Magyar János
Magyar János 1968. október 24-én született Muraszombaton. Lendva Község polgármesterévé való megválasztásáig a gazdaságban dolgozott.
A lendvai általános iskola befejezését követően tanulmányait a Muraszombati Kereskedelmi Középiskolán folytatta. Ezt követően 1990-ben üzletvezető 5. szakképzettségi fokozatot szerzett, 2011-ben a Muraszombati Felsőfokú Szakiskolán közgazdász programban, kereskedelmi szakirányon diplomázott.
Első munkahelye a Lendvai Mercator-Univerzal vállalatnál volt, ahol 1986-ban, mint bolti eladó helyezkedett el, majd öt év után, mint üzletvezető átvette a bolt önálló vezetését. 2003-ban a Lendvai Mezőgazdasági vállaltnál (Kmetijsko gospodarstvo Lendava d.d.) helyezkedett el, ahol a Lendvai Várpincészet vezetője volt. 2006-ban saját vállalkozást – Prekmurec, d.o.o. – alapított, amely három üzleti egységben folytat kereskedelmi tevékenységet. Magyar János 2015-ben elnyerte a Finance című napilap díját, mint a régió legsikeresebb vállalkozója. Vállalkozóként folyamatosan arra törekedett, hogy tevékenységét, mint aktív és szolidáris állampolgár végezze.
Feleségével és két fiával Alsólakoson él. Szülei már gyermekkorától szorgalmas munkára és tisztességre nevelték. Azért döntött a polgármesteri jelöltség mellett, mert minőségi, távlati megoldásokat kívánt megvalósítani, amelyek a közérdeket követik az élet és a gazdasági fejlődés minden szintjén. A 2018. évi helyi önkormányzati választásokon az SDS és az NSi közös jelöltjeként győzött.
2022 tavaszán a szlovén parlament országgyűlési képviselőjének választották, ám hamar hiányát érezte polgármesteri feladatainak, így már a 2022-es év végén ismét versenybe szállt a polgármesteri tisztségért, melyet újra elnyert.
A Lendva és Zalaegerszeg közötti kapcsolatok a sport területén kezdődtek, közel 50 éve. Azóta a két település sportszerető lakói rendszeresen összemérik erejüket a legkülönbözőbb sportágakban. 2006. május 13-án a két város polgármestere testvérvárosi szerződést írt alá, amely hivatalos szintre emelte az addigi baráti, sport és kulturális együttműködést. Az utóbbi években is szoros kooperáció jellemzi a két várost, kölcsönösen látogatják egymást küldöttségek, ha lehetőség van rá, évente több alkalommal is.
A két város közötti kapcsolatok elmélyítésében Magyar János polgármesterként kulcsfontosságú szerepet töltött és tölt be mind a mai napig, ezért 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Góczánné Tóth Zsuzsanna
13 éves korában kezdett el atlétizálni a kor legsokoldalúbb edzőjénél, Kauzli Józsefnél. Korosztályában – elsősorban serdülő csapatversenyekben – számos országos sikert ért el.
Fiatalkori sportpályafutása befejeztével a ZTE atléták technikai vezetője lett. Majd az anyai örömök után a Landorhegyi Sportiskola adminisztrátoraként világossá vált számára, hogy szeretett sportágát nem tudja elengedni.
Az akkor már ZAC néven szereplő szervezet atlétikai életébe oly módon kapcsolódott be, hogy iskolájából beszervezett jó néhány fiatalt, s lehozta őket az atlétikai pályára. Azóta is oszlopos tagja a ZAC edzői gárdájának. Feladata, hogy 14 éves koruk után szakági edzőkhöz továbbítsa tanítványait. Mint edző, és pár évtizede- mint sportoló – tyúkanyóként vonzza maga köré a fiatal sportolókat. Anyai, pszichológiai, szakmai tanácsai nagyon hatásosak.
Személyes példával elöl járva megszervezte a ZAC Szenior Klubját. A 35 év feletti korosztály közel 100 bajnoki érmet és helyezést hozott Zalaegerszegre. Ők egyúttal remek példaképei lettek az aktív sportolóknak. Bebizonyították, hogy soha nem szabad feladni, hogy soha semmi nem késő, hogy nincs öreg, beteg ember…
Góczánné Tóth Zsuzsa személyes eredményeivel a közösségi médiában is a legnépszerűbb tagja a zalaegerszegi sport világának. Eredményei elismerésre méltóak, utánozhatatlanok. A ZAC hat olimpiai szereplője után az Ő által képviselt érték tartja ébren az atlétika szeretetét, színvonalát városunkban.
Az előzőekben leírt erkölcsi és szakmai érdemeit alátámasztják az alábbi eredmények:
ORSZÁGOS BAJNOKSÁGOK:
2007 óta minden évben bajnok lett 60 – 100 – 200 – 400 m-en. E számok közül 5 távon korosztályos országos csúcstartó is!!
NEMZETKÖZI SIKEREK:
- 2008-ban Európa Bajnoki 4. hely,
- 2010-ben EB 3. hely,
- 2014-ben Világbajnoki 4. hely.
A világversenyek mellett minden alkalommal szenior válogatott is volt. Szervező képességét és az iránta érzett tiszteletet, szeretetet bizonyítva Zalaegerszegre tudta hozni 6 nemzet válogatott viadalát.
Góczánné Tóth Zsuzsanna szakmai tevékenysége és a zalai sportéletben nyújtott példaértékű munkássága miatta 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
dr. Szittyai Borbála
Dr. Szittyai Borbála férjével odaadással, fáradságot nem ismerő módon ápolta, gondozta és nevelte amíg lehetett, súlyos mozgáskorlátozottsággal élő gyermeküket, Szidóniát. Leányukkal együtt rendszeres színházlátogatók voltak és nem csak a kőszínháznak, hanem a nyári szabadtéri színháznak is szinte minden előadását látták. A kvártélyházi előadásokat rendszeresen látogató leányuk emlékére 2016-ban megalapították a Szidónia Díjat, amellyel a Kvártélyház azon színészét kívánták elismerni, akit művészi teljesítménye érdemesített a díjra. 2017-ben a díjat tovább gondolva létrehozták a Szalai Szidónia Alapítványt melynek alapító okirata szerint feladata a Szidónia Díj évenkénti kiadása három területen.
Az alapító okirat szerint egy Szidónia Díjat – egy medált – évente adnak át a Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium egy végzős, az alapítók feltételeinek megfelelő diákjának, egy további Szidónia Díjat a ZTE Kosárlabda Klub egy azon fiatal férfi játékosa kap, aki tehetségével, szorgalmával, sportolóhoz méltó példamutató magatartásával érdemes a díjra. A harmadik Szidónia Díjat a Kvártélyház színésze kapja, aki művészi teljesítményével érdemes a kitüntető díjra.
A Szidónia Díjat kapta:
- 2016-ban először Hertelendy Attila,
- 2017-ben Szakály Aurél,
- 2018-ban Debrei Zsuzsanna,
- 2020-ban Lőrincz Nikol és Ticz András,
- 2021-ben Kovács Virág és Köves Eszter színházi szervező kapta.
Dr. Szittyai Borbála példamutató és a díjalapításban másokat is követésre serkentő mecénási tevékenysége, orvosi munkája miatt, valamint közismert állatvédőként 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Dr. Szittyai Borbála a Bogáncs Állatvédő Egyesület Állatmenhely elnökeként nyilatkozik a háziállatok felelős tartásáról extrém hideg időjárás esetén:
Miszory Béla Károly
Törzsgyökeres zalaegerszegi lakos, mivel már nagyszülei is Zalaegerszegen éltek és a város közéletében tevékenykedtek. Szüleitől örökölte és tanulta, hogy egyik legszebb feladat az embertársakért tenni, a bajbajutott embertársakon segíteni, így nem csoda, hogy a szülők SZTK-s múltja alapján Ő is a társadalombiztosítást választotta hivatásának. Mielőtt munkaviszonyt létesített, már tanulmányai alatt is bizonyította, hogy vonzódik a közösségi élet iránt: az általános iskolában az úttörő zenekar gitárosa volt, majd a városi fúvószenekar, illetve a városi énekkar tagja volt. Résztvevője volt a Helikon ünnepségeknek, illetve közreműködött több vidéki néptáncegyüttes felkészülésében, mint zongorista.
Nem volt nehéz beilleszkedni 1967. október 3.-ától a választott munkahelyén az akkor még SZOT Társadalombiztosítási Igazgatóságon, hisz emberekkel való kapcsolat kialakítás már ismert volt számára. A társadalombiztositásban 1967. októberétől ellenőri munkakörben, majd 1980-tól csoportvezetőként, 1985. januártól Titkárságvezetőként, majd 1992. áprilisától 2000. január 2- ig a Zala Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójaként dolgozott. 2000. januárjában a Megyei Pénztárak önállóságának megszűnésével az igazgatói kinevezése visszavonásra került és 2000. januárjától a Nyilvántartási és Koordinációs Osztály vezetőjévé nevezték ki, majd 2005-től végleges nyugállományba valóvonulásáig (2012) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szakmai főtanácsadója volt. Irányítása alatt a vármegyében folyó társadalombiztosítási munka elismeréseként több jogszabályváltozás kidolgozásában vett részt munkatársaival; országos szakami konferenciákat, igazgatói értekezleteket szervezett városunkba, valamint nemzetközi kapcsolatok, csereprogramok megteremtésével segítette a szakmai tapasztalatcserét (Ausztria, Ciprus, Szlovénia).
Szerencsés embernek vallja magát, ugyanis egy munkahelyi baráti kapcsolat révén ismerkedett meg igazán a későbbi szívügye és hobbijává vált sporttal. 1968. március 18-án, a jelenlegi Zalaegerszegi Vívó Egylet jogelődjénél, a Zalaegerszegi Dózsa Sportegyesületnél, mint alapító tag kezdődött sportkarrierje. Eleinte, mint aktív versenyző és szervezésben segédkező, majd 1972-től mint segédedző és versenyző tevékenykedett. Ezen sportágtól nagyon sok ismeretet kapott, amit aztán az életvitelében is kamatoztatni tudott (önismeret, önuralom, fegyelem, embertársai tisztelete, és egymásért való küzdelem). Az aktív vívásnak 1978-ban mondott búcsút, amikor a Testnevelési Főiskola Vívó Szakán az egy éves vívóedzői képzését elvégezte, ezt követően, mint edző működött közre az Egyesületnél.
1991-ben a fegyveres testületek sportfinanszírozásának csökkentésekor megalapították jogutódként az önálló Zalaegerszegi Vívó Egyletet (ZVE), mely az első olyan klub volt az országban, mely kizárólag vívással foglalkozott. Ekkor az Egylet elnökének választották meg, ezt követően szintén választással lett a Zala Megyei Vívó Szövetség elnöke is, amit a mai napig is gyakorol.
Pályafutása alatt több rangos hazai és nemzetközi kadett, junior és felnőtt tőr versenyt rendeztek Zalaegerszegen. A legkiemelkedőbb verseny a 2005 évi Vívó Európa Bajnokság volt. A Zalaegerszegi Sportcsarnok falán megjelenített 18 legrangosabb városi sportesemény közül 10 az Ő irányítása alatt szervezett vívóversenyt hirdeti, melyre méltán lehet büszke.
A ZVE elnöki tisztségének leadását követően a ZVE-vel való aktív kapcsolata 2006-ban megszakadt, a vármegyei irányításban azonban továbbra is részt vett. A rövid „pihenőpályát” követően, 2018-ban fiatalos lendülettel, újító gondolatokkal és még nagyobb lelkesedéssel tért vissza, amikor ismét történelmet írt nemcsak a ZVE, hanem Zalaegerszeg és talán egész Magyarország (para)sport életében. Évtizedek óta dédelgetett álmát valósította meg a mozgássérültek sportolási lehetőségeinek kerekesszékes vívással való kibővítésével a megyében, melyet társadalmi munka keretében végez csapatával. Az országban egyedülálló módon létrehozott egy 11 fős kerekesszékes vívócsapatot, akik nemcsak egymás vívótársai, ellenfelei, sorstársai, hanem barátai, bizalmasai és már-már családtagjai is. Számos közösségi program, szakmai tanulmányút és bemutató szervezője, mellyel kis csapata népszerűségét és bemutatkozási lehetőségei bővíti.
Szeretné csapatát bővíteni és mind szélesebb körben megismertetni a mozgásukban korlátozottakat a parasport nyújtotta lehetőségekkel, a mozgás szeretetével és lehetőségeivel-korlátozottságaik ellenére. Egy összetartó közösség fontos és megbecsült tagjaivá szeretné tenni őket, ahol erősödne a „valahova” tartozás érzése, ahol egyenrangú társként tekintenének rájuk az emberek.
A vívásban eltöltött ideje alatt több mint 600 vívópalánta nőtt fel. Fő célja mindig is a jó közösségi élet kialakításán túl az volt, hogy megismertesse a sportolókkal a vívásban szerzett tapasztalatok életvitelükben való hasznosíthatóságát, mivel mondása szerint „a vívás nem az erő, hanem az ész játéka”.
Oktatási tevékenysége:
A társadalombiztosításban eltöltött több éven át szerzett tapasztalatai és a megújulás iránt való elhivatottsága alapján lehetősége volt több vizsgabizottsági elnöki feladat ellátására a Szociális és Családügyi Minisztérium felkérésével a Társadalombiztosítási ügyintézői, alap- és szakvizsgákon. Óraadóként, vizsgáztatóként, illetve szakdolgozatok konzulenseként rendszeresen közreműködött a POTE Egészségügyi Főiskolai Kar Zalaegerszegi Képzési Központ Egészségbiztosítási Szakán. 1972-től napjainkig foglalkozik vívóedzői tevékenységgel. Törekszik a vívás népszerűsítésére, fiatal újoncok, egészségesek és mozgássérültek toborzására. Szívügye az utánpótlás nevelés.
Irányítása alatt megszervezett rangos versenyek Zalaegerszegen:
- Kadett tőr világkupa (2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005)
- Férfi tőr világkupa (2002, 2003, 2004)
- Felnőtt Vívó EB (2005)
- Kerekesszékes Megyebajnokság (2019)
Elismerések
- Kiváló Dolgozó (1984)
- Szent Kristóf Plakett (1998)
- Eszterházy Miksa Emlékérem (1998)
- A 45 évi Társadalombiztosításban eltöltött évei alapján a Törzsgárda kitüntetés
valamennyi fokozatával rendelkezik.
- Fair Play Életmű Díj (2021)
- Zalaegerszegi Vívásért Díj (2022)
- Príma Primisszima Díj (2022)
A mozgássérült csapata mosolyából, derűjéből mindig erőt merít és rendületlenül keresi a lehetőségeket, a támogatókat, mellyel új távlatokat nyithat védencei életében. A szakma képviselőjeként országos elismertségre tett szert, embersége, pozitív életszemlélete példaértékű, nemcsak sportolók, hanem kollégái körében is.
Példaértékű szakmai munkájáért 2023-ban Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Harangláb Népzenei Együttes
A zalaegerszegi Harangláb népzenei együttes 1985-ben alakult. Korábban már a Zalai Táncegyüttes kísérőzenekaraként működött, de önálló nevét ekkor vette fel. Alapító tagok: Schreiner Jenő – prímás, együttesvezető; Szíjj Ferenc, másodprímás, Kocsis Csaba – kontrás, Pál Éva – nagybőgős. Később más zenészek is megfordultak az együttesben, kisegítőként. A nyolcvanas évek végétől egészen 2010-ig ifj. Horváth Károly állandó, oszlopos tagja volt a zenekarnak.
Az együttes tagjai az évek során jártak Európa szinte valamennyi országában és eljutottak Afrikába, Ázsiába és Amerikába is. A zenekar visszatérő vendége a Zalaegerszeg testvérvárosának, Kuselnek a környékén megrendezésre kerülő évenkénti mezőgazdasági vásároknak, de többször járt már más testvérvárosokban is, pl. a szintén németországi Marlban, Marosvásárhelyen, a lengyelországi Krosnoban, a boszniai Zenicában és a finnországi Varkausban; rendszeresen részt vett a testvérvárosokból Zalaegerszegre érkezők küldöttségeinek szórakoztatásában is.
A zenekar fő profilja a hagyományos magyar népzene autentikus bemutatása (beleértve szűkebb pátriánk, Zala vármegye folklórkincsének az ápolását is, Horváth Károly és Vajda József gyűjtéseire támaszkodva), ami kezdetben elsősorban néptáncegyüttesek (Zalai Táncegyüttes, Kiszöv táncegyüttes, Siófok, Szentgrót, Zánka, Balatonszentgyörgy, Arvisura, Kerka, Karos, Georgikon, Bujka, Göcsej, Fonyód, stb. néptáncegyüttesek) zenei kíséretében merült ki, de később számos önálló, koncert-jellegű felkérést is kapott az együttes, így a zenekar ezt a feladatot is kiválóan, sokszínűen és változatosan látta el.
A Harangláb Zenekar fennállása során a népzene népszerűsítésében, életben tartásában végzet munkája példa értékű és követendő.
Zenéjükkel hozzájárultak városunk jó hírének öregbítéséhez, ezért 2010-ben Zalaegerszegért Díjban részesültek.
2019-ben a zenekar a Zalai Príma-díjat is elnyerte.
Képgaléria:
Hadnagyné Póka Emőke
Németországban, Plankstettenben (amerikai lágerben) született. Több mint 40 éve él, alkot és tanít Zalaegerszegen. Férjével a város közéletének alakításában részt vesz.
1964-ban a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban érettségizett. Első diplomáját a szombathelyi Tanítóképzőben szerezte, majd a másoddiplomát a pécsi Tanárképző Főiskolán. 1983-ig pedagógusként tevékenykedett Zalaegerszegen.
1983. óta szabadfoglalkozású iparművészként dolgozik, 1980. óta foglalkozik textilművészettel. Művészeti alkotótáborokban vett részt férjével együtt, Németországban, Luxemburgban, Finnországban, Franciaországban. Luxemburgban egy nemzetközi pályázaton vettek részt, amit megnyertek, és így részt vehettek a művészeti oktatásban, intarziát és textilművészetet tanítottak. Zalaegerszegen is számos tanórán tanították a különböző technikákat. Ezen kívül minden felkérésnek szívesen eleget tesz, legyen szó kreatív óráról, vagy egy gyerekkiállítás megnyitásáról. Jótékonysági rendezvényekre, ill. bálokra számos munkáját ajánlotta fel.
2005-től 2009-ig művészetek tárgyat oktatott a BME zalaegerszegi intézményében.
Iparművészeti alkotásai, textíliái számos közintézményt szépítenek a városban, mint ahogy a vármegyében, Magyarországon és Európában is. 1983-tól számos önálló kiállítással öregbítette Zalaegerszeg művészetének jó hírét a hazai (Budapest, Székesfehérvár, Szombathely, Keszthely stb.) színhelyeken és Európa meghatározó városaiban (Párizs, Bécs, Klagenfurt, Mannheim, Marosvásárhely, Saarbrüchen, Rouen).
Önálló kiállításai:
- Szombathelyi Képcsarnok
- Budapest Képcsarnok
- Székesfehérvár Képcsarnok
- Kusel Németország
- Mannheim Németország
- Pont Auderner Franciaország
- Rouen Franciaország
- St. Laurendt Franciaország
- Párizs Franciaország
- Dudweiler Németország
- Saarbrücken Németország
- Bécs Collegium Hungaricum Ausztria
- Baden Raffeisen Bank Ausztria
- Klagenfurt
- Zalakaros, Zalaegerszeg, Zalaszentmihály
- Marcali Bernáth Aurél Ház
- Zalaegerszeg Hangverseny és Kiállítóterem
- Keszthely Festetics Kastély
- Zrínyi Miklós Gimnázium Galéria Zalaegerszeg
- Alpok Adria „Nők a művészetben” vándorkiállítás (Európa)
- Zalaegerszeg Megyei Művelődési Központ
- Győrvár Faluház
- Marosvásárhely Kultúrpalota
- Zalai Tárlat
- Ilz Városi Galéria Ausztria
Köztéri alkotások:
- Zalaegerszeg Megyei Kórház Kongresszusi Terem
- Paks Városi Képtár
- Alsópáhok Colping Étterem
- Zalaegerszeg Budapest Bank
- Salomvár Faluház
- Márokföld Faluház
- Saarbrücken Németország Építészeti Egyetem
- Mannheim Konsumbank
- Párizs Kommunikációs Központ
- Zalaegerszeg Liszt Ferenc Általános Iskola aulája
Zalaegerszeg művészeti életében nyújtott tevékenységéért 2010-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Dr. Gergye Ferenc
Dr. Gergye Ferenc háziorvos 1954. március 23-án született Zalaegerszegen. Orvosi diplomáját 1978-ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerezte, majd a Zala Megyei Kórház Intenzív Osztályán helyezkedett el. Mivel fontosnak tartotta a folytonos tanulást, önmaga képzését, munka mellett intenzív terápiás és aneszteziológus szakvizsgát tett.
1983-ban Pákán lett körzeti orvos és a település lakóinak gyógyítása érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként Megyei főorvosi dicséretet kapott. 1989-ben általános orvostan szakvizsgát tett és praxisát áthelyezte Zalaegerszegre. Máig a tavalyi esztendőben megújult Berzsenyi utcai rendelőkomplexumban fogadja betegeit, s emellett több városkörnyéki község rászorulóit is ellátja.
1993-ban megyei háziorvosi szakfelügyelői megbízást kapott, 1997-től folyamatosan a POTE mentoraként segíti szakorvosok és főiskolás hallgatók képzését. 1999-ben üzemorvostani szakvizsgát tett, 2006-tól pedig vármegyei szakfelügyelő főorvosi feladatokat is ellát.
1998-2002 között a Zalaegerszegi Orvosi Kamara alelnöke, a következő négy esztendőben a Zala Megyei Közgyűlés Egészségügyi Bizottságának, 2007-től pedig a Zala Megyei Kórház Felügyelő Bizottságának tagja.
2005-ben Zala Megye Egészségügyéért kitüntetésben részesült.
Érdemei elismeréseként Dr. Gergye Ferenc háziorvos 2010-ben Zalaegerszegért Díjban részesült.
Képgaléria:
Nemes László
Nemes László erdélyi magyar festő, szobrász 1948. ápr. 11-én született Kolozsváron.
Érettségi után a Ion Andreescu Művészeti Akadémián folytatta tanulmányait, festészeti szakon. Mesterei Miklósi Gábor és Aurel Ciupe voltak.
1974-ben szerezte meg diplomáját.
A végzés után egy évig Szászrégenben tanított, majd Marosvásárhelyen helyezkedett el képzőművész tanárként. Több intézményben tanított.
Ekkor már kiállító művész, csoportos és egyéni tárlatokon láthatók voltak művei.
Ebben az időben a Fiatal Maros Megyei Művészek Szövetségének elnöke, a MAMŰ alapító tagja és felvették a Romániai Képzőművészek Szövetségébe.
Alkotásaiban gyakran merített irodalmi élményekből, és azokat szürrealisztikus-absztrakt formában közvetítette.
Sejtelmes, „alakváltó” pasztellképei után a tempera- és olajfestésre tért át. Kiállításai voltak Marosvásárhelyen (1976, 1980), Stuttgartban (1981), Böblingenben (1983), Szombathelyen (1992). Alkotásaiból a Korunk Galériában is bemutattak (1976).
Marosvásárhelyi időszaka 1975-től 1990-ig tartott, ekkor áttelepült Magyarországra.
Azóta Zalaegerszegen él, s nem csak országosan ismert, díjazott festő, hanem az általa vezetett stúdiumokon több generáció tehetséges fiataljait képezte, indította el a pályán nemcsak Zalaegerszegen, hanem Lendván is.
Közülük Szentgróti Dávid, Borbás Helga, László Edina, Santák Judit, Pal Katja, Császár Sebastian neve már ismert szakmai körökben.
Szentkozmadombján több művésztelepet szervezett (és szervez) a gimnazista korosztálynak, jelenleg az Izsák Imre ÁMK-ban tanít és a lendvai Bánffy Galéria művészeti vezetője.
A Vitrin Kortárs Képző-és Iparművészeti Egyesület alelnöke.
2008-ban egy átfogó kiállításon – melynek szervezésébe, rendezésébe bevonták Marosvásárhelyt is – adott teljes képet eddigi pályájáról, s egy albumot is megjelentettek ebből az alkalomból.
Kiemelkedő művészi és művészetpedagógiai tevékenysége, valamint a határmenti régiók művészeivel való kapcsolattartása – amivel gazdagította a város kulturális életét – minden elismerést megérdemel.
2007-ben Zalaegerszegért díjban részesült.
Kitüntetései:
Zalaegerszegért díj (2007)
Magyar Bronz Érdemkereszt (2013)
Molnárné Raposa Irén
Molnárné Raposa Irén, vagy ahogy mindannyian szólítjuk, Irina kétnyelvű családban nőtt fel.
Édesanyja, Gugyimenko Galina nyugdíjas tanár, aki Oroszországból költözött Magyarországra.
Irina általános és középiskoláit Zalaegerszegen végezte, érettségi vizsgáját a Zrínyi Gimnáziumban tette le. Ezt követően a Pécsi Tanárképző Főiskolán általános iskolai tanári, majd az ELTE Tanárképző Főiskoláján múzeumpedagógusi oklevelet szerzett.
