Ilyen, és ehhez hasonló iróniával fűszerezett előadásokat hallhattak az érdeklődők a Technika Házában a Szív Világnapja alkalmából szeptember 25-én. Az „Éljen soká jó szívvel” mottójú rendezvényt a kórház kardiológiai osztálya, az ÁNTSZ, valamint két civil szervezet – a Zalai Nyitott Szív Egyesület és a Zalaegerszegi Szív-és Érbeteg Egyesület – szervezte.
Dr. Zörényi István kardiológus, a szív- és érbeteg egyesület elnöke megnyitó beszédében elmondta, hogy az egészségügy egyik célja manapság már nemcsak a gyógyítás, hanem a betegségek kialakulásának megakadályozása, időbeli eltolása is. Az aktív megelőzés egyenlő ugyanis az élet igenlésével, az élet tiszteletével. Ehhez segít hozzá a rendszeres mozgás, az egészséges, tudatos táplálkozás, és a lelki kiegyensúlyozottság.
Dr. Matos Lajos, a budapesti Szent János Kórház kardiológusa előadásában utalt a közelmúlt felméréseire, mely szerint Magyarországon a 7,5 millió felnőttből fokozottan 3 millió veszélyeztetett a szív- és érrendszeri megbetegedések miatt, s ennek is körülbelül a fele elhízott. Kiemelte a nők helyzetét, mert a statisztikák szerint az ő körükben is emelkedett a szív-és érrendszeri megbetegedések száma, s nőtt az ehhez kapcsolható halálozás is. Pedig a hölgyek eredendően optimálisabb élettani feltételekkel rendelkeznek mint a férfiak, ám a megváltozott életkörülmények, a munka, a stressz és a dohányzás divattá válása már őket is veszélybe sodorja. Nem egészségesek a kor nőideáljai sem. Régen a „homokóra” alkatú nők voltak a „nyerők”, ma pedig az úgynevezett „botsáska” típusú, kifejezetten sovány hölgyek a mintaadók. Valahol a kettő között kellene megtalálni a megfelelőt, hiszen a testalkatunk is befolyásolja egészségünket, s az elváltozások előrevetíthetik a későbbi megbetegedést.
„Együnk, vagy ne együnk?” – tette fel a kérdést dr. Lengyel Margit főorvos előadásában. Majd leszögezte: enni persze kell, de nem mindegy, hogy mit, és mennyit. Szörnyű korban élünk, hiszen a föld egyik fele éhezik, a másik meg fogyókúrázik, az Egyesült Államok pedig, a világ vezető nagyhatalmaként a legkövérebb ország.
A főorvos rávilágított, hogy felnőtt korban 1 kilogramm hízás 5%-al emeli a vérnyomást, s ez megfordítva is igaz, vagyis fogyással jelentősen csökkenhető a nyomás. Az állandó testsúly-ingadozás szintén nem jó. Tehát nem örökös fogyókúrákra, majd „visszahízásokra” van szüksége a szervezetnek, hanem életmódváltásra. Az előadó azonban megnyugtatta azokat is, akik „szeretik a hasukat”, hogy tulajdonképpen mindent szabad enni, csak a mennyiségre kell odafigyelni. A túlzottan zsíros, sós és cukros ételeket lehetőleg csak alkalmanként fogyasszuk, s akkor is csak keveset. Ami fontos lenne, az a rost-bevitel fokozása. A szívbetegeknek például sok kálimra lenne szüksége, ami a banánban, és a burgonyában megtalálható. S, hogy akkor mit is együnk gyakran? „Vadat, halat, s mi jó falat…”, azaz zöldséget és gyümölcsöt, s a balladában is említett húsokat, hiszen azok kevés zsírt tartalmaznak. A dió, mogyoró, keserűcsokoládé, s egy-két deciliter vörösbor is élettanilag kedvező hatású lehet. Ám az étkezés nem elég, ha nem párosul hozzá legalább napi 30-60 perc mozgás, és lelki nyugalom.
Dr. Nagy Klára, a Zala Megyei Kórház adjunktusa a szív- és érrendszeri megbetegedések családi halmozódásáról tartott előadást. Mint mondta, ma már köztudott, hogy a magas vérnyomás kialakulásában 30-60%-ban a genetika játszik szerepet. Ám sajnos ezt sokan el is intézik egy kézlegyintéssel, s nem kezeltetik magukat. Ugyanilyen örökletes a „sympathicus reakcióra”, például a stresszre való hajlam is, tehát a vérmérséklet és az, hogy milyen személyiségtípus valaki, szintén betegséghez vezethet. Oda kell figyelni a sós, és nátrium tartalmú készítmények fogyasztására is, nem mindegy például, hogy milyen ásványvizet fogyasztunk.
A program az Alsóerdőn folytatódott gyógytornával, szűréssekkel, író-olvasó találkozóval. Zalaegerszeg is csatlakozott továbbá a GYISM által meghirdetett „Tízezer lépés – Mozdulj Magyarország” kezdeményezéshez. Ennek keretében a programban részt vevők bizonyos feltételek teljesítését vállalva „lépésszámláló” készüléket kaptak, s a naponta megtett kilométerekkel el kell majd számolniuk. Száz év, talán mégis megér néhány tízezer lépést…

/>