Korábbi városvezetők
További Zalaegerszegért Díjjal kitüntetettek
További Zalaegerszegért díjjal kitüntettek
Szent Sebestyén templom
Szentélyében egy lemeszelt barokk freskóra bukkantak: a falak belső felületén megőrződött az 1532-es tűzvész nyoma.
Videógaléria:
Zalaegerszegi Református-templom
Az 1930-as évek végén a kisszámú református közösség kezdeményezte a templom építését (az akkori 13 ezres lakosságból alig nyolcvanan gyakorolták e vallást).
Ahhoz, hogy gyarapítsák a munkálatokhoz szükséges tőkét, 2000 levelezőlapot küldtek szét az országban a felépítendő templom ábrázolásával.
Szeghalmy Bálint tervei 1937-ben készültek el, a templomot 1942-ben avatták fel.
Az erdélyi építészet hagyományait felhasználó épület is őrzi a titkát: festett üvegablakait a háború idején – hogy védjék őket – eltávolították, s csak a 20. század utolsó évtizedében helyezték vissza Zsellér Imre festőművész történelmi családok címereit ábrázoló festményeit. Virágos cserépkályhája Németh Gábor kályhásmester munkáját dicséri.
PRESBITÉRIUM
Hodánics Péter lelkipásztor
Koncz János kurátor
Avas Ernő
Ferenczi Andrea Emese Dr.
Ferenczi Csongor Dr.
Gaál Dezső
Koncz Lehel
Lemle Zoltán Dr.
Süléné Tuboly Noémi
Szabó Ágnes Dr.
Szegedi Adrienne Dr.
Tolvaj Márta
Tóth Tibor
Gyenese Balázs
Sárgáné Heindl livia
Scmidt Csaba Ernő
Kustán Gyula
Hajdu-Baracskai Piroska
MISSZIÓI MUNKACSOPORT
Hodánics Péter lelkipásztor
Tóth Tibor presbiter
Dr. Lemle Zoltán presbiter
Dr. Ferenczi Andrea presbiter
Gyenese Balázs presbiter
Elérhetőség:
Cím: Zalaegerszeg, Rózsák tere 2.
Telefon: 92/596-969
Email: zalaegerszeg@reformatus.hu
Honlap: http://www.zalaegerszeg.reformatus.hu/
Zalaegerszeg-Andráshida (Szent Kereszt felmagasztalása) fília
Az Andráshidai településrészen található Zalaegerszeg legrégebbi épített öröksége, a római katolikus templom, mely 2013-as ásatásakor országos hírnévre tett szert.
A templom első okleveles említése 1278-ból való, de feltehetően előbb, a 13. század közepén épült román stílusban, ebből a korból való tornya, illetve hajója a kapuval. A török időkben romossá vált templomot 1746-ban átépítették, a toronyra sisak került, a déli kaput befalazták. 1785-ben újjáépítették, ekkor készült szentélye és boltozata is. 1830-ban renoválásra került sor, 1949-ben pedig felújították.
Az andráshidai templomban már 1973-ban végeztek feltárásokat, mégis 40 évvel később került elő a román kori oltár alapja, majd egy sír. A benne elhelyezett férfi csontjait 2014-ben ismét elhelyezték a templomban, a padlón a következő felirat emlékezik rá: „Hitünk szerint e kő alatt a XIII. században élt kegyúr Fábián fia, András csontjai pihennek”.
A templomot 2014. szeptember 7-én, felújítását követően újraszentelte Veres András akkori megyéspüspök.
A templom titulusa is megváltozott, Mindenszentekről Szent Kereszt felmagasztalására.
A templomkertben található a Nepomuki Szent János kápolna, mely a XVIII. században épült, barokk stílusban.
Weboldal: https://andrashida.hu/szent-kereszt-felmagasztalasa-templom/
Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébánia
A zalaegerszegi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébánia a Szombathelyi Egyházmegye legfiatalabb plébániája.
Megalapítására 2013. augusztus 1-jén került sor Dr. Veres András szombathelyi püspök rendelkezésével.
Plébániánk története azonban természetesen nem itt kezdődik, hiszen korábban a kertvárosi városrész a Mária Magdolna Plébániához tartozott. Az ottani lelkipásztorok lelkes munkájának és az itt élők elkötelezett hitének köszönhetően egy olyan lelkes közösség alakult ki az elmúlt években-évtizedekben, amely mind számban, mind lelkületben dinamikusan fejlődött. Ennek eredményeként kezdődtek el a városrészi szentmisék 1993-ban. Ebben az időben még nem volt temploma a közösségnek, ezért a vasárnapi szentmisékre az Apáczai Csere János ÁMK-ban került sor.
A Szűz Mária Szeplőtelen Szíve templom 2004-es felszentelése új lendületet adott a kertvárosi hitéletnek. A szép templom Stróber László c. apát, esperesplébános irányításával készülhetett el, akinek irányításával a lelkipásztori munka is folyt a Mária Magdolna Plébániához kapcsolódóan.
Püspök atya 2013-ban látta elérkezettnek az időt arra, hogy egy olyan időszakban, amikor leginkább plébániák összevonásáról lehet hallani, új plébániaként megalapítsa Zalaegerszeg kertvárosi városrészének plébániáját. E döntés meghozatalában személyes tapasztalata, valamint a kertvárosi hívők kitartó kérése segítette. Az új plébánia meglapítása rendkívüli ajándék az itt élők számára, hiszen ezzel új lehetőséget kapott a kertvárosi katolikus közösség a hit elmélyítésére, az Egyházhoz tartozás megerősítésére, valamint helyi közösségek további kialakítására.
A püspöki rendelkezés szerint az új plébániához tartozik Zalaegerszeg bazitai városrésze, annak templomával, az Avilai Szent Teréz templommal együtt. A bazitai egyházközség korábban a nagylengyeli, majd a gellénházi plébániához tartozott. A püspöki rendelkezésnek köszönhetően a Zalaegerszeg közigazgatási határain belül található városrészek most már mind zalaegerszegi plébániákhoz tartoznak.
A plébánia megalapításához kapcsolódóan sikerült megvásárolni az Átalszegett utca 100. szám alatt található ingatlant, amely a megalapítástól fogva plébániai központként működik. Itt kapott helyet a lelkipásztor lakása, a plébánia hivatal, valamint a közösségi ház, amely a plébánia közösségeinek igazi otthona.
Fotógaléria
Weboldal: https://zeg3.martinus.hu/
Jézus Szíve Ferences Plébánia Templom
A kolostort a templomot Pehm József zalaegerszegi apát-plébános, a későbbi Mindszenty József (1892-1975) építette a megyés főpásztor, gróf Mikes János kérésére Kotsis Iván tervei alapján a huszárlaktanya lovardájának helyén.
A templomot 1925 júniusában kezdték építeni az utolsó magyar király, Boldog IV. Károly (1887-1922) emlékére, ami egyedülálló a világban. A szerzetesi élet 1926 őszén kezdődött és ünnepélyes felszentelésre 1927. szeptember 25-én került sor. A templomszentelésen részt vett sok neves ember. A szentelést Mikes János, szombathelyi megyéspüspök végezte. 1942. január 1-jén nyilvánították plébániatemplommá.
A neobarokk templom védőszentje Jézus Szentséges Szíve. A főoltáron a Jézus Szíve szobor mellett Alacoque Szent Margit és Szent Bonaventura szobra látható.
A padokat az 1930-as években készítették, az orgonát 1958-ban. A templomot 1996-ban belülről kifestették, a padokat 1997-ben lecsiszolták. A hangosítást P. Tornyos Kálmán provinciális ekkor újíttatta meg. Ekkor került a templomba az új márvány oltár és ambó is. 2001-ben új keresztelőkút került a templomba Németh János helyi kerámiaművész adományaként. 2000-ben kialakították a Szent Ferenc téli kápolnát, ahol októbertől áprilisig a liturgiát, szertartásokat végezzük hétfőtől szombatig. 2003-ban faragott tabernákulum került a kápolnába, 2005 májusában elkészült az oltár.
2003 őszén kezdték felújítani kívülről a templomot és a kolostor együttest, amelyet 2004 szeptemberére fejeztek be. A kolostor és templom jubileumának 76. évfordulóján Szendi József ny. veszprémi érsek úr áldotta meg a felújított épületegyüttest. Erre az alkalomra a torony alatti vaskapu mintázatáról készült az új kerítés. 2004 elejére a kripta felújítása is elkészült. 2004 tavaszán új stallum (pad) készült az oratóriumba és a templom szentélyébe is. 2005 húsvétjára 10 új szék és egy papi szék (sedes), valamint négy új térdeplő került a templomba.

Az állam 1950 nyarán a szerzetesrendektől megvonta a működési engedélyt, így a zalaegerszegi ferenceseknek is el kellett hagyniuk kolostorukat és az épületbe a megyei hadkiegészítő parancsnokság költözött. A templomot a szombathelyi egyházmegye vette gondozásába. 1989. szeptember 15-én Dr. Konkoly István szombathelyi megyés püspök úr adta vissza a templomot a Szűz Máriáról nevezett Ferences Tartománynak, hogy végezze a lelkipásztori feladatokat.
Az első lakók P. Dr. Kovács Bánk – aki a Mária Magdolna plébánián kapott szállást, – P. Zsiga Kerubin és Fr. Fekete Teobald voltak. P. Kerubin hamarosan visszatért Esztergomba, és helyére P. Dr. Huszár Jeromos érkezett, aki hosszú éveken át az esztergomi kolostor lakója, a gimnázium igazgatója és tanára volt. Jeromos atya 2002-ben az oktatási minisztertől Eötvös József díjat kapott oktató-nevelő munkájáért. 2004-ben elnyerte az év zalai embere címet.
A kolostort 1990. május 9-én kapta vissza a Rendtartomány, ünnepélyes átadására Jézus Szíve ünnepén (június) került sor, melyen a hívők sokaságán kívül a papság, a szerzetesség, a megyei és helyi állami vezetőkön kívül dr. Habsburg Ottó – Boldog IV. Károly fia – is részt vett.
A templomhoz plébánia is tartozik. Filiái: Ebergény, Egerszeghegy, Szenterzsébethegy, Neszele és Vorhota.
Weboldal: http://www.ferencesekzeg.hu/
Fotógaléria:
Mária Magdolna Plébánia
Zalaegerszeg első plébániatemploma – névadója már ennek is Mária Magdolna volt – a XIII. sz. első felében épülhetett.
A kis román kori épületet a XIV.-XV. században gótikus stílusban építették át. Minden valószínűség szerint e korszakban emelték mellette azt a szintén gótikus temetőkápolnát, melynek alapfalait 1976-ban a mai templom déli oldalán tártak fel. A törökkel folytatott harcok idején ezek az épületek megsérültek, a XVIII. század első évtizedeiben azonban még kisebb-nagyobb javítások után még használták.
1745-ben az energikus Padányi Bíró Márton (1696-1762) kerül a veszprémi püspöki székbe, s ezáltal ő lett a város földesura is. A püspök nagy lendülettel és kitartással látott hozzá a protestantizmustól szétzilált egyházmegyéje lelki életének fellendítéséhez, az elhagyott plébániák újjászervezéséhez, a romos templomok renoválásához és újak emeléséhez.
A templom alapkövét 1747-ben tették le. A templom építése kezdetben lassan haladt. 1757-ben még mindig csak a szentély volt tető alatt.
