Mint elhangzott, nem a bírságolás a cél, hanem az, hogy tiszta legyen a levegő, lehessen szellőztetni, kiülni a kertekbe. Oda kell figyelni az asztmás betegekre is, akik nehezen tűrik, ha füst van az adott környéken, vagy éppen a szomszéd kertjében. Előfordul, hogy másfél órán keresztül füstfelhő övezi a városrészt, ennek nyilván sokan nem örülnek. A másik probléma, hogy az emberek nem veszik komolyan a rendelet előírásait, mindenfélét és mindenkor égetnek.

A családi házas övezetekben, a környező hegyeken, zártkertekben sok hulladék keletkezik, de mint Gyutai Csaba alpolgármester fogalmazott, nem lehet kategorikusan tiltani a tüzelést, viszont olyan helyzetet kell teremteni – elsősorban a város külső kerületeiben – hogy ne kelljen tüzelni. Erre vannak nyugat-európai példák, ahol több helyen a lakóközösségek összegyűjtik a zöldhulladékot, faágakat, melyeket később a település hasznosítani tud.

A másfél órás vita során Tombi Lajos alpolgármester azt mondta, nem érdemes olyan rendeletet hozni, szabályt szigorítani, amit nem tudnak vagy nem is akarnak betartani az emberek.

E gondolathoz csatlakozott dr. Tóth László, a polgári oldal frakcióvezetője, aki szerint nem a büntetés szigorúságának, hanem inkább a megelőzésnek illetve a felelősségre vonás következetességének, a felderítési aránynak van jelentősége és visszatartó ereje. Az a cél, hogy az emberek betartsák a társadalmi normákat.

Rigó Csaba (Fidesz) szerint, ha a rendelet mellett sikerülne olyan irányba terelni a kertészeti és egyéb tevékenységekből felszabaduló gazdálkodási melléktermékeket, hogy összegyűjtik, akkor értéket gyűjtenek össze, mert abból komposzt lesz és az valahol értékesíthető. A rendeletet ilyen irányba kellene átgondolni. Az elszállítást az önkormányzati tulajdonú megszervezhetnék.

Zsuppányi Gyula (Fidesz) a környezeti kultúra, a szemlélet javulását várná a szigorítástól, míg Sümegi László (Fidesz) úgy véli, minden rendelet annyit ér, amennyit be lehet belőle tartani. A hulladékégetés jelentős gondot okoz a zártkertekben, a falusias jellegű településrészeken és Zalaegerszeg számos pontján is.

Sándor Dénes György (Fidesz) még hozzátette: a füst és egyéb mellékhatásai esetenként olyan hatással vannak a mindennapokra, hogy az esti szabadidős programok is élvezhetetlenek lesznek.

Dr. Kovács Gábor jegyző arról tájékoztatott, nem sok a tettenérés, ami megalapozza a szabálysértési eljárás lefolytatását, ehhez bizonyítékokat kell csatolnia a feljelentőnek. Ugyanakkor számos olyan eset van, aminél eredményesen lefolytatható a szabálysértési eljárás és a felelősségre vonás megtörténhet.

A szocialista frakció részéről Devecserné Óvári Ibolya felhívta a figyelmet: ha az égetést szerdai és szombati napokra szűkítik és még órára is meghatározzák, akkor milyen mennyiségű füst lesz a városban.

Kiss Ferenc, pedig azt vetette fel: igaz, hogy a Köztársaság úton, a Hegyalja utcában nagyon zavaró, ha valaki szemetet éget, de a Luka-hegyen, a Hosszú-hegyen a zártkerti égetéshez nem fogják a Városgazdálkodási Kft., dolgozóit kiküldeni, hogy darálják le a megmetszett szőlővenyigét. Nyilván, hogy ott el fogják égetni. A Hegyalja utcában lakótól elvárható, hogy kitegye a hulladékot elvitelre. Éppen ezért nagyon nehéz egységes rendeletet hozni.

A környezetvédelmi rendelet módosítása végül kimondja: „az avar és kerti hulladék égetése évente október 15. és április 15. között lehetséges. Az égetést szerdán és szombaton lehet szélcsendes időben elvégezni. Ünnepnap égetni tilos!”

(Zala-Lap, V. Zs.)