Július végén egy szerdai hajnalon elérkezett a várva-várt pillanat, amit majdnem egy éve vártam. Horvátországba indult a család nyaralni a baráti társasággal. Hat és fél órás volt az út, délelőtt fél 12-kor értünk az apartmanhoz, ahol tavaly is voltunk. Magyar a tulajdonos, és jó érzés volt, amikor már az utcán vártak bennünket, nagyon vendégszerető idős kis házaspár. Elmondhatatlanul jól éreztük magunkat. Közel volt a part, az erkélyről ráláttunk a tengerre, minden reggel ott reggeliztünk, egyik nap korán reggel lementem úszni, azt az élményt semmivel sem lehet összehasonlítani, a parton csend, nyugalom, csak a sirályok repülnek, teljesen az emberhez közel. Ültem hajón, vizibicikliztünk. Napközben a strandon élveztük a napsütést, néha sok is volt. Megkóstoltuk  estélenként a horvát éttermekben a tengerpart jellegzetes ételeit. Gyönyörű a naplemente, a parton minden este kipakolják a székeket, asztalokat a koktélbároknál, én is megkóstolhattam egy alkoholmentes koktélt. Nagyon nagy és ízletes a horvátok fagyija, minden este nagy adagot kaptam. 

 

 

Július 26-án volt a névnapom, amikor még a tengerparton voltunk és ott ünnepeltük, apáéktól kaptam egy jó nagy adag fagyi kelyhet, de amikor hazaértünk, a családtól is kaptam meglepetés-ajándékokat, egy esti eszem-iszom keretein belül. 

 

A nyaraláson az egész család nagyon jól érezte magát, gyönyörű helyeken jártunk, sokat fürödtünk a tengerben.