányutat.
1875-től rövid ideig Nagykanizsán édesapja mellett törvényszéki joggyakornok, majd a budapesti táblánál segédfogalmazó lett, majd 1877-től 5 évig az Igazságügyminisztérium tisztviselője volt a törvényelőkészítő osztályon. 1882-től a komáromi, majd a budapesti törvényszéknél alügyész, 1886-tól pedig Budapest főügyész-helyettese lett, de közben az Igazságügyminisztériumban a kodifikációs munkát is folytatta.
Részt vett Csemegi Károly mellett a büntető törvénykönyv előkészítő munkálataiban, majd Magyarország első büntető perrendtartásának megalkotásában. Foglalkozott a bűnvádi eljárás kodifikációjával, és ő készítette a királyi táblai, ügyészi és bírói szervezet módosításáról szóló tervezeteket is.
A gyakorlati és hivatalos munkássága mellett igyekezett elmélyülni az elméleti kérdésekben is. Már harmincévesen megjelentette legfontosabb büntetőjogi művét, „A tettesség és a részesség tana” című munkáját, melyet az Akadémia Sztrókay-díjjal jutalmazott.
Két kötetben sajtó alá rendezte Deák Ferenc iratait, beszédeit és komoly tanulmányt is írt róla. 1924-ben publicisztikai tevékenységével az Akadémia Bródy-díját nyerte el.
A Jogállam című szakmai folyóiratnak megalakulásától munkatársa, majd szerkesztőbizottsági tagja volt. Cikkeinek és értekezéseinek száma több százra tehető.
1886-tól az MTA levelező, 1892-től rendes tagja, 1898-tól 1901-ig másodelnöke, 1901-től igazgatósági, 1919. október 23-tól haláláig tiszteletbeli tagja lett.
1890–1895 és 1903–1906 között a Budapesti Tudományegyetemen a büntetőjog egyetemi oktatójaként elévülhetetlen érdemeket szerzett a büntetőjog és a büntető jogtudomány reputációjának megalapozásában.
1895 és 1903 között vallás- és közoktatásügyi miniszter a Bánffy-, a Széll- és a Khuen-Héderváry-kormányban. Miniszterségének első idejére esik a vallás szabad gyakorlatáról és az izraelita vallásnak bevett vallássá nyilvánításáról szóló törvények végrehajtását illető rendeletek kibocsátása.
Nyolc évet meghaladó minisztersége alatt oktatási és kulturális reformok egész sorát valósították meg. Többek között a népiskolák felállítása, gimnáziumi és reáliskolai tantervreform, a nők felvétele a bölcsészeti és orvosi karokra, a jogi oktatás reformja, kereskedelmi iskolák létesítése, a Képzőművészeti Akadémia felállítása.
1896-ban elnyerte a valóságos belső titkos tanácsosi címet.
1892-től 1905-ig 4 ciklusban a Zala vármegyei Csáktornya szabadelvű párti országgyűlési képviselője volt. Az egyházpolitikai küzdelmekben a polgári házasság mellett foglalt állást, és számos kulturális törvényjavaslatnak előadója.
1905-ben Pécs képviselője az Országgyűlésben.
1906-ban az uralkodó a Közigazgatási Bíróság elnökévé nevezte ki, amely fontos tisztséget 1933-ig töltött be. A bíróság hatáskörét javaslatára fontos alkotmányjogi kérdések eldöntésére, mint például a választójogra is kiterjesztették.
Hivatala alapján 1906 és 1918 között a főrendiház tagja, ahol a közjogi és törvénykezési bizottságnak több mint egy évtizeden keresztül elnöke is volt.
1918. június 22-től 1918. november 16-ig ő lett a főrendiház elnöke. A főrendiházának üléseit 1918. november 16-án csupán „berekesztette”, ezt később a főrendiház újjáalakításakor jogfolytonosságnak értelmezték.
Wlassics tevékenyen részt vett a felsőházi törvény előkészítésében. 1927-ben a Közigazgatási Bíróság elnökeként ismét tagja lett az újjászervezett felsőháznak és elnöknek is újra megválasztották. 1933 januárjában azonban lemondott ezen tisztségéről, s ezzel egyidejűleg a kormányzó a felsőház élethossziglani tagjává nevezte ki, így 1935-ig elnöke, haláláig tagja volt a felsőháznak.
Számos testületben, egyesületben volt tag, vagy elnök. Többek között az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának, valamint 1923-tól a hágai Állandó Választott Bíróság, 1928-tól a párizsi Nemzetközi Diplomáciai Akadémia tagja.
Továbbá a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület Magyar csoportjának elnöke, a Vámszövetség Választott Bíróságának kijelölt elnöke, a Hatásköri Bíróság elnöke (3 évenkénti ciklusokban felváltva), a Magyar Pedagógiai Társaság, a Múzeumi és Művészeti Tanács tagja, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának és Országos Szövetségének elnöke, a Külügyi Társaság társelnöke 1920-tól haláláig.
Több belföldi és külföldi magas kitüntetése közül a legjelentősebbek:
Osztrák Császári Vaskorona-rend (1897)
Osztrák Császári Lipót-rend (1903)
MTA nagydíja (1921)
Magyar Érdemrend Nagykereszt (1926)
Magyar Corvin-lánc (1930)
Munkács díszpolgára (1912)
Zalaegerszeg díszpolgára (1895)
Emellett számos magyar város és falu díszpolgára, számos kulturális intézet, egyesület tiszteletbeli tagja. Többek között 1895 óta szülővárosának, Zalaegerszegnek is a díszpolgára.
85 éves korában, 1937. március 30-án halt meg Budapesten.
A jelentős tudóst és politikust az Országház kupolacsarnokában ravatalozták fel, és a Kerepesi temetőben a székesfőváros által felajánlott díszsírhelyen temették el.
Tornyos és Társa Kft.
Zalaegerszeg város önkormányzata 2022-ben Zalaegerszeg Gazdaságfejlesztéséért díjat adományozott a Tornyos és Társa Kft-nek a város fejlődéséért vállalt kiemelkedő tevékenységéért.
A Tornyos és Társa Kft. egy 1993-ban alapított építőipari termékek kereskedelmével foglalkozó családi vállalkozás.
Fő tevékenységi körük az épületlakatos acél- és csarnokszerkezetek gyártása, a Lindab márkakivitelezés és a Lindab márkakereskedelem.
Fő profiluk az egyedi és típus-épület acél vázszerkezetek gyártása és szerelése, tetőfedés és oldalfal burkolatok készítése egyrétegű és hőszigetelt kivitelben, Lindab anyagokból. Ezen csarnokrendszerek magába hordozzák a könnyűszerkezetes építési mód minden előnyét.
A gazdaságos szerkezeti kialakítás mellett, az elvárásoknak és az igényeknek a lehető legmegfelelőbb burkolati rendszereket kínálnak. Az évek során a forgalmazott termékek mellett tapasztalt szakember gárdájuk kivitelezéssel és nyílászáró gyártással is foglalkozik. Ezenfelül vállalják lakások, házak építését, teljes kivitelezését, felújítását, bővítését.
Jelenlegi nagylengyeli telephelyük 2008-ban épült, bemutatótermük pedig Nagykanizsán található, ahol a Lindab termékek megtekinthetők, valamint megvásárolhatók.
Referenciamunkáik közé tartozik a megyeszékhelyi Park Center, köztük a Decathlon és Mediamarkt áruházak, valamint a tüskeszentpéteri malom, valamint a székesfehérvári és a nagykanizsai BMW, továbbá a körmendi Tesco áruház és a nagykapornaki benzinkút épületlakatos acélszerkezeteinek gyártása és kivitelezése.
Állandó dolgozóik létszáma több mint 50 fő. A nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező jól képzett szakembergárda is nagyban hozzájárult eddig elért sikereikhez.
Képgaléria:
Hydrocomp Mélyépítő Kft.
A Sport Mecénása Díjat 2021-ben a Hydrocomp Mélyépítő Kft-nek ítélték oda, elismerésül a városi sakkcsapat és a világhírű hosszútávúszó, Mányoki Attila támogatásában vállalt szerepéért.
A HYDROCOMP Mélyépítő Kft. 1993-ban alakult, az 1962 óta tevékenykedő Zalaegerszegi Vízgazdálkodási Társulat személyi- és eszközállományára támaszkodva. A cég állományában a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma meghaladja a teljes létszám 10%-át, akik szakterületükön legalább 10 év tapasztalattal rendelkeznek. Munkájukat jó csapatszellem és rendkívül alacsony fluktuáció jellemzi. A felelőségi körök pontos lehatárolásáról pedig egy több szintű hierarchiális struktúra gondoskodik.
A cég egy építőipari kivitelező vállalkozás, tevékenységüket elsősorban a Dunántúl területén végzik, főként saját fizikai dolgozóikkal és építőgépeikkel.
Munkájukat 1997 óta, az ISO minőségbiztosítási rendszer szabványainak megfelelően, szigorúan szabályozott és dokumentált, formában végzik, garantálva ezáltal megrendelőik számára az elvárt állandó, első osztályú minőséget.
Az elvégzett munkáikról dokumentációkat készítenek a munkavégzés nyomon-követhetőségének és ellenőrzésének céljából, amelyben kiemelt szerepet foglalnak el a minőségügyi és a környezeti kérdések úgy, mint például a beépített anyagok minőségi bizonylatai, ellenőrző- és vizsgáló mérések jegyzőkönyvei, beruházói igénymódosítások kezelése, környezetközpontú szemlélet, környezetvédelem, egészségvédelem, munkabiztonság. Elsőszámú küldetésük megbízóik elégedettségének maximális elérése, és a kifogástalan, minőségi kivitelezés.
Referenciamunkáik közül kiemelendő többek között a város főtere, az arculatát is meghatározó Dísz tér környezetének felújítása, valamint a kislődi, a zalacsányi, illetve a lukácsházi árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szentpéterfai szennyvíztisztító telep, továbbá a ZTE műfüves pálya.
Saját tulajdonú, Zalaegerszeg belvárosában található modern napenergia ellátással rendelkező irodaházuk több, mint 850 m2 alapterületű. Eszközeik karbantartását és javítását pedig a zalaegerszegi kb. 17 ezer m² nagyságú telephelyünkön található saját tulajdonú gépüzemben végzik.
A Hydrocomp Kft. Zalaegerszeg legnagyobb cégeinek egyike, bár nem tartozik a legnagyobb adózók közé.
Képgaléria:
Kiss Gábor
Több évtizedes, magas színvonalú, példaértékű könyvtárvezetői tevékenységéért, a könyvtár és a könyvtári rendszer modernizálásában vállalt kiemelkedő munkájáért, valamint a kulturális életben és a várostörténet kutatásában, népszerűsítésében betöltött meghatározó, közösségfejlesztő szerepének elismeréseként 2021-ben Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntető címet kapott.
Kiss Gábor 1957-ben született Zamárdiban. Erősáramú épületvillamossági szakközépiskolában érettségizett, ezt követően az ELTE Bölcsészettudományi Karán történelem-könyvtár szakon szerzett diplomát.
1982 óta a Zala megyei – jelenlegi nevén Deák Ferenc Megyei Könyvtár – munkatársa. 1989-ig a helytörténeti gyűjteményben dolgozott, tájékoztató és feltáró munkát végzett, bibliográfiákat és más történeti műveket szerkesztett. 1989 és ’92 között a könyvtár felnőtt olvasószolgálatát vezette – ekkor kezdődött a számítógépes kölcsönzés, bevezették az első online tájékoztató szolgáltatásokat, illetve megkezdték az önkormányzati könyvtári rendszer kiépítését.
Könyvtári munkája mellett Kiss Gábor az 1990-es önkormányzati választáson, mint kertvárosi jelölt indult és meg is nyerte a körzetét. A kampányban az „élhető városra” helyezték a hangsúlyt, jobbá szerették volna tenni a dolgokat. Akkoriban a Kertváros még egy alakulóban lévő városrésznek számított, amely fejlesztésre szorult.
1992 óta a könyvtár igazgatója, pályafutása során munkatársaival együtt nagyon sokat dolgoztak a könyvtár és a szolgáltatások modernizálásán. 1992 és ’95 között nagyszabású épület rekonstrukciót hajtottak végre, egyesítették a felnőtt és a gyermekkönyvtárat.
1995-től üzemel a könyvtárban a NIIF Zalaegerszegi HBONE-központja, mely 8 további közgyűjteményt szolgál ki internetkapcsolattal. 2000-től hozzáférhetővé tették a világhálón a teljes elektronikus katalógust, és számos közérdekű adatbázist, melyeket folyamatosan építenek. 2005-ben kezdték meg a könyvtári szolgáltatások kistérségi együttműködésben történő biztosításának megszervezését, jelenleg 3 kistérségben, 31 településen van szolgáltató könyvtár.
Igazgatói munkája mellett folyamatosan kutat és publikál is, részben könyvtárszakmai, részben történettudományi területen. Bejegyzett könyvtári szakértői engedéllyel rendelkezik, 2002 óta Zala vármegye vezető könyvtári szakfelügyelőjeként tevékenykedik.
Résztvevője a szakmai közéletnek is, 1982-ben lépett be a Magyar Könyvtárosok Egyesületébe. A ’80-as években a Zala Megyei Szervezet titkára, illetve az egyesület ellenőrző bizottságának tagja volt. 1992 és 2001 között pedig a Zala Megyei Szervezet elnöki tisztjét töltötte be, majd a Tanács tagja lett.
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség (továbbiakban: IKSZ) munkájába igazgatóvá választották, ezek után kapcsolódott be, így 1994 és 2002 között a Megyei Könyvtári Tagozat képviselője volt. 1999-től 2007-ig pedig az IKSZ alelnöki tisztjét is betöltötte. Jelenleg a Magyar Könyvtárosok Egyesületének egyik alelnöke.
Kiss Gábor főkönyvtáros, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója 2024-ben magas szintű állami kitüntetésben részesült, Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át.
Képgaléria:
Videógaléria:
Interjú a Pro Urbe díjas Kiss Gáborral
Dr. Szalai Zoltán
Zalaegerszeg 1247-es, első írásos említésének 775. évfordulója alkalmából május 13-án Városnapi ünnepi közgyűlésen Pro-Urbe díjban részesült Dr. Szalai Zoltán traumatológus főorvos, a Szidónia díj alapítója, aki 30 éve a ZTE csapatorvosa is.
A díjazott a volt Jugoszlávia területén született, ezért egyben horvát állampolgár is, de az orvosi egyetemet már Szegeden végezte. Szintén orvos feleségével, dr. Szittyai Borbálával, aki ugyancsak a Délvidékről származik, az egyetem után 7 évig Zomborban dolgozott, mint általános orvos. A délszláv háború közelsége és az egyetemi évek pozitív élményei hatására 1991-ben Magyarországra költöztek. A zalaegerszegi kórház traumatológiai osztályán helyezkedett el, ahol azóta is dolgozik. 1995-ben baleseti sebészetből szakvizsgázott, majd ezt követően 2004-ben megszerezte a kézsebészeti szakvizsgát is.
Dr. Laky Rezső révén került a ZTE kosárcsapatához, mint csapatorvos. Kezdetben dr. Bita Lászlóval ketten vállalták el az orvosi felügyelettel járó feladatokat. Majd a ’94–95-ös szezon bajnokságától kezdve már egyedül látta el a munkát. Maga a sport és a kosárlabda egyébként sem állt távol tőle, hiszen a középiskolában maga is kosarazott. Dr. Szalai Zoltán nemcsak orvosa, de szurkolója is a csapatnak, sosem érezte megterhelőnek a feladatait, mindig össze tudta egyeztetni, hogy a traumatológián végzett munkája és a sportbeli szerepvállalása ne ütközzön. Ebben a családja, Szidi lánya és a felesége is támogatták, akik szintén megszerették a csapatot, úgyhogy a kosárlabda lett náluk a kedvenc sportág. Szidi lányuk emlékére feleségével megalapították a Szidónia-díjat, amit minden évben egy fiatal kosárlabdázónak, egy, a Mindszenty-iskolában érettségiző diáknak és a nyári Kvártélyház színház egyik tagjának ítél oda az alapítvány. Szalai doktor számára nem megterhelő, hanem inkább megtisztelő, hogy Magyarország egyik legismertebb, elit kosárlabdacsapatának lehet a tagja. Motiválja az, hogy kivegye a részét az közösen elért sikerből. Emellett természetesen a gyógyítás, az orvosi tevékenység is fontos a számára, mivel úgy érzi, ha segíteni tud az embereken, az is sikerélmény. Legfőbb vágya pedig egy újabb döntőt vívni és bajnoki címet ünnepelni a csapattal.
A díjazott több évtizedes kiemelkedő szakmai munkája és a sportéletben vállalt szerepvállalása révén 2022-ben kiérdemelte Zalaegerszeg város Pro-Urbe díját.
A Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház a 2024. évi Semmelweis Nap alkalmából Zala Vármegyei Szent Rafael Kórházért Emlékplakett” kitüntetéssel ismerte el több évtizedes, példaértékű munkáját.
Dr. Szalai Zoltán, a zalaegerszegi kórház nyugalmazott főorvosa 2024. szeptemberében hunyt el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Németh László
Németh László, a Zrínyi Miklós Gimnázium nyugalmazott tanára, igazgató-helyettese, aki 1975-től, az egyetem befejezésétől dolgozott a gimnáziumban. Szaktanári munkája mellett 1980 és 1988 között az intézmény levelező tagozatát vezette, 1988 és 2001 között pedig már, mint igazgatóhelyettes segítette a gimnázium eredményes működését. A tanári pályán eltöltött 36 éve során mindkét szaktárgyát tanította. Mind a fizika, mind a matematika csoportok képzésével részese volt az intézmény 1979-től vállalt fakultatív rendszerű oktatásának. 1986-tól az újraindított, speciális matematika osztályokban oktatott matematikát, valamint rendszeresen tartott megyei szintű foglalkozásokat, tehetséggondozó szakköröket. Az intézmény mind a mai napig sajátjának, ennek értelmében kiemelet feladatának tartja a kivételes tehetségű diákokkal való intenzív foglalkozást.
A díjazott az iskola helyettes vezetőjeként elsősorban az oktatás szervezési feladataival (napi feladatok, versenyek, közép- és emeltszintű érettségi), a munkaközösségek tevékenységének segítésével és felügyeletével, statisztikai adatszolgáltatással foglalkozott, de munkaköre részévé vált a gimnáziumot segítő alapítványok kuratóriumi tagsága, az évkönyv és egyéb iskolai kiadványok szerkesztése is.
Közreműködője volt az országos Arany János Tehetséggondozó Program előkészítésének, 2001-től pedig a program felelőseként segítette a gimnázium ez irányú oktató-nevelő tevékenységét. Vezetői munkája mellett szaktárgyainak oktatását is mindvégig fontosnak tartotta. Több szakmai továbbképzésen (ELTE intenzív matematikából és fizikából, egyéb szakmai tanfolyamok, vezetői képzés, informatikai tanfolyamok) jutott újabb ismeretekhez, és kapott újabb impulzusokat.
Tanítványai mindkét szaktárgyából megyei, területi és országos versenyeken – OKTV, Arany Dániel matematikaverseny, Mikola Sándor Fizikaverseny, KÖMAL feladatmegoldó versenyek – szereztek előkelő helyezéseket.
A gimnázium tantestülete 1998-ban az általa alapított Móra János-gyűrűvel jutalmazta a hosszú ideig végzett tehetséggondozó munkáját.
Németh László 2011-ben vonult nyugállományba, ez alkalomból a gimnázium közössége Zrínyi Emlékéremmel köszönte meg a 36 éven át az Alma Materért folytatott tevékenységét. Kapcsolata az intézménnyel azonban nem szakadt meg. Nyugdíjba vonulása után egy évtizeden át folytatott óraadói tevékenysége mellett 2011 októberétől a Zrínyi Miklós Gimnáziumért Alapítvány kuratóriumának elnökének választották, így a továbbiakban is kapcsolatban áll azzal a közösséggel, amelyért munkája során dolgozott.
Németh László Zala megye, Zalaegerszeg és a gimnázium történetének egyik meghatározó tanáregyénisége. Élete, munkája példa a diákok és a kollégák előtt. A matematika és fizika tantárgyak eredményes oktatása, népszerűsítése, vezetői tevékenysége mellett mindig fontosnak tartotta a rábízott fiatalok harmonikus nevelését. Mindezen érdemei elismeréseként 2022-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Hartmann Miklós
Hartmann Miklós, a Kereskedelmi és Iparkamara volt főtitkára, a Tiéd a Város Egyesület első elnöke, valamint a Gógán-hegyi településrészi önkormányzat tagja. A város civil életének aktív és meghatározó alakja, aki a város gazdasági életében és közéletében betöltött szerepe, valamint szakmai és irodalmi munkássága elismeréseként kapta meg 2022-ben a Zalaegerszegért díjat.
A díjazott 1996-ban jogi szakokleveles közgazdász végzettséget szerzett, a már meglévő pénzügyi-számviteli, illetve külkereskedelmi szak-üzemgazdász, valamint mérlegképes könyvelői képesítései mellé. A Zalaiparker Vállalatnál, mint áruház igazgató-helyettes vezetői gyakorlatot szerzett. A közigazgatásban, fogyasztóvédelmi szakterületen is eltöltött 9 évet. 1988-tól már a Magyar Gazdasági Kamara Zala megyei referense, majd 1992-től a Zala Megyei Kamara igazgatója lett. 1995-től pedig a közjogi Kereskedelmi és Iparkamara megalakulásakor megyei főtitkári feladatokkal bízták meg. Munkája során a vállalkozások működése, valamint a gazdaságszervezés területén szerzett nemzetközi tapasztalatokat és kapcsolatokat, amelyek egyaránt segítették a megye és a megyeszékhely fejlesztését.
1998-tól a közép és emelt szintű szakképzésben vállalt feladatot, főállásban gazdasági tárgyakat oktatott, minisztériumi megbízásból pedig vizsgaelnöki feladatokat is ellátott.
Ezen munkássága mellett 2011-es nyugdíjba vonulásáig egyéni vállalkozást is működtetett, amely üzleti tanácsadással, beruházásokkal, illetve vagyongazdálkodással foglalkozott.
Nyugdíjba vonulását követően is aktív szereplője és meghatározó alakja Zalaegerszeg város civil életének. 10 évig volt a megyei polgárőr szövetség gazdasági vezetője, nyugdíjas éveire pedig a lakókörnyezetében lévő polgárőr egyesület szervezője lett, ezzel segítve munkájukat. A saját településrészének, Gógán-hegynek önkormányzati elnökségében jelenleg is segíti a helyi fejlesztések megvalósulását, továbbá támogatja a nehéz sorsú tehetséges fiatalokat és a rászorulókat.
Politikai szerepvállalását illetően 2019 és 2022 között a Tiéd a Város Egyesület elnöke volt. A díjazottnak több nagysikerű kortörténeti könyve jelent meg, amely országszerte ismertté tette. Ezenfelül jelenleg is a József Attila Városi Könyvtár Olvasóinkért Könyvtári Alapítvány kuratóriumának elnöke, valamint tagja az Ókortudományi Társaságnak.
Képgaléria:
Videógaléria:
Nyugdíjas Pedagógus Egyesület
Az egyesületet, amelynek célja Zalaegerszeg város nyugdíjas pedagógusai részére kulturális és szakmai programok szervezése 1976-ban Szeglet Lajos, az akkori Kilián, a mai Liszt-iskola igazgatója alapította az ott dolgozó pedagógusok bevonásával. A kirándulásaik alkalmával azonban másokat is invitálták maguk közé, így kezdett terjedni a kör, s nőtte ki magát az egész várost átfogó Nyugdíjas Pedagógus Egyesületté.
1996-tól Oroszy Zoltán vezetése idején aztán a nem pedagógusok (hozzátartozók, ismerősök) is csatlakozhattak a tagsághoz.
Az egyesületet 2012 óta Iványi Ildikó vezeti, szervezi havi 2 találkozójukat, ismeretterjesztő előadásaikat, egészségmegőrző programjaikat, karitatív tevékenységüket.
Az egyesület által szervezett Szabadegyetemből nőtte ki magát a mai Senior Akadémia, annak elődjének tekinthető. Az egyesület életét még mozgalmasabbá és színesebbé teszi amióta az Idősek hónapját ünneplik. Ennek szinte minden versenyén, programján képviseltetik magukat.
A Klub jelenleg körülbelül 80 tagot számlál, akik tartják a kapcsolatot, a közösséghez tartozással is őrizve aktivitásukat.
Az egyesület kiemelkedő, példamutató közösségi tevékenysége, valamint az idősek érdekében végzett több évtizedes munkája elismeréseként 2022-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar
A Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar 1957-ben alakult, mint kamarazenekar a zalaegerszegi Pálóczi Horváth Ádám zeneiskola tanáraiból, valamint a városban élő, hangszeres tudással rendelkező lelkes zenekedvelőkből. Később a helyi katonazenekarral kiegészülve szimfonikus zenekarrá bővült. 1991 óta egyesületi formában működik, 1998-ban pedig közhasznú szervezetként vették nyilvántartásba.
Több karmester állt az orkeszter élén, a leghosszabb ideig, 1971-től 2006-ig Gellért Zoltán vezette az együttest, akit rövid ideig 3 karmester Stauróczky Balázs, Janászek Ferenc és Pál János követett. 2012 őszéig Samu Sándor látta el a művészeti vezetői teendőket. 2012 októberétől pedig Pál János és Vörös István állnak a karmesteri pulpituson. A zenekar vezetője jelenleg Tóth László.
Az évek során sok neves művésszel és vendégkarmesterrel játszottak együtt, úgy, mint például Medveczky Ádám, Jancsovics Antal, Ruha István, Szenthelyi Miklós, Kiss András.
A Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar rendszeresen fellép Zalaegerszeg város kiemelt rendezvényein. Minden évben tart koncertet a Zene Világnapján, október 23-án, adventkor, és májusban a Város Napján is. Ezen kívül több esti hangversenyt és ifjúsági koncerteket is szervez. A zenekar 2021-ben adott először szabadtéri filmzenei koncertet akkor még a Kertmoziban, amelyet hatalmas érdeklődés, remek hangulat, valamint professzionális szervezés jellemzett. A nagy sikerre való tekintettel 2022-ben nagyobb helyszínen, a város főterén adtak show-elemekkel tűzdelt nagyszabású produkciót, tehetséges fiatalok felvonultatásával. A nagy érdeklődésre és sikerre való tekintettel szeretnék ezen eseményt minden évben megrendezni, ezzel is csalogatni a közönséget a zene iránti elköteleződés irányába.
Az elmúlt években több országban is vendégszerepeltek, köztük Zalaegerszeg németországi testvérvárosaiban, Kuselben és Marlban, valamint Ausztriában és Franciaországban is adtak már koncertet. Számos más meghívás mellett a zenekar a Nemzeti Filharmónia koncertsorozatában is több éve közreműködik.
Elsődleges feladatuknak tartják a klasszikus zene magas szintű ápolását hagyományos, esti hangversenyek megrendezésével. Továbbá küldetésüknek érzik a fiatalok bevezetését a klasszikus zene világába ifjúsági előadások szervezésével, éppen ezért több éven át zenés énekórákat is szerveztek az iskolákban.
A zenekar munkásságát 1987-ben Pro-Urbe, 2022-ben Zalaegerszegért díjjal ismerték el.2022-ben Zalaegerszegért díjjal ismerték el.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Kopeczky Ildikó
Több évtizedes lelkiismeretes, szívvel-lélekkel végzett, egyúttal kimagasló szakmai munkája elismeréseként 2022-ben Zalaegerszegért díjban részesült Dr. Kopeczky Ildikó, csecsemő- és gyermekgyógyász, pulmonológus.
A díjazott 1970-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. A Zala Megyei Kórház gyermekosztályán kezdett el dolgozni. 1974-ben csecsemő- és gyermekgyógyászati szakvizsgát tett. 10 évig dolgozott a kórház csecsemőosztályán, majd 1985-től a gyermekosztályon folytatta munkáját. 1987-ben gyermekpulmonológiai szakvizsgát tett, és egészen 1992-ig ezzel kapcsolatos feladatokat látott el. Ezt követően főállású magánorvos lett a járóbeteg szakellátás végzése mellett.
Orvosi munkája mellett 33 éve vezeti elnökeként a Zalaegerszegi Asztma Klub Egyesületet és az egyesület tagjainak orvos-szakmai tanácsadója is egyben. Emellett pedig más civil szervezetek egészségügyi rendezvényeinek évtizedek óta résztvevője, előadója. 2016 óta a Légzőszervi Beteg Gyerekekért Alapítvány elnöke.
Elévülhetetlen érdemei vannak az asztmás gyerekek és családjaik támogatásában, táborok szervezése, valamint egészségre nevelési életmód programok kidolgozása mellett.
A gyógyítás és orvosi munkája mellett is folyamatosan képezi magát, homeopátia és írisz diagnosztika tárgyú képzéseket hallgatott. Emellett a soft lézer és a mágnesterápia terén is jártasságot szerzett.
Legfőbb emberi tulajdonságnak a tisztességet és a tisztességgel végzett munkát tartja, mindig is ezen szemlélet jegyében dolgozott.
A díjazott elmondása szerint a legfőbb érték az egészség, ezért mindent meg kell tenni annak megőrzése érdekében. Ügyelni kell rá, hogy gyermekeink és környezetünk is egészséges legyen.
