A fiatalok művészeti nevelése hozzátartozik az oktatáshoz, ezért fontosnak tartják, hogy a diákok megismerkedjenek a lényegesebb néprajzi dokumentumokkal. Ezzel a céllal szervezték meg a mostani kiállítást, és bíznak benne, hogy minél több tanuló tekinti meg a fotókat, emelte ki a kiállítás megnyitóján Tarjánné dr. Szabó Zsuzsanna, a iskola igazgatója. Hozzátette, Zalában a paraszti élet tudományos kutatása az 1800-as évek végén Gönczi Ferenc gyűjtőmunkájával kezdődött, s az átala készített fotográfiák őrizték meg a századforduló lakás-, eszköz-, valamint viseleti kultúráját. Szentmihályi Imre, az 1950-ben alapított Göcseji Múzeum egykori etnográfus-igazgatója ugyancsak eredményes gyűjtőtevékenységet végzett, aki tudatosan készült a Göcseji Falumúzeum felépítésére. Munkája hozadékaként olyan emlékekkel gyarapította a néprajzi gyűjteményt, amelyek komoly értéket képviselnek az utókor számára.

A kiállítást Kovács Zsuzsa etnográfus, muzeológus nyitotta meg, aki megjegyezte: szakavatott fotós szemnek nem igazán mondanak sokat az itt bemutatott képek, a néprajz szempontjából viszont pótolhatatlanok. Ezek megörökítették az elmúlt évszázad falusi házakat, az együtt dolgozó vidéki közösségeket, azaz a községekben élők életét villantják fel. Emellett olyan fotókat is talákozhatunk, amelyeken a falusi emberek által készített tárgyakat mutatjákk be, így például láthatunk beütött kovácsjegyekkel ellátott favágófejszét, szőlőmetszőkést, vagy éppen viasszal írott húsvéti tojást. (Zala-Lap Kft., P. Sz.)