Az osztrák, szlovén, olasz, horvát és magyar művészeket Manninger Jenő, a megyei közgyűlés elnöke is köszöntötte. Mint mondta, Zala szerencsés helyen van hiszen sok ország kultúrája találkozik ebben a régióban, s gyakorlatilag egy karnyújtásnyira vannak az egyes nemzetek egymástól. A zalaiak így hatékonyan részt tudnak venni a határokon átnyúló események koordinálásában. Az elnök ugyanakkor leszögezte: az Alpok-Adria régió lakóinak kultúráját még nem ismerhetjük igazán, hiszen az elmúlt 50 év kevéssé adott lehetőséget erre. A határok leomlása után viszont egyre szélesebb körben valósulhat meg a kultúra közvetítése az egyes országok között.

A nemzetközi művészeti konferencia szervezői rendszeres időközönként szeretnének tartani interkulturális és interdiszciplináris előadásokat, szimpóziumokat, workshopokat, kiállításokat. A cél, hogy közös munkálkodással, közös publikációkkal nagyobb nyilvánosságot érjenek el. A tapasztalatok bővítése érdekében szeretnének betekintést nyerni az egyes országok, régiók művészeti finanszírozásának módjaiba és a kulturális intézmények, valamint a civil szféra működésébe.

A tanácskozás estéjén tizenöt festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Hevesi Sándor Színház nézőtéri galériájában. A szlovén, szlovák, osztrák, olasz, orosz, horvát, bosnyák és – Nemes László személyében – magyar képzőművészek a szlovéniai Skocjan-ban megrendezett alkotótáborban találkoztak először, s ennek a művésztelepnek az anyaga került most Zalaegerszegre. Mivel ez a vidék világszerte a páratlan barlangrendszeréről híres, a kiállítás a „Mélység” nevet kapta.

A bemutatót támogatta a zalaegerszegi önkormányzat is, így a tárlatot Gyutai Csaba alpolgármester nyitotta meg. Zalaegerszeg küldetése az, hogy az itt tevékenykedő tehetségek ne csak a mi gyönyörűségünkre alkossanak, hanem hírük eljusson más országokba is. Az alpolgármester úgy látja, hogy Nemes László aktív szerepet vállal ebben a folyamatban, ezért kerülhetett megrendezésre a konferencia és a nemzetközi kiállítás. A találkozó üzenete, hogy a közép-európai alkotók elkezdtek egymásra figyelni; a kulturális összefogás eredményeként pedig a nagyvilág is felfigyelhet az Alpok-Adria-Pannónia térségben tevékenykedő művészekre.