Lakásbővítés erkélybeépítéssel
Czukker Szilvia elmondta: sokan építették be az erkélyüket, de manapság kevesebb azoknak a száma, akik engedély nélkül tették ezt. Az újabb beépítéseket természetesen folyamatosan figyelemmel kísérik, s ha engedély nélkül erkélyátalakításról szereznek tudomást – például helyszínelés vagy lakossági bejelentés útján – akkor azt kivizsgálják. Ilyen esetben a „fülön csípett” lakástulajdonos fennmaradási engedélyt nyújthat be, ami bizonyos építésügyi bírsággal is jár. Ha engedélyezhető az átalakítás, akkor a bírság kifizetése után lezárul az ügy. Ha nem adható ki engedély az erkélybeépítésre, vagy nem járulnak hozzá a társasház lakói – hiszen az erkély külső szerkezete mindig közös tulajdonú – akkor vissza kell bontani az erkélybeépítést.
– A társasházak képviselői egyre inkább odafigyelnek arra, hogy betartsák az előírásokat, s mindez igaz az erkélyek beépítésére is – hangsúlyozta az osztályvezető.
– Akár emberéletre is veszélyes lehet, ha valaki engedélyezés nélkül, önmaga beépíti az erkélyét, hiszen ez például a gázkonvektorral fűtött lakások légmozgására is hatással lehet…
– Az életveszély itt nem igazán merül fel. Voltak ugyan olyan munkálatok, amikor a teherhordó szerkezethez is hozzányúltak, de ilyenkor mindig kikérték a szakemberek véleményét. Úgy látom, ebbe óvatosak az emberek. Egyébként, ha egy lakásban fűtéskorszerűsítést hajtanak végre, akkor azt szintén engedélyeztetni kell. A legtöbb tulajdonos a lakás alapterületének növelése miatt dönt az erkély beépítése mellett. Manapság már korszerűen szerelt, hőszigetelt falazattal is megoldhatóak ezek a munkálatok, s ennek köszönhető, hogy egyre több átalakított erkélyt láthatunk. Zalaegerszegen a Páterdombon, a Kertvárosban, valamint a Landorhegyen találkozhatunk ilyen erkélyekkel, de a város több pontján fellelhetünk beépített erkélyeket. Egy évben sokszor fordulnak hozzánk erkélybeépítéssel kapcsolatos kérdéssel, de konkrét kérelem körülbelül tíz érkezik az osztályunkra – fűzte hozzá Czukker Szilvia.
Tartalom megosztása: