A geometrikus absztrakció magyar klasszikusainak (többek között Bak Imrének, Deim Pálnak, Fajó Jánosnak, Haász Istvánnak, Korniss Dezsőnek, Maurer Dórának, Nádler Istvánnak, Schéner Mihálynak, Veszelszky Bélának) alkotásaiból nyílt kiállításon Gyutai Csaba alpolgármester köszöntötte a közönséget. Mint mondta az egykori VMK az elmúlt években többször rendezett nagy gyűjteményekből válogatás kiállítást, mely egy jó és átgondolt stratégia, s reméli, hogy a jövőben lesz még ennek folytatása.

Vass László – aki személyesen is részt vett a rendezvényen – eredetileg cipészmester volt, s immár három évtizede gyűjti a nonfiguratív ábrázolásokat. Gyűjtő úgy lett, hogy régen éppen a műhelye mellett volt egy galéria, s az első képet lakás dekoráció céljából vásárolta. Aztán „rákapott”: elkezdett komolyabban is érdeklődni a képzőművészet iránt, olvasott, galériákat járt, s folyamatosan képezte magát. Ma már több mint 150 alkotó több száz festménye képezi gyűjteménye anyagát, mely Veszprém belvárosában, saját galériájában látható.

A tárlatot megnyitó N. Mészáros Júlia művészettörténész (a győri Városi Művészeti Múzeum igazgatója) szerint Vass Lászlóban az a rendkívüli, hogy ő egy személyben igazgató, gyűjteménykezelő- és gyarapító. Ráadásul gondoskodik a páratlan gyűjtemény bemutatásáról, feldolgozásáról és nyomtatott formában való közzétételéről is. Kollekciója egy összetartozó tárgyegyüttes, melynek darabjai külön-külön és együtt is megszólítják a közönséget. A gyűjtemény részét olyan alkotások képezik, melyek kezdetben csak a művészek műtermében voltak hozzáférhetők, így az évek során az alkotók többségével is sikerült jó kapcsolatot kialakítania. A kortárs konstruktív, majd a lírai geometrikus ábrázolás érdekelte, s egy idő után már a művészek személyisége is befolyásolta a gyűjteménye gyarapításában. Mindebből hozott most egy tudatosan „megkonstruált” válogatást Zalaegerszegre, amely február 16-ig látogatható a Gönczi Galériában.

* * *

Január 22-én, a Magyar Kultúra Napján már délután diákok százai készülődtek a Hevesi Sándor Színházban. A Zrínyi Miklós Gimnázium tanulói a 100 éves Nyugatra emlékeztek. Kövécs Edit, a Liszt Ferenc Iskola énektanára pedig 500 gyereket „hangolt be” a színházteremben. Muszáj is volt hosszan skáláztatni, hiszen az esti gálaműsor nagy eseménye az általános- és középiskolásokból verbuvált, városi egyesített  gyermek- és ifjúsági kórus műsora volt: ötszáz diák énekelte, majd szavalta el Kölcsey Himnuszát, Tompagábor Kornél rendezésében.

Varga Miklósnétól, a Kölcsey gimnázium tanárától megtudtuk, hogy egy-egy iskolából 50-80 diák is szerepelt a közös kórusban. A csapatok először saját intézményükben, saját tanáraikkal készülődtek a nagy eseményre, majd öt nappal az attrakció előtt kezdődtek el a közös próbák.
Az est folyamán egy másik nagy álom is valóra vált: a Kállay kettőst a három legnépszerűbb helyi együttes – a Vegyeskar, a Szimfonikusok és a Zalai Táncegyüttes – adta elő. A kultúranapi rendezvényen Nemes László festőművész, Zalaegerszegért díjas alkotó mondott köszöntőt, felidézve a magyar nép történelmének fontosabb állomásait. Mint mondta, a Magyar Kultúra Napja megmaradásunk, fennmaradásunk ünnepe volt és lesz.

Az eredeti programtól eltérően nem délután, hanem a gálaműsor szünetében nyílt meg a VITRIN képzőművészeti egyesület kiállítása a nézőtér előcsarnokában. Több, mint húsz helyi alkotó mutatta be új műveit. Összesen 58 festmény, 15 szobor és plasztika és két kerámia látható egy hónapon keresztül a nézőtéri galériában.

Török Zoltán, a kulturális bizottság elnöke a tárlattal kapcsolatban elmondta: fontos, hogy a kortárs képzőművészet nyilvánosságot és méltó teret kapjon a városban. A most bemutatott anyag is jól mutatja, hogy Zalaegerszegen tevékeny alkotók élnek és dolgoznak. A kiállításon számos stílus és műfaj képviselteti magát. Ami közös, hogy mindegyik alkotás a közelmúltban készült, és a többségük most először kerül a nagyközönség elé.

A kiállító művészek közül Balogh István Péter és Szabó Attila pénzjutalomban részesült. A következő néhány hétben a közönség is szavazhat a neki legjobban tetsző művészre és alkotására; a kitöltött szavazólapot az előcsarnokban felállított urnába lehet bedobni. A kiállítás bontása után, pedig kiderül, hogy ki lesz a közönségdíjas képzőművész.

A gálaműsor végén átadásra került a már hagyományos Kultúra Mecénása Díj is. Idén a Flextronics International Kft. kapta a kitűntetést.

* * *

Szintén a Magyar Kultúra Napja alkalmából nyílt kiállítása Németh Miklós grafikusművésznek a kertvárosi Liszt Ferenc iskola galériájában. A műveket Németh János keramikusművész, a város díszpolgára ajánlotta az érdeklődők, és a diákok figyelmébe. Amikor először végignézte a tárlatot, éppen próbált az iskola kórusa, s a zene hatására úgy látta, mintha Németh Miklós jellegzetes alakjai megmozdultak volna a falakon. Ebből is látszik, hogy a társművészeteken – a zenének, irodalomnak – milyen fontos szerepe van az értelmezésben. Németh János szerint sok olyan dolog kerül kiállítóterembe, ami nem művészet, hanem művészet-szerű. Nincs benne ugyanis lélek. A művészet nem más, mint az ember lelke. A kultúra pedig csak akkor virágzik, ha van táptalaja. Voltak olyan korok, mikor a művészet és a társadalom együtt lélegzett. Németh Miklós figuráinak megalkotásakor ezekből a korokból merít. Mitológiai, mesebeli, zenei alakjaival nem feltétlenül tükröt tart a grafikus a világ elé. Éppen ellenkezőleg: az emberei tisztaság meseszerű jelképeivel figyelmeztet, hogy létezik egy jobb világ. (Zala-Lap Kft., P.P., Z.A.)