A tánc az emberek közötti nonverbális kommunikáció eszközének is tekinthető, de a szót állatok vonatkozásában is használják (pl. méhtánc és remegő tánc a méheknél, vagy párzási tánc más állatoknál). A sportok közül a torna, műkorcsolya, a jégtánc, illetve a szinkronúszás tartalmaz táncelemeket, míg a harcművészetek formagyakorlatait gyakran hasonlítják táncokhoz. A nyelv gyakran élettelen tárgyak mozgását is táncként írja le. Majdnem minden táncstílus alapja a balett több szempontból is. A balett megjelenése előtt a táncosok esetlenebbek voltak, ez az újfajta mozgásstílus is segítette az egyensúlyérzéket és a mozgáskoordinációt.

Annak meghatározása, hogy mi minősül táncnak, nagyban függ társadalmi, kulturális, esztétikai, művészi és erkölcsi szempontoktól; a funkcionális mozgásoktól (pl. néptánc) a baletthez hasonló virtuóz technikákig sok minden ide sorolható. A tánc célja lehet minél több ember részvétele, de vannak társasági táncok és közönség számára előadott táncok is. A tánc lehet ünnepélyes, versenyszerű vagy akár erotikus. A táncmozdulatok lehetnek közvetlen tartalom nélküliek (mint a balettben vagy az európai néptáncokban), de bírhatnak jelnyelvi vagy szimbolikus jelentéssel, mint számos ázsiai táncban. A tánc kifejezhet gondolatokat, érzelmeket, vagy elmondhat egy történetet is.

A táncnak számos stílusa alakult ki. A break tánc és a krumping a hiphop-kultúrához kötődik. Az afrikai táncok értelmező jellegűek. A balett, a keringő vagy a tangó klasszikus stílusoknak számítanak, míg más táncok a sztepptánc körébe tartoznak. Manapság a moderntánc kap egyre nagyobb teret a táncok körében. A táncok létrehozásának művészete a koreográfia.

„Bármilyen tánc során, amelynek örömmel átadjuk magunkat, agyunk elveszti a kontrollt, és testünket a szívünk irányítja tovább.” (Paulo Coelho)

Balazsicz Sára (12.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Zalaegerszeg