Azóta a zalaegerszegi diákok minden évben részt vesznek március 14-én és március 15-én az erdővidéki és baróti ünnepségeken, ahol az ottani műsorok és megemlékezések részeként fellépnek irodalmi és zenés összeállítással.

A kapcsolatok az elmúlt években még szorosabbá váltak. Az építész technikus osztályok diákjai minden évben két hetet töltenek Bonchidán és egy nemzetközi program keretében szakmai gyakorlatként dolgoznak a bonchidai kastély felújításán. A faiparos diákok ugyancsak minden nyáron két hét szakmai gyakorlaton vesznek részt a Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont faipari tanműhelyében, majd a baróti diákok jönnek Zalaegerszegre ősszel ugyancsak két hétre.

A Deák-Széchenyi-s faiparos diákok tavaly vizsgatermékként egy székely kopjafát készítettek Baróton, amit a zalaegerszegi intézmény udvarán állítottak fel, idén pedig az építész tanulók rendeztek kiállítást.

Az idei esztendőben negyedik alkalommal utazott zalaegerszegi küldöttség Erdélybe, hogy az erdővidéki magyarokkal együtt ünnepeljük az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc kitörését. A delegációt Balaicz Zoltán alpolgármester vezette és a 16 diák mellett tagjai voltak még: Décsy Zsolt, a Deák Ferenc Székhelyiskola vezetője, Szabó Károly, a Széchenyi István Tagiskola vezetője és Tóth László építésztanár, az út főszervezője.

A március 13-18. közötti utazáson a fiatalok megkoszorúzták az aradi emlékműveket, jártak Csernakeresztúron, részt vettek a köpeci ünnepi református Istentiszteleten, felléptek Bodvajon és a baróti ünnepségen, valamint ellátogattak Nyergestetőre, Kovásznára, Zágonba, Farkaslakára, Korondra, Torockóra, Tordaszentlászlóra, Kőrösfőre és Nagyváradra. A 6 nap alatt a zalaegerszegi fiatalok átélhették, hogy milyen gyönyörű dolog Erdélyben magyarként emlékezni és ünnepelni. Felejthetetlen élmény volt látni a diákokat, ahogy szavaltak a hóesésben Bodvajon (ahol Gábor Áron öntötte az első székely ágyúkat), felléptek Baróton, imádkoztak a köpeci  templomban, megcsodálták az erdélyi táj szépségeit és átérezték a magyar sors lényegét Erdélyben, amit Wass Albert így fogalmazott egyszer meg: „Magyarnak lenni Erdély földjén annyit jelent, mint mindig egy lépéssel előbbre járni. Egy kicsit többnek lenni minden tekintetben. Többet dolgozni, többet szenvedni, többet adni, többet tudni, többet érezni, többet gondolkozni, okosabbnak lenni, hajlékonyabbnak lenni. Meghajolni a viharban, mint a mezőségi gyertyánfa, földig hajolni, ha kell. De meg nem törni soha! A fenyő hasad, a tölgyfa törik, de a gyertyán hajlik, mint az acélrugó és kiegyenesedik újra meg újra. Erdély földjén csak a gyertyán-embernek van jövendője.”

Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg alpolgármestere  március 14-én Bodvajon, március 15-én pedig Köpecen, a Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont ünnepségén és Erdővidék központi rendezvényén Baróton mondott ünnepi beszédet.

A 6 nap alatt sikerült találkozni Dr. Csige Sándor Zoltán konzullal (Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa), Dimény János iskolaigazgatóval (Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont; a zalaegerszegi kapcsolat ottani főszervezője), Dr. Bán Istvánnal (erdővidéki pénzügyigazgató, korábban Barót Város alpolgármestere), Nagy Istvánnal (Barót Város polgármestere – Magyar Polgári Párt), Nemes Előddel (az Erdélyi Magyar Nemzeti Párt háromszéki elnöke), Márton Árpád parlamenti képviselővel (Romániai Magyar Demokrata Szövetség) és Albert Álmos szenátorral (Romániai Magyar Demokrata Szövetség).

A két város és a két iskola közötti kapcsolat tovább erősödött, májusban pedig a baróti vezetők és az erdővidéki fiatalok látogatnak Zalaegerszegre és vesznek részt a XVIII. Egerszeg Fesztivál eseményein.