Az ÁMK építése 1986-ban kezdődött, és 3 év elteltével fejeződtek be a munkálatok. Kezdetben óvoda, általános iskola, könyvtár és művelődési ház működött. Később a gyermeklétszám-gondok, meg talán a politika viharaiban csorbult a funkciója, amelyben elveszítette az óvodát és az általános iskolát. Az átszervezések után mind a mai napig gimnáziumból, nevelési tanácsadóból, könyvtárból és művelődési házból áll az intézményi struktúra, vagyis közoktatási és közművelődési feladatellátásból. Az általános művelődési központok gondolata nem magyarországi elképzelésekből született, hanem egyértelműen a nyugat-európai kultúrából jött az a törekvés, miként lehet költségtakarékosan, a legkoncentráltabban közintézményt működtetni, amelyben egységesen kezelik a kultúrát. Az ÁMK-kban a vezetői szerkezet szűk, a gazdálkodás egységes, szakmailag a törvényi szabályozás sokféle kulturális, egészségügyi és szociális szakterület befogadására nyújt lehetőséget. A fenntartás és működtetés tehát sokkal olcsóbb kell legyen, mint bármely más homogén feladatellátású intézmény esetében. Nem csak az úgynevezett magas kultúra szolgálatáért jöttek létre az ÁMK-k, hanem azért, hogy az emberek mindennapi művelődéshez való hozzáférését biztosítsák. A hétköznapi kultúra része a társas érintkezés, a beszélgetés, a sport, a könyvtár, a művelődési ház, vagy éppen egy táncklub vagy baráti kör.

– Milyen programokkal készülnek a jubileumra?
– Úgy döntöttünk, hogy egy 2008 fél évéig szóló programsorozattal ünnepeljük meg az intézmény fennállását. Összeállt az intézmény tagjaiból egy csapat, aki begyűjtötte az ötleteket. Az ünnep első lépcsőjét a 20 éves Kertvárosi Nyugdíjasklub ünnepi programja jelentette, hiszen tagjai az alapítástól az ÁMK-ban tartják foglalkozásaikat. Az elkövetkezendő hónapokban még közel 30 rendezvénnyel készülünk. A sorozatban lesznek művészeti kiállítások, illetve a névadó, Apáczai Csere János életével kapcsolatos, diákok és professzionális szakemberek által végzett kutatások eredményeiből, Nemzetközi tudományos napok konferenciát rendezünk. Szeptemberben a Kertvárosi vigasságok keretében szervezzük meg a „Nagy találkozást”, ahova az intézményben valaha dolgozó munkatársakat és ide járt gyermekeket, diákokat hívjuk meg. Jövő év februárjában egy világhírű zongoraművész, Hegedűs Endre koncertjével koronázzuk meg az ünnepet.

– Sokféle rendezvény közül választhatnak a látogatók?
– Igen. A Baba-Mama Klubtól, a Helikon Társastánc Klubon és a Makettezőn át, a Nyugdíjasklub tevékenységéig minden korosztályra figyelmet fordítunk. Népszerűek a „Jácccunk együtt!” szombat délelőtti programjai is. Természetesen, számos versenyt – köztük a „Tarka lepke, kis mese” vers- és prózamondó verseny, vagy a Huncut Fesztivál – kínálunk. Nagyrendezvényeink soraiban említeném meg az Ütősfesztivált, a Szent Iván-éji, valamint a Kertvárosi vigasságokat, az Advent varázsát, és új programként felelevenítjük az András-napi hagyományokat.

– Mitől egyedülálló ez az intézmény?
– A több lábon állás a piaci világban is a sikeresség feltétele. Mivel itt középiskola, nevelési tanácsadó, könyvtár és művelődési ház párhuzamosan üzemel, és adott esetben valamely szakterületi alapfeladatra kevesebb támogatás jut, mint a másikra, úgy nagyobb az esély a gazdálkodási egyensúly fenntartására. Igazán egyedülállónak a szaktudások széles skáláját, például pedagógusokat, művelődés- és felnőttképzési menedzsereket, könyvtárosokat, pszichológusokat említhetem.

– A kulturális ágazatra, úgy tűnik, egyre kevesebb pénz jut. Mit jelent ez az Apáczai ÁMK esetében?
– A közszférában is előbb-utóbb annak a szemléletnek kell uralkodnia, hogy akik több lábon állnak, azaz több szolgáltatást nyújtanak, és ezáltal nagyobb humán és/vagy pénzügyi hasznot tudnak produkálni, át tudják vészelni a nehéz éveket. Feladatköreink még bővíthetők. Az uniós források is a többcélú intézményeket helyezik előtérbe, éppen gazdaságosságuk miatt. A 2007-es év egyébként különösen nehéz minden közintézmény életében. Tavaly 12,6 millió forintos volt a forráshiányunk, amit sikerült bevételeinkkel kiegyenlíteni, és 6 millióval meghaladni. A jó teljesítményt a komoly szaktudású kollégák munkája biztosította. Idén közel 20 millióval forráshiányos az intézmény. Nem lelkesedünk, de kemény munkával kigazdálkodjuk a hiányt.

– Hogyan képzeli el az ÁMK jövőjét?
– A gimnázium mellé szükség lenne általános iskolára. A pályázati forrásokat azok érik el, ahol egységes, 12 vagy13 évfolyamos közoktatási ellátás folyik. Az oktatási tárca a jövőben növelné a nem hagyományos és tanórán kívüli nevelési formák támogatását, valamint szorgalmazná a sokfajta kínálatot nyújtó oktatási rendszer irányába történő elmozdulást. Ennek tükrében kívánunk pályázni, és építeni jövőnket. Nem adjuk föl. (Zala-Lap Kft.)