„Először van olyan kiállítás a Göcseji Múzeumban, ami bár az időszaki kiállítóteremben látható, a Kisfaludy teremben nyílik a nagy érdeklődés miatt” – köszöntötte a szépszámú közönséget dr. Vándor László igazgató, az MMSZ elnöke. A Tatárjárás (1241-1242) című tárlat részben a nemzeti múzeumban már bemutatott anyag adaptálása, ám mégis új, hiszen a helyi környezethez és térhez igazodik. Az igazgató megjegyezte, hogy a középkorban a magyar és tatár találkozás ugyan elég szerencsétlenre sikerült, ám a magyar-mongol kapcsolatok napjainkban nagyon jól alakulnak, ezért is vesz részt a megnyitón egy mongol delegáció. ú

A Mongol Nagykövetség nevében Omboosuren Erdenechimeg a Mongol Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetasszonya szólt. Mint mondta, a mongol és a magyar népnek vannak közös gyökereik, s történelmileg közeli szálak kötik össze a két országot. Reméli, hogy ez a tárlat segít elmélyíteni a hagyományosan jó magyar-mongol barátságot, hiszen a két nép a nagy távolság ellenére is szellemileg és gondolatilag közel áll egymáshoz.

Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke megköszönte a szervezőknek és szakembereknek a kiváló munkát, s azt, hogy először Zalába kerülhetett ez az egyedülálló interaktív tárlat. Az efféle nagyszabású kiállítások azért fontosak, mert történelemi tudás nélkül nem tudnánk, hogy hová jutunk a jövőben. Ez az anyag ráadásul nemcsak tudásunkat bővíti, hanem kiváló szórakozást is nyújt.

A kiállítást dr. Szatmári Imre a Békés megyei múzeumok igazgatója nyitotta meg. Beszédében utalt arra, hogy eddig csak Budapesten találkozhatott a közönség nagy, szép és érdekes kiállításokkal, azonban nem várható el mindenkitől, hogy a fővárosba utazzon egy-egy bemutatóra. Ezért vetődött fel a gondolat, hogy szerveződjön egy országos vándorkiállítás. A nemzeti múzeum Dzsingisz Kán kiállítása jó alapnak bizonyult, és ráirányította a figyelmet más ehhez kötődő történelmi eseményekre is; például a tatárjárásra, s ezáltal a 13. századi Magyarország történetére. Így született a látványelemekben gazdag, interaktív, eredeti régészeti leleteket bemutató tatárjárás kiállítás, modern technikai háttérrel, mely most elindul országos vándorútjára.

A Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermében megrendezett tárlat a tatárjáráson túl kitér IV. Béla uralkodására, a Szent Margit legendára (ezért is lett a tárlat címe a Gyermekemet az országért), és az ország újjáépítésére. Bemutatva a keleti és nyugati harcmodort, az életmódot, pusztulást és épülést. Mindezt nemcsak a hagyományos „statikus” kiállítási technikákkal, hanem interaktív módon: lehet jurtában filmet nézni, digitális kódexet lapozgatni, kardokat emelgetni, páncélt próbálni, íjat feszíteni, s fényképes e-mailt küldeni a helyszínről ismerőseinknek, hogy lássák milyen jól éreztük magunkat. (Zala-Lap Kft. P.P., Z.A.)