Zalaegerszeg

Szigorúan lesújtanak

Zalaegerszeg címer
Hírek

Szigorúan lesújtanak

2006 június 26 - hétfő
A kilencvenes évek elejére nyúlik vissza a színlelt szerződések története. A munkáltatók általában a pénzszűke miatt a béreken spórolva, a munkavállalók, pedig a munkanélküliségtől félve „megszabadultak” a munkaszerződésektől és a dolgozók vállalkozóként számla ellenében kapták a fizetésüket. Látszólag mindenki jól járt, kivéve az államot, hiszen folyamatosan adótól és tb-járulékoktól esett el. A következmények ismertek. A színlelt szerződésekre vonatkozó amnesztiáról és ezek átminősítéséről már 2003-ban döntött a parlament, azonban egészen mostanáig „kegyelmet” kaptak az érintettek. 2006. június 30-a után az adóhatóság szabad kezet kapott ahhoz, hogy lesújtson, ha szükséges…

A színlelt szerződésekkel kapcsolatos várható ellenőrzésekről érdeklődtünk Sergyán Ödöntől, az APEH Zala Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettesétől.

– Munkaviszony és/vagy vállalkozás? Hol van az ellentmondás, mi az, ami megengedhetetlen és tiltja a törvény?
– Az adóellenőrzések során – alkalmazva az adózás rendjéről szóló törvény meghatározott alapelvét – a szerződéseket valós tartalmuk szerint kell minősítenünk adózási szempontból. Az úgynevezett színlelt szerződések esetén a munkaviszonyban történő foglalkoztatás, illetve a vállalkozás keretében történő foglalkoztatás elemei között merülnek fel ellentmondások.

– Esetenként a kedvezőbb adó- és járulékfizetési lehetőségek érdekében. Amilyen munkát mi eddig ellenőriztünk, azok olyanok voltak, hogy korábban munkaviszonyban végezték, aztán átváltottak vállalkozói jogviszonyra, és szinte ugyanazt, vagy legalábbis nagyon hasonló tevékenységet végeztek a munkavállalók. Azokban a szerződésekben olyan elemek voltak, melyek kimerítik a munkaviszony elemeit. A 7001/2005-ös  (Magyar Közlöny 170-es száma)  Munkaügyi Minisztérium és a PM közös állásfoglalása a munkaviszony alapján szolgáló szerződéseket minősíti a munkajog szempontjából. Érdemes tanulmányozni. Nem lehet egy-egy elemből kiindulva azt mondani, ez bizony munkaviszony. Együttesen, több tényezőt kell figyelembe venni. Vannak olyan rendelkezések – folytatja Sergyán Ödön -, melyek megkötik: nem lehet szabadon választani a foglalkoztatás, vagy szerződés fajtáját egyes tevékenységeknél.

– Mondana példát?
– A sporttörvény szerint a hivatásos sportoló munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét. A profi sportoló magánemberként munkaviszonyban végzi tevékenységét. Előfordult, hogy a törvény megszületése előtt 11 bt-tag futott ki a pályára… Aztán a köztisztviselő csak közszolgálati jogviszonyban teljesítheti közhatalmi irányítását, ellenőrzési tevékenységét.

– Mi a helyzet a vállalkozó orvosok esetében?
– Az orvosi tevékenység is érintett a témában. Az ő részükre is készült jogszabály, 2003-ban adtak ki törvényt az egészségügyi tevékenység egyes kérdéseiről.  Ez a törvény körülírja a foglalkoztatási, működési feltételeket. Ezen belül az egészségügyi dolgozó többféle jogviszonyban végezheti tevékenységét. Például szabad foglalkozású (megbízási) tevékenységként, egyéni, egészségügyi vállalkozóként. A kórházak általában költségvetési intézményként orvosaikat közalkalmazottként foglalkoztatják, de szerződéssel szabad foglalkozásúként is meg lehet bízni a doktorokat. Ilyenkor a kórház, mint megrendelő szerepel, a tb-nek a kórház fizet. Ugyanakkor felhívnám a figyelmet, hogy bt-vel nem szerződhet az önkormányzati fenntartású kórház.

– Jelentkeztek-e már adózók az átminősítések kapcsán?
– Igen. Zala megyében 8 adózó – négy zalaegerszegi – tett bejelentést színlelt szerződések átminősítésével kapcsolatban. Ez összesen 75 munkavégzőt érint. Egyébként a moratórium előtti zalai ellenőrzések közül három adózónál a bírósági döntés is megerősítette, hogy a vállalkozási jogviszony munkaviszonyt leplezett, így színlelt volt a szerződés. Az egyik ilyen csak példaképpen: egy kft. főkönyvelője oly módon osztotta meg napi nyolc órás tevékenységét, hogy az részben munkaviszony volt, részben pedig vállalkozói jogviszony, azzal a módszerrel, hogy a tulajdonosi kör egyik kapcsolt vállalkozását a cég eszközeivel és függelmi viszonyai között „vállalkozóként” könyvelte illetve könyveltette. 
Akiket színlelt foglalkoztatóként korábban már lefülelt az adóhatóság, ám a büntetésük végrehajtását felfüggesztette, a kifogásolt tevékenységet határidőre fel kell számolniuk, és erről július végéig az adóhatóságot tájékoztatni kell. (Zala-Lap Kft., V. Zs.)

Tartalom megosztása: