Dr. Décsy Jenő
Pozsonyban született, általános iskolai tanulmányait Léván, Jászberényben és Nagykanizsán végezte.
1956-ban érettségizett a nagykanizsai Közgazdasági Technikumban. 1956-1958 között sorkatonaként szolgált. Leszerelése után a nagykanizsai kórháznál könyvelő volt, majd a Magyar Nemzeti Bank nagykanizsai fiókjához került hitelügyi főelőadónak.
1965-ben mérlegképes könyvelői oklevelet szerzett, illetve közgazdasági továbbképző tanfolyamokon vett részt. Felsőfokú végzettséget 1971-ben szerzett az akkori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol 1982. június 18-án egyetemi doktorrá is avatták. Időközben -1981. október 2-án – a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága a közgazdaságtudományok kandidátusává avatta.
1981. augusztus 1-től a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Zalaegerszegi Intézetének oktatója lett a Pénzügyi Tanszéken, előbb mint főiskolai docens, aztán pedig mint főiskolai tanár. Évekig ellátta az intézet igazgatóhelyettesi funkcióját is. Számos tanulmány, publikáció és könyv megírásában vett részt, közgazdasági szakértőként pedig segítette több városi és megyei cég és hivatal munkáját. Az integráció után a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete névre hallgató főiskolán nyugdíjazásáig, 2005.december 31-ig tanított, de azóta is ellát óraadói feladatokat. Nyugdíjba vonulása után is aktívan részt vesz tanácsadói feladatok ellátásában.
2009-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Kertvárosi Integrált Óvoda
1995-ben alakult meg, jelenleg két tagintézményében, a Csillagközi Székhelyóvodában és a Napsugár Utcai Tagóvodában 14 csoportban 350 gyermek képzése, nevelése zajlik, 30 óvodapedagógus és 21 segítő munkatárs közreműködésével.
Az intézményben igényes szakmai munkavégzés folyik, az óvodapedagógusok városi, megyei szintű szakmai továbbképzések résztvevői, előadói.
Az óvodában kiemelt szerepet kap a környezettudatos magatartásra nevelés. Szinte nincs olyan városi szervezésű tisztasági program, amibe ne kapcsolódnának be, örömmel csatlakoztak a szelektív hulladékgyűjtéshez.
Számos, újrahasznosításból származó fejlesztő játékot vezettek be, melyekből kiállítást szerveztek, az óvodások pedig sikeresen szerepeltek a környezetvédelmi rajzpályázaton. Évről évre jelentős szerepet játszanak a kertvárosi településrész virágosításában, az esztétikus környezet kialakításában, munkájuk elkötelezettségét a Virágos Magyarország verseny 2009-es különdíja, a Virágos Zalaegerszegért kiírás számos elismerése, a Zöld Óvoda és a Legzöldebb óvodapedagógus címek odaítélése is igazolja.
Képgaléria:
Paál István
1945. november 16-án született Muraszemenyén. Nagykanizsán érettségizett, majd 1968-ban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán szerzett üzemmérnöki diplomát.
Ezt követően – a kétéves katonai szolgálat kivételével – több cégnél dolgozott különböző vezető beosztásokban.
Jelenleg nyugdíjasként folytat rendkívül aktív társadalmi tevékenységet, hiszen 2008-as megalakulásától a Zalai Magyar Nemzeti Szövetség, 2009-től pedig a Rákóczi Szövetség elnöke.
E kettős minőségében meghatározó szerepet vállal számos városi kulturális program rendezésében, sikeres lebonyolításában: az idei évben a magyar kultúra napjára nemzeti nagyjaink arcképeiből tablót állított össze, a költészet napján rendszeresen ünnepséget szervez és előadást tart, és jelentős történelmi évfordulóinkhoz kapcsolódva a középiskolások számára több alkalommal színvonalas vetélkedőt állított össze.
Fontosnak tartja mára elfeledett nemzeti emlékhelyeink gondozását, a magyar hősök emlékének megtartását is.
A magyarságtudat megerősítése, múltunk dicsőséges vagy éppen tragikus eseményeinek megismertetése, nemzeti hagyományaink ápolása érdekében úgy a fiatalabb korosztály körében, mint az általa irányított két szervezetben végzett munkája példaértékű és elismerésre méltó.
Ezen társadalmi elhivatottsága, fáradhatatlan munkája elismeréseként 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
Dr. Csanádi Ágnes
Dr. Csanádi Ágnes Türjén született. Okleveles üzemgazdász diplomájának megszerzése után a Zalaegerszegi Ruhagyárban kezdett dolgozni, majd 1984-1990 között a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztályának munkatársa volt. 1990-ben okleveles közgazda diplomát szerzett, és ettől az esztendőtől a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának Zalaegerszegi Intézetében tanít.
Emellett 1991-ben adótanácsadói, négy évvel később adószakértői, 1997-ben pedig okleveles könyvvizsgálói képesítést szerzett. Doktori disszertációját 1994-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen védte meg, témája: A helyi önkormányzatok gazdálkodási és finanszírozási rendjének érvényesülése az 1990-es években.
A főiskolán jelenleg docensi beosztásban dolgozik, igazgatói hivatalvezető.
Oktatói tevékenysége mellett az elmúlt időszakban több főiskolai, BSc és felsőfokú szakképzési szak akkreditációs anyagának kidolgozásában vett részt, valamint aktívan közreműködött a Zalaegerszegi Regionális Tudásközpont megalapításában.
Dr. Csanádi Ágnes a Zala Megyei Bank Klub Szakmai Fórum kezdeményezője és fő szervezője. Emellett a Pénzügyi Bizottság külsős tagjaként harmadik ciklus óta segíti a városi közgyűlés munkáját.
Képgaléria:
Simon Judit
Az általános és a középiskolában, a zeneiskola énekkarában is énekelt édesanyja hatására, aki az Egyházi Kórus tagja volt.
1962-ben belépett a Zalaegerszegi Városi Vegyeskarba, hogy a kultúrát szolgálja. Fő céljaként tekintett arra, hogy az utódok is tudnák majd, hogy a városnak volt egy remek vegyeskara, ezért megírta a kórus történetét, mely röviden összefoglalva olvasható a kórus honlapján.
A kórus 1957-ben alakult, de a régi időkről nem állt rendelkezésre anyag, ezért a régebbi kórustagokat, volt karnagyokat kérte meg, meséljenek az énekkar régi történeteiről, kért és kapott képeket, emléklapokat, így több mindent meg tudott menteni a kórus múltjáról.
Eddig 7 albumban rögzítette az eseményeket képek, újságcikkek, meghívók stb. segítségével dokumentálva a tényeket.
Ezen kívül minden évről írásban rögzíti: hol, mikor szerepel a kórus, mikor, hol, mi van műsoron. Ezeket lapozva érdekesnek tűnik, hogy mit, hol és kik énekeltek a ’60-as, aztán a ’90-es években, mikor mi volt a műsorpolitika.
Összegyűjtötte a kórus eddigi szereplőinek ruháit, lefényképezve is megőrizte azokat. Megszerezte, megőrizte a kórust érintő plakátokat, külföldi újságokat, a kórusnak, karnagynak adott kitüntetéseket, érméket stb.
A Városi Vegyeskar fennállásának 50. évfordulóján, a jubileumi koncert alkalmával készített kiállításon jól tudták használni a sokfajta gyűjteményt. Vendégkönyvet is nyitott, és a kórus által rendezett koncertek, fellépések alkalmával abba kért beírásokat, autogramokat a vendég-szereplőktől, neves vendégektől. A könyvet érdemes néha végiglapozni, s látni, milyen neves művészekkel, ismert emberekkel, kórusokkal álltak egy színpadon, pl. Vajda Józseffel, Keresztury Dezsővel, Kistétényi Melindával, Marcis Demeterrel, Hans Beck-kel.
Mint lokálpatrióta, több alkalommal régi fényképeket, tárgyakat adott és jelenleg is ad át a Zalaegerszegi Múzeumnak, pl. a város 750. éves évfordulója alkalmából rendezett, és az ’50-es, ’60-as évek relikviáiból rendezett kiállításokra.
Elhivatott szakmai munkája elismeréseként 2010-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Képgaléria:
S. Varga Pál
A BTK Irodalomtudományi Intézet Keresztury Dezső munkásságához kapcsolódó szakmai pályaképéből az alábbi területet tartotta kiemelendőnek:
„Keresztury Dezső irodalomtudományi munkásságának kiemelkedő fontosságú területe volt, hogy irányította az Arany János életművének kritikai kiadását megjelentető kötetsorozatot. Az Arany János összes művei című kritikai kiadás 1951-ben vette kezdetét, első hat kötetét Voinovich Géza szerkesztette. Az ő helyébe lépett Keresztury Dezső, akinek sorozatszerkesztői irányításával 1961 és 1982 között a sorozatnak tíz további kötete látott napvilágot az Akadémiai Kiadó gondozásában.
A Keresztury Dezső Arany János körüli munkálkodása óta eltelt időszak Arany-értelmezéseinek egyik legjelentősebbikét S. Varga Pál hozta létre, aki évtizedek óta interpretálja tanulmányaiban és könyveiben Arany János munkásságát, illetve teszi közzé Arany költői és kritikusi életművét..
S. Varga Pál 1955-ben született. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE) szerzett diplomát 1979-ben magyar–orosz–finnugor szakon.
Ugyanitt 1986-ban egyetemi doktori, majd 1992-ben az akadémián kandidátusi fokozatot szerzett.
1992 és 1996 között a KLTE XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője volt.
1999-ben habilitált, 2000 és 2003 között a Debreceni Egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezetőjeként, 2003 és 2008 között pedig a Debreceni Egyetem Magyar- és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyetteseként tevékenykedett.
2005-ben védte meg akadémiai doktori értekezését, s lett 2010-től a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének igazgatóhelyettese, majd 2016-tól igazgatója. 2010-ben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2016-ban rendes tagjának.
S. Varga Pál a 19. századi magyar irodalomtörténet egyik legelmélyültebb, bölcseletileg egyik legfelkészültebb újraértelmezője. Maradandó eredményekkel járó kutatásokat végzett mind a kor líratörténetében (A gondviseléshittől a vitalizmusig, 1994), mind eszmetörténetében (Az újraszőtt háló: Kulturális mintázatok szerepe a felvilágosodás utáni magyar irodalomban, 2014). Egyforma elhivatottsággal és alapossággal foglalkozott Kölcsey Ferenc („…az ember véges állat…”: A kultúrantropológia fordulata a felvilágosodás után – Herder és Kölcsey, 1998) és Madách Imre (Két világ közt választhatni: Világkép és többszólamúság Az ember tragédiájában, 1997) életművével. Legnagyobb igényű vállalkozása A nemzeti költészet csarnokai: A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban című, 2005-ös nagymonográfiája. E kötet (melynek címét Arany János Naiv eposzunk című munkájából kölcsönözte) alapvető módon alakította és gazdagította a magyar kulturális nemzetépítés történetéről való felfogásunkat, rendszerteremtő igénnyel tárva fel a korszak kulturális nemzet-fogalmainak összetettségét, köztük Arany a népi tudalomról és a népköltészetről vallott elgondolásainak viszonyát a „hagyományközösségi paradigma” egyéb teoretikusaihoz (Kölcsey, Erdélyi János, Gyulai Pál).
S. Varga Pál alkotópályája a legközvetlenebbül az Arany János kritikai kiadás új folyamában való intenzív részvétele révén kapcsolódik Keresztury örökségéhez: 2019-ben az ő gondozásában jelent meg a Kisebb költemények 3. (1860–1882) című kötet. Ugyancsak ő tett közzé 2012-ben egy fontos kétkötetes válogatást Arany tanulmányaiból és kritikáiból, illetve szerkesztője volt az Arany születésének bicentenáriumi ünnepségeihez kapcsolódó „Az életet, ím, megjártam” című 2019-es tanulmánykötetnek.
S. Varga Pál az Oltványi-díj (1995), a Martinkó-díj (1998), a Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (2002), a Hajdú-Bihar megyei Önkormányzat Kölcsey Ferenc díja (2003), az Alföld folyóirat nívódíja (2003), illetve Debrecen város önkormányzata Csokonai-díjának (2007) kitüntetettje, illetve részesült Charles Simonyi Ösztöndíjban (2009–2010) is. 2022-ben Széchenyi-díjat kapott.
S. Varga Pál az Arany-kutató Keresztury Dezső életművének méltó folytatója, a Keresztury Dezső-díj 2023-as kitüntetettje.
Zalaispa Zrt.
A ZALAISPA Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zrt. 2008-ban alakult azzal a céllal, hogy a Nyugat-Balaton és a Zala völgye regionális hulladékgazdálkodási projektben a létesítmények, az eszközök üzemeltetését és vagyonkezelését saját tulajdonú cég végezze.
A Nonprofit Zrt. 2011-ben kezdte meg a lakossági kommunális hulladék gyűjtését, majd fokozatosan épített ki piacot a gazdasági szektorban, biztosítva a színvonalas, EU normáknak is megfelelő teljes hulladékgazdálkodást.
A lom és a szelektív hulladék gyűjtését is elvégzi. Nemrégiben új válogatócsarnok épült modern berendezésekkel felszerelve, 909 millió forintos ráfordítással, emellett 720 m2-es tárolócsarnok is épült 284 millió forint összegből, továbbá megvalósult a két hektáros hulladéklerakó bővítése 675 millió forintból.
A sorozatos fejlesztések eredményeként az automatikus hulladékválogató rendszer kiváltja, illetve kiegészíti a korábbi kézi válogatókat, a rendszer 2,5 tonna hulladék feldolgozására képes.
A cég az elmúlt években komoly támogatóként szerepelt az egészségügy és a nem látványsportok területén, majd bővítve szponzorációs körét, a Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ és a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem zenei rendezvényeinek támogatásával is hozzájárult ahhoz, hogy a közművelődési intézmények több sikeres zenei rendezvényt is meg tudjanak valósítani a koncertlátogatók megelégedésére.
A vállalat ezen tevékenysége elismeréseként méltán kapta meg 2023-ban a Kultúra Mecénása Díjat.
Képgaléria:
Papp Zoltán
Papp Zoltán végzettségét tekintve növényorvos, aki 15 évig dolgozott állami gazdaságban, majd agrokémiai, növényegészségügyi kereskedelem területén folytatta tevékenységét. 23 évig egy amerikai cég / a Pfizer/ és most jelenleg az indiai Sharda világcég magyarországi szakirányú tevékenységének az irányítója.
A ZTE Teniszklub elnökévé 2016. márciusában választották meg és azonnal nekilátott a klub infrastrukturális fejlesztésének a 35-40 éves technikai háttér megújításának. Két évig a Magyar Teniszszövetségben elnökségi feladatokat is vállalt. Elnökként gondot fordított a technikai háttér megújítása mellett a szakmai munkára is. Irányításával az egyesületben az utánpótlás nevelés területén komoly szakmai sikereket értek el és mára a ZTE Teniszklub az ország három legjobbja közé került ezen a téren. Mindez eredményekben is megmutatkozik. A 12 éves korosztályban párosban és egyénileg is avattak magyar bajnokot, illetve a 14 éves korosztály is ért el országos sikereket tenisztornákon.
A klub több nemzetközi ITP besorolású versenynek is helyt adott az elmúlt három évben, illetve országos versenyek sorát rendezte meg ezen idő alatt.
Elkészítették közben a teljes infrastrukturális megújulás terveit melyek alapján a klub az elkövetkező években az ország egyik legnagyobb teniszsport bázisává fejlesztené a zalaegerszegi létesítményeket. E tervek az országos szövetségen belül is komoly támogatással bírnak, miután a szövetség az utánpótlás nevelés országos bázisává kívánja fejleszteni – a kluberedmények alapján – a ZTE Teniszklubot.
E fejlesztésekhez kapcsolódóan 2021-ben három új ún. keménypályás pályát már felavattak.
Az eredmények alapján e sportág palettáján előkelő helyre került városunk neve is és ebben való érdemei alapján Papp Zoltán 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Péter Zoltán
1958. március 23-án született Péter Zoltán, a Zalaegerszegi TE és a magyar labdarúgó-válogatott egykori védője. Péter Zoltán tizenhárom évesen került szülőhelye csapatából, a Zalaistvándból a Zalaegerszegi TE csapatába.
1971-ben lett Zalaegerszeg igazolt labdarúgója. Az élvonalban, 1977-ben mutatkozott be és hamarosan meghatározó csapattag lett, mint balhátvéd. A ZTE-vel kétszer lettek negyedikek a bajnokságban. 1977 és 1987 között 276 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 37 gólt lőtt. 1987 és 1989 között két idényt az osztrák First Vienna csapatában játszott. Egy évre még visszatért Zalaegerszegre, majd pályafutását 1994-ben az osztrák tartományi bajnokságban szereplő Eltendorf csapatában fejezte be.
A magyar válogatottban 1979 és 1987 között 28 alkalommal szerepelt és 4 gólt szerzett. 1985. január 29-én Hamburgban az NSZK elleni mérkőzésen ő szerezte meg a győztes gólt. Tagja volt az 1986-os mexikói világbajnokságon részt vevő csapatnak. 1979 és 1984 között négyszeres olimpiai válogatott volt.
Pályafutásának befejeztével közel egy évtizedig a ZTE pályaedzője volt, aztán a Szentgotthárd, majd a Nagypáli edzéseit vezette.
A sport területén végzett szakmai tevékenységéért 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Pődörné Hajdu Ibolya Rozália
Pődörné Hajdu Ibolya Rozália Zalaegerszeg páterdombi városrészében nőtt fel, ott, ahol pályájának végén öt éven keresztül – nyugállományba vonulásáig – székhelyóvodai intézményvezetőként szervezte a térségben élő, illetve a rábízott gyermekek életkori és egyéni sajátosságokra kiemelt figyelmet fordító, játékos készség- és képességfejlesztését, valamint az iskolai évekre történő gondos szakmai felkészítését.
1988-ban munka mellett, levelező tagozaton szerzett felsőfokú óvodapedagógus végzettséget a Benedek Elek Óvóképző Főiskolán Sopronban. Tudását folyamatosan fejlesztette, előbb gyermekintézmény-fejlesztő (2005), majd közoktatási vezető pedagógus szakvizsgát szerzett (2013). 2016 óta pedagógus II. besorolással rendelkezik.
18 éves kora óta megszakítás nélkül az önkormányzati fenntartású gyermek- és családközpontú óvodapedagógia világában tevékenykedik. Pályafutása során a zalai megyeszékhelyen négy településrész (Belváros, Kertváros, Landorhegy, Páterdomb) hat óvodájában szolgálta a harmonikus, felelős és lelkiismeretes gyermeknevelés ügyét. 2012 és 2023 között intézményvezetői feladatokat is ellátott, koordinálva és segítve kolléganői pedagógiai munkáját, szakmai fejlődését és a pályán való előmenetelét, továbbá a rábízott intézmények biztonságos, gyermekközpontú, motiváló és toleráns környezetének erősítését, végül, de nem utolsósorban pedig az épületállomány jelenkor igényeihez igazodó infrastrukturális megújulását és bővítését.
Kisgyermekek nemzedékei nőttek fel aktív és példaértékű szerepvállalása, valamint mintaadó közösségformáló ereje révén – a Zalaegerszegi II. sz. Integrált Óvoda Radnóti úti Székhelyóvoda pedagógiai programjának nyitólapjain olvasható – Kodály Zoltán által megfogalmazott elvek szellemében: „Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud: játékot, zenét, örömöt. De, hogy mit fogad el: azt bízzuk rá. Csak az a lelki táplálék válik a javára, amit maga is kíván.”
Szakmai munkája során mindvégig hangsúlyos és inspiráló feladatként kezelte a rábízott, illetve az általa vezetett intézménybe beíratott kisgyermekek anyanyelvi, értelmi, művészeti, érzelmi és erkölcsi nevelésén túl a kortárs szocializációjuk elősegítését, valamint az esetlegesen meglévő szociális és kulturális hátrányok mérséklését. Pedagógiai gyakorlatában, és a nevével fémjelzett intézmények szakmai célkitűzéseiben és alapdokumentumaiban kiemelt szerepet kapott az egészséges életmódra és az egészségmegőrzés fontosságára nevelés, a környezettudatos magatartás-és viselkedésformák népszerűsítése, valamint a lakóhely és a szülőföld természeti, történelmi és kulturális értékeinek a megbecsülése és megóvása.
Pődörné Hajdu Ibolya a mély hivatástudattal végzett szakmai munkája mellett – köszönhetően családi neveltetésének, és a környezete fejlődéséért felelősséget érző belső indíttatásának – évek óta aktív lokálpatrióta tevékenységet folytat. 2014 óta tagja a Zala Megyei ’56-os Hagyományőrző Egyesületnek, melynek munkáját 2020 óta társadalmi megbízatású elnökségi tagként segíti, formálja. A civil szervezet életében a nemzedékek közötti kapocs szerepét tölti be, mellyel hivatott tovább vinni édesapja, a 2015-ben elhunyt – egykori 1956-os elítélt és meghurcolt – Hajdu Gyula egyesületi elnök közösségépítő munkáját, és az 1956-os forradalom hőseinek hiteles és méltó emléket állító szellemiségét. Az egyesület megbecsült tagjaként rendszeres résztvevője a városi és vármegyei rendezésű nemzeti ünnepekhez és gyásznapokhoz kapcsolódó megemlékezések koszorúzásainak és gyertyagyújtásainak.
Önzetlen, kitartó, értékközvetítő és közösségépítő óvodapedagógusi munkássága, valamint a gyermekek testi, lelki és személyiségfejlődésében meghatározó szerepet játszó nevelői és intézményvezetői pályafutásának elismeréseként 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
