Köller Péter művész nem csak festő. Felkérésre szobrokat készít és restaurál is. A három dimenzió alatt nem az értendő, hogy néhol kiemelkedik a festék, hanem az, hogy képein más anyagok is feltűnnek rajta.

Nem híres mű, így nincs neve sem. Én egyszerűen csak Sakknak hívom. A térbeliség ebben is valósul meg leginkább. Néhány fából készült sakk-figura van ráragasztva a képre, egy festet pókhálóba bele ragadva. A háló közepe szintén kiemelkedik a képből, ezzel is felhívva a szemlélő figyelmét. Egy darabka valódi háló lefestve alkotja azt. Míg a pókháló sötét a szálak között mintha a lemenő nap sugarának színei jelennének meg. Élénk piros, narancssárga és citromsárga színek teszik vidámmá a festményt.

A festmény pozdorjára (falemez) készült, így sokkal rusztikusabb hatást kelt. Minduntalan azt a hatást ébreszti az emberben, hogy feltétlenül meg kell érinteni az anyagát.

Mivel nekem van kötődésem a sportághoz, a sakkhoz, nem is túl meglepő, hogy miért ez a kedvencem. Bár mostanában már nem űzöm ezt a sportot versenyszerűen, ez a tény nem változott. Örök kedvenc ez a kép. De ez nem az egyetlen ok, amiért tetszik. Van a képnek egy kisugárzása, ami teljesen rabul ejtett. A színei, az alakzatok és a formái. Az egyedisége szintén meghatározó. Van még egy számomra fontos opció, ami nem más, mint a kézzel foghatósága. Természetesen a múzeumokban vannak szebbnél szebb képek, az ember csak ámuldozik szépségükön, de ez a kép itt van. Otthon van, minden nap láthatom, akár meg is érinthetem, ami nagyon fontos.

Remélem, hogy egyszer majd az én házam falát díszíti ez a kép. Korántsem lehetek azonban ebben biztos, mert hat testvérem közül többen is pályáznának rá.

Ruszin Dorottya (12.b)
Mindszenty József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Zalaegerszeg