Szerencsés Rudolfnak köszönhető, hogy a rábízott fiatalok a forradalmi megmozdulások idején nem sodródtak a szélsőségesek karmaiba. A pedagógusok megbízásából részt vett a város irányításában, és képviselte Zalaegerszeget a győri forradalmi bizottság tanácskozásán. Az utolsó három napban (november 2-4-ig) Zalaegerszeg Város Forradalmi Tanácsának elnökévé választották. Szerepvállalásáért 1957-ben letartóztatták, majd koholt vádak alapján két évre elítélték. Csak tíz év múlva állhatott újra a katedrára, Zalaegerszeg nem fogadta vissza, Komlón talált megélhetést. Mellőzötten halt meg 1997-ben, hetvenévesen.

Az ünnepségen jelen volt a feleség, Szerencsésné Takács Ilona gyermekei, unokái körében, a 4. B fiúosztály és a párhuzamos 4. A leányosztály egykori növendékei.
A méltó főhajtás vágya teljesül az emléktábla-avatással, amely egy öt évtizede húzódó súlyos adósság törlesztése, hangsúlyozta az első szónok, Nagy László egykori tanítvány:
– Ha csak tanár lett volna, akkor is kiérdemelte volna az elismerést, mert a sorstól kapott tehetségét bőségesen megosztotta diákjaival, és megfontoltan, okosan cselekedett az embert próbáló időkben. Szellemi és lelki nagysága kitörölhetetlenül belénk ivódott, meghatározta egész életünket – méltatta Szerencsés Rudolfot, majd hozzátette: a tény, hogy Zalaegerszegen később nem tartottak rá igényt, ostobaságra és szűklátókörűségre vallott.

A köszöntő után az egykori osztály tagjai egy szál rózsát nyújtottak át Szerencsésné Takács Ilonának, majd dr. Gyimesi Endre polgármester, országgyűlési képviselő mondott avatóbeszédet.
– A nemzet tanítójaként él emlékezetünkben a kiváló pedagógus Szerencsés Rudolf, aki sorsszerűen vett részt az 1956-os eseményekben, mert történelemtanári hivatása és példás hazaszeretete a forradalom mellé állította – fogalmazott, majd Szerencsésné Takács Ilonával leleplezték Szerencsés Rudolf emléktábláját, amelyet Szabolcs Péter Munkácsy-díjas szobrászművész készített.

A család, a 4. B osztály egykori tanulói koszorút, a leányosztály volt növendékei pedig fehér szegfűt helyeztek el az emléktábla talapzatánál.
A tanítványok nevében Csabai Béla nyugdíjas iskolaigazgató (aki fogolyként találkozott tanárával a Mártírok úti ÁVH-székházban) emlékezett. Hangsúlyozta: Szerencsés Rudolf nemcsak tanáruk volt, hanem idősebb testvérük, aki minden helyzetben úgy adta tanácsait, hogy érezték szavai mögött segítő szándékának őszinteségét és komolyságát.

Ezt követően dr. Gyimesi Endre átadta a megyei történelmi emlékbizottság Szerencsés Rudolfnak adományozott emlékérmét és emléklapját az özvegynek, majd könyvbemutatóra került sor. Három nap, két év – egy élet című, Szerencsés Rudolf életútját bemutató kiadvány szerzője Hóbor József. Elmondta, lelki kollégaként kezelte a rendelkezésére bocsátott dokumentumokat. Köszönetet mondott Horváth Lajosnak, a megemlékezés főszervezőjének és patronálójának, végezetül hangsúlyozta: az ünnepség minden mozzanata a legcivilebb kezdeményezés, ami ma megtörténhetett Magyarországon.