Zalaegerszeg

Lakásbővítés erkélybeépítéssel

Zalaegerszeg címer
Hírek

Lakásbővítés erkélybeépítéssel

2005 június 08 - szerda
Manapság egyre több lakótelepen találkozhatunk olyan lakásokkal, amelynek tulajdonosai beépítették erkélyüket. Zalaegerszegen főleg a Páterdombon és a Kertvárosban láthatunk ilyen átalakított erkélyeket, de a város más pontjain sem egyedülálló az erkélybeépítés. Vajon kell-e engedélyeztetni az erkélyek átalakítását, s ha igen, megteszik-e az ehhez szükséges lépéseket az emberek? – kérdeztük Czukker Szilviát, a zalaegerszegi polgármesteri hivatal építéshatósági osztályvezetőjét.

– A városlakók gyakran fordulnak hozzánk olyan kérdésekkel, hogy adott erkélybeépítés, illetve társasházon belüli átalakítás engedélyköteles-e? Mi erre változó választ tudunk adni, hiszen nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy mindig engedély szükséges az erkély beépítéséhez – így Czukker Szilvia. – Engedélyt akkor kell kérni az átalakításhoz, ha a beépítés megváltoztatja a homlokzat jellegét, valamint, ha mindez az úgynevezett teherhordó szerkezet megbontásával jár. Ezeket minden esetben megvizsgáljuk, amikor arról tájékoztatunk, hogy szükséges-e engedély az adott erkélybeépítéshez, illetve átalakításhoz. Sokan már beépített erkélyű lakást vásárolnak, így ők ugyancsak gyakran keresik fel osztályunkat, hogy információt kérjenek. Fontos tudni, hogy a társasházak esetében problémát okozhat az ilyen újítás, hiszen az erkélybeépítésekkel megváltozhat a lakások alapterülete, ezért ebben az esetben a társasházi alapító okiratot is módosítani kell. A helyi építési szabályzat kimondja, hogy mindenféle homlokzatfelújítási munka csak akkor fogadható el, ha az a homlokzati egység megbontásával nem jár, és ez az előnyös építészeti megjelenést szolgálja. Ez azt jelenti, hogy nem zárjuk ki az újszerű megoldásokat, de ennek mindig összhangban kell lennie az épület arculatával, meglévő anyaghasználatával.

Czukker Szilvia elmondta: sokan építették be az erkélyüket, de manapság kevesebb azoknak a száma, akik engedély nélkül tették ezt. Az újabb beépítéseket természetesen folyamatosan figyelemmel kísérik, s ha engedély nélkül erkélyátalakításról szereznek tudomást – például helyszínelés vagy lakossági bejelentés útján – akkor azt kivizsgálják. Ilyen esetben a „fülön csípett” lakástulajdonos fennmaradási engedélyt nyújthat be, ami bizonyos építésügyi bírsággal is jár. Ha engedélyezhető az átalakítás, akkor a bírság kifizetése után lezárul az ügy. Ha nem adható ki engedély az erkélybeépítésre, vagy nem járulnak hozzá a társasház lakói – hiszen az erkély külső szerkezete mindig közös tulajdonú – akkor vissza kell bontani az erkélybeépítést.
– A társasházak képviselői egyre inkább odafigyelnek arra, hogy betartsák az előírásokat, s mindez igaz az erkélyek beépítésére is – hangsúlyozta az osztályvezető.
– Akár emberéletre is veszélyes lehet, ha valaki engedélyezés nélkül, önmaga beépíti az erkélyét, hiszen ez például a gázkonvektorral fűtött lakások légmozgására is hatással lehet…

– Az életveszély itt nem igazán merül fel. Voltak ugyan olyan munkálatok, amikor a teherhordó szerkezethez is hozzányúltak, de ilyenkor mindig kikérték a szakemberek véleményét. Úgy látom, ebbe óvatosak az emberek. Egyébként, ha egy lakásban fűtéskorszerűsítést hajtanak végre, akkor azt szintén engedélyeztetni kell. A legtöbb tulajdonos a lakás alapterületének növelése miatt dönt az erkély beépítése mellett. Manapság már korszerűen szerelt, hőszigetelt falazattal is megoldhatóak ezek a munkálatok, s ennek köszönhető, hogy egyre több átalakított erkélyt láthatunk. Zalaegerszegen a Páterdombon, a Kertvárosban, valamint a Landorhegyen találkozhatunk ilyen erkélyekkel, de a város több pontján fellelhetünk beépített erkélyeket. Egy évben sokszor fordulnak hozzánk erkélybeépítéssel kapcsolatos kérdéssel, de konkrét kérelem körülbelül tíz érkezik az osztályunkra – fűzte hozzá Czukker Szilvia.

Tartalom megosztása: