Személyek

Dr. Csanádi Ágnes

Dr. Csanádi Ágnes Türjén született. Okleveles üzemgazdász diplomájának megszerzése után a Zalaegerszegi Ruhagyárban kezdett dolgozni, majd 1984-1990 között a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztályának munkatársa volt. 1990-ben okleveles közgazda diplomát szerzett, és ettől az esztendőtől a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának Zalaegerszegi Intézetében tanít.

Emellett 1991-ben adótanácsadói, négy évvel később adószakértői, 1997-ben pedig okleveles könyvvizsgálói képesítést szerzett. Doktori disszertációját 1994-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen védte meg, témája: A helyi önkormányzatok gazdálkodási és finanszírozási rendjének érvényesülése az 1990-es években.
A főiskolán jelenleg docensi beosztásban dolgozik, igazgatói hivatalvezető.

Oktatói tevékenysége mellett az elmúlt időszakban több főiskolai, BSc és felsőfokú szakképzési szak akkreditációs anyagának kidolgozásában vett részt, valamint aktívan közreműködött a Zalaegerszegi Regionális Tudásközpont megalapításában.
Dr. Csanádi Ágnes a Zala Megyei Bank Klub Szakmai Fórum kezdeményezője és fő szervezője. Emellett a Pénzügyi Bizottság külsős tagjaként harmadik ciklus óta segíti a városi közgyűlés munkáját.

Képgaléria:

Simon Judit

Az általános és a középiskolában, a zeneiskola énekkarában is énekelt édesanyja hatására, aki az Egyházi Kórus tagja volt.

1962-ben belépett a Zalaegerszegi Városi Vegyeskarba, hogy a kultúrát szolgálja. Fő céljaként tekintett arra, hogy az utódok is tudnák majd, hogy a városnak volt egy remek vegyeskara, ezért megírta a kórus történetét, mely röviden összefoglalva olvasható a kórus honlapján.

A kórus 1957-ben alakult, de a régi időkről nem állt rendelkezésre anyag, ezért a régebbi kórustagokat, volt karnagyokat kérte meg, meséljenek az énekkar régi történeteiről, kért és kapott képeket, emléklapokat, így több mindent meg tudott menteni a kórus múltjáról.

Eddig 7 albumban rögzítette az eseményeket képek, újságcikkek, meghívók stb. segítségével dokumentálva a tényeket.

Ezen kívül minden évről írásban rögzíti: hol, mikor szerepel a kórus, mikor, hol, mi van műsoron. Ezeket lapozva érdekesnek tűnik, hogy mit, hol és kik énekeltek a ’60-as, aztán a ’90-es években, mikor mi volt a műsorpolitika.

Összegyűjtötte a kórus eddigi szereplőinek ruháit, lefényképezve is megőrizte azokat. Megszerezte, megőrizte a kórust érintő plakátokat, külföldi újságokat, a kórusnak, karnagynak adott kitüntetéseket, érméket stb.

A Városi Vegyeskar fennállásának 50. évfordulóján, a jubileumi koncert alkalmával készített kiállításon jól tudták használni a sokfajta gyűjteményt. Vendégkönyvet is nyitott, és a kórus által rendezett koncertek, fellépések alkalmával abba kért beírásokat, autogramokat a vendég-szereplőktől, neves vendégektől. A könyvet érdemes néha végiglapozni, s látni, milyen neves művészekkel, ismert emberekkel, kórusokkal álltak egy színpadon, pl. Vajda Józseffel, Keresztury Dezsővel, Kistétényi Melindával, Marcis Demeterrel, Hans Beck-kel.

Mint lokálpatrióta, több alkalommal régi fényképeket, tárgyakat adott és jelenleg is ad át a Zalaegerszegi Múzeumnak, pl. a város 750. éves évfordulója alkalmából rendezett, és az ’50-es, ’60-as évek relikviáiból rendezett kiállításokra.

Elhivatott szakmai munkája elismeréseként 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.

Képgaléria:

S. Varga Pál

A BTK Irodalomtudományi Intézet Keresztury Dezső munkásságához kapcsolódó szakmai pályaképéből az alábbi területet tartotta kiemelendőnek:

„Keresztury Dezső irodalomtudományi munkásságának kiemelkedő fontosságú területe volt, hogy irányította az Arany János életművének kritikai kiadását megjelentető kötetsorozatot. Az Arany János összes művei című kritikai kiadás 1951-ben vette kezdetét, első hat kötetét Voinovich Géza szerkesztette. Az ő helyébe lépett Keresztury Dezső, akinek sorozatszerkesztői irányításával 1961 és 1982 között a sorozatnak tíz további kötete látott napvilágot az Akadémiai Kiadó gondozásában.

A Keresztury Dezső Arany János körüli munkálkodása óta eltelt időszak Arany-értelmezéseinek egyik legjelentősebbikét S. Varga Pál hozta létre, aki évtizedek óta interpretálja tanulmányaiban és könyveiben Arany János munkásságát, illetve teszi közzé Arany költői és kritikusi életművét..

S. Varga Pál 1955-ben született. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE) szerzett diplomát 1979-ben magyar–orosz–finnugor szakon.
Ugyanitt 1986-ban egyetemi doktori, majd 1992-ben az akadémián kandidátusi fokozatot szerzett.

1992 és 1996 között a KLTE XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője volt.
1999-ben habilitált, 2000 és 2003 között a Debreceni Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezetőjeként, 2003 és 2008 között pedig a Debreceni Egyetem Magyar- és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyetteseként tevékenykedett.
2005-ben védte meg akadémiai doktori értekezését, s lett 2010-től a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettese, majd 2016-tól igazgatója. 2010-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2016-ban rendes tagjának.

S. Varga Pál a 19. századi magyar irodalomtörténet egyik legelmélyültebb, bölcseletileg egyik legfelkészültebb újraértelmezője. Maradandó eredményekkel járó kutatásokat végzett mind a kor líratörténetében (A gondviseléshittől a vitalizmusig, 1994), mind eszmetörténetében (Az újraszőtt háló: Kulturális mintázatok szerepe a felvilágosodás utáni magyar irodalomban, 2014). Egyforma elhivatottsággal és alapossággal foglalkozott Kölcsey Ferenc („…az ember véges állat…”: A kultúrantropológia fordulata a felvilágosodás után – Herder és Kölcsey, 1998) és Madách Imre (Két világ közt választhatni: Világkép és többszólamúság Az ember tragédiájában, 1997) életművével. Legnagyobb igényű vállalkozása A nemzeti költészet csarnokai: A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban című, 2005-ös nagymonográfiája. E kötet (melynek címét Arany János Naiv eposzunk című munkájából kölcsönözte) alapvető módon alakította és gazdagította a magyar kulturális nemzetépítés történetéről való felfogásunkat, rendszerteremtő igénnyel tárva fel a korszak kulturális nemzet-fogalmainak összetettségét, köztük Arany a népi tudalomról és a népköltészetről vallott elgondolásainak viszonyát a „hagyományközösségi paradigma” egyéb teoretikusaihoz (Kölcsey, Erdélyi János, Gyulai Pál).

S. Varga Pál alkotópályája a legközvetlenebbül az Arany János kritikai kiadás új folyamában való intenzív részvétele révén kapcsolódik Keresztury örökségéhez: 2019-ben az ő gondozásában jelent meg a Kisebb költemények 3. (1860–1882) című kötet. Ugyancsak ő tett közzé 2012-ben egy fontos kétkötetes válogatást Arany tanulmányaiból és kritikáiból, illetve szerkesztője volt az Arany születésének bicentenáriumi ünnepségeihez kapcsolódó „Az életet, ím, megjártam” című 2019-es tanulmánykötetnek.

S. Varga Pál az Oltványi-díj (1995), a Martinkó-díj (1998), a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (2002), a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat Kölcsey Ferenc díja (2003), az Alföld folyóirat nívódíja (2003), illetve Debrecen város önkormányzata Csokonai-díjának (2007) kitüntetettje, illetve részesült Charles Simonyi Ösztöndíjban (2009–2010) is. 2022-ben Széchenyi-díjat kapott.

S. Varga Pál az Arany-kutató Keresztury Dezső életművének méltó folytatója, a Keresztury Dezső-díj 2023-as kitüntetettje.

Zalaispa Zrt.

A ZALAISPA Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. 2008-ban alakult azzal a céllal, hogy a Nyugat-Balaton és a Zala völgye regionális hulladékgazdálkodási projektben a létesítmények, az eszközök üzemeltetését és vagyonkezelését saját tulajdonú cég végezze.

A Nonprofit Zrt. 2011-ben kezdte meg a lakossági kommunális hulladék gyűjtését, majd fokozatosan épített ki piacot a gazdasági szektorban, biztosítva a színvonalas, EU normáknak is megfelelő teljes hulladékgazdálkodást.

A lom és a szelektív hulladék gyűjtését is elvégzi. Nemrégiben új válogatócsarnok épült modern berendezésekkel felszerelve, 909 millió forintos ráfordítással, emellett 720 m²-es tárolócsarnok is épült 284 millió forint összegből, továbbá megvalósult a két hektáros hulladéklerakó bővítése 675 millió forintból.

A sorozatos fejlesztések eredményeként az automatikus hulladékválogató rendszer kiváltja, illetve kiegészíti a korábbi kézi válogatókat, a rendszer 2,5 tonna hulladék feldolgozására képes.

A cég az elmúlt években komoly támogatóként szerepelt az egészségügy és a nem látványsportok területén, majd bővítve szponzorációs körét, a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ és a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem zenei rendezvényeinek támogatásával is hozzájárult ahhoz, hogy a közművelődési intézmények több sikeres zenei rendezvényt is meg tudjanak valósítani a koncertlátogatók megelégedésére.

A vállalat ezen tevékenysége elismeréseként méltán kapta meg 2023-ban a Kultúra Mecénása Díjat.

Képgaléria:

Papp Zoltán

Papp Zoltán végzettségét tekintve növényorvos, aki 15 évig dolgozott állami gazdaságban, majd agrokémiai, növényegészségügyi kereskedelem területén folytatta tevékenységét. 23 évig egy amerikai cég / a Pfizer/ és most jelenleg az indiai Sharda világcég magyarországi szakirányú tevékenységének az irányítója.

A ZTE Teniszklub elnökévé 2016. márciusában választották meg és azonnal nekilátott a klub infrastrukturális fejlesztésének a 35-40 éves technikai háttér megújításának. Két évig a Magyar Teniszszövetségben elnökségi feladatokat is vállalt. Elnökként gondot fordított a technikai háttér megújítása mellett a szakmai munkára is. Irányításával az egyesületben az utánpótlás nevelés területén komoly szakmai sikereket értek el és mára a ZTE Teniszklub az ország három legjobbja közé került ezen a téren. Mindez eredményekben is megmutatkozik. A 12 éves korosztályban párosban és egyénileg is avattak magyar bajnokot, illetve a 14 éves korosztály is ért el országos sikereket tenisztornákon.

A klub több nemzetközi ITP besorolású versenynek is helyt adott az elmúlt három évben, illetve országos versenyek sorát rendezte meg ezen idő alatt.

Elkészítették közben a teljes infrastrukturális megújulás terveit melyek alapján a klub az elkövetkező években az ország egyik legnagyobb teniszsport bázisává fejlesztené a zalaegerszegi létesítményeket. E tervek az országos szövetségen belül is komoly támogatással bírnak, miután a szövetség az utánpótlás nevelés országos bázisává kívánja fejleszteni – a kluberedmények alapján – a ZTE Teniszklubot.

E fejlesztésekhez kapcsolódóan 2021-ben három új ún. keménypályás pályát már felavattak.

Az eredmények alapján e sportág palettáján előkelő helyre került városunk neve is és ebben való érdemei alapján Papp Zoltán 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.

Képgaléria:

Videógaléria:

Péter Zoltán

1958. március 23-án született Péter Zoltán, a Zalaegerszegi TE és a magyar labdarúgó-válogatott egykori védője. Péter Zoltán tizenhárom évesen került szülőhelye csapatából, a Zalaistvándból a Zalaegerszegi TE csapatába.

1971-ben lett Zalaegerszeg igazolt labdarúgója. Az élvonalban, 1977-ben mutatkozott be és hamarosan meghatározó csapattag lett, mint balhátvéd. A ZTE-vel kétszer lettek negyedikek a bajnokságban. 1977 és 1987 között 276 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 37 gólt lőtt. 1987 és 1989 között két idényt az osztrák First Vienna csapatában játszott. Egy évre még visszatért Zalaegerszegre, majd pályafutását 1994-ben az osztrák tartományi bajnokságban szereplő Eltendorf csapatában fejezte be.

A magyar válogatottban 1979 és 1987 között 28 alkalommal szerepelt és 4 gólt szerzett. 1985. január 29-én Hamburgban az NSZK elleni mérkőzésen ő szerezte meg a győztes gólt. Tagja volt az 1986-os mexikói világbajnokságon részt vevő csapatnak. 1979 és 1984 között négyszeres olimpiai válogatott volt.

Pályafutásának befejeztével közel egy évtizedig a ZTE pályaedzője volt, aztán a Szentgotthárd, majd a Nagypáli edzéseit vezette.

A sport területén végzett szakmai tevékenységéért 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.

Képgaléria:

Videógaléria:

Pődörné Hajdu Ibolya Rozália

Pődörné Hajdu Ibolya Rozália Zalaegerszeg páterdombi városrészében nőtt fel, ott, ahol pályájának végén öt éven keresztül – nyugállományba vonulásáig – székhelyóvodai intézményvezetőként szervezte a térségben élő, illetve a rábízott gyermekek életkori és egyéni sajátosságokra kiemelt figyelmet fordító, játékos készség- és képességfejlesztését, valamint az iskolai évekre történő gondos szakmai felkészítését.

1988-ban munka mellett, levelező tagozaton szerzett felsőfokú óvodapedagógus végzettséget a Benedek Elek Óvóképző Főiskolán Sopronban. Tudását folyamatosan fejlesztette, előbb gyermekintézmény-fejlesztő (2005), majd közoktatási vezető pedagógus szakvizsgát szerzett (2013). 2016 óta pedagógus II. besorolással rendelkezik.

18 éves kora óta megszakítás nélkül az önkormányzati fenntartású gyermek- és családközpontú óvodapedagógia világában tevékenykedik. Pályafutása során a zalai megyeszékhelyen négy településrész (Belváros, Kertváros, Landorhegy, Páterdomb) hat óvodájában szolgálta a harmonikus, felelős és lelkiismeretes gyermeknevelés ügyét. 2012 és 2023 között intézményvezetői feladatokat is ellátott, koordinálva és segítve kolléganői pedagógiai munkáját, szakmai fejlődését és a pályán való előmenetelét, továbbá a rábízott intézmények biztonságos, gyermekközpontú, motiváló és toleráns környezetének erősítését, végül, de nem utolsósorban pedig az épületállomány jelenkor igényeihez igazodó infrastrukturális megújulását és bővítését.

Kisgyermekek nemzedékei nőttek fel aktív és példaértékű szerepvállalása, valamint mintaadó közösségformáló ereje révén – a Zalaegerszegi II. sz. Integrált Óvoda Radnóti úti Székhelyóvoda pedagógiai programjának nyitólapjain olvasható – Kodály Zoltán által megfogalmazott elvek szellemében: „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömöt. De, hogy mit fogad el: azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik a javára, amit maga is kíván.”

Szakmai munkája során mindvégig hangsúlyos és inspiráló feladatként kezelte a rábízott, illetve az általa vezetett intézménybe beíratott kisgyermekek anyanyelvi, értelmi, művészeti, érzelmi és erkölcsi nevelésén túl a kortárs szocializációjuk elősegítését, valamint az esetlegesen meglévő szociális és kulturális hátrányok mérséklését. Pedagógiai gyakorlatában, és a nevével fémjelzett intézmények szakmai célkitűzéseiben és alapdokumentumaiban kiemelt szerepet kapott az egészséges életmódra és az egészségmegőrzés fontosságára nevelés, a környezettudatos magatartás-és viselkedésformák népszerűsítése, valamint a lakóhely és a szülőföld természeti, történelmi és kulturális értékeinek a megbecsülése és megóvása.

Pődörné Hajdu Ibolya a mély hivatástudattal végzett szakmai munkája mellett – köszönhetően családi neveltetésének, és a környezete fejlődéséért felelősséget érző belső indíttatásának – évek óta aktív lokálpatrióta tevékenységet folytat. 2014 óta tagja a Zala Megyei ’56-os Hagyományőrző Egyesületnek, melynek munkáját 2020 óta társadalmi megbízatású elnökségi tagként segíti, formálja. A civil szervezet életében a nemzedékek közötti kapocs szerepét tölti be, mellyel hivatott tovább vinni édesapja, a 2015-ben elhunyt – egykori 1956-os elítélt és meghurcolt – Hajdu Gyula egyesületi elnök közösségépítő munkáját, és az 1956-os forradalom hőseinek hiteles és méltó emléket állító szellemiségét. Az egyesület megbecsült tagjaként rendszeres résztvevője a városi és vármegyei rendezésű nemzeti ünnepekhez és gyásznapokhoz kapcsolódó megemlékezések koszorúzásainak és gyertyagyújtásainak.

Önzetlen, kitartó, értékközvetítő és közösségépítő óvodapedagógusi munkássága, valamint a gyermekek testi, lelki és személyiségfejlődésében meghatározó szerepet játszó nevelői és intézményvezetői pályafutásának elismeréseként 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.

Képgaléria:

Videógaléria:

Éderné Vasáros Ágota Mária

1998. októberétől, a Csácsbozsoki Településrészi Önkormányzat megalakulásától fogva nemcsak a városrészben, hanem szűkebb környezetében is lelkiismeretesen végzi munkáját. Kezdetektől fogva a Damjanich, Hét Vezér, Bóbita utcák lakóinak kéréseit, gondjait tolmácsolja az Önkormányzat felé.

Közösségi embernek tartja magát, ami az elmúlt évek alatt meg is mutatkozott. Aktívan szervezte, szervezi a városrészben megrendezésre kerülő programokat: Csácsbozsoki Fesztivál, Mikulás túra, Borverseny, Csácsbozsoki Ünnepi Napok. A 2000-es évek elejétől fogva a Csácsbozsoki Polgárőr Egyesületben is tevékenykedik.

Szervezőképességének, és közösségért tenni akarásának köszönhető, hogy a 2000-es évek elején a Damjanich-Hét Vezér utcák találkozásánál lévő zöld területen park került kialakításra. Az ott élőket és a folyamatosan építkező, később oda letelepedőket is megszólította, és a vadgesztenyefák köré önkormányzati segítséggel parkot alakítottak ki. Sövényt, bokrokat ültettek, a mai napig is gondoskodnak a rendszeres fűnyírásról, sövénynyírásról, karbantartásról. Az ott élők nagy örömmel gondozzák, csinosítják környezetüket. Éderné Vasáros Ágota ezt a feladatot is szívvel- lélekkel végzi.

A kialakított park a „Jó szomszédok Park” nevet kapta, amely az évek során az összetartó közösségnek is köszönhetően színes programok, rendezvények helyszínévé vált. Tavasszal májusfát állítanak, nyár elején azt ki is táncolják. Hagyományteremtő rendezvényük a Jó szomszédok Parki Party, mely minden év augusztusában kerül megrendezésre. A parkba ellátogatókat az általuk készített babgulyással, és a mindenki által kedvelt lángossal várják, emellett gyerekeknek és felnőtteknek kínálnak szórakoztató kulturális és sport programokat. A rendezvény záloga, sikere az összetartás, lelkesedés. Ősszel gesztenyesütésre is várják az ott élőket. Ettől az évtől a városrész Adventi programsorozatában is szerepet vállalt a közösség. Az utóbbi időben egyre több fiatal család csatlakozott a Jó szomszédok közösségéhez, amelyben Ágotának komoly érdemei vannak.

A közösségért nyújtott példaértékű tevékenységeiért 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.

Képgaléria:

Videógaléria:

Kámán Ferenc

Kámán Ferenc 1958. szeptember 17-én született Zalaegerszegen. Általános és középiskolás tanulmányait Zalaegerszegen végezte el, ezt követően került a Pécsi Tanárképző Főiskolára, ahol 1981-ben végzett.

Az atlétikával már gyerekkorában megismerkedett, 1970-től sportolt aktívan, későbbi életszakaszában pedig technikai vezető, majd serdülő, valamint szakági edző lett a Zalaszám-ZAC-nál. 45 éves edzői pályafutás van a háta mögött, a munkája egyben a hobbija is. 400 körüli bajnoki címet szereztek tanítványai, több mint ötvenen voltak utánpótlás és tizennégyen felnőtt válogatottak. Minden pálya-világversenyen indultak tanítványai, Zalaegerszeg első és egyelőre utolsó olimpikonjának is edzője volt. Kozáry Ágnes világbajnoki 8. lett Tokióban, Szűcs Valdó pedig az Év Atlétája volt a Tokiói Olimpia után.

Pályafutása során rengeteg elismerést szerzett, többek között 2018-ban a Magyar Atlétikáért Díj Arany fokozatában részesült, továbbá 2023 szeptemberében a Magyar Edzők Társaságának (MET) Edzői Életműdíját is megkapta.

A sport iránti elhivatottsága nem csak a munkájában, hanem családi vonalon is éreztette hatását: lánya és mindkét fia szereti a sportot és az atlétikát, két fia pedig sportszakmai végzettséget is szerezett.

A város sportéletében betöltött kimagasló szerepéért, példaértékű, a zalai vármegyeszékhely hírnevét öregbítő tevékenységéért 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.

Képgaléria:

Videógaléria:

Ocsovai Grácián

Ocsovai Gábor a Nógrád vármegyei Szécsényben született 1963. augusztus 18-án. Általános iskolai tanulmányait otthon, a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában végezte. Az esztergomi gimnáziumba már azzal a szándékkal ment, hogy érettségi után pap lehessen. Középiskolai tanulmányait a Temesvári Pelbárt Esztergomi Gimnáziumban végezte és ott volt kollégista is.

Mielőtt a papi szemináriumba került, Marcaliban töltötte katonaidejét. A papi szemináriumot egy évvel korábban fejezte be, mint szokásos, így pápai engedéllyel 23 évesen szentelték pappá 1987. június 13-án.

Papi szolgálatát Varsányban kezdte, majd Budapesten az Angyalföldi Szent Mihály templomban folytatta. Egy súlyos betegség után határozta el, hogy az embereket a gyakorlatban is segítő szerzetesi hivatást választja. Így lett ferences szerzetes 1994-ben. Később a Pasaréti Páduai Szent Antal plébánia templom igazgatója volt.

2009. augusztus 15-től városunk Jézus Szíve Ferences Plébánia templomába került először, mint házfőnök és plébános, majd utána plébánosként szolgált. Ittléte alatt nemcsak a hitélet erősítése, hanem a templom és a fíliák fizikai állapotának helyrehozatala is feladata volt. A plébánia templom beázását kellett megszüntetnie, majd a szigetelést és villanyvezeték korszerűsítését, ezt követte a templom festése. Megoldotta a templomlépcső akadálymentesítését, valamint a kovácsoltvas kerítést készíttetett. A templom kívül-belül megszépült, megújult. Közben a templom orgonájának felújítása is megtörtént. Nagyszabású kiállítást szervezett a templom történetéről, melyet a köztársasági elnök nyitott meg.

A templom melletti területet a várostól megkapta a plébánia, amin az ő útmutatása szerint kertet alakítottak ki. Elkészült a fákkal, virágokkal, padokkal díszített kert, ami egy igazi ékszerdoboz lett a templom mellett. A területre szobor került, a hátsó területre pedig kereszt.

Szenterzsébethegyen felújította a kápolnát, Szent Erzsébet szobrot állíttatott, majd a fénykereszt került elhelyezésre. Egerszeghegyen is megvalósult a kápolna és a temető felújítása. Az andráshidai templom teljesen megújult. Az olai temető, ami a ferences plébániához tartozik, az ő kezdeményezésére ugyancsak megújult.

Szent Rafael gyógyító főangyal bronz szobrát ajándékozta a kórháznak. A kórház vezetésével közösen kialakításra került a kórházi kápolna, melyben az oltár szintén az ő adománya.

A templom melletti Mária kertben felállította Szent Mihály arkangyal szobrát.

Számára fontos volt az ifjúság hitéletre nevelése, tanított óvodákban, iskolákban. Idősek otthonában rendszeresen látogatta a lakókat, reményt adott nekik. A szegényeket segítő, szociálisan rászorultakat támogató Katolikus Karitász működését kiemelten támogatta.

Hit és közéleti tevékenysége révén 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.