Elhangzott: a 90-es évek végén a természeti és a már meglévő épített környezet adta lehetőségek kiaknázásra vártak. A város közgyűlése 1999-ben fogadta el az idegenforgalmi koncepciót, amely célként fogalmazta meg a környezetbarát és marketingszemléletű fenntartható turizmus megteremtését. A kínálat prezentálását. Több színes kiadvány jelent meg Zalaegerszegről, elkészült 2003-ban az egységes turisztikai arculathoz elengedhetetlen logó, vendégváró térkép, VDV.

Elkezdődtek az idegenforgalmi fejlesztések is, melyek közül a termálkincs kiaknázása jelentette az egyik legfontosabb feladatot. A Gébárti-tó mellett 2000-ben került átadásra a termálfürdő, melyhez a város vissza nem térítendő támogatást nyert a Széchenyi pályázaton. A létesítmény a következő évben bővült gyermek-medencékkel és játszótérrel.

2002 júniusában, szintén Széchenyi tervi támogatással adták át a Dunántúl legnagyobb élményparkját, az Aquacityt. 2005 májusában vállalkozói tőkéből felépült a termálfalu és kemping, amely régi hiányosságot pótolt, szálláshelyeket teremtve. 2007 februárjában nyílt meg a fedett termálfürdő, megszüntetve a szezonalitást.

A fürdőfejlesztések mellett az épített környezet is tovább szépült Zalaegerszegen az elmúlt évtizedben. Megnyílt a Falumúzeum szomszédságában a Finnugor Néprajzi Park, felújításra került a TV-torony, megnyílt a jégcsarnok. A városban számos utca, és járda kapott új burkolatot.

Részben városi támogatásnak köszönhetően megszépültek az egyházi épületek: a kívül-belül felújítoták Mária Magdolna templomot, megújították a Mindszenty teret, díszburkolatot kapott a Széchenyi tér és a Kossuth utca első szakasza. A Dísz téri kút és környezete is megújult. Jelentősen bővült a kerékpárút-hálózat, ma közel 10 kilométer áll a városon belül rendelkezésre. A kulturális kínálat, és a sportrendezvények is évről évre bővültek, lehetőséget adva arra, hogy még többen keressék fel Zalaegerszeget.

Az idegenforgalom jelentős fejlődésen ment keresztül, ezt állapította meg a konferenciára készült összegzés. A vendégszám, vendégéjszaka és tartózkodási idő tekintetében a fürdőfejlesztések megvalósulásának éveiben kiugró emelkedés volt tapasztalható, azonban az országos tendenciákhoz hasonlóan rendkívül hullámzóak a mutatók a különböző években. Megállapították azt is, hogy az idegenforgalom szerepe a város gazdasági életében kisebb jelentőségű, mint a meglévő kínálat alapján lehetne.

A piaccal való kapcsolat homályos, közvetett a turisták számára az itt igénybe vehető idegenforgalmi termék. Alapvető hiányosság, hogy nincs a városnak korszerű, szervezetten kínált programcsomagja, amely a ma már versenyképes turisztikai termékeket piacra vinné. Ebben a munkában egyedül az utazásszervező irodákra nem lehet számítani.

A meglévő értékek piacra vitelét szervezetten és hatékony marketing munkával kell megvalósítani, hangzott el a konferencián. Decemberben megalakítják a „Göcseji szegek” Turisztikai Egyesületet, amely a szakemberek szerint megteremti a kereteket egy tudatosan magas szinten megvalósuló, átfogó turizmus irányításához. (Zala-Lap, V. Zs.)