Farkas Ferenc
1976-ban érettségizett a Pécsi Művészeti Szakközépiskola kerámia szakán, diplomát pedig a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász tanszékén szerzett.
Tanulmányait 1987-ben az intézmény mesterképzős hallgatójaként fejezte be.
1994 óta az Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium művésztanára, ahol rajzot, kerámiát és szobrászatot oktat.
Alapvetően realista felfogású szobrait fából, kőből és bronzból készíti saját öntőműhelyében. Kiváló karakterábrázoló készségének köszönhetően gyakorta kap felkérést portrészobrokra, de a művészettörténet jelesei előtt tisztelgő szubjektív hangvételű sorozata is kiemelkedő. Alkotásai az ország és a megye jó néhány településének tereit, parkjait, középületeit és templomait díszítik. Számos munkája megtalálható múzeumok gyűjteményeiben, valamint magángyűjtőknél.
Kiemelkedő tehetségét számos díjjal ismerték el: 1985-ben az ELTE 350 éves érempályázatának I. díját kapta.
1986-ban Herman Lipót-díj, 1991-ben a Zala Megyei Tárlat, a Megyei Közgyűlés díja, 1995-ben a Zala’Art-díj, 2005-ben ismét a Zala Megyei Tárlat, a Megyei Közgyűlés díja, 2007-ben, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének a legszebb emlékérem tervezőjének járó díj birtokosa lett. Művészeti tevékenységét a Pannon Művészeti Könyvek sorozatában megjelent kötet szedte csokorba, amely a ’80-as évek végétől mintegy 60 alkotást vonultat fel.
Farkas Ferenc kiváló pedagógus, a művészetek alapos ismeretének és rendkívüli pedagógiai érzékének köszönhetően sok-sok gyermek élheti át az alkotás örömét. Közülük többen éppen tanár úr inspirálására kerültek művészi pályára.
Mind az Ady Iskola, mind Zalaegerszeg művészeti életében betöltött szerepe jelentős és meghatározó.
Kostyál László művészettörténész így írt róla: „Somogyi Józseftől azt az útmutatást kapta az Akadémián, hogy minden körülmények között legyen önmaga. Látszólag semmi különöset nem csinált, szobrai mégis egyszerre voltak teljesen hagyományosak és teljesen „farkasferisek”, amivel kicsit zavarba is hozta a szemlélőt. Nem lehetett ugyanis egyszerűen továbblépni mellőlük egy „nem időszerű”-t dünnyögve magunkban, mert a szobrok utánunk nyúltak. Megszólítottak, és muszáj volt válaszolni. S e nézőt megállító belső erő két forrásból táplálkozott: a csendes melankóliából és a lényegre törő őszinteségből.”
A város kulturális életét gazdagító művészete és alkotó tevékenysége elismeréseként 2014-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Farkas Ferenc Zalaegerszegért Díjas szobrászművész, számos helyi közéleti alkotás készítője 2023-ban Munkácsy Díjban részesült.
Képgaléria:
Videógaléria:
Mányoki Attila
(Zalaegerszeg, 1973. szeptember 3. – )
Mányoki Attila magyar úszó, nyíltvízi hosszútáv úszó, aki elsőként úszta át hosszában a Balatont.
1973. szeptember 3-án született Zalaegerszegen.
Szülei vitték le a helyi uszodába, asztmája miatt orvosi tanácsra. 1980-tól már a helyi úszóklub tagja lett és medencés számokban versenyzett. 1989-ben egy Balatonfüred-Siófok verseny után tért át a nyíltvízi hosszútáv úszásra. 1991-től már nemzetközi viadalokon vett részt, 1992-től Budapesten készült tovább Tóth Csaba irányítása alatt. 1993-tól a világ számos pontján állt rajthoz Világ Kupa versenyeken, ahol 25-88 kilométereket kellett úsznia változó körülmények között. Utolsó Világ Kupa versenye 2004 szeptemberében volt az amerikai Atlantic City-ben. Ugyanebben az évben kapott díszpolgári címet a görögországi Koroni városában.
2004-től Nikos Gemelos, az Olympiacos Pireus vezetőedzője irányításával készül a versenyekre, akivel az első közös sikerük 2008-ban a Balaton hosszanti átúszása volt Balatonkenese és Keszthely között. A 79,6 km-es távot 25 óra és 32 perc alatt teljesítette.
2011-ben első magyarként, minden idők 3. legjobb idejével átúszta a Balti-tengert Németország és Dánia között, melyet addig csak kilencen tudtak sikeresen teljesíteni a világból. 2013. augusztus 20-án átúszta a „hosszútávúszás Everestjének” számító La Manche-csatornát. A 48 kilométeres távot a 15-16 fokos vízben 10 óra 48 perc alatt teljesítette, beállítva ezen táv magyar rekordját. E rekordon kívül pedig a 2013-as esztendő leggyorsabb férfi átúszója címet is elnyerte a La Manche-csatornán. A csatorna átúszásával pedig hivatalosan is elkezdte az Ocean’s Seven sorozatot, mely a világ 7 legnehezebb csatorna átúszását fogja össze. Az angliai-csatona átúszása után egy héttel már Görögországban 35 kilométeres távon remekelt, megszerezve ott is az első helyet.
A 2014-es esztendőben a világ egyik legnehezebb átúszásának nevezett japán Tsugaru-csatornát sikerült átúsznia, minden idők 2. legjobb idejével, ezzel teljesítve az Ocean’s Seven sorozat 2. állomását is. A Honshu és Hokkaido közötti 37 kilométeres távot 7 óra 29 perc alatt sikerült teljesíteni.
A 2015-es év nagyon sikeres év volt a sportoló számára, a legnagyobb kihívást és célt jelentő Molokai-, valamint Catalina-csatorna sikeres teljesítésével. A Molokai-csatorna átúszáshoz vezető út alatt 54 kilométert kellett úszni, melyet 12 óra 2 perc alatt sikerül teljesíteni, amely idővel sikerült megdöntenie az addigi világrekordot is.
Mányoki Attilát 2016. november 4-én a kaliforniai San Pedroban ünnepélyes keretek között iktatták be a Nemzetközi Marathon Úszók Hírességek Csarnokába. A floridai Fort Lauferdaleban található intézmény a 25 éves sportolói pályafutását díjazta a Tiszteletbeli Úszó kitüntetéssel.
2017 áprilisában az Ocean’s Seven sorozat 5. állomását teljesítette, amely elmondása szerint sportolói karrierjének az egyik legnehezebb úszása volt. Az Új-Zélandon található Cook-szoros 26 kilométeres távjának leküzdését zord körülmények között is sikerült teljesítenie. A déli-szigetről az északi-szigetre való átúszás 6 óra 57 perc 49 másodpercet vett igénybe.
2017-ben sportteljesítménye elismeréseként megkapta a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.
2017 novemberében sikeresen átúszta a Gibraltári-szorost 4 óra 9 perc alatt a spanyolországi Tarifa partjától a marokkói Cires pontig. A marokkói állomás már a 6. volt az Ocean’s Seven sorozat teljesítésében.
2019 augusztusában következett az Ocean’s Seven sorozat utolsó állomása, amely a legnehezebbnek bizonyult az úszó számára. A szakasz teljesítését ugyanis erős köd, hullámok és medúzák nehezítették. Az Észak-Írország és Skócia közötti Északi-csatorna 40 kilométeres távját végül 12 óra 11 perc alatt teljesítette. A világon így 18. személyként teljesítve az Ocean’s Seven sorozatot is.
2019 novemberében mutatták be a róla és az utolsó állomás átúszásáról készült dokumentumfilmet, amely az Ocean’s Seven: Az északi pokol címet kapta.
2020-ban World Open Water Swimming Association jelölte a 2019-es Év Embere címre.
A zalaegerszegi sportember sikereit, példaértékű pályafutását, kitartását és emberi értékeit számos díj és elismerés dicséri:
- 2004 – Koroni város (Görögország) díszpolgára
- 2008 – Zalaegerszegért díj
- 2017 – Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetés
- 2020 – Zalaegerszeg Város Díszpolgára
2020-ban sportolói pályafutása és teljesítménye elismeréseként– a 2008-ban kapott Zalaegerszeg-díja mellé – megkapta a Város Díszpolgára címét is.
Fotógaléria:
Videógaléria:
Zalaegerszeg Város Díszpolgára kitüntetés kapcsán készült életrajzi összeállítás:
„Úszni vagy megúszni” címmel beszélgetés Mányoki Attilával:
Mányoki Attila bemutatóvideója az új uszodáról:
Dr. Tóth László
Dr. Tóth László 1965. márciusában végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az államvizsga előtt hat hónapos szakmai gyakorlatát a Zala Megyei Tanács VB. Titkárságán töltötte. A diploma megszerzését követően – 1965. április 1-től – a Zalaegerszegi Járási Tanács VB. Mezőgazdasági Osztályán helyezkedett el, ahol jogügyi főelőadó munkakört töltött be.
1967. október 16-án rövid időre elhagyta a közigazgatást, igent mondott a Zala Megyei Sütőipari Vállalat megkeresésére, ahova jogügyi előadói munkakörbe hívták.
1970-ben ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgát tett. A szakvizsga letételét követően a vállalat jogtanácsosaként dolgozott. 1973. augusztus 16-tól – visszatérve a közigazgatásba – a Zalaegerszegi Városi Tanács VB. Titkárságán került kinevezésre, ahol korábban jogi főelőadói, majd osztályvezető-helyettesi munkakört töltött be. 1977. július 1-jétől megbízást kapott az Igazgatási Osztály osztályvezetői feladatainak ellátására és ezt a munkakört látta el 1982. április 1-jéig, amikor a Zalaegerszegi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára lett. Ebben a munkakörben dolgozott 1990-ig, a helyi önkormányzatok megalakulásáig. Ekkor pályázatot nyújtott be a jegyzői feladatkör ellátására, melyet elnyert. Dr. Tóth Lászlót Zalaegerszeg Város Képviselőtestülete 1990. november 28-án határozatlan időre – jegyzővé kinevezte.
Munkáját – jegyzőként is – szakértelemmel és a közigazgatás iránti elkötelezettséggel, a humánum jegyében végezte. Mindig nagy hangsúlyt fektetett a törvényességre, a jogszabályi előírásoknak az önkormányzati és a hivatali munkában való következetes érvényesítésére. Kidolgozta és meghonosította a közgyűlés elé kerülő előterjesztések előzetes törvényességi kontrolljának rendjét, megvalósítva ezzel a testület által tárgyalandó anyagok tartalmi, formai, törvényességi szempontból való ellenőrzését.
Munkakapcsolata a tisztségviselőkkel – polgármesterrel, alpolgármesterrel -, a közgyűlés tagjaival és a bizottságok nem képviselő tagjaival is közvetlen, jó volt. Az ügyfelek sokszor elsőként őt keresték meg a problémáikkal, gondjaikkal, amelynek elintézésére nagy hangsúlyt fektetett.
Következetes szigorral várta el a hivatal dolgozóitól feladatuk pontos, precíz végrehajtását, de megértéssel, empátiával fordult emberi problémáik felé is, és lehetőségeihez mérten segítette azok megoldását. Fontosnak tartotta a folyamatos továbbképzést, törődött azzal, hogy a hivatal dolgozói mind teljesebb szakértelemmel lássák el feladatukat.
Mindig hangsúlyozta az ügyintézési határidők pontos betartását, az ügyfelek elégedettségének kivívását. A hivatali tevékenység, az egyes eljárások szabályozottsága érdekében irányítása alatt bevezetésre került a Polgármesteri Hivatalban az ISO:9001 minőségbiztosítási rendszer. A szabványnak megfelelő működésről szóló tanúsítvány megszerzése az ő kitartó munkájának elismerését is tükrözi.
Emberi magatartása, szerény, közvetlen modora példa mindenki számára és sokat jelentett a munkavégzéshez nélkülözhetetlen, nyugodt munkahelyi légkör megteremtésében.
Dr. Tóth László több mint 30 évet töltött el a közigazgatásban, ebből folyamatosan, több mint 13 évig jegyzői munkakört látott el. Az okmányirodai és a kiemelt építéshatósági feladatok tekintetében – külön jogszabályban meghatározott illetékességi területen – a hatáskörök telepítésének kezdetétől a körzetközponti jegyzői teendőket is ellátta.
A közigazgatásban és a jegyzői munkakörben töltött évek alatt végzett tartósan kiemelkedő szakmai munkája alapján Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése dr. Tóth László jegyzőt a címzetes főjegyzői címre terjesztette fel 2002-ben melyet meg is kapott.
2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével ismerték el munkáját, valamint
2005-ben Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.
Dr. Tóth László 2017-ben 75. életévében hunyt el.
Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna
Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna a zalaegerszegi gimnáziumi oktatás egyik meghatározó személyisége volt.
1972-ben szerzett matematika-műszaki ismeretek tanári végzettséget a Pécsi Tanárképző főiskolán.
Munkába állása óta a zalaegerszegi Ságvári Endre, majd annak jogutódja a Kölcsey Ferenc Gimnázium dolgozója volt. 1972és 1984 között matematika-technika szakos tanárként, munkaközösség vezetőként, osztályfőnökként tevékenykedett.
1984 és 1986 között igazgató helyettes, majd 1987-től az iskola igazgatója volt.
Pályafutása alatt jelentős szakmai előrelépés történt az iskola életében. Önállóan kidolgozott tantervek alapján szerkezetváltást hajtott végre az intézmény, és útjára indult a hat évfolyamos képzés is. A döntés helyességét, a jó tartalmi programot a felvételi statisztikák támasztják alá, ugyanis 90% feletti felvételi eredményt érnek el az innét kikerülő tanulók.
Az új típusú érettségi 2005-ös bevezetése óta minden évben vállalkoznak emelt szintű érettségi lebonyolítására, melyet mindig magas színvonalon valósítottak meg. Megpályázták a „Kiváló érettségiztető iskola” címet.
Kiemelt terület lett az idegen nyelv oktatás és a hozzá kapcsolódó állami nyelvvizsgák szervezése.
Két tannyelvű 5 évfolyamos angol, két tannyelvű 6 évfolyamos német programban dolgoznak, emellett emelt óraszámú csoportokkal biztosítják a nyelvvizsgára való felkészülést. Ezen idő alatt az állami nyelvvizsgák szervezési jogát is elnyerték.
Meghatározó az intézményben a környezetvédelmi program, az intézmény elnyerte a „Környezetvédelmi mintaiskola” címet.
Hangsúlyt helyeztek a testmozgásra és a sportra is. A tömegsport mellett az élsport is meghatározó, szinte minden sportágban van országos élvonalbeli versenyző.
Nagy gondot fordítottak a tanulók művészeti nevelésére. Az iskola galériájában rendszeresen rangos kiállításokra kerül sor. Az iskola kulturális, szabadidős tevékenysége példaértékű.
A tanulók jól érzik magukat, mert a komoly szakmai órákon túl a diákok szabadidejére is nagy gondot fordítanak.
Sokrétűek nemzetközi kapcsolataik: diákcsere kapcsolatban állnak Németországból Kusellel ,Finnországból Kuusamoval, Olaszországból Goriziával, de rendszeresek az utak Franciaországba és Angliába is.
Mindehhez nagyon sokrétű munkával teremtik meg a pénzügyi hátteret. Jól élnek a pályázati lehetőségekkel, alapítványi támogatással, szponzori háttér kialakításával, cégekkel való együttműködés megvalósításával.
Részt vettek a Socrates pályázatain. Kiemelkedők ezek közül a Lingua pályázatok, diákcserére, tanár továbbképzésre vonatkozóan.
A nemzetközi együttműködés keretében két Comenius programban is részt vettek, koordináló illetve partner iskola címen.
2007-ben és 2008-ban is eredményesen pályázott az intézmény az országosan kiírt teljesítménymotivációs pályázaton, melynek témája a pedagógusok teljesítményének értékelését biztosító modell kidolgozása volt.
Sok hasznos célt támogató iskolai alapítványnak is tagja volt az igazgatónő. Jó kapcsolatot alakított ki a diákönkormányzattal, a diákokkal és a szülőkkel egyaránt.
A gimnázium által elért eredményekben a volt igazgató asszony vezetői munkája kiemelt jelentőségű. Munkavégzését, munkastílusát a menedzserszemléletű iskolavezetés jellemezte.
Vezetési stílusában a demokratizmus dominált, de meghatározó eleme a segíteni akarás, a humánum is.
Intézményvezetői munkájában a nagyfokú elkötelezettség, tudatosság, célra törekvés, innovativitás volt a meghatározó.
Személyisége, munkájának eredményessége nagymértékben hozzájárult az intézményről alkotott pozitív kép kialakulásához, elismertségéhez.
Munkáját több kitüntetéssel is elismerték:
1980 – Miniszteri Dicséret
1988 – Haza Szolgálatáért Érdemérem Bronz Fokozat
2006 – Magyar Köztársaság Érdemkereszt Arany Fokozat
2009 – Zalaegerszegért díj
Az intézményvezető, kiváló pedagógus 2009-ben vonult nyugdíjba.
Sok évtizedes eredményes igazgatói, tanári munkásságát Zalaegerszegért díjjal jutalmazták.
Kertvárosi Általános Iskola alkalmazotti közössége
A Kertvárosi Általános Iskola, s ezen belül az Eötvös József Székhelyiskola, illetve a Liszt Ferenc Tagiskola Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése döntése alapján 2003. február 27-én jött létre.
Egy több évtizedes múlttal rendelkező alkalmazotti közösség munkájának sok eredménye, sikere van. E tevékenységekből a legkiemelkedőbbeket ragadtuk ki.
Művészeti élet, műsorok – Eötvös-műsorok
2009. március 15-én, Zalaegerszegen is szóltak a harangok Csány László szobránál. A város ünneplő közönsége az Eötvös-iskola diákjainak műsorát látta. Rengetegen meglepődtek. Egy „átlagos” – lakótelepi környezettel rendelkező – általános iskola tanulói ilyen produkcióra képesek. Sokan voltak azok is, akik már ismerték az előzményeket, az Eötvös-műsorokat.
E rendezvények 1997-től napjainkig szóltak a magyar történelemről, a közös múltról, a nemzetről, a szülőföldről, az iskoláról, a családról.
A kultúra több ágát érintették: színjátszás, vers-, mese-, és prózamondás, népi hagyományok ápolása, sokszínű táncok (klasszikus, modern, népi), éneklés, zene.
Közös jellemzőik voltak:
- sok-sok tehetséges szereplő diák, egy-egy műsorban átlag 200 diák lépett fel,
- alkotószellemű, a közös célért, ügyért tevékenykedő pedagógusok összeszokott csapata,
- biztos hátteret nyújtó szülők, s volt tanítványok.
A műsorok együtt megélt élményeket adtak nyelvünkről, kultúránkról, múltunkról, nemzeti büszkeséget, hazaszeretet fejeztek ki, segítettek önmagunk, iskolánk, városunk, hazánk megismerésében, s kitekintést adtak a világba is. Olyan emlékeket nyújtottak, melyek alapján elmondhatjuk: jó itt élni, jó „eötvösösnek”, jó magyarnak, s embernek lenni.
Liszt-kórus, ének-zene-mozgásművészeti képzés
A Kilián György Általános Iskola 1972-ben kezdte meg működését a Kertvárosban, folytatva jogelődje – a Liszt Ferenc Zenei Általános Iskola – ének-zene tagozatos képzését. Az intézmény 1998-ban – Liszt Ferenc nevének újbóli felvételével – ismét elkötelezte magát a Kodály-módszerek mellett.
Az ének-zenei osztályokban történő emelt szintű képzés több mint ötven éves nevelési hagyományokra épít. Ez rendkívül pozitív hatást gyakorol az iskola légkörére, szokásainak kialakulására, a tanulók személyiségének fejlődésére, s egyik pillérét adja a városban működő középiskolai és felnőtt kórusoknak.
A Liszt iskola énekkarának fellépéseit a város zenét szerető közönsége évről-évre megcsodálhatja:
- a hagyományos karácsonyi koncerteken,
- a rangos őszi kórusfesztiválokon,
- a városi ünnepélyeken és jótékonysági rendezvényeken, pl:a székelyföldi árvák javára szervezett olai templomi fellépésen.
A kórus sok alkalommal mérettetett meg külföldi (Belgium, Lengyelország, Németország, Szlovénia) találkozókon, s öregbítette az iskola, a város jó hírnevét.
Az intézmény – e képzés mellett – őrzi a magyar népszokásokat: népdaléneklés, néptánc. Ennek szép példája a Vajda József népzenekutató, volt igazgató emlékét őrző megyei népdaléneklési verseny, illetve a tanév végi néptánc est.
Az ének-zenei képzést a ’90-es évek közepe óta mozgásművészeti tartalommal bővítette az intézmény. Az iskola diákjai kiváló alapokat kapnak a klasszikus és modern balettből, táncokból. E csoportok rendszeres résztvevői a városi és megyei művészeti fesztiváloknak, s többször voltak szereplői az országos döntőknek. A tanév végén több száz néző csodálhatja meg az önálló modern táncest produktumát.
Tanulmányi eredmények, sikerek
A magyar oktatási rendszer az utóbbi években szerencsére ismét tartalmaz olyan objektív – kompetenciák mérése, közlönyös versenyek köre -, mutatókat, melyek összehasonlíthatóvá teszik a többi iskolával.
Ebből, az országos versenyeken elért kiváló teljesítményekre és a méréseken többször bizonyított, „magas” hozzáadott értékre vagyunk a legbüszkébbek. Az elmúlt tanévekben a Kertvárosi Általános Iskola diákjai a város „eredményességi listáján” a legjobbak voltak.
Az országos döntők dobogós helyezései:
- az informatika-számítástechnika, pl. „Információ hatalom”, Kozma László és Logo,
- a matematika, pl. Curie, Kalmár László,
- a környezet- és egészségvédelem, pl. Sajó Károly, Balogh János, Curie versenyek, a hozzájuk kapcsolódó tantárgyak kiemelkedő oktatását is jelentik.
A mérések eredményei évről-évre megtekinthetők az OKM honlapján. Tehetséges diákok, jól felkészült pedagógusok, és sok-sok munka hozta meg a gyümölcsét.
Kosárlabda
Az Eötvös József Általános Iskola neve a kosárlabda sportágban a városban, a megyében és az országban is jól ismert. A fiú csapatok a Diákolimpiákon két arany-, két ezüst-, hét bronzérmet, s egy hatodik helyet értek el az országos döntőkön, ezzel az elmúlt időszakot figyelembe véve, a városban és a megyében is a legjobbak voltak.
