Manninger Jenő bevezetőjében hangsúlyozta: „nem a fenntartó, nem a kórház vezetése, és nem az orvosok a felelősek a kialakult helyzetért, melyet az egészségügyi kormányzat idézett elő.” Elhangzott, a kedvezőtlen finanszírozás és az ágyszám csökkenés ellenére az intézmény igyekezett megtartani a korábbi ellátás színvonalát. Ha azonban a jelenlegi finanszírozási rendszer nem változik, akkor féléven belül komoly problémák adódhatnak, és a kórház nem tudja majd időben ellátni a betegeket, drasztikusan nőni fog a várakozási idő.

Manninger Jenő elmondta: az intézmény működési hiánya az idén eléri az 500 millió forintot. A kórház, a számára meghatározott teljesítményvolumen maradványát mára felhasználta, és áprilisban 79 súlyszámmal már meghaladta, ami azt jelenti, hogy közel 11 millió forintot nem fizet ki a tb az elvégzett tevékenység után. Elkerülhetetlen az előjegyzési és várakozási idő a fekvőbeteg ellátásban, például egy csípőprotézis műtétekre 8-10 hónapot kell várni, az ultrahang diagnosztikai, és egyes belgyógyászati szakmákban a szakember hiány miatt hosszú az előjegyzési idő. Miközben a sürgősségi ellátás kiemelt támogatásáról beszél a kormány, korábban a rendelkezésre, állásra és a progresszivitás szintjére biztosított havi 8,4 millióról 3,9 millió forintra csökkent a sürgősségi ellátás fix díja.

A finanszírozás szabályainak kórházakat érintő kedvezőtlen változása miatt a traumatológia az első negyedévben mintegy 20 millió forintos hiányt produkált. Az előző év hasonló időszakában ez a hiány alig haladta meg a 2 millió forintot. A belgyógyászati szakmákban a deficit közel kétszerese a tavalyi év azonos időszakához képest, a pszichiátrián, pedig 35 millióval kevesebb a bevétel, mondta a megyei közgyűlés elnöke, és utalt az egészségügyi miniszter minapi kijelentésére, mely szerint az országban a betegek 20 százalékát félrekezelik. A Zala Megyei Kórházban az eltérés a terápiás, és a boncolási diagnózis között 2 százalék alatt van. Manninger Jenő reméli, nem akarják szándékosan tönkretenni a kórházakat azért, hogy kikényszerítsék végül a privatizációt.

Dr. Csidei Irén főigazgató utalt arra, hogy az eladósodási folyamat a múlt év júliusában kezdődött a finanszírozási változásokkal. Az intézmény bevételének csökkenése mellett a betegszám is csökkent. Ötszáz fekvőbeteggel láttak el kevesebbet az idei év első negyedévében, mint a múlt év azonos időszakában. (Évente átlagosan 40 ezer fekvőbeteg fordul meg a kórházban.) A járó beteg ellátásban, pedig 20 ezerrel kevesebben fordultak meg a rendeléseken. (A kórház évente egymilliós járó beteg forgalmat bonyolít.) A főigazgató szerint a beteglétszám csökkenést elsősorban a szabályozatlanság  és a nem megfelelő időben kapott információk okozzák. Példaképpen a tüdőszűrés anomáliáját említette. „A hónap egyik napján még vizitdíj köteles, a másik napon beutalás köteles, aztán nem tudjuk, hol kell a vizitdíjat fizetni, a legutóbbi információk szerint a háziorvosnál, aki a beutalót adja. Milyen szűrővizsgálat lesz az, ahová a kórház nem küldhet behívót”? – fogalmazott dr. Csidei Irén.

A teljesítményvolumen korlát miatt a területen kívüli betegeket nem biztos, hogy tudják fogadni a kórházban, sőt, az is előfordulhat, hogy bizonyos betegek, ellátását megtagadja az intézmény.  A pénzügyi gondokat tetézi az is, hogy a súlyszám forint értékének 136 ezerről 146  ezerre történő emelése csak július elsejétől várható. (Zala-Lap Kft.)