Jochen Hartloff

Jochen Hartloff ügyvéd, német politikus 1954-ben született Kuselben.
Iskoláit Kuselben, Amsterdamban, egyetemi tanulmányait (jogtudomány, szociológia és művészettörténet) Münchenben végezte.

1982-től működik ügyvédi irodája Kuselben, 1984-től napjainkig a város polgármestere. Funkcióját tiszteletbeli megbízatásként végzi. 1996-tól tartományi parlamenti képviselő, az SPD frakció vezetője.

1996 és 2021 között a Rajna-vidék-Pfalz tartomány parlamentjének tagja volt.
2011 májusától 2014 novemberéig Rajna-vidék-Pfalz igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztere volt. .
Korábban az SPD állami parlamenti frakciójának elnöke volt, és tagja volt a szövetségi SPD párt végrehajtó bizottságának.

Kezdetektől, 1984 óta lelkes támogatója a Kusel és Zalaegerszeg közt létrejött diákcsere kapcsolatnak, vezető szerepet játszott 1997-ben a két város együttműködésének hivatalos szintre emelésében.

Aktívan támogat minden olyan kezdeményezést, ami a két város és környéke lakossága együttműködését szolgálja. Saját maga is részt vesz egy-egy találkozás előkészítésében, szervezésében, személyesen kezdeményezi évről-évre újabb szakterületek bevonását a testvérvárosi kapcsolatokba.

Aktív közreműködésével alakult meg Kuselben 1994-ben a Kusel-Zalaegerszeg Baráti Kör.  Kezdeményezésére 2003-ban Kuselben egy új városrészben felavatták a „Zala utcát”, 2006-ban pedig Zalaegerszegen a testvérvárosi parkban fát ültetett a két város közti barátság jelképéül.

Zalaegerszegi Atlétikai Club (ZAC)

A Zalaegerszegi Atlétikai Club (továbbiakban: ZAC) 1992-ben alakult. Elnöksége a megalakulás óta ugyan változott változott, de filozófiájuk ugyanaz maradt.

A testület munkáját zalaegerszegi születésű és Zalaegerszegért  sokat tett személyiségek alkották és alkotják, úgy mint Kauzli Józsefné, Szakály István, Rácz Sándor, Tóth Zoltán, Kondor Zsolt, dr. Szász Péter, Lukács Márton, Dr. Zumbok Ferenc, Mátai  Ferenc, Rigó Csaba, Makovecz Tamás, Lőrincz Tamás.

Az edzői testület is állandó és zalaegerszegi kötődésű diplomás csapat.
Többeket kiemelve Kámán Ferenc, Laczkó László, Pajor László, Bacsa Istvánné, dr. Sinkóné Pintér Viktória, Bella Attila, Bella-Kálmán Eszter, Both Vilmos, Csiszár Attila, Góczánné Tóth Zsuzsa, Cseh Ferenc, Szabó Gábor, Csikós Sándor, Hajas Éva szakmai irányításával 318 országos bajnoki címet nyert, a „kezük alatt” nevelődött  mintegy 5000 zalaegerszegi fiatal.

A ZAC sportolói 4 olimpián vettek részt. Ilyen bravúrt még zalaegerszegi sportegyesület soha nem ért el. Kozáry Ágnes személyében ők adták ez első zalaegerszegi olimpikont (1992 – Barcelona).
Horváth Gergely személyében pedig az első téli olimpikont (2006 -Torinó).
2004-ben Zalából egyetlen olimpikon volt ott Athénban, Horváth Gergely gerelyhajító.
2008-ban Kálovics Anikó személyében szintén adtak olimpikont Pekingben. A szokások szerint  szintén egyetlenként Zalaegerszegről.

5 földrészre vitték el a város jó  hírét az atléták Los Angelestől Tokióig, Stokholmtól Dél- Afrikáig.
A női Bajnokcsapatok Európa Kupáján 1992-ben 8.lett a ZAC  Cipruson. Világbajnoki 7. helyezett volt Kozáry Ágnes  (1991 – Tokió). Európa bajnoki 5. helyezett Kálovics Anikó. Universiade 4. helyezett volt Kiss László (200 m),10. Kiss Gábor (400 m).

6 világbajnoki és 7 Európa bajnoki résztvevő képviselte Zalaegerszeget világvárosokban.
A váltófutó BEK-ben 6 ezüstérmet nyertek a nők.

A 318 országos bajnoki címből 100 felnőtt, a 269 bajnoki ezüstből 86 felnőtt, a 282 bajnoki bronzéremből 70 felnőtt.

Évente 10-15  rangos atlétikai  versenyt rendez a sportegyesület  Zalaegerszegen átlagosan 300-400 résztvevővel.
Tevékenységük hasznos, hisz legalább 100 egyetemista atléta visszaversenyez a ZAC színeiben.

A filozófiájuk is követésre méltó. A munka a tanulás a sport  magas színvonalon is összeegyeztethető.

Karitatív tevékenységet is folytat a klub. Horváth Ferenc  vak sportoló bronzérmes volt az Európa bajnokságon és ott volt Athénban a paralimpián. A zalai és zalaegerszegi vállalkozók is szívesen felvállalják a ZAC támogatását, mert rendezvényeik, reklámértékük, filozófiájuk, sporteredményeik korrektek.

Az önkormányzat mellett ezért lett a klub támogatója közel 300 zömmel helyi vállalkozás.

A több mint másfél évtizedes Zalaegerszeg városáért tett közhasznú feladatukért és a város hírnevének külföldi és itthoni öregbítéséért 2008-ban Zalaegerszegért díjat kapott a klub.

Dr. Penninger Antal

Dr. Penninger Antal 1967-ben okleveles gépészmérnök, 1996-ban a műszaki tudományok doktora lett.

1995-ben Dr.habil, 1988-ben a műszaki tudományok kandidátusa (PhD) 1978-ben Dr.Techn. címet szerzett.

Két cikluson keresztül, 6 éven át, 2002 és 2008 között töltötte be a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara dékáni tisztét. Ez idő alatt, 2002. szeptemberében indult el a kar zalaegerszegi gépészmérnöki képzése, főiskolai szinten, gyártástechnológia-informatika szakirányon.

A képzés 2004 szeptemberében mechatronika szakiránnyal egészült ki.
2006-ban megtörtént a bolognai rendszerre történő átállás, azóta BSc szintű mechatronikai mérnöki képzés folyik 2 szakirányon: gyártástechnológia, mechatronikai eszközök.

Dr. Penninger Antal 2008-ban betöltötte a 65. életévét, így sem tanszékvezető, sem pedig a kar dékánja nem maradhatott tovább, de az egyetemen még mindig tanít.

Kutatási területe: Tüzeléstechnika, hőerőgépek, méréstechnika, környezettechnika, pulzációs tüzelőberendezés fejlesztése, belsőégésű motorok égési folyamatai, égési zaj vizsgálat, lángstabilitást befolyásoló tényezők vizsgálata

Magyar nyelven megjelent lektorált publikációi:

• Kerozin és repceolaj gázturbina specifikus vizsgálata II,
• Repceolaj és magasabb rendű alkoholok keverékének párolgási tulajdonságai és viszkozitása,
• Repceolaj, valamint repceolaj és metanol keverékének párolgási tulajdonságai és viszkozitása,
• Növényi olaj-alkohol keverékek cetánszámának vizsgálata
• Magyar nyelven megjelent de nem lektorált publikációi

• A műszaki felsőoktatás és a Mérnöki Kamara,
• Kendőzetlen gondolatok objektivitásról,
• Növényi olajok felhasználásának lehetőségei a decentralizált energia ellátásban.

• Számos konferencia kiadványa jelent meg magyar és idegen nyelven egyaránt.

 

Pálfi László

Pálfi László Pápán született, iskoláit Hahóton és Zalaegerszegen végezte.

A Kereskedelmi és Vendéglátó iskolában szakács, majd később üzletvezetői képesítést szerzett.

1975 és 1992 között az Arany Bárány szállodában dolgozott, később a Taverna vendéglő, majd a Göcsej vendéglő üzletvezetője lett.

2002-től a Göcsej-Palatinus étterem és panzió tulajdonosa.

Saját szakmája mellett folyamatosan közéleti szerepet is vállalt Zalaegerszegen. 10 éven keresztül aktív tagja volt a Zalai Táncegyüttesnek, több évig tevékenykedett a Zalaegerszegi Futball Klub elnökségében, majd protokollfőnöki feladatokat is ellátott.

1998-tól tagja a zalaegerszegi Lions Clubnak. Aktív támogatója a Zalaegerszegi Vívóegyletnek, valamint a teke klubnak.

Egyik kezdeményezője volt a 2008-ban útjára indított „Palatinus Szalon” elnevezésű rendezvénysorozatnak, amelynek keretében a résztvevők a város polgári értelmiségének képviselőivel beszélgethetnek a művészet és a gasztronómia jegyében.

2008-tól a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Zalaegerszegi Térsége elnöke.

Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatainak alakításában is fontos szerepet játszott. Rendszeres szervezője a testvérvárosokban megrendezett gasztronómiai bemutatóknak Varkausban, Krosnoban és Kuselben. A Kuseli Európai Vásáron 6. éve folyamatosan részt vesz Zalaegerszeg képviseletében, ahol magyar ételeket és italokat kínálnak a vásárba látogató érdeklődőknek, és népszerűsítik városunk és környéke gasztronómiai jellegzetességeit.

A Zalaegerszeg-Marosvásárhely Baráti Társaság rendezvényeinek folyamatos segítője, a MAZA baráti kör tagjainak gyermekei részére 2007-től egyhetes nyaralási lehetőséget biztosít térítésmentesen a balatongyöröki ifjúsági táborban.
Rendszeresen támogatja a testvérvárosok között megrendezett sporteseményeket is.

A zalai gasztronómiai értékek megőrzéséért, a helyi kultúra és művészet, valamint a sportélet folyamatos pártolásáért, és támogatásáért, és városunk testvérvárosi kapcsolataiban játszott aktív szerepvállalásáért érdemes volt 2008-ban a Zalaegerszegért díjra.

Molnár Ernő

Életpályájának két fontos objektuma van.

Az egyik Zalaegerszeg, a város, amely nemcsak a születési anyakönyvbe bejegyzett helységet jelenti számára, hanem erős érzelmi kapcsolatot is, mindenek előtt a szülőföld iránti vállalt hűséget, amelynek hiteles bizonyítéka, hogy élete, személyes sorsa teljes egészében ide, szülővárosához kötődik.

A másik: a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola, a maga épületegyüttesével, tantermeivel, tanáraival, diáktársakkal, szellemiségével, amely amellett, hogy a 14 éves kisdiák felnőtté válásának, az ismeretek birtokbavételének helyszíne, az érettségi vizsgára készülő fiatalembert tudással felvértező alma mater, egyszersmind az egyetem kapujáig röpítő hátszél, a biztonságot nyújtó stabil és kiszámítható pont is a számára. Nem véletlen, hogy az egyetemi diploma megszerzése után, frissen végzett szakemberként első útja haza, a városba, majd a Csány Szakközépiskolába vezetett.

Molnár Ernő 1963-ban érettségizett az akkori Csány László Közgazdasági Technikumban, majd eredményesen felvételizett a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre. Az államvizsga letételét követően könyvvitel-statisztika-tervezés szakos középiskolai tanári oklevelet kapott.

1968-ban hazatért Zalaegerszegre, ahol volt középiskolájában kezdte pedagógusi pályáját: nappali és levelező tagozaton tanított szakmai tárgyakat.

Szakmai pályafutásának fontos állomása volt a gyakorlati oktatásvezetői, majd igazgatóhelyettesi megbízatása.
Megfelelő mélységű tanítási gyakorlat és vezető tapasztalat birtokában pályázta meg 1997-ben az országosan is jó hírnevű szakközépiskola igazgatói állását, amelyet jelen pillanatban is betölt. Szaktanárként és igazgatóként egyaránt kitűnő eredmények birtokosa.  Ennek bizonyítéka  az oktatás területén elért eredményei: tanított a Pénzügyi és Számviteli Főiskola helyi intézetében, szakmai tankönyv társszerzője volt, gyakran kérték fel szakmai tantárgy írásbeli érettségi feladatainak összeállítására.

Másfél évtizeden keresztül szakmai vizsgabizottsági elnökként szerzett tapasztalatot a szakképzés színvonaláról.  Nevelő-oktató munkájának kiemelkedő eseményét jelentették azok a sikerek, amelyeket országos tanulmányi versenyeken értek el diákjai. Négy alkalommal statisztika tantárgyból a verseny első tíz helyezettje között végzett tanítványa, de csaknem minden évben szerepelt általa felkészített tanuló az országos döntőben, ezzel is öregbítve a város és az iskola hírnevét.

Igazgatói sikerei magas fokú szakmai felkészültségéből, vezetői képességeiből, empatikus és humánus személyiségéből fakadnak. Emellé társul az a szakmailag igényes és kreatív tantestület, amely a korábbi évek értékeit megőrizve vezetése alatt igazi közösséggé kovácsolódott.

Közös munkájuk eredménye, hogy a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola értékes hagyományait ápolva ma is városunk kiszámítható, stabil értékeket továbbadó, a diákok által egyik legszívesebben választott középfokú oktatási intézménye. Eredményei, jó híre túlmutat a város, a megye határán, országosan is a legrangosabb iskolák közötti élmezőnyben foglal helyet.

Szakmai és vezetői hitvallásához érdemes idézni az igazgatói pályázatában 2007 tavaszán leírtakat:
„Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy országosan is élenjáró iskola munkáját szervezhetem és irányíthatom. Egy olyan sokoldalúan tevékenykedő iskoláét, ahol az elért eredményekben döntő szerepe van a tantestület magas színvonalú nevelő-oktató munkájának. A Csány Szakközépiskola fő értékeit, az iskola pedagógusainak hivatástudata, az ismeretnyújtás, az egyéni fejlesztés sikerélménye, a közös munka légköre és biztonságérzete, az iskola állandó fejlesztése jelentik.”

 Molnár Ernő több évtizedes magas szintű nevelő-oktató munkája, több mint egy évtizedes igazgatói tevékenysége alatt elért szakmai sikerei, emberi tulajdonságai következtében példaként szolgál a Csány László Közgazdasági Szakközépiskola nevelőtestülete és tanulóközössége számára. Megérdemelten kapta meg 2008-ban a Zalaegerszegért díjat.

Izer Nándor

Zalaszentgróton született, középiskolai tanulmányait Pécsett a Pollack Mihály Építőipari Technikumban végezte,  ahol 1962-ben technikusi oklevelet szerzett.

Első munkahelye a Zalaszentgróti Járási Tanács volt, ahol építésügyi előadóként dolgozott.
1964-ben felvételt nyert  a BME Építőmérnöki Karára, ahol a Szerkezet építőmérnöki Szak Magasépítő ágazatán 1969-ben kapott diplomát.

Az egyetem elvégzése után a Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat Tervező Csoportjánál kezdett  dolgozni építész tervezőként, majd az AGROBER Zala Megyei Kirendeltségéhez került statikus tervezőnek, ahol rövid időn belül a Magasépítési Tervezési Osztály vezetője lett. 1971 és 1973 között  a Nagykanizsai Városi Tanács Műszaki Osztályán dolgozott  csoportvezető főmérnöki beosztásban.

1973-ban visszaköltözött Zalaegerszegre, itt  1987-ig felváltva az AGROBER-nél, a ZALATERV-nél és a MEZŐTERV-nél dolgozott  statikus vezető tervezőként és építész-statikus szakosztályvezetőként.
1981-ben a BME Építőmérnöki Karán vasbeton-építési szakmérnöki oklevelet szerzett.

Tervezői tevékenysége során egyaránt tervezett vasbeton, acél és faszerkezetű épületeket (többek között: tízemeletes alagútzsalus lakóépületet, előre gyártott vasbetonvázas csarnokokat, egyedi acélszerkezetű darupályákat, egyedi tervezésű ragasztott faszerkezetű műtrágya tárházakat, könnyűszerkezetű épületeket, stb.), melyek építése során sok esetben tervezői művezetőként is közreműködött.

Főállása  mellett mellékfoglalkozásban folyamatosan foglalkozott társasházak és egyéb épületek építész-statikus terveinek elkészítésével és több esetben ezek műszaki vezetését illetve műszaki ellenőrzését is elvégezte.

1987. január 1-én pályázat útján került a Zalaegerszegi Városi Tanács Műszaki Osztályára Osztályvezetőnek, majd az önkormányzatok megalakulása és a Hivatal átszervezése után a Polgármesteri Hivatal Városépítészeti Osztályának vezetőjeként dolgozott, ahol munkaviszonya 1995. október 15-ével megszűnt.
Osztályvezetőként építésigazgatással, területrendezéssel, városüzemelési kérdéskörrel, fejlesztéssel, beruházással, területszerzéssel, kisajátítással, terület-előkészítéssel és értékesítéssel foglalkozott az osztály időközben többször változó feladatkörének megfelelően.

1993-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán a mérnök üzemgazdász oklevelet szerzett. Szakdolgozatában  az önkormányzati fejlesztések pénzügyi forrásainak elemzésével foglalkozott, amit kiváló eredménnyel megvédett.

Az építésigazgatásban eltöltött 9 év alatt mellékfoglalkozásban mindvégig építész és statikus tervezéssel is foglalkozott.

1995. július 1. óta a fiával közösen alapított Ház és Park Mérnöki Bt-ben főfoglalkozásként tervezéssel és a hozzá kapcsolódó egyéb tevékenységekkel (lebonyolítás, műszaki ellenőrzés, tanácsadás, stb.) foglalkozik, mely tevékenység nyugdíjazása és a kamarai titkári teendők mellett némiképp csökkent.

1999. január 1-től a Zala Megyei Mérnöki Kamara titkári és 2005. június 1-től a Zala Megyei Építész Kamara titkári teendőit is ellátja.

 

Jelentősebb statikus tervezői munkái:

1970 – Mezőber irodaház és autószalon statikus kiviteli terve
1977 – Alugépgyár Zalaegerszeg , melegüzem csarnoképület
1978 – Zalaegerszeg Balaton szálló
1978-1979 –  Zalaegerszeg, Alugépgyár 2X18 m-es csarnok,
1997 – Pylon Kft Zalaegerszeg, meglevő szabadtéri darupálya lefedése, átalakítása 18 méter fesztávolságú csarnoképület,
1998 – ZALASZÁM Irodaház Zalaegerszeg, monolit vb. vázas épület lemezalapozással ,  statikus tervezés,
2000 – Nagykanizsa, Honda és Citroën autószalon,
2001-2003 – Zalaegerszeg ZTE Stadion rekonstrukció,
2004 – Zalakomár idősek otthona statikus tervek,

 

Fehér József

Fehér József Pusztamagyaródon született, a Villamosipari Műszaki Főiskolán diplomázott, majd a kiegészítő Műszaki Tanárképzőn munkavédelmi üzemmérnöki képesítést szerzett.

A 407-es sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben műszaki tanári munkakörben dolgozott, az intézmény zárt láncú TV-rendszerét tervezte és a kivitelezésében is részt vett.  Az iskola mérőtermének kialakítása is személyéhez köthető.

Megfontolt, higgadt ember, problémaérzékeny és kritikus.

1990 és 1996 között a Munkácsy Mihály Szakközépiskola igazgatója volt. A zalaegerszegi képviselőtestület az intézmény élén kifejtett tevékenységének elismeréséül címzetes igazgatói címben részesítette 1996-ban.
2004. március 31-el nyugdíjazás miatt közalkalmazotti jogviszonya megszűnt.

2006. november 22-én megalakult Zalaegerszegen az Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK), melynek vezetésére felkérték. A központ arra hivatott, hogy megvalósítsa a zalai szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti újjáalakítását. A programban három város (Zalaegerszeg, Keszthely, Lenti) hét szakképző intézménye vesz részt, jogi önállóságuk megtartásával.

A TISZK együttműködő iskolák új alapokra helyezését jelenti optimalizálva egymás és a központ technikai és személyi feltételeit úgy, hogy a szakképzés színvonala növekedjen gyakorlatorientált képzési feltételek megteremtésével, továbbá hogy az oktatott szakmák a valós igényekhez igazodjanak.
Fehér József ügyvezetőként sokat tett annak érdekében, hogy a TISZK működése a lehető leghatékonyabb legyen.

Zala megye szakoktatásának fejlesztéséért, a szakmunkásképzés tartalmi és szerkezeti megújításáért, szakképző intézmény igazgatójaként végzett eredményes munkájáért és az Észak-zalai Térségi Integrált Szakképző Központ infrastruktúrájának kialakításában, működésének megszervezésében végzett kiemelkedő pedagógiai és szakmai munkájáért 2008-ban Zalaegerszeg díjban részesült.

 

Ewa Mankowska

1960-ban született a dél-lengyelországi Polcin Zdruj-ban, középiskolai tanulmányait Krosnoban, majd a Torun-i Képzőművészeti Egyetemen végezte.

1983-tól alapító tagja és dolgozója a krosnoi Kézművesháznak, 20 éve pedig igazgatója.
Számos jelentős kiállítás megszervezése, biográfiák, megjelentetése kötődik nevéhez.

2000-ben az ő ötlete és kivitelezése alapján született meg a krosnoi Lenkiállítás gondolata, amely a „Krosnótól (szövőszék) Krosnoig” címen vált ismertté.
A lenbiennálé kétévente ismétlődik, központja Kronso város, de gyakran határon túli művészeket is megkeresnek a felhívással, és a kiállítás anyaga Zalaegerszegen is megtekinthető.

Ewa Mankowska nevéhez fűződik a „Én Krosno-m” fotókiállítás sorozat megszervezése is, amely szintén kétévente, januárban zajlik, és nemzetközi esemény.
2005-ben elnyerte a lengyel állam „Kézművességért” című ezüstmedál kitüntetését. Emellett számos más megyei és városi kitüntetés birtokosa. K

rosno kulturális életének kiemelkedő alakja, számos tudományos konferencia szervezője, főleg műemlékvédelem témakörben.

2006-tól a PIKT elnevezésű krosnoi Tourinform iroda vezetője is.

2000-től a Krosno – Zalaegerszeg testvérvárosi kapcsolatok elkötelezett híve és ápolója, nemcsak hivatalos szinten, hanem magánemberként is folyamatosan részt vesz a programok szervezésében, lebonyolításában.
2002-ben a Zalaegerszegi Városi Hangverseny-és Kiállítóteremben Krosno-t bemutató sokrétű kiállítást szervezett.
2002-től kétévente Zalaegerszegre, a Göcseji Múzeumba is elhozza a Krosnoi Lenbiennálé értékes darabjait. 2006-ban megszervezte Németh János keramikusművész első lengyelországi kiállítását Krosnoban, majd az ő közreműködésével jutott el az anyag Krakkóba, a Városi Múzeumba.

Krosno és Zalaegerszeg kapcsolatának 5 éves évfordulóján zalai alkotók tárlatát szervezte meg a Krosnoi Galériában.
2007 januárjában hozta először Zalaegerszegre a Lenbiennálé anyagát. 2008-ban kezdeményezésére a Göcseji Múzeum és a Krosnoi Kézműves múzeum közös projektet indított. Ennek keretében 2008. november 21-én „Mesterségek dicsérete a 19-20. század fordulóján – Képek és emlékek Zalaegerszeg életéből” címmel nyílik kiállítás Krosnoban. Ennek folytatásaként 2009 nyarán a krosnoi múzeum hasonló témájú kiállítással mutatkozott be Zalaegerszegen.
2008-ban az Egerszeg Fesztiválra megszervezte Krosno város standját, ahol lovagi tornabemutatót, valamint kézműves és gasztronómiai bemutatót is megcsodálhattak a lengyel stand látogatói.

Ötletei, pályázatai és segítőkészsége révén sok közös programot, rendezvényt sikerült az elmúlt években gördülékenyen lebonyolítani. Mindig segítőkész, kedves személyisége meghatározó testvérvárosi kapcsolataink alakításában.
A két város kapcsolatának több éves, elkötelezett ápolásáért, a kulturális és művészeti csereprogramok kezdeményezéséért és a két város lakói közötti közvetlen baráti kapcsolatok létrehozásáért érdemes volt 2008-ban a Zalaegerszegért díjra.

Ruszt József

Ruszt József Isaszegen született 1937. július 4-én.  Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, színigazgató, művészeti tanácsadó, érdemes és kiváló művész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház örökös tagja.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1963-ban végezte el. Ezután 11 éven át, 1973-ig, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház rendezője, miközben az Egyetemi Színpad tagja is volt. Főrendezői tisztséget töltött be 1973 és 1978 közt a kecskeméti Katona József Színházban. Részt vett a Gyurkó-féle népszínházi kísérletben, ahol szintén főrendező volt, majd a következő három évben ugyanitt művészeti vezető. 1980 és 1982 között a Szegedi Nemzeti Színház művészeti tanácsadója.

1982-től 1984-ig volt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház megbízott igazgatója és művészeti vezetője, jelentős szerepet vállalt a színház megalapításában is. 1984-től 1987-ig igazgató-főrendező, majd még egy évig művészeti tanácsadó. Az 1987-88-as évadban már a Nemzeti Színházban is dolgozott, mint rendező, majd Szegeden a szegedi Nemzeti Színház társulatának újjászervezésében is részt vett. 1989-ben megalapította a Független Színpadot, amit 1990-ben Budapestre költöztettek, hogy 1991-től ott működhessen

1994-től 1998-ig a Budapesti Kamaraszínház tagja volt, 1995-től annak művészeti vezetője, eközben többször vállalt vendégrendezést vidéki színházakban is.

2000-ben költözött vissza Zala vármegyébe, Zalaszentgrótra.

Modern rendezési elveket követett; a hagyományos és klasszikus darabokat is új rendezői felfogásban állította színpadra, így az előadásai sokszor meghökkentőek, vitákra késztetőek voltak.

Díjak, elismerések:

• 1975: Jászai Mari-díj
• 1977: Érdemes művész
• 1985: Kiváló művész
• 1988: Zala Megyei Alkotói Díj
• 1989: Magyar Művészetért díj
• 1993: Kossuth-díj
• 1997: A Hevesi Sándor Színház örökös tagja

 

Színház- és társulatteremtő tevékenységéért 2004-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Hosszan tartó, súlyos betegség után 2005. július 27-én hunyt el.

 

Képgaléria:

 

Videógaléria:

Pályatársak, barátok, tisztelők részvételével felavatták Ruszt József, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház alapítójának szobrát. Béres János szobrászművész alkotásával a színházlátogatók ezután a nézőtéri előcsarnokban találkozhatnak:

2014 óta Ruszt József nevét viseli a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előtti tér. A színházalapító, Kossuth díjas rendező 1982 és 1988 között igazgatta a Hevesi Sándor Színházat. A teátrum 30 éves évfordulója alkalmából több programmal emlékeztek a legendás művészre:

Ruszt József, Kossuth díjas rendező, Isaszeg szülötte emléktáblájának átadása:

Dr. Sipos József

Dr. Sipos József 1947. augusztus 26-án született Zalaegerszegen, a Pécsi Orvostudományi Egyetem elvégzése után 1971-től a zalaegerszegi Kórház orvosa, 1986. július 1 – 2005. január 2. között a Patológia osztályvezető főorvosa volt.

Osztályvezető főorvosként iskolát teremtett. Míg az ország más kórházaiban a pathológia hiányszakma, addig Zalaegerszegen – az osztályvezető személyiségének, magas szakmai kvalitásának köszönhetően egy komoly szakmai kollektíva alakult ki, mely országos hírűvé vált. Magyar és külföldi tudományos fórumokon Dr. Sipos József több mint 250 előadással, tudományos közleménnyel szerepelt.

1983-ban megyei Alkotói Díjjal tüntették ki, valamint 1999-ben Romhányi György emlékéremmel tüntették ki.

Kiemelkedő tudományos és orvosi tevékenysége mellett 1993-ban oklevelet szerzett teológiai tudományokból.

Kiemelkedő orvosi és tudományos tevékenysége miatt 2004-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.

Dr. Sipos József 2015. 01. 02-én hunyt el.