Végzettségét tekintve orosz nyelv és pedagógia, valamint múzeum-pedagógia szakos tanár.
Tanári pályáját a Pais Dezső Általános Iskolában kezdte, majd 1982-től a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ munkatársa lett.
1985-ben a kultúráért végzett kiemelkedő szakmai munkájáért Miniszteri dicséretet vehetett át.
1999-től a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságán, a Göcseji Múzeumban dolgozik, a PR osztály vezetőjeként.
Irányítása alatt a Göcseji Falumúzeumban számos rendezvény vált az elmúlt években hagyományossá, a város kulturális életének szerves részévé. Orosz anyanyelvének köszönhetően kiválóan tolmácsol, és nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Falumúzeum területén kialakított Finnugor Néprajzi Parkban már jó néhány, az egykori Szovjetunió területén található magyarokkal rokon néppel sikerült kapcsolatba lépni, házaikat a parkban felépíteni. Irina fontos szerepet játszik Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatainak alakításában is.
Nemcsak tolmácsként, de szervezőként és idegenvezetőként is részt vett az Oroszországban, Ukrajnában és Bulgáriában található testvérvárosainkkal szervezett programokon, küldöttségek fogadásán.
Ötletei, pályázatai és segítőkészsége révén sok programot, rendezvényt sikerült az elmúlt években gördülékenyen lebonyolítani.
Mindig segítőkész, kedves személyisége meghatározó volt testvérvárosi kapcsolataink alakításában.
Sok éves, aktív közéleti szerepvállalását 2007-es nyugdíjba vonulása kapcsán Zalaegerszegért díjjal jutalmazták.
Lukács Márton
Lukács Márton 1969-ben szerzett magyar-orosz szakos általános iskolai tanári diplomát a Pécsi Tanárképző Főiskolán.
1979 és 1986 között a zalaegerszegi Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatóhelyettese, majd 1986-tól 2003-ig az iskola igazgatójaként tevékenykedik.
Az intézmények átszervezése után 2003-tól a zalaegerszegi Belvárosi Általános Iskola igazgatója.
A közel 3 évtized vezetői beosztásban eltöltött idő alatt jelentős szakmai feladatvállalás és előrelépés történt az intézmény életében.
Az iskola életében meghatározó szerepet tölt be a testmozgás, a sport, a mindennapi sportolási lehetőségeket jól kiegészítik a sítáborok, nyári táborok, sportfesztiválok, egyéb diáksport rendezvények.
A sport mellett az iskolavezetés gondot fordít a tanulóik művészeti nevelésére, a matematika és az idegen nyelvek oktatására.
A partnerközpontú működés kialakításához 1999-ben elsők között kezdték kiépíteni a Comenius Minőségirányítási Modellt. Lukács Márton irányító, tanácsadó szerepet töltött be több óvoda és iskola minőségirányítási programjának kidolgozásánál.
1995-től közoktatási szakértő, 2006-tól a Zala Megyei Közoktatási Közalapítvány elnökhelyettese.
1990-től folyamatosan Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlés Oktatási és Ifjúsági Bizottságának külsős tagja.
Társadalmi tisztségek: ZAC Zalaszám Atlétikai Szakosztály elnökhelyettese. A sok hasznos célt támogató iskolai Kincskereső Alapítványnak kuratóriumi tagja.
Elismerésre méltó igazgatói, szaktanári munkája, vezetői tapasztalata, szakmai rátermettsége mellett sokirányú egyéb tevékenységével is bekapcsolódott Zalaegerszeg város életébe.
Lukács Márton az iskola irányítását 21 éve végzi lelkiismeretesen, céltudatosan, nagy hatékonysággal, vezetői stílusában a demokratizmus dominál, de meghatározó eleme a segíteni akarás, a humánum is.
Az önkormányzat Oktatási és Ifjúsági Bizottságában közel két évtizedig folyamatos szakmai munkát lát el, és a különböző oktatással és kultúrával foglalkozó alapítványok kuratóriumában végzett munkájával bizonyította, hogy mindig felelősséget érzett Zalaegerszeg város művelődési, oktatási helyzetének állapotáért, szívügyének tekintette annak jobbá tételét.
Ezen ismérvek alapján méltán kapta meg 2007-ben a Zalaegerszegért díjat.
Lukács Márton 2009-ben elhunyt.