Alkotmánybírósági döntés
– Három indítványt (panaszt) nyújtottak be. Az első, hogy sérti a rendeletünk a tulajdonnal való szabad rendelkezést, illetve akadályozza azt. Ezt az észrevételt megalapozatlannak tekintette az Alkotmánybíróság, mert úgy értelmezte a rendeletet – helyesen – hogy az elővásárlási jog, az csak a tulajdonnal való rendelkezési jog részbeni korlátozása. A tulajdonos ugyanis szabadon határozhat arról, hogy milyen feltételekkel és mennyiért adja el ingatlanát. Emiatt tehát nem volt alkotmányellenes a rendeletünk – magyarázza dr. Kovács Gábor Zalaegerszeg jegyzője. – A második indítvány arról szólt, hogy a rendelet nem tisztázza megnyugtatóan az ingatlanok körét, amelyre az elővásárlási jog bejegyezhető. Erre egyértelműen azt mondta az Alkotmánybíróság, hogy a településszerkezeti terv alapján a rendelet konkrétan meghatározza, melyek azok a telkek, amelyekre kiterjed. Ezt az indítványt sem fogadták el. Ami miatt végül az Alkotmánybíróság megsemmisítette mind a felhatalmazó törvényi jogszabályhelyet, mind, pedig a rendeletünket, az a következő: hogy az ingatlantulajdont korlátozó egyedi döntés rendeleti formában való megjelentetése kizárja a fellebbezés, vagy a bírósági felülvizsgálat lehetőségét. Emiatt sérti a tulajdonvédelemre vonatkozó jogi garanciákat.
Szeretném hangsúlyozni, hogy az önkormányzat a törvény alapján alkotta meg rendeletét, amiről hét év múlva derült ki, hogy alkotmánysértő. Az alkotmánybíróság nem csak a rendeletet, hanem azt a törvényi bekezdést is megsemmisítette, ami alapján a városi közgyűlés a rendeletét megalkotta – fogalmazott dr. Kovács Gábor. (Zala-Lap Kft., V. Zs.)
Tartalom megosztása: