– Befejeződött az egy orvos – egy rendelő programunk, és megkezdődtek a rendelőfelújítások. A népjóléti ágazatban arra törekszünk, hogy hosszú távú, mintegy tízéves ciklusban határozzuk meg a tennivalókat, és ehhez rendeljük hozzá évenként a költségvetésben a megfelelő összeget. Természetesen figyeljük a pályázati lehetőségeket is, melyek összhangban vannak a város elképzeléseivel – kezdi Sümegi László, és sorolja, mely orvosi rendelők kerülnek az idén felújításra.

– A Berzsenyi utcai rendelők felújítására 87 millió forintot költünk. Április közepére befejeződik a Köztársaság úti rendelő mintegy 25 millió forintba kerül a felújítása, és a Nemzetőr utcai gyermekrendelő szépítésére is fordítunk ötmillió forintot. Tavaly a fűtési rendszer teljes korszerűsítésével elkezdtük, az idén pedig folytatjuk a Botfy utcai központi ügyelet energiaracionalizálási programja keretében az épület nyílászáróinak cseréjét, mintegy négymillió forint értékben.  

Sümegi László beszámolt arról, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt az igény a különböző segélyek iránt, különösen jellemző ez a lakásfenntartással kapcsolatos kérelmekre. Zalaegerszeg 2009-ben az állami normatívákkal együtt mintegy 271 millió forintot költ segélyekre és egyéb szociális támogatásokra.

– Szociális bérlakásra többször is írunk ki pályázatot az év során. Legutóbb tizenkét szociális bérlakásra hetvenegyen pályáztak, köztük sokan olyanok, akik elveszítették az otthonukat jelzálogalapú kölcsön miatt, amit nem tudtak már fizetni. Nem tudnak hol lakni ezek a családok, ezért próbálnak szociális bérlakást kérni. Ilyen nem volt az elmúlt években, ez is bizonyítja, hogy a gazdasági válság megjelent a hétköznapokban, befolyásolja a napi megélhetést.

Az elmúlt években nem épített szociális bérlakásokat a város, így kiköltözések után és használt lakások vásárlásával biztosítja, hogy önkormányzati bérlakásokat tudjon pályáztatni az arra rászorulóknak. A lakáspiacon tehát beindult egyfajta mobilizáció, ami még nem nagyon látványos, de jelzi az elmozdulást – teszi hozzá és megjegyzi:

– Évente húsz körüli a szociális bérlakást kapók száma, az úgynevezett költségelvű lakásokra viszont jelenleg kisebb az igény. Az elmúlt évben lehetőséget adott a város arra is, hogy a szociális bérlakásban élők megvásárolhatják a lakásukat. Négyszáznyolc ilyen lakást jelöltünk ki megvételre, az érdeklődés azt mutatja, hogy közel hatvan-nyolcvan lakást vennének meg.

Ez a bevétel szempontjából mintegy 500 millió forintot jelent, ami a lakásalapba kerül, és amiből biztosítani tudunk további bérlakásokat az igénylőknek. Ebből a pénzből vásárolhatunk, telkeket alakíthatunk ki, közművesíthetünk és építhetünk is lakásokat.

A város intézményrendszerének állapota elfogadható, és jellemző az egész ágazatra a nagyon takarékos, megfontolt működés. Az elmúlt évben befejeződött a bölcsődék közösségi tereinek a felújítása, ebben az évben az eszközfejlesztésre helyezik a hangsúlyt, és számítanak az intézmények alapítványainak a segítségére is.

Sajnálják, hogy már kétszer sikertelenül pályáztak a fogyatékkal élők bentlakásos intézetének kialakítására, amelynek a helyét már kiválasztották, és a tervek is rendelkezésre állnak. A 140-150 milliós beruházás felét szeretnék pályázati úton biztosítani.

(Zala-Lap, V. Zs.)