A Zalakerámia ZTE KK felnőtt csapatának jelenlegi keretéből az iskola tanulója volt több játékos (Baki Gergely, Tóth Ádám, Horváth Balázs, Tóth Olivér), s az edző Völgyi Péter is.
A fiúk nyomdokain haladva a lány csapat 2008-ban az országos döntőn nyolcadik helyezett lett.
Az utóbbi évek alatt elért sikerek egy olyan alkotó közösség, testület munkájának az eredményei, akik képesek együtt gondolkodni, alkotni. Erre a diákok, szüleik és a város polgárai is büszkék lehetnek.
Közösségi tevékenysége elismeréseként az iskola alkalmazotti közössége 2009-ben Zalaegerszegért díjat kapott.
Halász István
Zalaegerszeg oktatási és sportéletének meghatározó alakja.
1976-ban a ZTE kosárlabda csapat NB I-be kerülésének fontos szereplője volt.
A város sokat köszönhet a sportban, oktatásban példásan dolgozó pedagógus edzőnek.
Máig is egyik legnépszerűbb ZTE kosárlabda csapat edzője, a 70-es évek közepétől aktív játékosa volt a csapatnak.
Az aktív játékot befejezve az utánpótlás, majd a felnőtt csapat edzőjeként szervezte Zalaegerszeg kosárlabda sportját, de mint testnevelő tanár, iskolájában több sportágban is ért el az Országos Diákolimpián is kiváló eredményt. Különösen atlétikában szerepeltek kiválóan országos versenyeken.
Mint pedagógus testnevelő tanár sokat tett az egészséges diáktársadalom neveléséért. Tevékenységével hozzájárult és maradandót alkotott a tanulók sportszeretetének növelésében.
Nagyon sok zalaegerszegi fiatallal szerettette meg a sportot, különösen a kosárlabdát.
A ZTE zalaegerszegi NB I-ben játszó fiataljainak utánpótlás edzője volt.
Pályafutása végén, mint utánpótlás edző ért el országos versenyeken, kupákon kiváló eredményeket.
Családja is a sportnak, a testnevelésnek elkötelezettje, hisz felesége és fia is testnevelő tanárok.
Halász István testnevelő tanár és edző, aki tevékenységével hozzájárult a város jó hírnevéhez.
Zalaegerszeg sportéletében betöltött szerepével 2009-ben Zalaegerszegért díjat érdemelt ki.
Énekmondó Együttes
Az Énekmondó Együttes több mint 40 éves zenei múltra tekint vissza.
Tagjai: Farkas Gábor, Kaszás Bernadett, Kelemen Béla, Kelemen Gyula, Major Erzsébet. Fennállásuk óta számos városi és megyei ünnepségen adtak színvonalas műsort.
A zeneszerző és együttes-vezető Kelemen Gyula, akinek munkáiról Gryllus Dániel is elismerően nyilatkozott.
Zenés gyermekfoglalkozásaik nem csak a megyében, azon túl is ismertek. Az utóbbi évek fejleménye, hogy Nagy Bandó Andrással számos közös fellépésük volt, a költőként és íróként is népszerű humorista megzenésített verseit kazettán, majd újabban CD-n is kiadták.
A város kulturális életében három állandó műsorral vannak jelen immár évek óta: az adventi köszöntővel, az Énekmondó Fesztivállal, valamint a költészet napi műsorral. Ezeken alkalmanként – többek közt – a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekarral együtt lépnek fel nagy sikerrel, sajátos, „összművészeti” program keretében, a Hevesi Sándor Színházban.
Az együttes kezdettől fogva vállalta a kortárs költészet, s ezen belül a zalai-muravidéki költők megzenésítését. Pécsi Gabriella, Pék Pál, Péntek Imre, Bence Lajos, Szoliva János és mások verseit gyakran adják elő a Költészet Napja, vagy más, költészettel kapcsolatos program alkalmából.
Az utóbbi hat évben különösen jó viszony alakult ki a Pannon Tükör szerkesztősége és az együttes között. Számos szerkesztőségi ankét, lapbemutató, szereplés, tanácskozás keretében adtak műsort, szorosan kapcsolódva a lap szerzőihez. Ennek eredménye lett két olyan CD, amely országosan is figyelmet keltett. Az egyik Kabdebó Tamás verseinek megzenésítése, a másik a Pannon szószedet, amely a laphoz kötődő költők verseiből ad „zenés” válogatást. Előkészületben van Pék Pál és Bence Lajos önálló CD-je.
Színvonalas megzenésítéseik a szakma figyelmét sem kerülték el: műveik gyakran hangzanak el a Kossuth Rádióban.
A zalai együttes 2009-ben megkapta a Zalaegerszegért díjat.
Videógaléria:
Az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére szerveztek ünnepséget a Keresztury VMK-ban. Az esten kitüntetéseket is átadtak, ahol az Énekmondó együttes az „Október végi tiszta lángok” című dallal emlékezett a hősökre:
Csegzi Sándor
Csegzi Sándor 1957-ben Nyárádszeredán. Erdélyi magyar fizikatanár, politikus.
1981-ben elvégezte a fizika szakot a bukaresti egyetemen. 1981–2000 között fizikatanár volt a marosvásárhelyi Traian Vuia Líceumban. 1996–2000 között önkormányzati képviselő, majd 2000-től alpolgármester.
2006–2008 között gyakorlati órákat tartott a Sapientia marosvásárhelyi karán Kommunikáció az önkormányzatokban címmel.
2007-ben a bukaresti egyetemen doktori fokozatot szerzett fizikából.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság marosvásárhelyi fiókszervezetének elnöke, 1997–2008 között a fizika szakosztály elnöke.
Nagy szerepe volt abban, hogy Marosvásárhely több, Bolyai János tiszteletére készült köztéri szoborral gazdagodott.
2012-ig, 12 évig volt Zalaegerszeg testvérvárosának, Marosvásárhelynek alpolgármestere, ezen idő alatt egyengette Zalaegerszeg és Marosvásárhely baráti, majd testvérvárosi kapcsolatfelvételét.
A két város közti együttműködés egyik alappillére, számos közös program és projekt elindítója és szervezője. Az ő kezdeményezésére alakult meg Marosvásárhelyen a Marosvásárhely-Zalaegerszeg Baráti Társaság, amelynek tevékenységében folyamatosan részt vesz.
Marosvásárhely Önkormányzatánál ő a magyar ügyek folyamatos képviselője.
Aktívan részt vesz a két város által szervezett közös rendezvényeken, rendszeresen ellátogat Zalaegerszegre a különböző területek szakmai tapasztalatcseréjére. Támogató tevékenységével nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kapcsolatok gazdasági, turisztikai, kulturális és sport területeken is kiteljesedjenek.
Kitüntetései:
2000 – Baltimore díszpolgára
2001 – „Pro Scientia Transsylvanica” (EMT) érem
2002 – A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje Mádl Ferenc volt köztársasági elnöktől
2009 – Vermes Miklós-díj
2009 – Zalaegerszegért díj
Béres János
Béres János 1954-ben született Budapesten.
Tanulmányait magánúton végezte. A hatvanas-hetvenes években Dús László szakkörében rajzot tanult, majd Szabolcs Péter műhelyében sajátította el a szobrászat szakmai fogásait, Amint műveiből kitetszik: magas fokon.
1985 óta tagja a Magyar Alkotó Művészek Egyesületének.
Tanulmányutakon vett részt a magyar Művelődési Intézet szervezésében Firenzében, Rómában, Nápolyban, Siennában, Padovában, Pisaban, Milánóban, Veronában, Párizsban.
1986-89 között az Egervári Művésztelep vezetője volt.
Tagja volt a Zala’ Art-nak, jelenleg pedig a Vitrin Kortárs Képzőművészeti Egyesületnek.
A művész Zalaegerszegen lakik és Szentgyörgyvölgyön, az Őrségben van alkotóháza.
Leginkább kőből és bronzból dolgozik.
Rendszeresen részt vesz a megyei és városi tárlatokon, Zalában és Zalaegerszegen számos nagyméretű köztéri munkája látható.
48 köztéri alkotása közül 2 Szlovéniában, 1 pedig Ausztriában található. 19 plakettje és érme van közforgalomban. Csoportos kiállításokon vett részt Zala megyei művészekkel Finnországban, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában. Magyarországon rendszeres kiállító.
Munkái közül kiemelkedik Gábor Miklós síremléke a Farkasréti temetőben.
Zalaegerszeg városa számára több mint tíz éve készít különböző elismeréseket, díjat kifejező érmeket, plaketteket.
A maga szerény, nem tolakodó módján az évtizedek alatt Zala megye és Zalaegerszeg sikeres köztéri szobrászává vált.
Közismert különösen bensőséges kapcsolata a Hevesi Sándor Színházzal, még a kezdetekben Ruszt Józseffel és Gábor Miklóssal, később Bereményi Gézával. Ennek eredményeként készült el 1986-ban a színház emeleti terében az állandó kiállítás részeként, Hevesi Sándor bronz portréja. A Hevesi Sándor-plakett szintén az ő alkotása.
A zalaegerszegi munkák sorát gyarapította Az ezer zsidó emléktáblája (1989), a II. világháborús emlékmű (1990), a Gróf Széchenyi István dombormű (1991), Dr. Degré Alajos nagyplakett (1997), Kossuth-mellszobor (1998), Máriáss József nagyplakett (1998), Gábor Miklós, Wlassics Gyula domborművek, Ruszt József dombormű és síremlék (2007), Szent Kristóf dombormű (parkolóház, 2008).
Béres János kisplasztikai világa is egyedi: szürreális látásmódja és magas szakmai nívón kivitelezett márvány és bronz szobrai komoly értékei a kortárs művészetnek és városunknak.
Főbb művei
Széchenyi István dombormű (180×120, kő), Zalaegerszeg, Széchenyi tér
Kossuth Lajos mellszobor (70 cm, bronz), Zalaegerszeg, Kossuth tér
Szent Kristóf dombormű (400×200, kő) Zalaegerszeg, Parkolóház
Ruszt József dombormű (140×60, kő-bronz) Zalaegerszeg, „Dél Hercegnője” ház
Széchenyi István szobor (180 cm, bronz) Bak, Fő tér
Szent István szobor (200 cm, bronz), Lenti, Templom tér
Szent István – Gizella szobor (350 cm, bronz-kő), Zalakaros, Szent István tér
Csány László dombormű (90×60 cm, bronz), Nagykanizsa
Kelemen Imre mellszobor (70 cm, kő), Zalatárnok, Iskola
I. világháborús emlékmű, szobor (360 cm, kő), Süttő
Gábor Miklós síremléke (220×220 cm, kő-bronz) Budapest, Farkasréti temető, művészparcella
Kitüntetései:
Zalatárnok díszpolgára (1999)
Zalakaros Pro Urbe- díjasa (2001)
Vajda Lajos-díj (2002)
Zalaegerszegért-díj (2009)
Ezek közül is kiemelkedik lakóhelye elismerése a 2009-es Zalaegerszegért-díj.
Igazi István
Igazi István Mikekarácsonyfán született. Már az általános iskolában és Zalaegerszegen a Zrínyi Miklós gimnáziumban bekapcsolódott a rendszeres sportolásba, ahol jó eredményeket ért el.
A ZTE-ben először a tartalék csapatnak, később 1963-tól az első csapatnak lett a tagja. Érettségi után Zalaegerszegen maradt, ahol főiskolai tanulmányait folytatva, matematika-fizika szakon szerzett diplomát, azt követően a Dr. Hamburger Jenő Általános Iskolában tanított 1998. augusztus 1-ig.
Aktív sportpályafutása alatt részese volt Zalaegerszegen az NB-II-ből feljutott csapatnak, majd azt követő NB-IB. siker együttesnek. Aktív sporttevékenységének befejezése után segédedzői képesítést szerzett. Ettől kezdődően a ZTE utánpótlás csapatainak munkájába is bekapcsolódott. Az itt végzett 25 évi munkája során fő feladatának tartotta az adott sportág megszerettetését, fejlesztését a sport tiszteletére való nevelést és a labdarúgás utánpótlás bázisának megteremtését.
Kezdeményezésére sikerült 1978-1979-ben a Landorhegyi Iskolában egy nagyméretű tornacsarnok megépítése, ezzel egy időben megalapozták, lerakták a testnevelés tagozat működésének alapjait. Működése alatt több alkalommal szerepelt labdarúgóival az Országos Diákolimpiák döntőjében, városi, megyei, területi labdarúgó tornákon.
Ezen időszak alatt saját nevelésű sportolói alkották a ZTE utánpótlás gárdáját közel fél száz labdarúgónak alapozta meg sport pályafutását. Közülük csak néhányat említünk meg.
Czigány Csaba, Preisinger Sándor, Lendvay Miklós, Kocsárdi Gergely stb.
Közben 1998-tól Andráshidára, az Öveges József ÁMK-ba került dolgozni. Itt egyik fő szervezője volt az Andárshidai LSC megalakításának. Felújították az elhanyagolt labdarúgó pályát és csapatuk benevezett a városkörnyéki labdarúgó bajnokság II. osztályába.
Ebben az osztályban lépésről-lépésre haladtak feljebb. Kétszer nyert bajnokságot a csapattal.
Edzői tevékenységét Andráshidán és Teskándon is eredményesen folytatja és jelenleg is sokat tesz a városkörzet testneveléséért és sportjáért.
A rendszerváltást követően két éven át a Sportbizottság tagjaként eredményesen tevékenykedett.
A sportéletben nyújtott kiemelkedő tevékenységeiért 2006-ban Pro Urbe Zalaegerszeg díjban részesült.