1760. május 18-án borzalmas erejű tűzvész volt a városban, ez a tragikus esemény felgyorsította az építkezést. 1769-ben – Padányi Bíró Márton püspök halála után – Koller Ignác püspök rendelte meg a belső freskódekorációt Johann Ignaz Cimbal bécsi mestertől.
1777-ben Mária Terézia apostoli királynő megalapította a Szombathelyi Egyházmegyét, Zalaegerszeg városa is az újonnan alapított egyházmegyéhez került.
1803. július 9-én Harrasi Herzan Ferenc bíboros, szombathelyi püspök szentelte fel a templomot.
1826-ban tűzvész rongálta meg az új templomot, de a pusztítás jeleit hamar eltüntették. A külsőleg megújult templom a város egyik legnagyobb ékessége lett.
A templom alaprajza a római jezsuita Il Gesu templom népszerű típusát követi. A két torony között két pilléren nyugszik az orgonakarzat, a hajót három-három oldalkápolna bővíti. A kissé megnyújtott egyenes záródású szentély északi oldalán a keresztelőkápolna, a déli oldalon a sekrestye található, mindkettő felett egy oratórium van, szentélybe nyíló ablakokkal.
A templom külső homlokzatán a felső szoborfülkében helyezkedik el Szent Mihály szobra. Két alsó fülkében – a templom és a város védőszentje – Szent Mária Magdolna, illetve a feltámadt Krisztus szobra látható. Három kőfaragvány is díszíti a homlokzatot: középen Isten szeme, kétoldalt Padányi és Koller püspökök címere látható.
A templombelsőben a védőszent életéből vett jeleneteket ábrázolják a freskók. A mellékoltárok festményei közül kiemelkedik a Szeplőtelen Fogantatás gyönyörű ábrázolása.
A templom hangsúlyos eleme az ún. Aranyos Mária oltára.
A templom déli oldalán került 1998-ban elhelyezésre a templom egykori plébánosának, Mindszenty József hercegprímásnak a bronzszobra.
Weboldal: http://www.mariamagdolna.hu/
Fotógaléria:
Zalaegerszegi Evangélikus templom
1906. október 28-án a Zalaegerszegen harangszó szállt a főutcán. II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a bujdosók hamvainak hazatérte okán első alkalommal zengett a március óta épülő evangélikus templom tornyának harangja. Szebb alkalommal talán nem is kezdődhetett volna életük.
1907. július 7-én aztán végre elérkezett a zalai hívek számára az oly régóta várt pillanat, Gyurátz Ferenc dunántúli püspök megszentelte és átadta a híveknek templomukat. Az elmúlt évszázad viharai a zalai lutheránus közösséget sem kímélték, küzdelemmel teli időszakot tudhat maga mögött a gyülekezet.
Első választott lelkésze, Porkoláb Gyula 1904-ben Budapestről érkezett, másfél év után azonban Pécsre távozott. Ezt követően 1905-től tíz éven keresztül az őriszigeti Király Mátyás vette át a lelkészi szolgálatot, munkája megszilárdította a gyülekezetet, még Evangélikus Nőegylet is alakult a kezdeményezésére. Váratlan halála után 1928-ig Kutas Kálmán dolgozott a zalai megyeszékhelyen. A városi kulturális életében is közismert költő lelkésznek több verseskötete és könyve is megjelent.
Trianon fájó igazságtalansága Zalán is jókora sebet ejtett, a megcsonkított megyéből hatalmas szórványterület jutott a megyeszékhelynek, ami ráadásul nagyrészt aprófalvakból állott. Sok helyütt jártak nagy távolságokról az igehirdetési központokba a hívek.
1924 fontos állomás volt gyülekezet életében. Ekkor sikerült elérni, hogy a várostól telket kapjon ajándékba, ahol adományok segítségével, továbbá német és svéd egyházi támogatással végre felépíthette a parókiát. 1928-ban be is fejeződtek ennek munkálatai. Kutas Kálmán nem sokáig lakhatott a csodaszép, új épületben 1928-ban Szegedre költözött.
Az őt követő Nagy Miklós 1964-ig, több, mint 35 éven át szolgálta odaadóan híveit, nem véletlen, hogy hamvait a templom szószéke alá helyezték, emlékét pedig márványtábla őrzi. Szolgálata sok-sok küzdelemmel teli időszak volt. A kommunista rendszer 1951-ben elvette a nagy áldozatvállalással épített parókiát és a honvédség birtokába adta azt, csak a rendszerváltást követően sikerült visszaszerezni.
A Nagy Miklóst követő, 19 éven át szolgálatot teljesítő Pintér János munkássága szintén sok-sok áldozattal és munkával teli, embert próbáló korszak volt. Minden addiginál nagyobb szórványterületet kellett ellátnia.
Balogh András 1983-tól 2001-ig dolgozott Zalában, ezalatt az időszak alatt jött létre a testvérkapcsolat a finnországi Varkaus város gyülekezetével és a rendszerváltást követőn újraindultak a hittanórák is, nőtt a konfirmandusok száma.
2001-ben Szabó Vilmost választotta a gyülekezet lelkészéül. A gondoktól terhelt, széttöredezett gyülekezet lassan példamutatóan összetartó, virágzó közösséggé kovácsolódott. Újra indult az ifjúsági élet, felújításra került a parókia alatti ifjúsági helység, szorosabb kapcsolat alakult ki a katolikus és főként a református gyülekezettel.
2002-ben felújították a szocialista időszak és a honvédségi használat ujjlenyomatát magán viselő közösségi házat, amely ma már Zalaegerszeg legszebb épületei közé tartozik.
2007. július 7-én volt 100 éve, hogy áll Isten háza Zalaegerszegen, ennek megünneplésére készült a gyülekezet. Ünnepi Istentisztelet keretében emlékeztek meg az elmúlt időkről és adtak hálát az Úrnak, hogy átsegítette a közösséget a történelem buktatóin. A hajdani tervező Gerey Ernő műépítész és a kivitelező Morandini Tamás leszármazottjai, továbbá a finnországi Varkaus testvérgyülekezetének képviselői is ott voltak a zsúfolásig telt templomban.
A gyülekezetet 14 éven keresztül hűségesen és szeretettel pásztoroló Szabó Vilmos 2015-ben nyugállományba vonult.
Az utódjául megválasztott Zsugyel Kornél korábbi Bánk-Rétsági lelkészt rendezett viszonyok fogadták Zalaegerszegen, hivatalába a gyülekezet színe előtt 2015. szeptember 12-én, ünnepi istentiszteleten iktatta be Kőszeghyné Raczkó Zsuzsanna, a Somogy-Zalai Egyházmegye esperes asszonya. Az új lelkipásztor bízó hittel és nagy lendülettel vetette magát a munkába, s hamarosan a gyülekezeti élet újabb fórumainak (családi napok, dolgozók, fiatal családosok, ifjúság bibliaórái) szervezését is elkezdte.
A gyülekezet presbitériuma (2020. szeptember)
Zsugyel Kornél lelkész
Kis Bódog Zoltán mb. felügyelő
Döklen István általános gondnok
Simon Zoltán műszaki gondnok
Némethné Bedő Enikő jegyző
Farkas Anita pénztáros
Décsy Paál Enikő kántor
Polgár László számvevőszéki elnök
András -Fritz Györgyi
Düh László
Hodoscsek József
Jáki-Takács Mária
Kostyál László dr
Németh Virág.
Rába Lászlóné
Tölgyesi Lászlóné
Vissiné Berényi Edit
Weboldal: https://www.zegev.hu/
Imrédy Béla
1945-ben visszavonásra került
















