Félreoktatás
Elhangzott: az iskolarendszerű szakképzés rugalmatlan, hiszen egy-egy új szakma iránti igény bevezetése és átvezetése a szakképzési évfolyamokon többéves folyamat, a beiskolázástól számítva szakiskolákban a kibocsátás négy év múlva következik be, érettségizett kötött szakmákban ez az idő 5-6 év. Ennyi idő alatt a munkaerőpiac igényei nem csak módosulhatnak, hanem adott esetben teljesen ellenkező fordulatot is vehetnek. A szakképzés jelentős átalakítás után és előtt áll egyszerre, az OKJ jegyzék 800-ról mintegy a felére, 400-ra csökkentette a jegyzékben lévő szakmák számát, illetve jelentős szerepet szánnak azoknak a térségi integrált szakképző központoknak (TISZK) is, amelyek első körben, az országban 16 helyen, köztük Zala megyében, Zalaegerszegen is létrejött. A TISZK-ek egyelőre keresik a helyüket, szerepüket a rendszerben, sajnos a jogszabályi háttere is meglehetősen bizonytalan, és folyamatosan változik. A tervezett második körös TISZK-pályázat nyerteseire már egészen más jogszabályok fognak vonatkozni. (A rendszerről Fehér József igazgató is hasonlóan vélekedett.)
Jelentős változást hozhat az, hogy a központi irányítás elképzelései szerint 2007 szeptemberétől létrejönnek a regionális fejlesztési és képzési bizottságok, amelyekben helyet foglalnak majd a régiók munkaadói által delegáltak is. Ennek a bizottságnak lesz a szerepe és a hatásköre, hogy összehangolja a régió szakképzési szerkezetét, régió szinten felmérje és közvetítse a valós igényeket a szakképzés számára. Az elképzelések szerint ettől a bizottságtól függ majd bizonyos mértékben a szakképző intézmények finanszírozása is. Ugyanakkor a megyéket gyengítő hatása is lesz, illetve nehezen lehet kivédeni azt, hogy időnként az erősebb lobbitevékenység döntsön el képzési irányokat. Ezért fontos, hogy Zala megye munkaadói hangsúlyosan, és eredményesen vegyenek részt a fejlesztési és képzési bizottság munkájában.
A tanácskozásnak nem titkolt célja volt, hogy közelebb hozzák egymáshoz a szülők és rajtuk keresztül a gyerekek valós ismereteit az egyes szakmák mai munkakörülményeihez, hiszen vannak olyan hiányszakmák, ahol azért nem iskolázzák be a szülők a gyerekeiket, mert a régebbi időkből téves képzetek maradtak bennük. Elhangzott az is, hogy néhány éven belül a gyakorlati képzéssel komoly problémák lehetnek, mivel a szakoktatói gárda túlnyomó része 50 év feletti. Szükséges lenne a fiatalítás, mert az idősebb kollégák nem szívesen vesznek részt az új technológiák, eszközök használatához és oktatásához szükséges továbbképzéseken.
A vállalkozók részéről megfogalmazódott: ma a térségben a középfokú szakemberhiány a gazdasági fejlődést akadályozza. Az adórendszer nem támogatja a nyugdíjas munkavállalót, a fiatalok egy része külföldre megy dolgozni, sokakat felszív a „feketegazdaság”, míg jó páran pályát módosítanak. Ma Magyarországon nem tudnak vonzó perspektívát mutatni a fiatal szakembereknek. Gondként említették, hogy a szakoktatás nem rendelkezik kellő piaci ismeretekkel. Félreoktatás zajlik, a szakiskolák „nem ereszkednek le hozzánk”, nem ismerik a gyakorlati, üzemben folyó napi munkát – fogalmazott az egyik helyi vállalkozó. A jelenlegi struktúra teljesen alkalmatlan arra, hogy az iskolából kikerülők el tudjanak helyezkedni az elképzelésük szerint. A megszerzett tudásuk, ismereteik, gyakorlati hozzáállásuk nem teszi őket alkalmassá a piac által megkövetelt munkára, hangzott el egy másik vállalkozás képviselőjétől. (Zala-Lap Kft.)
Tartalom megosztása: