Dr. Gyimesi Endre polgármester bevezető előadásában úgy fogalmazott: egy település és polgárai sorsának alakulása háreom, egymással is összefüggő tényezőn alapul. Ezek az emberek és mikroközösségeik akarata, a rendelkezésre álló erőforrások, valamint a külső környezet és annak változásai. Mivel mindhárom tényező folyamatosan változik, fontos a közösség megújulási képessége, készsége. A települési önkormányzatoknak a jövőalkotási folyamatban fontos szerepe van: dönthet arról, hogy a település egyes része milyen irányba fejlődjenek, vagyongazdálkodási tevékenysége révén közvetlen piaci folyamatokba beavatkozhat be, városfejlesztési stratégiát fogalmaz meg és közvetlenül is részt vesz, piaci beruházások megvalósításában.

– A város jövőjéről a víziónkat így fogalmaznám meg: Zalaegerszeg a környezetével harmóniában élő, dinamikus gazdasággal rendelkező középváros, gazdag szellemi potenciállal, nívós, feltöltődési lehetőségekkel. Mindez jól értelmezhető a köznapi élet szintjén is – fogalmazott a polgármester.

Szólt azokról a fejlesztési elképzelésekről, amelyek a város aktív közreműködésével valósulhatnak meg, és leginkább hatással lesznek Zalaegerszeg fejlődésére. Kulcskérdésként említette a munkahelyteremtést, majd a közlekedési hálózatok fejlesztését. Élhetőbbé válna Zalaegerszeg, ha megépülne az északi belső városi elkerülő út, a régi vasút helyén. Ennek következtében a belváros tehermentesítése, is megoldódna, majd a Kazinczi tér átépítésével összekapcsolódna a régi történelmi városnegyed és a Kossuth utcára felfűződő városmag. Hangsúlyos továbbá, hogy az önkormányzat igyekszik elősegíteni a vállalkozói alapon történő város rehabilitációt. A következő évtizedekben új alapokra kell helyezni a város energiaigényét is.

Végül dr. Gyimesi Endre hangsúlyozta: Zalaegerszeg jövője és helyzete az új évezredben csak részben függ külső tényezőktől. Az elképzelt jövőkép megvalósulása az együttműködési képességen is múlik.

Dr. Baráth Etele előadásában arról beszélt, milyen fejlesztési lehetőségei lesznek egy középvárosnak 2007-2013 között, és hogyan lehet hozzájutni a szükséges forrásokhoz? Véleménye szerint az adottságokat tekintve a legjobb a középvárosi helyzet, „ott lehet a legjobban lakni és boldogulni”. Ehhez az identitás erősítésére is szükség van. A nyugat-dunántúli régió lehetőségei között a turizmust és a kistérségi környezetvédelmet emelte ki az előadó. Szendrényi Péter az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese az Európai Uniós források megszerzéséről, az önkormányzatok lehetőségeiről szólt. Mint elhangzott, összesen 12-15 ezer milliárd, forint értékű fejlesztés valósulhat meg a településeket az unió támogatásával 2007-2015 között. Minden régió önállóan fogalmazta meg stratégiai céljait, és hogy az önkormányzatok fejlesztési elképzelései megvalósuljanak „legyenek ott minden kilométerkőnél” – fogalmazott a szakember.

Varga Mihály (Fidesz) a parlament költségvetési bizottságának elnöke „Mozgástér vagy kényszerpálya?” címmel elemezte a magyar gazdaság jövőbeni lehetőségeit. Az országgyűlési képviselő szerint ma bizonytalanság van az országban, következetlen a gazdaságpolitika, a költségvetési fegyelem hiánya aggodalomra ad okot, hitelességi probléma állt elő, az ország eladósodott, az államadósságot hitelből finanszírozza a kormány. Mindezt az előadó összehasonlító adatokkal bizonyította, megemlítve azokat az európai országokat, melyekkel együtt csatlakozott Magyarország az unióhoz. Hangsúlyozta: amennyiben 2002-ben marad a polgári kormány, már bevezetésre került volna az euró, úgy, mint Szlovéniában. A jelenlegi informális céldátum pedig, 2014.

A meghívott vendégek közül Nográdi Zoltán (Fidesz) országgyűlési képviselő az uniós pályázatokról, és a támogatási lehetőségekről szólt. A helyi előadók közül dr. Háry András, a Városfejlesztő Zrt. vezérigazgatója a város befektetés-támogató programjával ismertette meg a konferencia résztvevőit. (Zala-Lap Kft., V. Zs., Z. A.)