A megnyitóünnepségen elhangzott: a tárlat szakmai összefogással készült, aminek újdonságait már több száz diák megtekintette az elmúlt hetekben. A forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából új kiállítóhelyet nyitottak, bővebb zalaegerszegi forrásokat is feltárva.

Enteriőrökön keresztül mutatjuk be elsősorban azokat az eseményeket, amik október 26-án játszódtak itt a városban, illetve kiemeltük azokat a november 4-e után, tehát már a forradalom leverése után fontosabb tüntetéseket, illetve kuriózumként az előkerült fotókat, az úgynevezett Szentmihályi fotókat, amiket 50 évvel később a forradalom leverése után véletlenül találtak meg

– árulta el Erős Krisztina történész muzeológus, a kiállítás társkurátora.

Szentmihályi Imre képei a véletlennek köszönhetően kerültek elő, melyeket a Göcsej Múzeum egykori igazgatója a skanzenben rejtett el. A kutatók számára ezek az anyagok nagyon értékesek, mert a korabeli eseményekről készült emlékeket nagy erőkkel próbálták megsemmisíteni.

56-tal az a probléma, hogy egyoldalú a forrásbázisunk. Rengeteg forrásunk van, de ezek közel 100 százaléka peranyag, illetve pártirat, amik egyértelműen elfogultak voltak. Ugyanolyan koncepciós perek, vagy hasonló koncepciós perek zajlottak, mint a Rákosi-korban. Bizonyítékhamisítás, kínvallatás, tanúkat is kínoztak. Ezt többször sikerült bizonyítani nekem és kollégáimnak is, tehát így mindenképp nagyon nagy szerepe van az esetleg még lappangó fényképeknek, visszaemlékezéseknek, korabeli naplóknak

– fogalmazott György Sándor, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala tudományos kutatója

A megnyitót követő tárlatvezetésen a kurátorok – Béres Katalin és Erős Krisztina történészek – bemutatták, miként adott mintát a fővárosi kiállás a zalai eseményekhez. A résztvevők az enteriőröket körbejárva megismerhetik az Államvédelmi Hatóság működését és az alagsori fogdák múltját, melyben ezentúl még több zalai vonatkozás felfedezhető.

Képgaléria

https://www.egerszegihirek.hu/helyi-hirek